Lapunk információja szerint előfordulhat, hogy a Blikk és a Mai Nap című napilapok összevonása miatt létrejövő piaci űrt kihasználva új bulvárlap indul. A magyar médiapiac emellett a VNU elnevezésű holland lapkiadó-vállalat kivonulása miatt gyökeres változás elé néz.
A Mai Nap és a Blikk összevonását már régóta várta a sajtószakma, hiszen nyilvánvaló volt, hogy miután a Blikket kiadó Ringier - H Rt. megvásárolta Jürg Marquard-tól a Mai Napot, az új tulajdonosoknak nem érdekük a két hasonló hangvételű lap kiadása. Az új orgánum mindkét újságtól eltérő méretű lesz, a neve: Mai Blikk. Sajtóinformációk szerint a patinás Magyar Hírlap - melyet ugyancsak Jürg Marquard-tól vásárolt a Ringier - formátuma is változik: kicsit „összemegy” a lap, a magyar sajtópiac legnagyobb méretű lapja a többihez hasonul.
Több médiapiaci elemző és újságíró is elképzelhetőnek tartja, hogy a munka nélkül maradó újságírókra alapozva új bulvárlap indul, hiszen a piac - mint az elmúlt években kiderült - eltart két ilyen jellegű napilapot is. Mint ismeretes 1998-ban még három bulvárújság, a Kurír, a Mai Nap és a Blikk is működött.
Szintén gyökeres változásokat jelenthet, hogy - többek között - a Figyelőt, a Nők Lapját, a Meglepetést és a Tina magazint kiadó VNU-lapcsoport is eladó lett. A holland tulajdonos profilváltás miatt hozta e döntést, amelynek értelmében kivonulnak a magyar sajtópiacról.
„Ez a nemzetközi stratégiai döntés Európában nyolc országot érint. A tranzakció hátterében tehát nem az áll, hogy a magyarországi lapcsoport nem felelt volna meg a követelményeknek. Sőt ellenkezőleg, kifejezetten magas nyereségkulcsot produkált” - hangsúlyozta lapunknak Csejtei Ildikó, a VNU Budapest Lapkiadó Rt. marketing és píárigazgatója. Mint mondta: az „anyacég” - VNU - megvásárolt egy piackutatással, illetve piaci információs rendszerekkel foglalkozó cégcsoportot - az AC Nilsent - amely által a VNU ezentúl 18 százalékát uralja világszerte a piackutatásnak. A profilváltást az motiválta, hogy hosszú távon ezt a típusú tevékenységet jobban meg tudják majd valósítani, ezért a tőkét ide helyezik - fejtette ki Csejtei Ildikó.
Mivel közel kétmilliárd euró nagyságú üzletről van szó, a vevő kiválasztásához és az eladás lebonyolításához a VNU két nemzetközi bankot kért fel tanácsadónak: a Merrill Lynch & Co.-t és a Deutsche Bankot.
„Üzletáganként változik, hogy megtérül-e újságot kiadni Magyarországon” - mondta el lapunknak Gálik Mihály, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Vállalat-gazdaságtan Tanszékének tanszékvezető tanára. Állítása szerint az országos politikai napilapok többnyire veszteségesek, mint ahogy a világ más országaiban is sok helyütt. Ennek egyik oka, hogy egyre több kábelcsatorna, televízió és rádióadó működik, valamint egyre népszerűbb az internet használata. A felmérések szerint ma már az információk jó részét nem a nyomtatott sajtóból szerzik az emberek. Magyarországon a nyereséges napilapok majdnem kizárólag csak a megyei újságok, amelyek a maguk területén szívósan ellenállnak a képernyők offenzívájának.
Gálik Mihály úgy látja, hogy a hetilapokból könnyebben lehet nyereséget produkálni, mivel egy jó hetilap tartalmára százezrek kíváncsiak hetente. Ez pedig annak köszönhető, hogy ezeket a lapokat nem elsősorban a hír miatt vásárolják meg az emberek, hanem a háttér-információk miatt, melyek értékét az alaposság és a témáknak való utánjárás adja. A szakember szerint a sajtótermékek közül a bulvárlapok és a magazinok termelik a „legtöbb pénzt”.
A VNU-csomag eladásával kapcsolatban elmondta, hogy semmilyen drámai változást nem hoz a magyar sajtópiacon, mivel a lapok profilját nem éri meg megváltoztatni.