Nem övezi feltétlen bizalom a február 1-én megkezdődött népszámlálást a lakosság részéről. Sokan maguk szeretnék kitölteni a kérdőíveket, nem szívesen engedik lakásukba a kérdezőbiztosokat, akik közül többen nem is folytatják a számlálást. Eközben az adatvédelmi biztos - több bejelentést követően - egy újabb, a kérdőíven szereplő kérdés alkotmányosságát kezdte vizsgálni, egy héttel az akció elindítása után.
A Majtényi László adatvédelmi biztoshoz érkezett bejelentések szerint a munkahelyre vonatkozó kérdések alapján például az egyéni vállalkozók (akiknek a vállalkozása saját lakcímükre van bejelentve) személye visszakereshető, így adataik a feldolgozás során illetéktelen kezekbe kerülhetnek. Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vezetői folyamatosan cáfolják ezeket a feltevéseket - újból hangoztatva, hogy ők nem tartanak attól, hogy adataikat avatatlan szemek fogják kutatni - ez úgy tűnik, nem mindenkit nyugtat meg. Mint ahogy az sem, hogy a számlálóbiztosok több esetben a kérdőívekre feljegyezték a válaszadó nevét, címét, mindezt - válaszolták a lakók kérdésére - azért, nehogy véletlen egy helyre kétszer menjenek.
A KSH sajtóosztályának tájékoztatása szerint a számlálás jó ütemben halad, a lakosság egyötöde már válaszolt a kérdésekre. A tájékoztatás szerint meglepően könnyen teszi ezt a „szabadon választott” kérdésekre, így a vallási hovatartozást firtatóra is. (Információink szerint egyébként a kérdezőbiztosokat a felkészítés során több helyütt külön felszólították arra, hogy ösztönözzék a polgárokat: vallják meg vallási hovatartozásukat.) Lapunknak nyilatkozó kérdezőbiztosok elmondták: a válaszadók több esetben úgy kerülik ki munkahelyük „megvallását”, hogy azt állítják: saját forrásból élnek, ebben az esetben ugyanis az azt követő kérdések értelmüket vesztik.
„Ebben az esetben azonban a válaszadó polgár szabálysértést követ el” - kommentálta értesülésünket Trócsányi Sára, az adatvédelmi biztos hivatalának osztályvezetője. Arra azonban ő sem tudott választ adni, hogy - lévén a népszámlálás anonim - a valótlan adatokat megadókat ki és hogyan „keresi vissza”. „Elméletileg lehetséges a felelősségre vonás ilyen esetekben, a gyakorlatban azonban ez nem kivitelezhető, hiszen aki visszakeresi a válaszadót, törvénysértést követ el” - mondta az osztályvezető. Így gyakorlatilag bárki bármit állíthat magáról, a kérdezőbiztosoknak „bemondásra” mindent el kell hinniük, ez azonban a felmérés hitelességét, a népszámlálás sikertelenségét eredményezheti.
A minden bizonnyal élményekben gazdag számlálóbiztosi szerepkört ugyanakkor mind többen adják fel. Pedig ez igazán kalandos feladat lehet. Debrecenben például - ahol a biztosok egynegyede adta fel - az állampolgárságot firtató kérdésre többen azt válaszolták: ők bizony hun állampolgárok. Emellett az önkormányzatok tapasztalatai szerint a kitöltött kérdőívek hatvan százaléka hiányos, ami ugyancsak kérdésessé teheti az akció sikerességét.