Magyar Könyvszemle   114. évf. 1998. 2.szám   Vissza a tartalomjegyzékhez

KÖZLEMÉNYEK

Possessori bejegyzések a debreceni Egyetemi Könyvtár 18. századi külföldi könyveiben II. (Katolikus szerzetesek és világi papok könyvei.) Közleményemben az 1700–1750 közötti könyvek possessori nyomait tárgyalom. A kézírásos bejegyzéseken kívül számba vettem az ex libriseket is. Kronológiai sorrendet követek; a 18–19. században birtokolt könyveket az alábbi szkéma szerint ismertetem:

A possessor neve.

A könyv rövid címleírása, a hatjegyű számok a raktári jelzetek.

A bejegyzés (ex libris) szövege.

A szerzeteseknél a „pro usu”, „ad usum” formulákkal használatba adott könyveket is felsorolom.

1. Szerzetesek könyvei

Kereskényi Ádám jezsuita
(1713–1777)

Nádasi, Joannes: Vitae praedestinatorum signum magnum S. Maria Mater Boni Consilii. Wien, 1744, Heyinger. (752.368) [146

„Inscriptus Cat.[halogo] Coll.[egii] Tyr.[naviensis] S.[ocietatis] J.[esu] 1745. Pro cubiculo P.[atris] Spiritualis”.

1745-ben a nagyszombati kollégiumban Kereskényi Ádám volt a spirituális.[1] Bölcsészdoktor, tanár és hitszónok. Szaktárgyai: fizika, metafizika, retorika, poetika, latin és magyar nyelvű munkái jelentek meg.[2] Nyomdavezető volt Kassán és Kolozsvárott.[3]

Cetto Benedek piarista
(1731–1799)

Noël, Francissus: Sinensis Imperii libri classici sex. Prag, 1711, Typ. Univ. (762.097)

„Benedicii Cetto e S.[cholis] P.[iis] 1780”

Du Halde, Jean Baptiste: Ausführliche Beschreibung der Chinesichen Reichs und der grossen Tartarey. Rostock, 1749, Koppe. (746.112)

„P.[atris] Benedicii Cetto e S.[cholis] P.[iis] 1789.”

A possessor tanár és iskolaigazgató volt, tanított Veszprémben, Nyitrán, Pesten, Debrecenben.

A Desericzky József Ince piarista és Pray György közötti tudományos vitát[4] – az előző halála után – Cetto folytatta; ezzel kapcsolatban három sinológiai témájú művet tett közzé.[5] Noël és Du Halde munkái ezekhez szolgálhattak forrásul.

Pál Imre konventuális ferences
(18. század közepe)

Rapinus, Renatus: Animadversiones historico-criticae in philosophiam naturalem, transnaturalem. Wien, 1718, Voigt. (752.390)

„Pro usu F.[ratris] Emerici Pál Ord.[inis] Min.[orum] S.[ancti] F.[rancisci] Conv.[entua]lium.”

Kayser, Sebastianus: Dissertatio de nummis monetariorum veterum culpa vitiosis. Promotore –. Wien, 1736, Voigt. (761.951)

„Ex libris P.[atris] Emericii Pál Ord.[inis] Min.[orum] Conventualium 1747.”

Pál Imre 1768-ban az eperjesi ferences konvent házfőnöke volt.[6]

Koppi (József) Károly piarista
(1744–1801)

Mellen, Jacobus: Series regum Hungariae e nummis aureis. Leipzig, 1750, Pietsch. (780.010)

„Ex Bibliotheca Caroli Koppi E Scholis Piis Historiae Universalis Professoris Academici.” (Nyomtatott, szegélydíszes ex libris.) [147

Koppi 1759-ben lép a rendbe, szerzetesi neve: Carolus a Passione Domini.[7] 1774-ben Nagyszombatban doktorál, 1784-ben pesti egyetemi tanárrá nevezik ki, 1788-ban a bölcsészkar dékánja volt. Történelmi tárgyú műveket és beszédeket írt.[8]

Tomeján Sándor piarista
(18. század második fele)

Martialis, Marcus Val.[erius]: Epigrammata. Amsterdam, 1749, ny.n. (761.906)

„In usum Alexandri Tomeján a Sch.[olis] Piis”

Roma antica, e moderna sia nuova descrizione. Roma, 1745, Roisecco. (759.462)

„P.[atris] Alexandri Tomeján e S.[cholis] Piis.”

A possessor a tatai piarista gimnázium igazgatója volt, az 1772–1773 és 1778–1779 között.[9]

Paintner Mihály Antal jezsuita
(1753–1826)

[Desericius], Innocentius a Thoma Aquinate: Pro cultu litterarum in Hungaria a speciatim civitate dioecesique Nitriensi vindicatio. Roma, 1743, Zempel. (780.827)

„Donum Cels.[issimi] S.[acri] R.[omani] I.[mperii] Principis tum Exc.[ellentissimi] D.[omini] Comitis Antonii II. de Grassalkovics de Gyarak, Praesidis filii S.[acri] Regni Custodis, etc. 1782. Mich.[aelis] Ant.[onii] Paintner. Praes[idis] Com.[itis] Ant.[onii] de Grassalkovics.”

A könyv tulajdonosa változatos pályát futott be. 1763-ban lépett a Jézus Társaságba; annak feloszlatása után (1773) a bécsi Theresianumban Grassalkovich Antal herceg azonos nevű fiának nevelője volt, a könyvet is tőle kapta ajándékba. Később királyi tanácsos, novii címzetes püspök, rátóti és győri prépost lett, majd 1822-ben a magyar királyi udvari kancelláriánál referendárius. Latin és magyar nyelven jelentek meg művei.[10] Kéziratban maradt munkái jezsuita rendtörténetet, életrajzokat, anekdotákat, verseket, beszédeket, nyomda és pecséttörténeti adalékokat tartalmaznak,[11] ezt a hagyatékot a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár őrzi.[12]

Pápesch Mátyás piarista
(1779–1870)

Sannazarius, Jacobus: Poemata. Venezia, 1746, Occhi. (761.931)

„P.[ater] Pápesch”

Nevezett Tatán 1822-től 1838-ig tanár, 1839–1847 között ugyanott a piarista rendház főnöke volt. Ódákat és egy epicediumot írt latin nyelven.[13] [148

Stech Alajos piarista
(1813–1887)

Waltherus, Conradus Ludovicus: Thesaurus medico-chirurgicarum observationum curiosarum. Leipzig, 1715, Monath. (752.796)

„Aus der Sammlung des Alois Stech No 172.” (Halványzöld, nyomtatott ex libris.)

A possessor pályaképét három, szintén orvosi témájú könyvének közlése kapcsán már ismertettem.[14]

2. Világi papok könyvei

Mednyánszky Ferenc László (báró)
(?–1733)

Kolligátumkötet:

1. Otrokocsi Foris, Franciscus: Restitutio Israel futura. Wien, 1721, Voigt. (752.397/1)

2. Otrokocsi Foris, Franciscus: Media vitae prolongandae. Wien, 1712, Voigt. (752.397/2)

3. Otrokocsi Foris, Franciscus: Princeps Nadib Christus in suis principibus. Tyrnaviae, 1716, Typ. Acad. (752.397/3)

„Franc.[isci] Lad.[islai] Mednyánszky”

Mednyánszky 1707-ben esztergomi nagyprépost volt, majd a földvári apáti és cattariói püspöki cím tulajdonosa lett.[15]

Bencsics Demeter
(18. század közepe)

Pichler, Vitus: Compendium juris canonici. Wien, 1717, Voigt. (759.108)

„Pro Simplici Usu Patris Demetrij Bencsics”

A possessor 1741-ben Budán tanárkodott.[16]

Kollonitz László (gróf)
(1736–1817)

Causeus, Michel Angelus: Romanum museum sive thesaurus eruditae antiquitatis. Roma, 1746, Bernabo-Lazzarini. (748.042)

„Ex Libris Ladisl. [ai] Com.[itis] Kollonitz Epis.[copi] M.[agno] Varad.[iensis]. (Címeres ex libris.)

Kollonitz nagyváradi kanonok és nagyprépost volt, 1775-ben erdélyi, 1780-ban nagyváradi püspök lett, valamint Bihar vármegye alispánja. 1788-ban nevezték ki kalocsai érseknek. Történelmi munkái és egyházi beszédei maradtak fenn latin nyelven.[17]

Ex librisének három változata ismeretes.[18] [149

Radnich Imre
(1797–?)

Anson, George: Voyage autour du monde. I–IV. Amsterdam–Leipzig, 1749, Arkstée-Merkus. (789.427)

Gracian, Balthasar: L’homme de cour. Augsburg, 1710, Kühtze. (751.012)

Fentenelle, Bernard: Entretiens su la pluralité des mondes. Paris, 1708, Brunet. (752.798)

„Ex Munificentia R.[everendissi] mi D.[omini] Emerici Radnich E.C. Albaregalens.[is] Canonici”. (Lila nyomtatott emlék ex libris.)

Az ajándékozó 1870-ben volt székesfehérvári kanonok,[19] könyvjegye ezidőtájt készülhetett.[20]

Kováts József
(1815–1869)

Thomas, Aquinas: Summa totius theologiae. Padova, 1712, Typ. Seminarii. (753.614)

„Ex Libris Josephi Kováts M.[etropolitanae] Eccl.[esiae] Coloc.[ensis] Canonici”. (Ex libris, nyomtatott, díszítetlen cimke.)

Kováts József kalocsai apátkanonok és bécsi prépost volt. Latin és magyar nyelvű teológiai munkái, cikkei, beszédei jelentek meg.[21]

A könyvet előzőleg a pesti Pálos Könyvtár birtokolta, erről díszes, ovális ex libris tanúskodik.[22]

Rövidítések

Nagy       = Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I–XII. Pest, 1857–1865.

RMSZ       = Régi magyarországi szerzők. Összeáll. Pintér Gábor. Bp. 1989.

Szinnyei       = Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I–XIV. Bp. 1891–1914.

Ojtozi Eszter


[1] Lukács, Ladislaus: Catalogi personarum et officiorum Provinciae Austriae S. I. VIII. (1734–1747). Romae, 1994. 707.

[2] Szinnyei VI. 64–66.

[3] Sommervogel, Carlos: Bibliothèque de la Compagnie de Jésus. Paris–Bruxelles–Louvain, 1960. IV. 1008.

[4] A vitáról: Horányi, Alexius: Scriptores Piarum Scholarum liberaliumque artium magistri. I. Budae, 1808. 650–658.

[5] Szinnyei II. 22–23.

[6] Knaisz, Michael: Chronologo-provinciale Ordinis F.F. Minorum S. Francisci Conventualium Provinciae Hungariae et Transilvaniae … Posonii, 1803. 346.

[7] Vińas, Thomas: Index Bio-bibliographicus CC. RR. PP. Matris Dei Scholarum Piarum II. Romae, 1909. 137.

[8] Szinnyei VI. 972–975.

[9] Mohl Adolf: Tata plébánia története. Győr, 1909. 228.

[10] Szinnyei X. 95–97.

[11] Sommervogel VI. 91.

[12] Szabó Flóris: A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár kéziratkatalógusa. Bp. 1981.

[13] Szinnyei X. 384–385.

[14] Ojtozi Eszter: Egy 19. századi bibliofil piarista könyvtárának nyomai. = MKsz 1997. 229–230.

[15] Nagy VII. 384–385.

[16] RMSZ 30.

[17] Nagy VI. 304., Szinnyei VI. 772–773.

[18] Czakó Elemér: Az Orsz. Magyar Iparművészeti Múzeum ex libris kiállításának katalogusa. Bp. 1903. 27. A Causeus műben található ex libris képe: Ojtozi Eszter: Ex librisek a Debreceni Egyetemi Könyvtár 1700–1750 közötti külföldi könyveiben. Debrecen, 1998. 8. tábla.

[19] Schematismus Dioecesis Alba-Regalensis pro anno 1870. 7–9.

[20] Arady Kálmán: Régi magyar emlék ex librisek. = MKsz 1962. 62.

[21] Szinnyei VI. 1299–1300.

[22] Czakó: i.m. 39. tétel.