Balkán Füzetek No. 3 (2005) - EPA

Vissza a borítólapra Súgó epa Copyright

Balkán Füzetek No. 3 (2005)

Tartalom

Tematikus cím:Erdősi Ferenc: A Balkán közlekedésének főbb földrajzi jellemzői

Tartalom3 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0010

Bevezetés5 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0020

1. A természeti viszonyok és a közlekedés6 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0030

2. A Balkán a globális/földrészközi és az európai közlekedési térben13 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0040

3. Külső hatalmak és gazdasági erőpontok, valamint a nemzeti érdekek szerepe a közlekedési hálózat kialakulásában17 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0050

3.1. Az Oszmán Birodalom ambivalens szerepe a kelet- és közép-balkáni vasúti fővonalhálózat alapszerkezetének kialakulásában19 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0060

3.2. Az osztrák birodalmi és a magyar nemzeti érdekek mentén kialakult nyugat-balkáni fővonal, valamint közép-balkáni mellékvonal hálózat. Románia alaphálózatának kibontakozása23 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0070

3.3. A Balkán első világháború előtti vasúthálózata genetikus szerkezetének összefoglaló értékelése25 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0080

3.4. Fiume és Trieszt versenye a gateway szerepért az első világháborúig27 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0090

4. A „szintetikus államok” létrejöttének közlekedéshálózati problémái és részleges megoldásuk eredményei29 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0100

4.1. Jugoszlávia29 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0110

4.1.1. Az új délszláv államalakulat vasúthálózat-fejlesztésének főbb mozzanatai a két világháború között és az államszocializmus idején29 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0120

4.1.2. Szerbia kitörése a közelebbi tenger felé (A „Belgrád–Bar vasút”)35 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0130

4.1.3. Új helyzet az adriai jugoszláv kikötők gateway szerepében és vasúti elérhetőségükben. (A balkáni adriai kikötők forgalmi jelentőségének további – újkeletű – differenciálódása.)37 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0140

4.1.3.1. Fiume hiányának következménye a két világháború közötti Jugoszláviában37 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0150

4.1.3.2. A kikötők közötti verseny háromszereplőssé válása a második világháború után38 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0160

4.1.3.3. A fiumei kikötőkomplexum tranzit szerepe az államszocialista Jugoszláviában41 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0170

4.1.4. Jugoszlávia szétesésének hatása az utódállamok, a Balkán és Európa közlekedésére (az 1990-es években)42 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0180

4.1.4.1. A nemzetközi közlekedést gyakrabban megszakító határátkelőhelyek forgalmat lassító hatása. Az (új) országformák szerepe a közlekedéshálózatok, valamint a közlekedési teljesítmények alakulásában. Átjárhatóság42 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0190

4.1.4.2. Az új határok által átvágott pályák okozta közlekedési nehézségek megoldásának módjai52 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0200

4.1.5. A polgárháború és a NATO beavatkozás következményei53 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0210

4.1.5.1. A közlekedésben okozott közvetlen és közvetett károk és az alágazati szerkezet módosulása. A forgalom újraindítása a háború után53 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0220

4.1.5.2. A polgárháború hatására tengerre terelődött transzbalkáni szárazföldi forgalom57 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0230

4.2. Románia59 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0240

5. A közlekedési alágazatok hálózatai és fejlesztésük irányai az „autókorszakban”60 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0250

5.1. A közlekedés alágazati szerkezetének drámai gyorsaságú átalakulása a közúti közlekedés javára60 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0260

5.2. A nemzeti közlekedési hálózatok gerincét képező és a fejlesztések térbeli megoszlását meghatározó PEN/TEN korridorok66 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0270

5.3. Valóság és álom. A vasút teljes jelentőségvesztése és a nagyszabású fejlesztési tervek közötti ellentmondás. A fejletlen kombinált közlekedés67 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0280

5.4. A forgalmi igényektől elmaradó úthálózat az „autókorszakban”80 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0290

5.4.1. Az úthálózat jellemzői. A szelektív úthálózat-fejlesztési stratégia81 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0300

5.4.2. Gyorsforgalmi úthálózat86 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0310

5.4.2.1. A kezdetleges hálózatok kialakulása az 1970-es évektől86 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0320

5.4.2.2. Az egyes országok folyamatban levő és tervezett hálózatfejlesztése89 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0330

5.4.2.3. A horvátországi autópálya-építési „csoda”92 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0340

5.4.2.4. A különleges fontosságú Zágráb–Split autópálya vonalazásának külpolitikai és területfejlesztési vonatkozásai96 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0350

5.5. A tengerhajózás97 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0360

5.5.1. A gateway szerepért folytatott verseny az Adriai- és a Fekete-tenger partjai, valamint az Isztria környéki kikötők között98 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0370

5.5.2. A horvátországi belföldi tengeri kompközlekedés mint a szigetek elérhetőségének a turizmus által generált fő eszköze103 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0380

5.5.3. A Balkán fekete-tengeri kikötőinek újjáéledése104 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0390

5.6. Folyami közlekedés a Balkán északi peremén106 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0400

5.7. Az újjászerveződő, egyenlőtlenül fejlődő légi közlekedés110 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0410

5.8. Nemzetközi csővezetékes olajszállítás a Balkánon119 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0420

Irodalom122 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0430

Summary127 [2.53 MB - PDF]EPA-02108-00003-0440