E heti hírlevelünkben két könyves estet is ajánlunk: Vargas Llosa regénye és a pálos tematikus utak kapcsán. Várjuk önöket Jókai ihlette kiállításunkra, s ajánljuk a vízjelekről készült csevejt, illetve más új blogbejegyzéseket.
A Széchényi-könyvestek rendezvényén Peru Magyarországi Nagykövetségével együttműködésben bemutatjuk a 2025 áprilisában elhunyt világhírű, Nobel-díjas író, Mario Vargas Llosa utolsó, Csendes forradalom című művét, amely a Helikon Kiadó gondozásában jelent meg magyarul.
Jókai Mór regénye inspirálta utazásra hívjuk látogatóinkat kiállításunkban; személyes találkozásra A jövő század regénye című Jókai-műben vizionált, illetve a történelemben ténylegesen megvalósult, mára múlttá lett jövővel és saját jelenünkben gyökerező személyes találkozásra saját jövőképünkkel.
Turistajelzések, pihenőhelyek, információs táblák, kísérőkötet és QR-kódok – közösségerősítő kezdeményezés a természetben. Avagy hogyan mutatható be a középkor pálos öröksége a ma emberének? Hogyan segítik letölthető alkalmazások és lelkiségi tartalmak a túrázókat és a zarándokokat a Pilisben, a Mecsekben és Balatonszemes környékén? A nemrégiben átadott balatonszemesi pálos út kísérőkötete kapcsán erről is beszélgetünk meghívott vendégeinkkel.
A következő kerekasztal-beszélgetésünk alkalmával a mesterséges intelligencia tudatos használatának témakörét járjuk körül. Vendégeinkkel arra keressük a választ, mit értünk tudatos MI-használat alatt, és ez hogyan valósul meg a gyakorlatban. Szervezeti nézőpontból betekintést nyerhetünk az MI alkalmazásának jelenlegi mértékébe, lehetőségeibe és kockázataiba, valamint megismerhetjük, milyen konkrét irányelvek mentén alakíthatók ki a helyi szabályozások.
Mit lehet kiolvasni egy papírból, amit első ránézésre észre sem veszel? Az OSZK 49. beszélgetésében Szebelédi Zsolt történész, neolatinista, a nemzeti könyvtár kutatója mesél arról, hogyan segítenek a vízjelek a kéziratok és könyvek korának, eredetének és hitelességének meghatározásában.
A Vígszínház épületének kijelölt Lipót körúti helyszín a mai fogalmaink szerint a köztudatban egykori „fejlesztendő” területként él: „A lendületes iparosításnak ekkoriban egyik legfőbb, elit központja éppen a mai Szent István körút két oldala. A fegyvergyár, amelyről az utca régebbi nevét kapta, már nincs meg, de ott van egyrészt a Király serfőzde, másrészt a „régi” cukorgyár, közöttük pedig malmok, szám szerint öten. Ezek az éppen megszűnt, rossz hírű mulatót, a Tüköry-féle Új Világ sörkertet fogják közre. A sörkert helyére épül a Vígszínház, a Szent István körút 14. szám alá.”
Az MTA PAB Neveléstörténeti Munkabizottsága, a Magyar Pedagógiai Társaság Neveléstörténeti Szakosztálya, a PTE BTK, valamint a PTE KPVK 2026. február 19–20-án Töprengések a nőtörténet-írás körül II.: Új utak és eredmények a nőtörténeti kutatásokban címmel szervezett tudományos konferenciát. [...] Kádár Erzsébet a két világháború között elsősorban novellistaként és kritikusként, illetve kiadói lektorként volt jelen; prózája és kritikái egyaránt egy rendkívül következetes esztétikai normarendszert rajzolnak ki.
Kérdezze a könyvtárost!
A hírlevél kommentálható Facebook-oldalunkon.
Kövesse a könyvtárat Instagramon, Tiktokon és Twitteren is!
Itt leiratkozhat hírlevelünkről. | A hírlevél címzettje:
Ha hírlevelünk nem jelenik meg, vagy nem jól olvasható, megtekintés böngészőben.
