Március 15-i nyílt napunk mellett az irodalomterápiáról szóló beszélgetésre, valamint könyves estre is invitáljuk önöket, s felhívjuk figyelmüket Hangtár című szolgáltatásunk mintegy 1600 új felvételére is.
Gutenberg nyomában, avagy hogyan lesz szenzáció egy könyvkötésből? című előadásunkon egy nemrégiben felfedezett, 560 éves ritka töredéket mutat be a Régi Nyomtatványok Tára vezetője, művelődéstörténész kollégánk a Nemzeti dalról tart vetített képes előadást, előadóművész kollégánk tolmácsolásában pedig képekkel kísért, rendhagyó magyarórát láthatnak Petőfi és Arany levelezéséről.
Hangtár nevű ingyenes online tartalomszolgáltatásunk közel nyolcszáz digitalizált gramofonlemezzel gyarapodott, miközben kezelőfelülete és arculata is megújult. A fejlesztésnek köszönhetően a szolgáltatásban jelenleg több mint kétezer lemez négyezer hangfelvétele hallgatható meg, így Liszt Ferenc, Bartók Béla, Lehár Ferenc művei és a Székely himnusz.
Az irodalomterápia napjainkban reneszánszát éli, de vajon mi történik a kulisszák mögött? Következő kerekasztal-beszélgetésünk során a biblioterápiát állítjuk reflektorfénybe. Szakértő vendégeinktől megtudhatjuk, hogyan épül fel a foglalkozás, milyen művekkel lehet dolgozni, léteznek-e célzottan terápiás szövegek, és milyen felkészülés áll egy-egy ilyen alkalom mögött.
Könyvbemutatónkon Szigethy Gábor színháztörténész, rendező, egyetemi oktató 2025-ben megjelent kötetéről beszélgetünk. A Filmtűznéző a magyar mozimúlt 1946 és 1976 közötti történetét dolgozza fel negyvenhét magyar film bemutatásával. A szerző beszélgetőtársa Sudár Annamária, az OSZK irodalmi szerkesztője lesz.
Megnyílt a Magyar Nemzeti Múzeum és a nemzeti könyvtár közös időszaki kiállítása, amely a székely himnusz keletkezését, terjedését és huszadik századi sorsát mutatja be. Az időszaki kiállítás létrejöttében kiemelt szerepet vállalt az OSZK – számos meghatározó műtárggyal hozzájárulva a tárlathoz.
1890 augusztusában Fekete József és Silberstein-Ötvös Adolf benyújtotta a színházalapítási kérvényt a fővárosi közgyűléshez, amelyet ugyanazaz évi októberi tárgyalásán még támogatott a főváros, de 1891 áprilisában a Telekadó Bizottság és a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság is leszavazta. További procedúrák után 1891. június 15-én végül mégis megkapták a színháznyitási engedélyt.
A himlő évszázadokon át Európa egyik legveszélyesebb, rendkívül fertőző betegsége volt. Az évről évre visszatérő, kiütésekkel járó kór gyorsan terjedt emberről emberre, és igen magas halálozási aránnyal járt. A 18. századi források szerint ez a betegség évente mintegy 400–450 ezer ember halálát okozta Európában.
Kérdezze a könyvtárost!
A hírlevél kommentálható Facebook-oldalunkon.
Kövesse a könyvtárat Instagramon, Tiktokon és Twitteren is!
Itt leiratkozhat hírlevelünkről. | A hírlevél címzettje:
Ha hírlevelünk nem jelenik meg, vagy nem jól olvasható, megtekintés böngészőben.
