E heti hírlevelünkben két könyves estre hívjuk önöket, Erkel Ferenccel kapcsolatos digitális tartalmat, valamint beszélgetést ajánlunk a mohácsi csatáról, és felhívjuk figyelmüket a szerzői joggal kapcsolatos akkreditált képzésre.
A Széchényi-könyvestek következő rendezvényén az Égbe mart képek című, 2025-ben megjelent kötet szerzőivel Sudár Annamária, az OSZK irodalmi szerkesztője beszélget. Török Máté verséneklő, előadóművész, fotográfus cianotípiáihoz Nacsinák Gergely András író, költő, ortodox pap álmodott szövegeket.
Széchényi-könyvestek című programsorozatunk következő rendezvényén A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány 2025-ben megjelent konferenciakötetét mutatjuk be. Az alkotók szabadsága. Művészek szovjet fogságban című könyvről a szerkesztő, Kovács Emőke történész és Kiss Dávid, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum történész-kutatója beszélget.
A Magyar Állami Operaház és az Országos Széchényi Könyvtár közös sajtótájékoztatóját az Operaház Székely Bertalan termében tartották meg 2026. február 10-én. A szakmai együttműködés nyitányaként az eseményen bemutatták Erkel Ferenc István király című operájának több mint tízezer oldalnyi online publikációját, amely a nemzeti könyvtár Copia felületén vált szabadon hozzáférhetővé.
Szerezzen friss ismereteket a digitális kor szerzői jogi lehetőségeiről és a jogérvényesítés gyakorlatáról! Ha elmélyítené tudását a témában, várjuk az OSZK Könyvtári Intézet továbbképzésén!
46. csevejünkben újra Mohács lesz a téma – de ezúttal elmegyünk egészen Velencéig. Azt vizsgáljuk, hogyan jutott el az 1526-os mohácsi csata híre a Velencei Köztársaságba, és miért nem a hivatalos diplomáciai csatornákon; mennyire volt pontos Velence képe a magyarországi eseményekről. Vendégeink Szovák Márton történész, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatója, a Debreceni Egyetem „Magyarország a középkori Európában” kutatócsoportjának tagja, valamint Bárány Attila tanszékvezető egyetemi tanár, a kutatócsoport vezetője.
Apponyi Sándor ritkaságainak katalógusa, a Rariora et Curiosa Végh Gyula szerkesztésében a magyar bibliofília egyik alapvető forrásműve. A szakirodalom hosszú időn át egységesen két kiadás létezésével számolt: egy „szerény” kivitelű alapváltozattal és egy bibliofil kiadással. Fitz József és Reiter László leírása szerint ez utóbbi száz számozott példányban készült, hollandi, van Gelder papírra nyomtatva.
„A magyar végvárrendszert egy új, közepes erősségű, de évtizedeken át megtartható erődítménnyel gazdagította.” – Többhetes ostrom után 1476. február 15-én Hunyadi Mátyás serege bevette az oszmán uralom alatt álló Szabács várát, s egészen Szendrőig nyomult előre.
Kérdezze a könyvtárost!
A hírlevél kommentálható Facebook-oldalunkon.
Kövesse a könyvtárat Instagramon, Tiktokon és Twitteren is!
Itt leiratkozhat hírlevelünkről. | A hírlevél címzettje:
Ha hírlevelünk nem jelenik meg, vagy nem jól olvasható, megtekintés böngészőben.
