Kedves Olvasóink, egy budapesti és egy zirci rendezvényre hívjuk önöket, valamint hírt adunk corvina-honlapunk ismételt gyarapodásáról, s ajánljuk új blogbejegyzéseinket is, köztük a Kossuth-születésnap kapcsán közzétett összeállítást.
Szeretettel hívunk minden kedves érdeklődőt a Sajtó és történelem című tudományos konferenciára Zircre.
A Könyvtártudományi Szakkönyvtár könyvtárszakmai eseménysorozatának tizenharmadik rendezvényén meghívott vendégeink segítségével arra teszünk kísérletet, hogy átfogó képet adjunk a könyvtárosképzés jelenéről, valamint arra keressük a választ, hogy milyen releváns kompetenciák oktatására van szükség, milyen lehetőségek nyílnak meg a szakot elvégzett hallgatók számára, s mennyire befolyásolja a piac a képzési tervet.
A nyár folyamán a bécsi Österreichische Nationalbibliothek (ÖNB) negyven corvinájának digitális másolatát ajándékozta a magyar nemzeti könyvtárnak. Ennek köszönhetően a fennmaradt corvinák immár több mint háromnegyede elérhető a kutatók és az érdeklődők számára a Bibliotheca Corvina Virtualis online felületén.
Az 1867-es kiegyezést követően – látszólag paradox módon – a hazájától távol élő Kossuth Lajos kultusza nemhogy halványult volna, hanem intenzív módon erősödött. Magyarország polgárai civil szervezetek vagy egyesületek keretében, de akár önállóan is, szerették volna tiszteletüket leróni Kossuth előtt és jókívánságaikat eljuttatni hozzá.
Az OSZK budai Várba költözésének terve először az 1950-es években fogalmazódott meg: „A Kormány Gazdasági Bizottsága 1959. dec. 30-án hozta meg azt a döntést, hogy a Budavári palotának és környezetének kulturális központ céljára történő helyreállítása során az Országos Széchényi Könyvtárat mint Magyar Nemzeti Könyvtárat a krisztinavárosi szárnyban – az „F” épületben – kell elhelyezni.” Ezt követően megindult az építészeti tervezés, a műszaki, kiviteli tervek kidolgozása. Az Apponyi-könyvtár különleges, az 1925-ös törvényi rendeletnek megfelelő védelmet kapott.
Amikor az idő ábrázolásával foglalkozunk, megkerülhetetlen a két ókori istennek, Khronosznak és Kairosznak az alakja. Az agg, szakállas Khronosz a folyamatosan múló időnek az ura, mely kiméletlenül minden létezőt felemészt. Kairosz ezzel szemben a pillanat istene: szárnyas, üstökös, tarkóján kopasz ifjú, aki a megragadható lehetőségek, a gyors döntések és a sorsfordító alkalmak megszemélyesítője. Ő arra figyelmeztet minket, hogy legyünk résen, és ragadjuk meg a kínálkozó lehetőségeket.
Kérdezze a könyvtárost!
A hírlevél kommentálható Facebook-oldalunkon.
Kövesse a könyvtárat Instagramon, Tiktokon és Twitteren is!
Itt leiratkozhat hírlevelünkről. | A hírlevél címzettje: nagy.erzsebet@oszk.hu
Ha hírlevelünk nem jelenik meg, vagy nem jól olvasható, megtekintés böngészőben.
