E heti hírlevelünkben könyvbemutatóra hívjuk önöket, ajánljuk debreceni koncertünket, blogunk tartalmából pedig A magyar jelnyelv kapcsán és az ex libris-sorozatban született írásainkat mutatjuk be.
Tisztelettel hívjuk az érdeklődőket Bárány Zsófia „Lelke mélyén szabad röptű szellem”. Lonovics József, egy magyar főpap a reformok világában című kötetének bemutatójára. A szerző beszélgetőtársai: Csorba László, Fazekas Csaba és Völgyesi Orsolya.
Sebő Ferenc és Soós Réka Junior Prima-díjas népdalénekes ezúttal Debrecenben lépnek fel az MNMKK OSZK nagyköveteként. A műsorban énekelt versek és népzenei feldolgozások hangoznak el.
Kőszegen, a Chernel Kálmán Városi Könyvtárban, az 1100 éve Európában, 20 éve az unióban programsorozat keretében, Benedek Elek meséi nyomán interaktív mesefoglalkozást tart a drámapedagógia és a mesemondás eszközeivel Körömi Gábor Mezei Éva-díjas drámapedagógus és dr. Sándor Ildikó néprajzkutató, mesemondó.
Szubjektív konferenciabeszámolót olvashatnak a Debreceni Egyetem BTK Angol-Amerikai Intézete, az ugyancsak a Debreceni Egyetem kebelén belül működő interdiszciplináris Nemzetközi Migrációkutatási Központ, valamint az American Hungarian Educators Association együttműködésével megszervezett háromnapos nemzetközi konferenciáról, amelyet 100 éves a Johnson-Reed Act: kritikai reflexiók az Egyesült Államok bevándorlási kvótáinak globális hatásairól 1924–2024 címmel rendeztek meg.
A 2009. évi CXXV törvény szól a magyar jelnyelvről és annak használatáról. A jelnyelvi törvény célja az esélyegyenlőség megteremtése siket, nagyothalló honfitársainknak az élet minden területén. A 2017-es esztendő óta ünnepeljük november 9-én a magyar jelnyelvet, amely összeköti a siket és nagyothalló közösséget és egyértelműen magyar kultúránk része. Az ünnep felhívja a figyelmet arra a tényre is, hogy a siket és nagyothalló közösségnek ez a nyelv az anyanyelve, amellyel nemcsak egymás közt, de a többségi társadalommal is kapcsolatot tudna teremteni.
Laborfalvi László Géza (1891–1967) erdélyi gyógyszerész Bánffyhunyadon született. Édesapját törvényszéki bíróként többször áthelyezték, ezért gyerekkorában különböző városokban éltek: Kolozsvárott, Kézdivásárhelyen és Csíkszeredán. Ezek közül hosszabb ideig Csíkszeredán telepedtek le, a szülők aztán itt laktak halálukig. László Géza Kolozsváron a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen végezte felsőfokú tanulmányait. Részt vett az első világháborúban mint vegyvédelmi tiszt. 1919-ben szerezte meg a gyógyszerész oklevelét. 1922-ben Marosvásárhelyen dolgozott a Fehér Kereszt gyógyszertárban, majd Brassóban helyezkedett el, itt élt 1967-ben bekövetkezett haláláig. Csíkszeredán nyugszik, a szülőkkel egy sírban.
.jpg)
A világtalálkozót két helyszínen rendezik meg: az első napon az Országházban, a másodikon pedig a nemzeti könyvtárban zajlanak a programok. A részvétel mindenki számára ingyenes, azonban előzetes regisztrációhoz kötött.
Kérdezze a könyvtárost!
A hírlevél kommentálható Facebook-oldalunkon.
Kövesse a könyvtárat Instagramon, Tiktokon és Twitteren is!
Itt leiratkozhat hírlevelünkről. | A hírlevél címzettje:
Ha hírlevelünk nem jelenik meg, vagy nem jól olvasható, megtekintés böngészőben.
