E heti hírlevelünkben beszámolunk Szép Ernő-estünkről és restaurátoraink kárpátaljai útjáról, valamint Balázs Béla és Marczali Henrik életművéről készült blogposztjainkat is ajánljuk.
Bendász István hagyatékának állományvédelmi és digitalizálási szempontok szerinti felmérése céljából az OSZK Gyűjteménymegőrzési Főosztályának három munkatársa utazott a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központba Marosi István, a Görögkör és az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium vezetője, valamint Marosi Anita, a Bendász István Görögkatolikus Könyvtár és Levéltár vezetője meghívására.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt az Alapítók terébe Bánfi Szilvia A bécsi császári udvar és János Zsigmond erdélyi fejedelem nyomdásza. A tragikus sorsú Raphael Hoffhalter nyomdai vállalkozásai Közép–Európában (1556–1568) című kötetének bemutatójára. A szerző beszélgetőtársa Mikó Árpád, a HUN–REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének igazgatója.
Az OSZK Alapítók tere adott otthont a lírikusként, próza- és drámaíróként is tevékeny Szép Ernőről, valamint műveiről szóló kerekasztal-beszélgetésnek. Az 1953-ban elhunyt Szép Ernő szövegei a védelmi idő lejártával, 2024 januárjától elektronikus formában mindenki számára elérhetővé váltak a Magyar Elektronikus Könyvtárban. Ezen apropó remek lehetőséget kínált a sokoldalú szerző irodalomtörténeti szerepének újragondolására.
Az idő arcai című időszaki kiállításunkból megtudhatjuk, mióta foglalkoztatja az embereket, hogy kitörhessenek a hétköznapok monotonitásából, hogy régen is tele voltak-e a határidőnaplók és a fejek a teendőkkel... Vajon hogyan szabadulhatunk az idő mókuskerekéből? Hogyan függenek össze az ünnepek? A kiállítás ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ, miközben bepillantást enged a régi korok időbevetettségről alkotott elképzeléseibe.
Balázs Béla (1884. augusztus 4. – 1949. május 17.) Kossuth-díjas író, költő, drámaíró, filmesztéta, kritikus, forgatókönyvíró, filmrendező, tanár, a 20. század első felének egyik legsokoldalúbb, legjelentősebb magyar (időnként szecessziós, esetenként avantgárd vagy éppen szürrealista/misztikus) alkotója és elméletírója volt.
Emléktábla-avatás és tudományos konferencia Marczali Henrik történész tiszteletére – Marczali (Morgenstern) Henrik (1856–1940) történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1870-ben kezdte meg tanulmányait a Pesti Tudományegyetemen, illetve azokat külföldön (Berlin, Párizs, Oxford) is folytatta.
Kérdezze a könyvtárost!
A hírlevél kommentálható Facebook-oldalunkon.
Kövesse a könyvtárat Instagramon, Tiktokon és Twitteren is!
Itt leiratkozhat hírlevelünkről. | A hírlevél címzettje:
Ha hírlevelünk nem jelenik meg, vagy nem jól olvasható, megtekintés böngészőben.
