Senior Alkotócsoport – Öreg-szem, friss látás

2010. január 22 – február 25.

Ereklyetér

A Magyar Fotóművészek Szövetségének Senior Alkotócsoportja több mint 10 éve dolgozik fiatalos lendülettel. Kiállítások, katalógusok, számtalan rendezvény szegélyezi az örökifjú csapat útját.

Legfrissebb kiállításuk katalógusában így ír a kiállító művészek között is szereplő Tillai Ernő:

„A 2009. évi kiállításunk groteszk címével – Öreg-szem, friss látás – azt a kontrasztot kívánjuk érzékeltetni, amely Alkotócsoportunk idősödő tagjai és fotós látásmódjuk fiatalos – bár „klasszikus” – jellege között ma is fennáll. A közel ötven fős csapat – igaz, tizenegy év alatt fogyva–növekedve – minden évben más és új kiállítási anyaggal jelentkezik. Ezt évente a Nemzeti Kulturális Alap, illetve a HUNGART Egyesület rendszeres támogatása teszi lehetővé.

Képeink vándorkiállítás formájában több helyütt is hirdetik a Szövetség illusztris tagjainak ma is „versenyképes” látásmódját (Balatonalmádi, Budapest, Fürstenfeld, Pécs, Tatabánya, Vác stb.). Alkotó fotográfusaink a konzervatív, realista ábrázolástól kezdve széles skálán mozogva mutatják be képeiket, mint például a konstruktív, plakátos, nagyvonalú képek, a digitális fényképezés adta dinamikus életképek, a számítógépes montázsok vagy például a festői hangulatú fotófestmények. Az alkotócsoport tagjai sok nagyszerű kitüntetés birtokosai a Balogh Rudolf-díjtól az Életműdíjakon át a Prima Primissima díjig. A korábban némi bizalmatlansággal kezelt csoportunkat ma már tisztelettel emlegetik, mint akik a mindenkori fotográfusi látásmód továbbvivői, az újabb törekvések átvevői és rutinos alkalmazói. Kiállításaink méltó megörökítője az évenként kiadott katalógusunk. A bemutatott, ma már közel 600 alkotás között sok korszakalkotó kép is található – a későbbi kutatások számára ígéretes gyűjtemény.”

Választási küzdelmek plakátokon 1910–1949

2010. február 9 – június 18.

Plakát- és Kisnyomtatványtár olvasóterme előtti kiállítótér

Kiállításunk a dualizmuskori Magyarország utolsó választásától (1910) az egypártrendszert bevezetéséig (1949) kíván betekintést adni a választási plakátok világába. Az itt bemutatott grafikai- és szöveges plakátok, valamint röplapok az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárának kiemelt gyűjtőkörét képezik. Ezek a kordokumentumok jól tükrözik a korabeli politikai életet és a választási propaganda működését, ugyanakkor a téma alkalmat kínál politikai plakátművészetünk egyik érdekes időszakának bemutatására is.

Dohnányi-emlékkiállítás – a zeneszerző halálának 50. évfordulója alkalmából

2010. február 18 – 2010. július 18.

Színháztörténeti Tár és Zeneműtár olvasóterme és folyosója

A Zeneműtár XX. századi nagy szerzői hagyatékainak egyik legjelentősebbike Dohnányi Ernőé, mely az 1944 novemberében külföldre távozott komponista akaratából került a könyvtárba.

A folyosói tárlókban e hagyatékból válogatott dokumentumok: zenei kéziratok, levelek, feljegyzések, Dohnányi portrék – köztük Kunwald Cézár, Pérely Imre grafikája, Reményi József kisplasztikája – idézik fel a művészi pálya állomásait.

A kiállítás egyik különlegessége az az aláírás gyűjtemény, mellyel 1922-ben a magyar közélet kiválóságai tisztelegtek a zeneszerző előtt. Az intarziás díszdobozban összegyűjtött, Serédy Kató (később Kate Serdy neves gyermekkönyv-író és -illusztrátor) rajzaival ékesített lapokon a kor politikusainak, tudósainak (így a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak), íróknak (többek között Móra Ferencnek, Juhász Gyulának), a Nemzeti Színház művészeinek, a Zeneakadémia tanárainak kézjegye mellett számos magyarországi város zeneszerető polgárának aláírása is olvasható.

Major Tamás – portrék

2010. január 26 –  június 15.

Színháztörténeti Tár olvasóterme

Száz éve, 1910. január 26-án született Major Tamás, színész, rendező, színházigazgató, színészpedagógus. 1931-től a Nemzeti Színház tagja, melynek 1945 és 1962 között igazgatója, 1978-ig főrendezője volt. 1982-ben a Katona József Színház alapító tagja lett. Major 1945-től haláláig, 1986-ig a magyar színházi élet meghatározó egyénisége volt: a közélet hatalmi játékait imádó színházpolitikus, meglepő energiákkal új szempontokat kereső rendező, színésznövendékek sokaságának szakmai tudását formáló tanár és izgalmas, képzeletét megmozgató szerepekért hetven évesen is élni-halni tudó színész. Színjátékteremtő fantáziájának három igazán kedves szerzője volt: Molière, Carlo Goldoni és William Shakespeare. A századik évfordulóról megemlékező két tárlónk nem adhatja életének teljességét, de még csak teljes pályaképet sem. Csak pár pillanatot: Molière-ből, Goldoniból, Shakespeare-ből és Major Tamásból.

Befejeződött a nyelvemlék-kiállítás

Amint azt az utóbbi hetekben is mindannyian láthattuk és tapasztalhattuk, a "Látjátok feleim..." - Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig című kiállításunk igen nagy népszerűségnek örvendett. Számos pedagógus ragadta meg a lehetőséget, hogy diákjait elhozza erre az egyedülálló tárlatra, és a csoportok mellett nagyon sok egyéni látogató érdeklődött az egyedülálló tárlat iránt. Összesen 11.530 fő tekintette meg a kiállítást, a látogatói statisztika heti bontásban a következőképp alakult:

A kiállítás katalógusa, valamint a 12 nyelvemlék hasonmás oldalát tartalmazó mappa is népszerűnek bizonyult, olyannyira, hogy az eredetileg 1000 példányban kiadott katalógusból utánnyomás megrendelése is szükségessé vált. A kiadványok mellett a nagy gonddal összeállított és folyamatosan bővülő Magyar Nyelvemlékek cím honlap (http://nyelvemlekek.oszk.hu) is gondoskodik arról, hogy az érdeklődők a kiállítás befejeztével is tájékozódhassanak a témában a rendelkezésre álló tájékoztató és tudományos szövegek, bibliográfiák, valamint a gazdag kép- és multimédiás anyagok segítségével.

Főigazgató asszony köszönetét is tolmácsolva ezúton szeretnénk ismételten köszönetet mondani mindazoknak, akik az előkészítésben, szervezésben és lebonyolításban részt vettek!

Külön köszönet illeti azon kollégákat, akik lelkesedésből, ügy iránti elhivatottságból, munka- és szabadidejükből egyaránt áldozva számtalan alkalommal tárlatvezetést is tartottak.

Madas Edit                 54,

Nobilisné Lauf Judit   25,

Körmendy Kinga        9,

Kertész Balázs            25,

Förster Miklós            28

alkalommal kísért csoportokat a kiállításon, hozzásegítve ezzel szakmabelieket, egyetemistákat, középiskolások százait a kiállítás mélyebb megismeréséhez.

Ne feledkezzünk meg azokról sem, akik a háttérből segítették a kiállítás zökkenőmentes lebonyolítását. A jegyek árusítását végző kollégák, ruhatárosok, a főbejáratnál és a kiállítótermekben szolgálatot teljesítő őrség és (terem)őr kollégák, a Közönségkapcsolati Osztály és a Működés-fenntartási Osztály munkatársai mindannyian nagymértékben hozzájárultak a menet közben jelentkező problémák megoldása, orvoslása által is a kiállítás teljes sikeréhez.

Reméljük, hogy az ezt követő kiállításaink esetében is hasonló jó híreknek örvendhetünk majd.

3.    Kiállítás-kilátások

2010. március 19 – április 10.

Szép Magyar Térkép és Digitális Magyar Térkép 2009

Térképtár, VI. emeleti előadóterem

2010. március 19 – április 10.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál Vendégünk Dánia programja keretében:

„Korunk lenyomata” Dán kortárs grafikai kiállítás (Ereklyetér)

„Tisztelgés Karen Blixen előtt” Emlékkiállítás (Katalógustér)

„Maszk-játékok” Dán irodalmi kiállítás (Katalógustér)

2010. április 1 – június 1.

Festmény + Táj - Földesi Barna festőművész kiállítása

Zirc

2010. 04.09 – a nyári zárásig

Hét évszázad papírtitkai

Corvina termek és Ars Librorum

2010. április – július

Mikszáth-emlékkiállítás

Manuscriptorium

4. Kiadványok

Januárban és februárban megjelent kötetek:

Kölcsey Ferenc könyvtára és olvasmányai

Írta: Szabó G. Zoltán

(Nemzeti Téka)

Kiadja: Országos Széchényi Könyvtár–Gondolat Kiadó, Budapest, 2009

ISBN 978 963 200 569 0

Ára: 1 950,- Ft

184 p.

Kölcsey Ferencet mint a nemzeti Hymnus költőjét tartjuk számon, kevésbé köztudott azonban, hogy kora egyik, ha nem a legműveltebb embere volt, jelentős egyéb költeményein kívül a tudományos igényű irodalomkritika megteremtője a magyar irodalomban, s a későbbi politikusi munkásságát is hatalmas állambölcseleti, történetfilozófiai irodalom ismerete jellemzi. Érthető a nem pusztán filológusi igény, hogy ennek a kivételes műveltségnek hátterét, irodalmi, szakirodalmi alapját megismerjük, hiszen e nélkül az életmű teljes értékű ismerete nehezen képzelhető el. Szerencsére Kölcsey könyvhagyatéka még 1867-ben a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe, a későbbi Országos Széchényi Könyvtár állományába került, amely alkalommal elkészült a ma a könyvtár kézirattárában őrzött hagyatéki könyvjegyzék is. Ez azért is fontos, mert a bekerült könyvanyag szétosztódott az állomány egészébe, s ma már e jegyzék nélkül nem azonosítható. Csakhogy ez a jegyzék pusztán a mű azonosításához szükséges adatokat (szerző, cím, kötetszám) tartalmazz, ami érthető, mert ott voltak mellette a konkrét példányok. Hosszas kutatómunkával sikerült a Széchényi Könyvtár hatalmas állományából a jegyzék alapján az eredeti Kölcsey tulajdonította példányok jelentős részét azonosítani, mely nemcsak a hiteles szövegkiadás fellelését jelentette, hanem ily módon a költő értékes bejegyzései is előkerültek. Tehát ez a kötet tartalmazza a kutatás alapjául szolgáló könyvjegyzéket, s ezzel párhuzamosan az egyes tételeknek megfeleltethető, vagy a legnagyobb valószínűséggel azonosítható kiadványok pontos címleírását az alkalmanként szükséges jegyzetekkel. Miután a könyvtárjegyzék ismerete alapján nyilvánvalóvá vált, hogy ez az állomány nem fedi teljesen a Kölcsey által ismert és hivatkozott művek egészét, a bevezető tanulmány tartalmazza azoknak a munkáknak az adatait is, melyek megbízható ismeretére az életmű alapján következtethetünk.

Magyar könyvtártörténeti kronológia 996–2007 I–III.

Összeállította: Gerő Gyula

Kiadja: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2009

ISBN 978 963 200 577 5 Ö

Ára: 6 000,- Ft

500 p.

A Magyar könyvtártörténeti kronológia 996–2007 című háromkötetes munka – bízvást állítható – alapvető kézikönyv, a magyar könyvtártörténet teljesség igényű időrendi áttekintése. A dr. Gerő Gyula, a Könyvtáros című folyóirat nyugalmazott főszerkesztője által összeállított munka a hazai könyvtárügy több mint ezer évét rögzíti a könyvtárak felügyeleti szerveinek, fenntartóinak, a könyvtárak alapításának és működésének, fejlesztésének és átalakításának krónikáját, a személyi változások, a tudományos fokozatok, a kitüntetések és díjátadások fontos és érdekes eseményeit, továbbá a könyvtáros képzés, a szakmai konferenciák, a kiadványok megjelenésének és a kampányok történéseit.

Az első kötetben kapott helyet a kronológia 996 és 1983. december 31-e közötti anyaga. A második kötet 1984 elejétől 2007. december 31-ig veszi számba a hazai könyvtárügy eseményeit, és itt kapott helyet a rövidítésjegyzék. A harmadik a mutatókötet, amely három fejezetre tagolódik: a személynevek, az intézmény- és földrajzi nevek mutatójára, valamint a tárgymutatóra.

A kronológia méreteit nem csupán a három vaskos kötet jelzi, hanem a benne föltárt adatok mennyisége is. Több mint 16 ezer eseményt, mintegy 4700 perszonáliát rögzít a hatalmas mű, összesen 3000-nél is több intézményt említve.

A Magyar könyvtártörténeti kronológia 996–2007 a tudományterület nélkülözhetetlen alapműve.

Könyv és társadalom – Könyvkultúra és művelődés a XVIII–XIX. századi Veszprém megyében

Írta: Hudi József

(Nemzeti Téka)

Kiadja: Országos Széchényi Könyvtár–Gondolat Kiadó, Budapest, 2009

ISBN 978 963 200 566 9

Ára: 2 250,- Ft

280 p.

A könyv befogadásának története, a recepciókutatás Európa szerte a modern könyvtörténeti kutatások egyik legdinamikusabb fejlődő ágazata.

Hudi József történész, levéltáros egyéb kutatásai mellett hosszú évtizedeken keresztül ennek a témakörnek is kitüntető figyelmet szentel. A szerző három évtizeden át változatos és gazdag forrástípusok feltárását követőleg tanulmányok tucatjait tette közzé folyóiratokban az írni-olvasni tudás mértékéről, az olvasóegyletekről, magánkönyvtárak összetételéről. Kutatómunkája eredményét most önálló tanulmánykötetbe rendezte.

Művének külön erénye – bár kutatásai alapvetően regionális, megyei keretbe illeszkednek –, hogy könyv- és sajtótörténeti vizsgálódásait összekapcsolja társadalomtörténeti, művelődéstörténeti, irodalomtörténeti megközelítésekkel, ezáltal szélesebb kontextusba helyezve a témát. Ebben az értelemben tanulmánykötete számos újdonságot tartalmaz, és egyben hiánypótló jellegű, a szakmai figyelmen túl a könyv története, a kultúrtörténet és a helytörténet iránt érdeklődő közönség figyelmére egyaránt számíthat.

5.    Pályázatok

5.1.  Benyújtott pályázatok

Az NKA Könyvtári Kollégiumhoz benyújtott pályázatok

Határidő: 2010. március 1.

2112 Könyvtárszakmai kiadványok megjelentetésének vissza nem térítendő támogatása

            Pályázó: Vízkeletyné Ecsedy Judit

Magyarországi nyomdászattörténet és nyomdászmutató (Clavis) 1601-1635 – elektronikus kiadvány – a Typographia honlap további építése

Megpályázott összeg: 2.083.000 Ft

Pályázó: Bartos Éva

A képalapú digitalizálás elmélete és gyakorlata a könyvtárakban c. kiadvány megjelentetése a „Digitális Könyvtári Füzetek” c. sorozat keretében CD-ROM formájában.

Megpályázott összeg: 1.400.000 Ft

Pályázó: Vidra Szabó Ferenc

A Könyvtári önértékelés, könyvtári minősítés című módszertani útmutató megjelentetése. „A Jó gyakorlat a könyvtári minőségirányítás bevezetéséhez” sorozat 3. köteteként jelenne meg. A Könyvtári minőségfejlesztés 21 munkacsoport projekt folytatásaként egy 9 fős csoport dolgozta ki a módszertani kiadványt, amely azoknak a könyvtáraknak segít, amelyek a Minősített könyvtár vagy Könyvtári Minőségi Díjra pályáznak.

Megpályázott összeg: 276.900 Ft

Pályázó: Boreczky Anna

A Budapesti Concordantiae Caritatis Fac-simile kiadása nyomdai előkészítése. A Magyarországon őrzött leggazdagabban díszített középkori kézirat (1413).

Megpályázott összeg: 1.592.200 Ft