stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   



 Forrásközlemények

Cirkuszüzemelés utazó cirkuszaink részére (1954) 12. befejező rész*  Összeállította Osváth István

I. Vonatnemek

Vonatnemek szerint számunkra két vonatfajta jöhet számításba. Az egyik csak a legrövidebb távolságokon belül megfelelő, hosszabb utazás esetén azonban – ahhoz, hogy kellő időben rendeltetési helyünkre érkezzünk – ez a vonat nem alkalmas. Ennek a vonatnak a neve: kezelő tehervonat, mely minden állomáson megáll és az állomás rakott tehervagonjait tolatja és továbbviszi. Ebből adódik, hogy hosszú úton – már 30 km-t meghaladó távolságnál is – olyan késéseket szenved, mint legalacsonyabb vonatnem, hogy számunkra semmiképpen sem megfelelő. A második vonatfajta, mely számításban jöhet, habár nem elég pontos és gyors, az ú.n. gyorstehervonat. Ezt a vonatot csak akkor vegyük igénybe, ha meggyőződtünk arról, hogy a szokásos késést kalkulálva, a megérkezés számunkra elegendő időt hagy ahhoz, hogy a cirkuszt még aznap felállíthassuk. A harmadik és legmegfelelőbb vonatfajta az ú.n. irányvonat, mely az induló állomástól a rendeltetési állomásig nem áll meg, csak a szükséges kitérések alkalmával. Számunkra ez a vonatnem a megfelelő, és ha lehetőség van reá, az üzletigazgatóságtól mindig ilyennel való továbbítást kérjünk. Az olyan vonalakon, ahol megfelelő egyéb vonat nincsen, fennáll még egy lehetőség, mégpedig az, hogy a MÁV-tól a személyvonat után való kötést kérhetjük. Ez csak mellékvonalon és itt is csak nehezen érhető el, mert a személyvonattal való továbbítást csak szigorított kocsivizsgálat, összsúly és tengelyszám megfelelése esetén teljesíti a MÁV.

II. Összsúly kérdés

A vonatnemeknél beszéltünk az összsúlyról és tengelyszámról. Tekintve, hogy a cirkuszokat 5.000 kg-os kocsirakományként adjuk fel, a vagonok megválasztásánál lehetőleg nagy önsúlyú vagonokat is válasszunk, mert ezzel elérhetjük, hogy ahol semmilyen más megoldás nem áll rendelkezésre, ott a MÁV különvonattal, ú.n. kisgéppel, 22-es sorozatszámú vagy hasonló mozdonnyal a rendes díjszabás keretében is továbbít esetleg bennünket. Az összsúly kérdés ennyiben befolyásolja szállításainkat.

III. Terhelési szakaszok

A terhelési szakaszok kérdése szoros kapcsolatban van az összsúllyal, amennyiben bizonyos összsúly után a MÁV pályáinak egyes szakaszain nem lehet szerelvényünket továbbítani. Ez azonban nem tekintendő súlyponti kérdésnek, amivel behatóbban kell foglalkoznunk, mert csak akkor válik időszerűvé, ha ilyen útvonalra kerülünk. (Pl. Ózdról Egerbe Kiskapudon keresztül.) Ilyenkor a hosszabbik útra kényszerülünk (pl. Miskolcon át) s az irányításnál fokozottan ügyelnünk kell arra, hogy szerelvényünk idejében megérkezzék.

IV. Irányító szervek

A MÁV irányító szervei a Vasúti Főosztályon kívül a Közlekedési Miniszteriumban a területileg illetékes Vasúti Főigazgatóság. A vasúti Főigazgatóságok forgalmi osztályától kérjük cirkuszunk irányítását. Ha a cirkusz utaztatását intéző személy megérkezik a cirkusszal arra a helyre, ahol a Vasútigazgatóság van, akkor az ennek területére eső utazásokat előre beszélje meg az Igazgatóságon. Ha irányítást akar olyan állomástól, ahol csupán vasútállomás van - és ez a gyakoribb eset - akkor az állomásfőnök útján és az ő tanácsainak igénybevételével kérjük az Igazgatóságtól az irányítást.

Vegyes tudnivalók az utazásról

A társulat tagjainak 90 %-a a cirkuszkocsikban, a vonatszerelvénnyel utazik.

Még mindig nem tisztázódott véglegesen az államvasutak részéről, hogy személyeknek a kocsikban való utazása milyen formában legalizálható.

Számolnunk kell azzal a lehetőséggel is, hogy vonatszerencsétlenség érheti azt a vonatot, amellyel a cirkusz szerelvénye utazik, és ilyenkor a felelősség megállapítása körül éles viták keletkeznek.

Ennek elkerülésére egy lehetőség van, mégpedig az, hogy a cirkuszszerelvényre egy személyszállító vagon is csatoltassék, mely esetben a társulat tagjai utazás alatt nem a cirkuszkocsikban, hanem a személyszállító vagonban tartózkodnának.

A gyakorlat eddig az volt, hogy a cirkuszkocsikkal utazó társulati tagok a vasút részéről vonatkísérők gyanánt ismertettek el. A cirkuszszerelvénnyel utazó személyeknek a cirkusztitkár negyedosztályú személyvonat jegyet kell, hogy váltson, mert ennek elmulasztása ellenőrzés alkalmával súlyos megbírságolással jár.

A titkár minden nagyobb állomás forgalmi osztályán intézkedjék a szerelvény továbbításáról.

Az állatápolók gondoskodjanak róla, hogy utazás alatt az állatok etetés és itatás tekintetében hiányt ne szenvedjenek.

Az igazgató szigorúan tiltsa meg, hogy a cirkuszszerelvénnyel idegenek utazzanak, vagy a cirkusznál tartózkodjanak.

Biztonsági intézkedések

A cirkusz üzemelése alatt állandóan előfordulnak sérülések, szerencsétlenségek, megbetegedések.

Az igazgató vagy titkár kocsijában egy nagyméretű mentőláda legyen készenlétben, hogy az esetleges sérüléseknél vagy megbetegedéseknél az elsősegély nyújtását biztosítani tudják. A társulat tagjai közül jelöljünk ki egy mentőláda felelőst, aki mindjárt az elsősegély nyújtására is hivatott.

Az artisták mutatványainál és a próbáknál fokozott biztonsági intézkedések szükségesek. Ezek elmulasztásáért a cirkusz igazgatója felelős.

Ügyeljünk arra, hogy az artisták apparátjainak lerögzítésére olyan vaskarókat verjünk a porond szélére vagy a cirkusz más területére, amelyek az apparátok lekötése és kifeszítése tekintetében teljes biztonságot nyújtanak. Sokszor megtörténik, hogy az apparátok lerögzítése felelőtlen hanyagsággal történik, amiből nagyon sok szerencsétlenség származik.

A biztonsági intézkedéseket nem csupán a cirkusz dolgozói, hanem a cirkuszt látogató közönség érdekében is foganatosítani kell.

Sokszor keletkezik sérülés a cirkusz kerületén levert vaskarók miatt. Ennek megakadályozása céljából a vaskarókat lássuk el védősapkákkal, hogy a sötétben kitóduló közönség ruháit el ne szakíthassák, még inkább hogy sérülést ne okozhassanak.

Nagy keveredést okoznak a cirkuszban elhelyezett székek, melyek nincsenek összekapcsolva. Megnehezítik a közönség elhelyezését, nem is beszélve arról, hogy az előadás befejezésekor kitóduló közönség a székek összevisszaságában bukdácsol.

Legtöbb sérülés a feljárók és a graden padlózatának félrecsúszásából származik. Fokozottan kell tehát ügyelni a padlódeszkák ellenőrzésére. A legfelső ülősort körléccel (rundlán) látjuk el. Gyakran megtörténik, hogy a legfelső sorból hátrafelé leesnek cca. két és fél méter magasságból. A feljárati korlátokat és ülődeszkákat gondosan rögzítsük, mert ezáltal sok sérüléstől óvjuk meg a közönséget.

A cirkusz porond ládáit (pisztni) a páholyoktól legalább fél méter távolságra helyezzük el. Így kiküszöböljük annak lehetőségét, hogy a ló valakit megrúgjon, vagy a lovak által felvert fűrészpor arcunkba csapódjék vagy ruháinkat beszennyezze.

Legtöbb szerencsétlenség a cirkuszkocsik vagonírozásánál történik. Ennek kiküszöbölése céljából tegyünk meg minden intézkedést. Nem egyszer megtörtént, hogy a kocsi vonórúdja a vagonírozó személyek valamelyikét levágta a vagonról, aminek láb és kartörés volt a következménye. Ezek a balesetek csaknem minden idényben előfordultak. A legtöbb vonórúd rövidsége miatt nagyon nehéz a kocsikat a vagonon kézzel kormányozni. Ajánlatos a Kristóf-féle vonórúd-hosszabbító használata.

Gyakran történik baleset a rakodó pléhek hordásánál, vagy azoknak a kocsi kerekei alá helyezésénél. A pléhek helyett ajánlatos a Delikát-féle rakodó padló használata. Sokszor egyik vagonról a másikra kell átmenni a lakókocsival, vagy a teherkocsival. A két vagon közé az ütközőkre helyezett stafflik használata igen jól bevált.

Mint már korábban említettem, döntően fontos a rakodásnál a rakodó jó kivilágítása, mert a sötétség miatt sok szerencsétlenség történhet, így pl. vagonok közé esés, egyik vagonról a másikra való áthaladás alkalmával. A lakókocsiknak és csomaghordó kocsiknak a vagonok közé csúszását legtöbb esetben a rakodó rossz kivilágítása okozta.

Gyakran okoz balesetet az a körülmény is, hogy a kocsik tolását végző dolgozók közel vannak a kocsi kerekeihez. Nem egyszer előfordult, hogy több tonna súlyú teherkocsi ment keresztül lábfejeken, az elővigyázatosság hiánya miatt.

Végzetes szerencsétlenség történt 1952-ben, amikor pajkos gyerekek csimpaszkodtak fel a cirkuszt szállító teherkocsira és onnan leesve, egyikükön áthaladt a több tonna súlyú teherkocsi.

Hasonló szerencsétlenséggel járhat, amikor a pakk-kocsi tetején könnyelműen utazó műszakiak vagy artisták lecsúsznak. Egy ilyen alkalommal a teherkocsi egyik műszaki dolgozónk mellkasán haladt keresztül és csak a csodálatos véletlennek tulajdonítható, hogy az illető életben maradt.

Fokozottan ügyeljünk a teherkocsinak az autóhoz való kapcsolására vagy egymáshoz akasztására, mert biztosító lánc hiányában vagy rossz csapszeg használata folytán megtörténik, hogy egyik vagy másik kocsi leszakad az autóról, és nekimegy a ház oldalának, kerítésnek, villanypóznának stb. Ezeknek csökkentése és kiküszöbölése érdekében fokozottan kell őrködnünk és szigorú rendszabályokat kell életbe léptetni dolgozóink és a közönség életvédelmének és biztonságának érdekében.

Idetartozik annak megemlítése is, hogy a cirkusz-felépítményt a vihartól és más pusztító elemektől miként tudjuk megóvni.

Minden alkalommal kéznél kell lenni nagy vaskaróknak és kalapácsoknak, hogy vihar esetén a leengedett sátorkúpokat a gyorsan levert vaskarókhoz rögzíthessük. Vihar és szeles idő esetén a quatapolokkal erősen feszítsük ki a sátorponyvát.

Nagy esőzések alkalmával a cirkusz kerületét árkoljuk körül, hogy a ponyvasátorról lefolyó nagy vízmennyiség ne hatolhasson be a cirkusz területére.

Szigorúan meg kell tiltani a cirkuszkocsikban nyílt láng használatát, mert gondatlanság esetén ez a cirkuszkocsi leégését okozhatja.

Különös figyelemmel és elővigyázatossággal kell kezelnünk a vadállatkocsikat, rácsokat, ketreceket, mert a kíváncsi közönség hozzányúl az állatokhoz, és ebből súlyos sérülések származhatnak. Nagyon kell vigyázni arra is, hogy a cirkusz állatkocsijaiból a befutó rácsba engedett oroszlánok ki ne szabadulhassanak a rácsok rossz összekapcsolása miatt. Ne engedjük meg továbbá azt, hogy vadállatainkkal utazás közben kíváncsi vasutasok szórakozzanak.

Nagy gondot fordítsunk csomaghordó kocsijaink lekötésére is, mert előfordult, hogy a hanyag lekötés miatt utazás közben alkatrészek lerázódtak a kocsikról és elvesztek.

Mint elöljáróban ismertettem s e brossura más részeiből is kitűnik, a cirkusz üzemelése bonyolult, sokoldalú, állandó problémákkal telített feladat, azonban távolról sem olyan nehéz és megoldhatatlan, mint azt egyes nem szakmabeliek ezen brossura elolvasása után elképzelik.

Ahhoz, hogy egy cirkuszt az ismertetett nehéz és bonyolult körülmények között mégis pontosan beütemezett időre felépíteni, lebontani, utaztatni és közben az előadásokat rendben megtartani lehessen, fel kell használni minden olyan tényezőt, mely ennek a nehéz munkának elvégzésében nekünk segítséget nyújthat.

Távolról sem állítom, hogy e brossura keretében valamennyi problémával és útmutatással foglalkoztam, mert az üzemelés közben mindig újabb és újabb problémák és nehézségek merülnek fel.

Nem kívánok ismétlésekbe bocsátkozni, de még egyszer le akarom szögezni azt, hogy a cirkuszi dolgozók, műszakiak, artisták és vezetők jó kollektív együttműködése, munkaszeretete és a vállalat központi szervével való szoros és összhangos kapcsolata eredményeképpen elérhetjük azt, hogy a kiváló magyar artisták művészete révén a cirkuszt látogató közönségnek felüdülést és olyan szórakozást nyújtsunk, hogy a nézők másnapi munkájukat jobb kedvvel, nagyobb lendülettel végezzék. Ezt a célt kívánjuk elérni a cirkuszművészettel, annak műsorával, ez a kultúrfunkciója a cirkusznak.

Művész dolgozóinknak, műszaki dolgozóinknak pedig az a feladata, hogy a közönségnek példát mutassanak, hogy az emberi akarat, bátorság és szorgalom milyen emberfeletti munka elvégzésére képes, és milyen felemelő, nemes szórakozást nyújt a cirkusz porondja.

Ilyen körülmények között üzemel a cirkusz 6 hónapon keresztül, míg végre elérkezik utolsó napi előadásáig, utána pedig hazatér kiinduló pontjára, hol technikai és művészeti vonatkozásban ismét felújítva készül fel a következő évad még nagyobb művészi feladatának elvégzésére.

_________________________________________

* Országos Levéltár XXIX-I-3/25 [1954]

 



stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret