Murainé Szakáts Ildikó: A magyar artistaképzés jogszabályi háttere 5. rész
Mielőtt
a 2009. májusában megjelent Artista központi program részletes
elemzéséhez fognék, szükségesnek tartok ismét egy rövid
visszatekintést, most az Országos Képzési Jegyzék (továbbiakban: OKJ)
egymást követő megjelenését áttekintve az Artista szakképesítés
viszonylatában. 1993. Az
OKJ 1993-ban jelent meg először, benne az Artista szakképesítéssel. A
szakképesítés 3 évfolyamon jelöli 3300 óraszámmal, 30/70 %-os
elmélet-gyakorlat aránnyal. A jogszabály több ponton sem fedte az
akkori valós helyzetet. Nem vette figyelembe, hogy a képzés 8 éves, nem
három. Az elméleti képzés aránya jóindulattal is csak 10% körül
lehetett, heti egy-két cirkusztörténet órával. A jogszabály
megfeledkezett az artistaművész diplomáról. Az artistaművész diploma,
ez idő tájt az oktatási rendszerben nem volt jogilag rendezett
helyzetben. A főiskolai diploma és a szakközépiskolai érettségi között
volt értelmezhető. 1995. A
jogszabályban új elem a „szint és tevékenység megjelölésével”
meghatározás, amely már utal az artistaművész végzettségre, de nem
nevesíti azt. Az évfolyam számát érthetetlen módon leveszi egyre, ezzel
ellentétben az óraszámot megemeli a valós mértékre, 8210-re. Az iskolai
előképzettségben megjelenik a „k” középfokú végzettség, ezzel is
legalizálva az artistaművész szakképesítést, de nem nevesítve a
jogszabályban. Az elmélet/gyakorlat aránya már a valóságot tükrözi a
20/80-as arányszámával, mert a cirkusztörténet mellett megjelenik a
gazdasági és jogi ismeretek tantárgy is. 1996. Végre
megjelenik az Artistaművész szakképesítés nevesítetten is, egy oktatási
évvel, az Artista mellől kikerül a „szint megjelölésével” meghatározás.
Értelemszerűen az Artista a középfokú, az Artistaművész a felsőfokú
szakképesítés. Ez az akkori új OKJ-ben kialakított azonosító szám első
két számjegyéből tudható, a 33 közép szintű az 54 az érettségire épülő
felső szintű szakképesítést jelöli. Ezzel egy időben eltűnik az óraszám
megjelölése a jogszabályból, így az Artista szakképesítés egy évével
együtt a jogszabály szerint mindössze két év lehetett a teljes képzési
idő. 2001. Ezt
az ellentmondást a 2001-es módosítás is csak enyhíteni tudja az Artista
szakképesítés képzési idejének két évre emelésével. A jogszabályalkotók
akkori indoka szerint szakképzést csak 11. évfolyamtól lehetséges
megjeleníteni az OKJ-ben. Az artista szakképesítés ettől eltérő
speciális képzési idejét a Közoktatási törvényben egy nevesített
megengedő passzussal legalizálták. A 2001-es OKJ viszont pontosította
az Artistaművész szakképesítés bemeneti követelményeit. Eszerint
érettségire és Artista szakképzettséggel lehetett a művész végzettséget
megszerezni. Erre az iskolai előképzettség oszlopban lévő „é” és „sz”
betű utalt. 2006. Ebben
az évben jelenik meg először a moduláris rendszerű OKJ. A moduláris
rendszer bevezetésével már nem külön szakképesítésekről beszélünk,
hanem az Artista és Artistaművész szakképesítések egymásra épülően
helyezkednek el, egy főszakmaként megjelenve az OKJ-ben. Így tükrözi végre a jogszabály a valóságot ebben a tekintetben. 2006-os
OKJ alapján még az Artistaművész volt a fő szakképesítés és Artista a
részszakképesítés. Az Artistaművész teljes szakképesítésre az Artistát
is beleértve mindössze két évfolyamot vagy iskolarendszeren kívül 2000
órát engedélyezett. Az Artista szakképesítést a jogszabály szerint csak
iskolarendszeren kívül lehetett volna oktatni, tekintve, hogy évfolyam
megjelölése nem volt. Eltűnik az OKJ-ből az elmélet/gyakorlat arányának
feltüntetése. A továbbiakban az ilyen jellegű szabályozást
megszűntették, az iskolára bízva, hogy az előírt tanagyagot hogyan
osztja fel a különböző óratípusokra. Az iskolai előképzettséget a
továbbiakban a vizsgakövetelmények bemeneti kompetenciái között
határozza meg a jogszabály. évszám név Évfolyamok száma képzési idő (óraszám) Elmélet-gyakorlat aránya iskolai előképzettség változások 1993 Artista 3 3300 30/70 a* 1995 Artista (szint és tevékenység megjelölésével) 1 8210 20/80 a*,k óraszám emelkedés, elmélet-gyakorlat aránya 1996 Artista (a tevékenység megjelölésével) 1 - 20/80 a* megjelenik az artistaművész, nincs óraszám Artistaművész 1 - 20/80 k 2001 Artista (a tevékenység megjelölésével) 2 - 20/80 a* artista évfolyam szám nőtt Artistaművész 1 - 20/80 é, sz 2006 Artistaművész főszakképesítés 2 2000 - - moduláris rendszer, iskolai előképzettség SZVk-ban szabályozva, elmélet gyakorlat nincs meghatározva Artista részszakképesítés - 1500 - - 2007 Artista 2 főszakképesítés 8 7500 - - változik a szakképesítések típusa, az Artista szakképesítés is érettségire épül, évfolyam és óraszám Artista művész ráépülés 1 1000 - -
2007. Az
ez évben történt OKJ módosítás végre rendezi a képzés jogi helyzetét,
miszerint az Artista lett a főszakképesítés és az Artistaművész
ráépülésként szerepelt. Ezt,
a látszólag adminisztratív változást, amely a szakképesítések egymásra
épülésében változást nem okozott, az indokolta, hogy a moduláris képzés
bevezetésével hatályba lépő, jelenleg is érvényes jogszabályok szerint
iskolarendszerű, nappali tagozatos képzésben csak fő szakképesítést
lehet tanítani. Ha tehát a 2006-os változat marad érvényben, akkor a ma
egyetlen nappali tagozatos artistaképző intézményben, a Baross Imre
Szakközépiskolában (mely a megszüntetett Állami Artistaképző Intézet
feladatait vette át) csak artistaművész bizonyítvány lenne kiadható.
Artista részszakképesítést igazoló bizonyítványt csak felnőttképzésben
lehetne szerezni. Rendeződött az évfolyamok és óraszámok kérdése is, az
Artista szakképesítést 8 évben és 7500 órában, míg az Artistaművész
szakképesítést további 1 évben és 1000 órában állapítja meg a
jogszabály. Alapvető
változás, hogy az Artista szakképesítés is csak érettségi
bizonyítvánnyal adható ki. A TÁMOP-2.2.1-08/1 projekt keretében
készülnek bizonyos szakmák számára az előírt iskolai végzettség
kiváltására bemeneti kompetencia mérésre szolgáló feladatok. Ez
megoldás lehet azon artisták számára is, akiknek valamilyen okból az
érettségi megszerzése gondot jelent. Közel
másfél évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy az artistaképzés
speciális képzési igényei jogszabályban elismerten biztosítva legyenek.
Azt kell mondjam, az utolsó órában. 2007-ig, az Állami Artistaképző
Intézet a mindenkori oktatási tárca közvetlen irányítása alá tartozva,
bázis finanszírozású központi költségvetési szervként mindig megkapta a
működéséhez szükséges minimális keretet. Normatív finanszírozással,
csak a jogszabályban rögzített évfolyamokon tanulók után kaphat
oktatási intézmény központi támogatást. Az Artista képzés kikerülésével
a központi irányítása alól, az a lehetetlen helyzet állt volna elő,
hogy csak az utolsó két-három évfolyam képzése lett volna biztosítva. |