Dobbantások
A
dobbantás az ugrások előtti lendületvétel. Célja a rohamok előrevivő
lendületét magasba irányítani. Általában kétféle dobbantást
különböztetünk meg: a pároslábas és váltott lábas dobbantást.
A
pároslábas dobbantásnál a tanuló roham után mérsékelten felugrik és
páros lábra érkezik úgy, hogy egész talpával, mérsékelt térdrugózással
éri a talajt, innen a lábfej és a térd hirtelen kinyújtásával, a
karok elindító erejének felhasználásával egyenes testtel a magasba
ugrik. /1. ábra/[1]
A váltottlábas dobbantásnál a tanuló elől lévő
lábát mérsékelten térdhajlítással felemeli, ugyanakkor hátul lévő
lábával könnyedén felugrik /sasszé/, majd elől lévő lábát a talajra
helyezi /egész talp és mérsékelten hajlított térd/, testével kissé
előre dől - hátul lévő lábáról az elől lévőre gurítja testsúlyát - és
elől lévő lábáról hirtelen elrugaszkodik. /2. ábra/
Mindkét dobbantást helyből is gyakoroltassuk, de akkor nem dobbantásnak, hanem elnyomásnak nevezzük.
Guruló átfordulások
Jellegzetességük, hogy a test egyes részei egymást követő folyamatos gurulásban érintik a talajt.
Guruló átfordulás /bukfenc/ előre
A
tanuló alapállásból guggoló támaszt végez, kezével vállszélességben
(21. o.) a talajra támaszkodik a térde előtt, ujjak előre néznek.
Ezután a testsúlyt áthelyezi a karokra, térdnyújtást és pároslábbal
elrugaszkodást végez, karját behajlítja, állát leszegi a mellére a fej
két kéz közé kerül. Ezután groupírozva átgurul a hátán /kezével térde
alatt megfogja az alsó lábszárát, vállát a térd felé húzza/ és
alapállás helyzetét veszi fel. /3. ábra/
Guruló átfordulás /bukfenc/ hátra
A
tanuló alapállásból guggoló támaszt végez, kezével a térde előtt a
talajra támaszkodik, páros karral és lábbal ellöki magát, groupírozva
hátra gördül.
Amikor a tarkó érinti a talajt, a tanuló kezét a válla
mögé a talajra helyezi, lábát elengedi és testsúlyát áthelyezi a
kezére, majd kezének segítségével eltolja magát a talajról és
alapállásba feláll. /4. ábra/
Guruló átfordulás ugrással /tigrisbukfenc/ előre
A
tanuló nekifutással páros lábbal dobbant és nyújtott testtel elugrik,
vízszintes helyzetbe repül, karok a törzs meghosszabbított irányában,
majd kézletevés és fejbehúzás után guruló átfordulást végez előre. /5.
ábra/
Guruló átfordulás ugrással akadályon keresztül
A
tanuló az előbb említett gyakorlatot ugyanazon módszerrel hajtja végre,
csak az ugrás elé ugrózsámolyt helyezünk. Később az akadályokat
hosszabbíthatjuk és magasíthatjuk. /6. ábra/
Guruló átfordulás hátra futólagos kézenálláson keresztül
A
tanuló a guruló átfordulás pillanatában, amikor a kéz a talajt éri,
lábait hirtelen kinyújtja és kézállás helyzetébe tolja ki magát. /7.
ábra/ (22. o.)
Guruló átfordulás oldalt
A
tanuló terpeszállásból, - a karok kissé rézsutos oldaltartásban, -
jobblábra helyezett testsúlyból hirtelen térdekben nyitott groupir
helyzetet vesz fel úgy, hogy jobb lábáról a testsúlyt áthelyezi
ballábára, majd ballábán és a lapockáin keresztül a földön átgurul és
jobb lábán át a kiinduló állás helyzetét veszi fel. /8. ábra/
Csavart felugrással guruló átfordulás előre
A
tanuló félfordulattal balkéz felé fordulva felugrik, ugyanakkor saját
karját magastartásba lendíti, majd csípőből hirtelen lehajolva,
nyújtott karokkal a talajt elérve karhajlításon keresztül elvégzi a
guruló átfordulást előre. /9. ábra/
ÁTFORDULÁSOK, BILLENÉSEK
Jellegzetességük tarkón, fejen vagy kéztámaszon keresztül történő kereszttengelyű átfordulás.
Cigánykerék
A
tanuló széles terpeszállásban áll, karja oldalsó rézsutos
magastartásban van, tenyér előre néz. Törzshajlítást végez jobbra,
ugyanakkor ballábát oldalt lendíti, majd ebből a kapott lendülettől
visszahelyezi a talajra és testsúlyát jobb lábról átteszi ballábra.
Ugyanakkor gyors törzshajlítást végez balra és nyújtott balkezét a
balláb vonalának irányában a talajra helyezi. Amikor balkeze érinti a
talajt, ballábával elrugaszkodik, nyújtott ballábát felfelé lendíti,
mindkét lábfejét leszorítja, majd jobb kezével a balkéz irányának
vonalában rátámaszkodik a talajra és a test súlyát terpesztett
kézenálláson keresztül a balkézről átteszi a jobb kézre. Ezután (23.
o.) balkézzel, majd jobb kézzel elnyomja a talajt, csípőből oldalt
betörik és először jobb, majd ballábával leérkezik a talajra és
felveszi az oldalt terpeszállást.
A gyakorlatnál ügyelni kell arra,
hogy a lábak és a törzs vonala függőlegesen egy síkban legyen, csípőből
ne hajoljék sem előre sem hátra. A karok és a lábak az egész gyakorlat
folyamán nyújtottak legyenek. /10. ábra/
Tarkó billenés
A
tanuló nyújtott zárt ülésből /később állásból hátralendülve/
hátralendül, egyidejűleg nyújtott lábemeléssel a feszített lábujjaival
csaknem megérinti maga mögött a talajt, kezét a vállak mögött a talajra
helyezi. Ebből a helyzetből lapockákra és a tarkóra támaszkodva páros
lábát ívszerűen felfelé lendíti, kezével elrugaszkodik és a
derékszögben betört test hirtelen kihomorításával nyújtott testtel,
felemelt fejtartással, karok magasba tartásával a talajra érkezik /11.
ábra/
Ezt a gyakorlatot végrehajtjuk a későbbiek folyamán úgy, hogy
a tanuló nem teszi le a kezét hátra a talajra, hanem combját
megtámasztva vagy mellen keresztbefont kézzel végzi el a billenés
mozdulatát. A gyakorlatot eleinte ajánlatos kézilonddzsal gyakorolni.
/12. ábra/
Fejbillenés
A
tanuló guggoló támaszt végez kezével vállszélességben, a talajra
támaszkodva homlokát a keze elé helyezi a földre. Páros lábbal
elrugaszkodik a talajtól úgy, hogy a holtpontban csípőből megtört
helyzetet vesz fel, majd a holtponton áthaladva páros lábát gyors
mozdulattal ívszerűen átlendíti, karjaival (24. o.) elrugaszkodik a
földtől és csípőjét erőteljesen homorított helyzetbe hozza, majd
nyújtott állásban a talajra érkezik. Ezt a gyakorlatot tempóra is
tanítsuk. /13. ábra/
Forder /kézen átfordulás előre/
A
tanuló nekifutással ballábbal dobbant, nyújtott karját magastartásból
hirtelen törzshajlítással vállszélességben a talajra helyezi, fejét
enyhén hátra szegi - ezután ballábbal elrugaszkodik, jobblábát gyors
mozdulattal fellendíti, majd bal lábát zárja jobb lábához és nyújtott
karú kézenálláson keresztül homorított testtel és nyújtott lábbal
talajra érkezik. Érkezésnél karja magastartásban van, fejét hátraszegi.
A gyakorlatnál ügyelni kell, hogy a levegőben a lábak és lábfejek
feszesen nyújtott tartásban legyenek.
A gyakorlatot biztosított felszerelésben tanítsuk. /14. ábra/
Páros lábas forder
A
tanuló nagy rohammal páros lábbal eldobbantva végzi a fordert előre
úgy, hogy elrugaszkodás után mérsékelt csípő betörést hajt végre, majd
a karok földre tétele után erőteljes homorítással, nyújtott testtel
karok magasbatartásával érkezik a talajra. /15. ábra/
Zsámoly ugrások
Célja
a tanulók ruganyosságának és gyors elhatározó készségének fejlesztése.
1-2 gyakorlatot ismertetek, melyek kiindulási alapként szolgálnak azok
továbbfejlesztésére és kombinálására-összetételére.
Zsámolyra való felugrás és leugrás, végén tarkóbillenés: /16.ábra/ (25. o.)
Zsámolyon való átugrások és fejbillenés: /17. ábra/
Különféle magasságú akadályok átugrása és felugrások, végén váltott lábas forder: /18. ábra/
Zsámolyokra
való felugrásnál és átugrásnál ügyeljünk a szabályos testtartásra, a
könnyed mozgásra és a kar lendítő erejének kihasználására.
Corbett
A
gyakorlat két részből áll: ugrás nyújtott állásból páros lábról a
kézre; majd onnan vissza páros lábra. Elsősorban az ugrás második
részét kell megtanulni, egyrészt mert ez könnyebb, másrészt mert
szervesen beleilleszkedik más ugrásokba.
A tanuló kézállásba lendül,
kissé leengedi a törzsét és lábát, mintha kézállásból nyújtott testtel
vissza akarna ereszkedni a talajra, majd testét csípőben kissé
behajlítja, lábát térdben behajlítja, térdét hirtelen ívszerűen
kinyújtja, nyújtott karral vállból elrugaszkodik a talajról, nyújtott
lábbal leérkezik a talajra és karja magastartásba lendül. Ezt a
gyakorlatot különös gonddal kell tanítani, mert mint részmozdulat, igen
sok akrobatikus mozgásban szerepel. /19. ábra/
A gyakorlat második
részének végrehajtása: A tanítvány térdét kissé behajlítja, karját
mellső rézsutos tartásba emeli. Lazán tarott karját hátsó rézsutos mély
tartásba lendíti, majd csípőből gyorsan előrehajol, páros lábbal
elrugaszkodik és nyújtott karú kézenállásba ugrik. A gyakorlat
végrehajtásánál ügyeljünk a karlendítésre. Amikor a törzs előrehajlik,
a kar lendüljön minél jobban hátra, az elrugaszkodás után pedig a kart
(26. o.) magastartásba /felső törzs irányába/ kell lendíteni. A
tanulónak arra a pontra kell kézenállásból leérkeznie, ahol a gyakorlat
megkezdése előtt állott. A corbett első és második részét különálló
gyakorlatnak minősítjük, ha azt tempóban végzik. /20. ábra/
Guruló átfordulásból corbett
A gyakorlatot a guruló átfordulásból kapott lendületből a már említett módszer szerint hajtjuk végre. /21. ábra/
Roundát
A
tanuló nekifut váltott lábbal dobbant, csípőből mérsékelten előre dől,
karját előrenyújtja. Mindkét kezét váltva a talajra helyezi, ujjak az
ugrás fordulatának irányába néznek, elülső lábával elrugaszkodik, hátul
lévő lábát fellendíti, lábai zárva, pillanatnyi kézállásba kerül. A
tanuló miközben kézenállásba kerül és bal lábát jobb lábával zárja, 1/2
fordulatot végez, majd a fordulat után elvégzi az ugrás gyakorlatot
/corbettet/ kézről lábra és nyújtott lábbal karok magasba tartásával
érkezik a talajra. A kézletételnél a kéz az ellentétes láb irányába
kerül. A gyakorlat végrehajtásánál ügyelni kell arra, hogy a gyakorlat
a lendület teljes kihasználásával minden különösebb erőfeszítés nélkül
történjék. A roundát tulajdonképpen lendület átalakító és fokozó ugrás.
/22. ábra/
Cinzga
A
tanuló térdben kissé behajlított bal lábát könnyedén felemeli, bal
karját vízszintesen előre nyújtja, jobb karját függőleges tartásban
tartja, a két tenyér előre néz. A két tenyér közti távolság
vállszélességnél valamivel nagyobb. A tanuló térdben behajlított (27.
o.) bal lábát a talajra helyezi, gyors mozdulattal előre hajol, ezzel
egyidőben jobb lábát erősen hátralendíti, bal kezét bal lábával egy
vonalban a talajra helyezi. A bal lábbal elrugaszkodva jobb kezét a
jobb láb vonalába, a bal kéztől kissé jobbra, rézsutos irányba talajra
helyezi, testsúlypontját áthelyezi jobb kezére, majd a bal kéz a talajt
elhagyja és a tanuló csípőből hátrahajolva jobb kezén keresztül először
jobb lábával, majd bal lábával leérkezik a talajra úgy, hogy bal lábát
a jobb láb elé helyezi, karja ugyanolyan tartást vesz fel, mint
induláskor, fejét hátra tartja.
A gyakorlatnál ügyelni kell arra,
hogy a tanuló fejét mindig hátraszegje, karjait, lábait kinyújtsa és a
tanuló a testsúly áthelyezését egyenletes ritmusban hajtsa végre. /23.
ábra/ A helyből előre végzett cinzga megtanulása után rátérhetünk a
tempóban, majd a visszalépéses tempóban való összetétel tanítására.
Az
első gyakorlatnál a tanuló a cinzga után, amikor jobb lábával talajt
ér, bal lábát kissé hajlítva helyezi le a talajra és a már ismertetett
módon hajtja végre a gyakorlatot. /24. ábra/ A második gyakorlatnál a
még le nem ért bal lábat egy lépésnyire hátrahozza a jobb lába mögé és
testsúlyát átteszi a bal lábra. A láb és karlendítéssel úgy hajol
előre, hogy bal kezét a bal lábbal egyvonalba teszi a talajra. Az ujjak
itt egy kissé befelé nézhetnek. /25. ábra/
Ráugrásos cinzga
A
tanuló kis nekifutással bal lábbal dobbant, majd corbettszerűen váltott
lábbal felugrik, karjait behajlítva vállához húzza, (28. o.) majd
függőleges helyzetet elérve kezét kinyújtva, ugyanolyan formában
folytatja az ugrást, mint ahogy azt már a helyből cinzgánál
ismertettük. A gyakorlatot londzsban tanítjuk. /26. ábra/
Flik-flak
A
tanuló egészen kis terpeszállásba - lábfej párhuzamos egymással, karok
lazán nyújtva, tenyér hátrafelé néz - kiinduló alapállást vesz fel. A
tanuló mérsékelt térdhajlítást végez, testsúlyát a sarkára helyezi,
karját hátsó rézsutos tartásba emeli. Mérsékelten hátradől, majd karját
erős gyors mozdulattal fején túl magastartásba lendíti, ugyanakkor
csípőjét erőteljes mozdulattal előre dobja és fejét hátraszegi. Ezzel
egyidejűleg a tanuló a lábát kinyújtja, majd karját vállszélességben
futólagosan a talajra helyezi /karok nyújtva, fej hátraszegve, tenyér
előre néz/, majd elvégzi a corbett második részének ugrását.
A
gyakorlat végrehajtásánál a tanuló teste a forgó munkát végezve
feszesen ívelt legyen. A gyakorlatot londzsban tanítjuk. A gyakorlat
végrehajtásánál előforduló gyakori hibák:
A tanuló a flik-flakot
hátraugrással indítja, akkor a flik-flak igen magas lesz a tanuló
ráesik a kezére, a corbett lecsapódik. Ügyelni kell, hogy a tanuló az
indulásnál testsúlyát ne helyezze a láb ujjaira, térdét ne tolja
túlságosan előre és ne végezze korán a karlendítést.
A tanuló
gyakran nem fejezi be teljesen a flik-flakot és ilyenkor nehezen tud
talpra állni. Ez rendszerint abból adódik, hogy nem végzi egy ütemben a
karlendítést, a csípődobást és a fej (29. o.) hátravezetését.
Arra
is ügyelni kell, hogy a tanuló karja függőlegesen érje el a talajt,
mert ellenkező esetben vagy a kézfej szenved húzódást, vagy az ugrás a
térdekre csapódik /hibás figura is/. /27. ábra/
Corbett flik-flak
A
tanuló váltott lábbal fellendül kézenállásba, majd onnan elvégzi a
corbett második részét úgy, hogy a talajérés pillanatában végrehajtja a
már ismertetett flik-flak mozdulatát. A gyakorlatnál ügyelni kell arra,
hogy a tanuló ritmusban, megállás nélkül folyamatosan kösse össze a két
gyakorlat elemet. /28. ábra/
Tempo flik-flak
A
corbett flik-flak elsajátítása után rátérhetünk a tempó flik-flak
tanítására. Lényeges, hogy a flik-flakból olyan lendületet kapjunk,
amelyik elegendő ahhoz, hogy a következő flik-flakot zökkenőmentesen el
tudjuk indítani. Fontos ezért, hogy a corbett második része igen jól ki
legyen dolgozva, a lábakkal könnyedén, de erőteljesen kell a talajt
érinteni. A láb és a kéz a sorozat flik-flakban egyenletes távolságban
érjen talajt. A tempó flik-flak oktatásánál a tanulónak feltétlenül
idegezzük be az ugrás ritmusát, mert ezzel elősegítjük a reflex mozgás
helyes kialakulását. /29. ábra/
Roundát flik-flak
A
tanuló a roundát elvégzése után ugyanolyan módon, mint a corbett
flik-flaknál elvégzi az ugrást. Ügyelni kell, hogy a nagyobb lendületű
roundát flik-flaknál a tanuló a lendületet helyesen használja ki és az
ugrást részleteiben éppen olyan pontosan (30. o.) dolgozza ki, mint a
helyből flik-flaknál.
A tanuló általában lendület segítségével hajlamos arra, hogy az ugrást slamposan, kidolgozatlanul hajtsa végre.
A roundát érkezésénél a tanuló a lábát a corbett második résznél hozza közel a kezéhez. /30 ábra/
Tempó flik-flak egyhelyben
A
tanuló mérsékelt térdhajlítást végezve, csípőből kissé előredől, karját
hátsó rézsutos tartásba emeli, majd karját magastartásba lendíti és
egyidejűleg térdét nyújtja, fejét hátraszegi, csípőjét erőteljesen
előredobva elrugaszkodik a talajtól és nyújtott karját az elrugaszkodás
helye elé helyezi a talajra, erősen homorítva, majd megcsinálja a
corbett második részét úgy, hogy a lábakat a kezek közé hozza be. Innen
folytatja az előbb leírt módon a flik-flakok sorozatát. /31. ábra/
(31.o.)
Straguzált flik-flak
Ugyanolyan
módszerrel hajtsuk végre, mint a helyben tempó flik-flakokat, azzal a
különbséggel, hogy az indulásnál még erősebb mértékben előre irányítjuk
az ugrást úgy, hogy a flik-flak befejezése után 30-40 cm-re előbb
érkezünk a talajra, mint a kiinduló álláspont. A későbbiek folyamán
taníthatjuk körben a tempó flik-flakot. A körben flik-flaknál a tempó
flik-flak módszerében az a változás, hogy a flik-flakok corbett
részénél hajtjuk végre a befelé való kanyarodást.
A flik-flak
ugrásokat és összetételeket különös gonddal, a teljes pontosságot és
fegyelmezett végrehajtást megkövetelve, londzsban tanítjuk.
A
flik-flak az akrobatikus ugrások egyik legfontosabb elemét képezi.
Sorozatban mint önálló ugrás, magasfokú ugrás kombinációknál mint
lendületfokozó és igen hatásos összekötő mozdulatelem szerepel.
Rendkívül fontos, hogy mindaddig, amíg a tanuló a helyből flik-flakot
és a corbett flik-flakot tökéletesen nem hajtja végre, ne tanítsuk a
további fokozatokat, mert az egyrészt könnyebb végrehajtás miatt,
másrészt igen nehéz volta miatt fegyelmezetlen ugrás kivitelt vagy
bátortalan ugrás-készséget eredményez. /32. ábra/ (32. o.)