A közalkalmazotti törvény életbelépése óta nem vizsgáltuk a megye közművelődési könyvtáraiban dolgozó kollégák bérhelyzetét. Sokáig minden közalkalmazott a munkaköréhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség és a közalkalmazotti területen eltöltött évei alapján megállapított besorolási osztályban, fokozatban azonos illetményben részesült. A változást az 1999. év jelentette, amikor a parlament nem emelte a bértábla alapösszegét, csak az óvodákban, oktatási-nevelési intézményekben, pedagógiai, szakmai munkakört ellátó dolgozók kaptak 16 %-os fejlesztést, és szeptembertől plusz + 3 % -ot. A legtöbb önkormányzat tavaly, a befagyasztott bértáblát korrigálta ugyan a többi közalkalmazottnál is, de kisebb mértékű, 5-13 %-os béremelést adott, melyet minden önkormányzatnak helyben kellett kigazdálkodni. Igaz, ez a legtöbb esetben csak annyit jelentett, hogy a bérek reálértéke nem csökkent. 2000-ben 8.25 %-os általános emelést szavazott meg a parlament az 1998-as bértáblára, melyből garantáltan 5 %-os növekedést kaptunk a központi költségvetésből. Ténylegesen ez nem jelentett emelést, mivel ezt a bérnövekedést az önkormányzatok már az előző évben teljesítették. Az 1999. évi CXXV. törvény és a 26/2000. Korm. rendelet értelmében pedig március 1-jétől a könyvtári szakmai munkakörökben foglalkoztatottak illetményét 1.05-ös szakmai szorzóval kellett megemelni.

A helyi bérpolitika következtében a mai bérállapot már nem tükröz egységes képet. A májusban kiküldött kérdésekre adott válaszok összegzése után a megye közművelődési könyvtáraiban a C, D, E, F, G, H, I fizetési osztályba sorolt főfoglalkozású munkatársak végzettségéről, szakképzettségéről besorolásáról, bérezéséről, keresetéről a következőket mondhatjuk el.
A rövid elemzést 207 fő adataiból készítettem, melyből 38-an dolgoznak községi, 169-en városi könyvtárban. A községekből csupán 5 főfoglalkozású kollégától nem kaptunk visszajelzést, minden városi könyvtárvezető elküldte a kért adatokat.
A könyvtárakban a fent említett besorolási osztályokban a foglalkoztatottak 89 %-a nő. Elnőiesedett pálya, a 11%-os férfi munkatárs aránya alátámasztja azt a tényt, hogy bizony szakmánk nem az a terület, melynek jövedelméből családfenntartói feladatokat el lehetne látni.
A szakmai munkakörökben dolgozó 207 kolléga közül 93 főnek gimnáziumi ill. szakközépiskolai érettségije van, 94-en végeztek főiskolát és 20-an egyetemet. Ez az arány az óta megváltozott, már több kolléga van túl a sikeres főiskolai, egyetemi államvizsgákon.
A közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó intézményekben a közalkalmazottakat a munkakörök ellátásához jogszabályban előírt iskolai végzettség, szakképesítési, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat alapján a tíz fizetési osztály (A - J) megfelelő osztályába kellett besorolni.(Az 1997. évi költségvetésről szóló 1996. évi CXXIV. tv.)

Az összes válaszadóból 16 kollégát soroltak a C fizetési osztályba. Ebbe a fizetési osztályba a középiskolai végzettséghez kötött munkakörök tartoznak, mint pl. a raktárosi munkakör. A segédkönyvtárosi és könyvtárosi munkakört ellátókat nem a C fizetési osztályba kell besorolni, ill. a csak érettségivel rendelkezőket nem lehetne könyvtárosi munkakörben alkalmazni.
75 fő lát el könyvtáros asszisztensi munkakört középfokú szakmai végzettséggel, őket a D fizetési osztályba sorolták.
3 szakalkalmazott van az E fizetési osztályban. Ide a középiskolai végzettséghez kötött, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakörök tartoznak, mint pl. a segédkönyvtáros.
54 kolléga van az „új” F fizetési osztályban és 17 fő az 1997. február 1-jét megelőzően a kiemelt F osztályban, ahová a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakörök sorolandók.
20 munkatárs lát el a G fizetési osztályban könyvtárosi munkakört. Ők főiskolai szakképesítéssel és a munkakörük betöltéséhez jogszabályban előírt vagy azzal egyenértékű vizsgával rendelkeznek.
14 fő dolgozik egyetemi végzettséghez, szakképzettséghez kötött munkakörben. Ők a H fizetési osztályba tartoznak.
5 főt sorolt munkáltatójuk az I fizetési osztályba, melyben az egyetemi szakképzettség mellett a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával, vagy azzal egyenértékű elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakört látnak el.
A végrehajtási rendeletben meghatározott könyvtári szakmai munkakörökben foglalkoztatott 207 kolléga többsége rendelkezik megfelelő szakmai végzettséggel, a 43 %-os középfokú és 57%-os felsőfokú végzettséggel megyénkben jó a képzettségi arány.

A tíz fizetési osztály további fizetési fokozatokra tagozódik Az egyes fizetési osztályok tizennégy fizetési fokozatot tartalmaznak A fizetési fokozatot a Kjt 64. §-a alapján, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő alapján kell megállapítani. A Kjt 65. §-a alapján pedig a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba kerülünk.
A 207 fő a közalkalmazotti évei alapján a következő fokozatba tartozik: 1.sor: fokozat száma, 2. sor: az adott fokozatba tartozó összes kolléga

Kevesebb a munkahelyet változtatók száma, nyugdíjba vonulás, gyes miatt vannak leginkább személycserék. Munkában eltöltött éveink alapján kb 50-50%-os az arány a fiatalabb és az idősebb korosztály között, 101 fő közel húszéves, 106 fő húsz év feletti közalkalmazotti munkaviszonnyal rendelkezik.

A 2000. évi költségvetésről szóló CXXV. törvény alapján a fizetési osztályok fizetési fokozatához tartozó illetmények garantált összege március 1-jétől így alakult a C - I osztályokban:

A községi könyvtárosok 34 %-a, 13 fő csak a törvényileg garantált illetményt kapja, a többiek a minimum bértétel feletti összeget. Két fő alapilletménye kevesebb a minimum összegnél 300,-Ft ill. 900,- Ft-tal. A városi könyvtárakban dolgozók 20 % - ának, vagyis 34 főnek nem haladja meg a bruttó alapilletménye a garantált összeget, a többiek a bértábla minimuma fölötti alapilletményben részesülnek.

A 2/1997. MKM rendelet 2/A§ (1)(2) bekezdése alapján a közalkalmazottat szakképesítési pótlék illeti meg. A 38 községi könyvtáros közül 10 kolléga lenne jogosult a képesítési rendeletben leírt szakképesítési pótlékra, de csak 9 fő jelezte a további szakképesítésért járó illetménynövekedést. A városi kollégák közül 50 fő helyett csak 45-en kapnak szakképesítési pótlékot.
A fizetési osztály, fokozat alapján járó illetményen felül a közalkalmazott kötelező, illetve adható egyéb illetménypótlékra is jogosult. Pl. vezetői pótlék, idegennyelv-tudási pótlék, címek után járó pótlék. (Kjt. 70-73. §, 16/1997. Korm. r.)
A kötelezően járó és adható pótlékot kapja a községi könyvtárosok közül 15 fő, vagyis 39 %-uk részesül vezetői, nyelv, területfejlesztési, közösségfejlesztésért járó pótlékban. A városi könyvtárosok 40%-a, 69 fő kap kötelező és egyéb pótlékot.

„ A közszféra foglalkoztatottjai jövedelmüket tekintve jobbára az egyharmad-kétharmados társadalom utóbbi részének szegényebb harmadában helyezkednek el. … A KSH adatok alapján 1999-ben a közművelődésben, közgyűjteményekben 46512,- Ft volt a nettó átlagkereset, a nemzetgazdaság 66165,-Ft, a versenyszféra 74741,- Ft-os átlagával szemben.” (SZEF Hírlevél 2000. május) Pl. 1999. májusában a versenyszférában az italgyártó gépkezelőnek bruttó 70100,- Ft, a nyomdaipari gépkezelőnek bruttó 87300,- Ft, az építménybádogosnak 70600,- Ft bruttó átlagkeresete volt (Munkaadók Lapja, 2000. február)
A mi könyvtáros béreink nemcsak az EU tagországaihoz képest vannak elmaradva, hanem a többi közalkalmazotti területétől is alacsonyabbak. „ A közoktatásban 1999-ben átlagosan 78300,- Ft- ot kerestek a pedagógusok”
(Délvilág 2000. jún. 5). A szociális ágazatban dolgozóké ennél jóval kevesebb, 39202 Ft-os nettó átlagbér.

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete országos szinten végzett egy felmérést a kulturális területen dolgozók bérhelyzetéről. A 417 könyvtárban teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatársak bruttó átlagbére 1999. áprilisában a C fizetési osztályban 39185,- Ft, a D fizetési osztályban 39831,- Ft, az E fizetési osztályban 54039,- Ft, az F fizetési osztályban 53872,- Ft, a G fizetési osztályban 63633,- Ft, a H fizetési osztályban 86144,- Ft, az I fizetési osztályban 102511,- Ft volt. (Érték és Érdek. 2000. március-június.)

A felsorolt 1999-es országos átlagbérek után nézzük meg, hogy a megyében 2000 májusában milyen bruttó átlagkeresetek voltak jellemzőek az egyes fizetési osztályokban.

Ahol a magasabb fizetési osztályban alacsonyabb az átlagbér, mint az előtte lévő osztályban, azzal magyarázható, hogy az adott fizetési osztályba tartozó kollégának(knak) kevesebb a közalkalmazotti jogviszonya.
A 207 kolléga 2000 májusában átlagosan 63297,- Ft-ot keresett! Ha összehasonlítjuk a mi átlagbéreinket a KKDSZ reprezentatív felmérésének eredményeivel, megállapíthatjuk, hogy a C, E, H, I osztályokban a 2000. évi átlagkereseteink nem érik el az előző évi átlagbéreket.
Amennyiben a minimálbér összege január 1-jétől 40000,- Ft lesz, az A, B, C/1-10 , a D/1-8, az E/1-5 osztályokban jelentős bérnövekedés lesz. Ha a bértábla többi kategóriájában nem lesz hasonló arányú emelés, akkor a 33, 25, 15 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező C, D, E osztályokba sorolt munkatársak is hasonló nagyságú jövedelemmel rendelkeznek majd.

A tudásalapú társadalomban az ismeretek, az információ felértékelődik, nő az információközvetítők szerepe, felelőssége. Ezzel szemben a közgyűjteményekben dolgozók társadalmi, anyagi megbecsülése igen alacsony, pedig értékelni kellene a tudást, a tehetséget, a munkában szerzett tapasztalatot, gyakorlatot. Pénzért tudást, tudásért pénzt, melyet a könyvtáros jelenleg nem kap meg.