62 önálló könyvtár közül 51 a községi, 11 a városi (bár csak 8 város van a megyében, de Csongrádon, Szegeden és Szentesen két-két önálló könyvtár mûködik).

A fiókkönyvtárak száma erõsen megtizedelõdött az utóbbi években. Mindössze 51 mûködik a megyében, s mivel a Somogyi-könyvtárnak 20, Hódmezõvásárhelynek 18 fiókja van, a maradék 13 az összes többi könyvtár között oszlik meg.

• A szolgáltatóhelyek típusa

Míg a rendszerváltás elsõ éveiben szinte minden ámk felbomlott, 1996-tól kezdõdõen megint egyre több az integrációs törekvés, a különbözõ összevonások, amelyek nem mindig válnak a könyvtárak hasznára.

Jelenleg az 51 községi könyvtárból csak 27 az önálló, 13 az ámk, 6 kettõs funkciójú, 5 klubkönyvtár.

• Nyitva tartás

Egész évben zárva tartó könyvtárunk nem volt. A rövidebb idejû zárva tartások elsõsorban személyi problémák, könyvtáros változás miatt adódtak.

Tény azonban, hogy sok községi könyvtárunk nyitva tartása nem éri el a heti 20 órát, pedig az állomány folyamatos gondozása, fejlesztése (még kis beszerzési összeg esetén is), a minimális szolgáltatások kínálata ezt indokolná. 15 községi könyvtárunknak van heti 12 óra alatti nyitva tartása. Sokszorosan hátrányos helyzetû kisközségeinkben pedig díjazás nélkül, vagy csekély díjazás ellenében alkalmaz a fenntartó más munkakörben dolgozót szakképesítés nélkül, állománygyarapítás nélkül heti 4 órás nyitvatartási idõben, hogy a mûködési költségeket megtakarítsa. Ezekben a községekben talán gondolkodni kellene a társulásban vagy a szolgáltatás bérbe vételében más községtõl. A kulturális törvény erre lehetõséget nyújt.

• Könyvtári alkalmazottak

Az elmúlt 5 évben 21 fõvel csökkent a fõfoglalkozású könyvtárosok száma intézményeinkben. A 191 fõfoglalkozású könyvtárosból mindössze 42 dolgozik községi könyvtárban (holott 51 községi könyvtárunk van). A 21 részmunkaidõs könyvtárosból 13 községi könyvtárban dolgozik, többségük a csökkentett nyitva tartású intézményekben.

Állománygyarapítás

• Dokumentumgyarapítás

1997-tõl kezdve évente 16 000 darabbal nõtt a vásárolt dokumentumok száma. 38 000-rõl 56 000-re, majd 1999-ben 72 541 db-ra nõtt a beszerzés. Ugrásszerûen megnõtt a hangzó és elektronikus dokumentumok száma, jelezve, hogy az ehhez szükséges technika bekerült a könyvtárakba. Duplájára nõtt a video dokumentumok száma is.

Más hasonló lélekszámmal és szolgáltató hellyel rendelkezõ megyében a helyzet 1999-ben így alakult: Baranya és Békés megye 42 000 db, Fejér megye 46 000 db, Szolnok megye 49 000 db dokumentumot szerzett be.

• Állománygyarapításra fordított összeg

46 millió Ft-ot költöttünk gyarapításra, míg 1996-ban még csak 18 milliót. Az elmúlt évek alatt megháromszorozódott a folyóiratokra kiadott összeg (sajnos nem a számuk szaporodott, csak az áruk nõtt), duplájára nõtt a hangzó és videora, valamint az elektronikus dokumentumokra költött összeg.

Összehasonlításképpen Baranya megyében 38 millió, Békés megyében 51 millió, Fejér megyében 58 millió, Szolnok megyében 64 millió forintot költöttek dokumentumokra.

A beszerzési összeg növekedését a helyi támogatás növekedése mellett a pályázati és érdekeltségnövelõ támogatásoknak is köszönhetjük. 1999-ben 15 millióval növelték könyvtáraink beszerzési keretüket pályázati támogatás révén.

A községi könyvtárak jó része a Könyvtárellátón keresztül vásárolt, míg a többiek vállalva a feldolgozást is, különbözõ könyvkereskedõktõl.

Hálózatunk teljes állománya 1999 végén 2 142 000 darab dokumentum, melybõl 90 % könyv, 3 % idõszaki kiadvány, 2,6 % hangzó, 0,1 % a video,

0, 05 % az elektronikus dokumentum, 4 % az egyéb dokumentum.

Forgalmi adatok

• Beiratkozott olvasók

Önkormányzati könyvtárainkba 68 500 olvasó iratkozott be, 2000-rel több, mint az elõzõ évben. 1996-tól kezdõdõen egy lassú emelkedés indult el. A városi olvasóarány 17 %, míg a községekben csak a lakosság 13 % használja a könyvtárat. Vagyis itt még a könyvtárak felszereltségén, a szolgáltatások színvonalán, a nyitvatartási idõn változtatni kell. El kell jutnunk odáig – ha jól együttmûködõ könyvtárakról, hálózatról beszélünk – hogy pl. a domaszéki olvasó ha nem is azonnal, de a telefon és számítógép segítségével egy-két nap múlva megkaphassa ugyanazt a segítséget, mint egy városi könyvtárban. Az olvasók számát tekintve a 7. helyen áll hálózatunk a 19 megye között.

• Látogatók, kölcsönzõk

A látogatók és kölcsönzõk száma az elmúlt öt év alatt egy-két százas eltérést számítva nem változott (805 795 fõ látogató, 472 281 kölcsönzõ).

• Kölcsönzött állományegységek száma

219 000-rel csökkent a kikölcsönzött dokumentumok száma egy év alatt (1 893 069-rõl 1 674 084-re). Ilyen irányú változással más megyékben is találkozunk. Bár a helyben használatot számszerûen csak ez évtõl fogjuk jelenteni, a városi nyilvántartásokból már kiderült, hogy a helyben használat megnõtt az olvasók körében. Erre kényszeríti az olvasókat az egypéldányos beszerzés, vagy a kényelem. Gondoljunk csak a növekvõ másolási kérésekre és a fejlõdõ számítógépes szolgáltatásokra.

• Könyvtárközi kölcsönzés

A más könyvtárnak adott dokumentumok száma 22 %-kal nõtt, s mi is 12 %-kal kaptunk többet más intézményektõl.

Egyéb szolgáltatások

• Kiadványok

Egyre több könyvtár jelentkezik egyszínû vagy színes könyvtárismertetõvel (pl. Csongrád, Makó), különbözõ leporellókkal, egyéb propagandaanyagokkal (meghívók, mûsorfüzetek).

A közgyûjtemények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok) munkatársainak kutatómunkája nyomán helyismereti, helytörténeti közös kiadványok születnek.

• Honlapok

A legtöbb Internet eléréssel rendelkezõ könyvtárunk – elsõsorban a városi könyvtárak – hozzálátott könyvtára és települése web-oldalának elkészítéséhez. A fejlesztés eredményeként egyre több hasznos információ kerül fel ezekre a lapokra. Negyedévi Értesítõnkben és saját honlapunkon folyamatosan közölni fogjuk a már elérhetõ megyei könyvtári honlap-címeket.

• Közmûvelõdési tevékenység

A könyvtárak olyan értékes információs anyaggal rendelkeznek, hogy elõbb-utóbb minden “külsõ” szervezõ valamilyen mértékben bevonja õket a helyi rendezvények lebonyolításába. Önállóan is szerveznek különbözõ típusú szórakoztató és továbbképzõ rendezvényeket, de egyre gyakoribb gond a szerzõk, elõadók díjazása, a szerzõi jogdíj fizetése (1999. évi LXXVI. tv. a szerzõi jogról).

Szerzõi jogdíj nélkül tartható rendezvények: rendhagyó órák, helyi vetélkedõk, versenyek, mesedélutánok, kézügyesség-fejlesztõ foglalkozások, szakkörök, klubok, a helyi lap szerkesztése, tanfolyamok.

A könyvtárakat érintõ szerzõi jogi rendelkezések:

- Többszörözési jog

Üres kazetta jogdíja: az üres kazetta árába beépítették a szerzõi jogdíjat, ezért egy másolatot az olvasónak házi használatra lehet készíteni. Eladásra azonban nem.

- Terjesztési jog

• A könyvtárak a jogszerûen szerzett, megvásárolt példányokat (tehát nem másolatokat) ingyen kölcsönözhetik – kivéve a szoftvereket, adatbázisokat, jogtárakat. Ha a beiratkozási díj mellett a dokumentum kikölcsönzésekor fizettetnek még valamilyen ellenértéket, akkor ez már nem ingyenes haszonkölcsönbe adás, hanem bérbeadás, tehát szerzõi jogdíjas tevékenység.

- Elõadás

• A szerzõi jogi törvény a szerzõk alkotásait haláluk után még 70 évig védi.
• Tehát az 1930-ban, vagy utána meghalt szerzõk mûveit védi a törvény.
• Tarthatunk olyan felolvasó üléseket, versmondó versenyeket, zenei elõadásokat, amelyeken az utóbbi 70 év mûvei hangzanak el, de csak akkor, ha belépõdíj nélküli rendezvényként hirdetjük meg. További feltétel, hogy a közremûködõk sem részesülhetnek díjazásban, mûkedvelõ mûvészeti csoport elõadása legyen, iskolai oktatás célját szolgálja a rendezvény vagy nemzeti ünnepen történõ elõadásról legyen szó. A szerzõi jogdíjat az ARTISJUS Magyar Jogvédõ Iroda Egyesületnek kell fizetni. Mértékét jogszabály rendezi: Magyar Közlöny 2000. 5. sz. A Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye … a fizetendõ szerzõi jogdíjakról.

Központi támogatások

• Érdekeltségnövelõ támogatás

2000. júl. 26-án tette közzé a NKÖM a 2000. évi érdekeltségnövelõ támogatások összegét. Az elõzõ évi gyarapítási összeg kb. 27 %-át kapták meg a könyvtárak dokumentum beszerzésre. Ez még kiskönyvtárak esetében is jól használható támogatást jelent. Pl. Kövegy: 19 ezer Ft, Ferencszállás 18 ezer Ft, Nagylak 20 ezer Ft, de pl. Kiszombor 150 ezer Ft, Földeák 131 ezer Ft.

Ezeket az összegeket az önkormányzatok számlájára küldi a minisztérium, de csak könyvtári dokumentum vásárlására fordíthatók. A könyvtárosoknak kell tehát utána járni, hogy ezeket az összegeket valóban dokumentumra lehessen költeni, s hogy leltárkönyveinkben egy esetleges pénzügyi ellenõrzés valóban ott találja a bejegyzést, hogy a fenti dokumentumokat az érdekeltségnövelõ támogatásból vásároltuk.

7 könyvtárunk nem kapott érdekeltségnövelõ támogatást annak ellenére, hogy az elõzõ évben volt megfelelõ nagyságú beszerzési keretük, s mi is felterjesztettük õket az érdekeltségnövelõ támogatásra. Ezek: Domaszék, Eperjes, Kübekháza, Nagyér, Óföldeák, Újszentiván. A NKÖM tájékoztatása szerint ezek a községek azért estek ki a támogatottak körébõl, mert a fenntartók a nyilvános könyvtárak jegyzékére nem jelentkeztek. Ezek az önkormányzatok se rossz, se jó okiratot nem küldtek be, s az 1997. évi CXL. Kulturális törvény értelmében a központi normatív támogatásokra csak a nyilvános könyvtárak jogosultak.

Az esélyegyenlõség-növelõ pályázaton 10 községi könyvtárunk részesült 150-300 000 Ft támogatásban. Mivel itt három témára is lehetett pályázni (számítástechnikai eszközök, rendezvények, dokumentumok), minden könyvtár megkapja az értesítést, hogy mire költheti a támogatást. (Algyõ, Apátfalva, Balástya, Deszk, Fábiánsebestyén, Felgyõ, Sándorfalva, Szatymaz, Szegvár, Zsombó)

Nagy öröm, hogy a Könyvtárpártoló önkormányzat 2000. címû pályázaton is nyertek könyvtáraink. Ebbõl a díjból nem sokat oszt szét a minisztérium. Felgyõ 100 ezer Ft-os különdíjat kapott, Szatymaz 600 ezer Ft-os díjat, a Somogyi-könyvtár pedig 1 millió Ft-os támogatást nyert.

• Informatikai fejlesztés

A számítógép a könyvtárban ma már nem különcség, felvágás, hanem szükségesség. Vele tudunk elektronikus katalógusokat, bibliográfiákat elérni, elektronikus könyvtárakban keresni a dokumentumok bibliográfiai adataira vagy teljes szövegû kiadványokra, de segítségével elérheti a könyvtáros, hogy a helyi és regionális értékek is rákerüljenek a hálózatra.

Megyénkben három integrált könyvtári rendszer van használatban ill. kiépítés alatt. A Somogyi-könyvtár Corvina rendszert vásárolt, négy nagyvárosunk a TINLIB rendszer moduljait kezdi üzembe helyezni, míg néhány községi könyvtárunk a SZIRÉN integrált rendszert vásárolta meg. Hogy ezek mennyire kompatibilisek egymással, azt sajnos csak a teljes üzemû mûködtetés után fogjuk megtudni.

A NKÖM informatikai pályázatát harmadik éve írta ki. Két éve pályázhattak a városi könyvtárak is. A községeknek az esélyegyenlõség-növelõ pályázatban nyílt lehetõségük számítógép beszerzésére. 2000 augusztusában tudtuk meg az idei informatikai támogatás eredményét: Csongrád, Hódmezõvásárhely, Makó: 350 ezer Ft, Szentes: 300 ezer Ft, Szeged 900 ezer Ft-ot költhet szoftverre vagy számítástechnikai eszközre.

Munkatársak

• Továbbképzés

A könyvtáros segíti az olvasót az információk közti szelekcióban, az értékelésben, a források megbízhatóságának eldöntésében. Ezért a könyvtárak fejlõdésének igazi motorja a könyvtárosok szakmai hozzáértése, s e hozzáértés növelése céljából folyamatosan tájékozódni, tanulni kell.

Ezt a lehetõséget kínálja számunkra az 1/2000. Kormányrendelet a közalkalmazottak hét évenkénti továbbképzésérõl. A rendelet értelmében évenként kell a helyi önkormányzatoknak igényelni a továbbtanuló könyvtárosok részére a központi normatív támogatást.

Ne örüljünk annak, ha fenntartónk elfelejti benyújtani igényét, ha sok adminisztrációra hivatkozva nem készíti el a beiskolázási tervet. Bennünket foszt meg a tájékozódási lehetõségtõl.

Megérkeztek a helyi önkormányzatokhoz a NKÖM megállapodásai a továbbképzésrõl, tehát a 2000-re beiskolázottak elkezdhetik tanulmányaikat. A rövidebb ideig tartó (30-60-120 órás) tanfolyamok akkreditációját a NKÖM még nem kezdte el, de számítástechnikai, OKJ-jegyzékes és felsõfokú tanulmányokhoz már hozzá lehet kezdeni. Sajnos már tudunk több olyan önkormányzatról, iskoláról a megyében, ahol nem foglalkoztak ezzel a témával. Ilyenkor elébe kell menni a fenntartónak, elkészíteni helyette, hogy csak a pecsétet kelljen rányomnia.

• Dokumentumvásárlási hozzájárulás

A 158/2000. (IX. 13.) Kormányrendelet a dokumentumvásárlási hozzájárulásról c. jogszabály leírja az igénybevétel lépéseit. Most 2000-ben az kaphat ilyen támogatást, aki jún. 30-án már az intézménye alkalmazásában állt. A NKÖM 30 napon belül (tehát október közepéig) kiad egy közleményt az összegrõl és lebonyolítóról, majd újabb 30 napon belül az intézményvezetõknek el kell küldeniük a 2000. évi névjegyzéket a lebonyolítónak.

Nyilvános könyvtárak jegyzéke

A jegyzék vezetésének rendjét a 64/1999. Kormányrendelet szabályozza. Minden települési könyvtár fenntartójának be kellett jelentkezni az OSZK KMK-hoz, ahol a beküldött alapító okiratoknak, ill. ámk esetén még egy külön ûrlapnak az elõzetes vizsgálata folyik.

Csak a jegyzékre felkerült könyvtárak részesülhetnek érdekeltségnövelõ támogatásban, központi fejlesztési támogatásokban, könyvtári dokumentumok vásárlására adott összegben. Kivétel volt az idei év, amikor is még mindenki részesült érdekeltségnövelõ támogatásban, ha bármilyen okiratot beküldtek, még ha hibásat is. Csak ahonnan semmilyen irat nem érkezett, azokat zárták ki a támogatásból.

A KMK kutatásai alapján a települési könyvtárak fenntartóinak csak a fele küldte be 2000. február 15-ig a szükséges dokumentumokat. Ezek a dokumentumok sem szabályosak mind, sok testületet átdolgozásra köteleznek (különösen összevont intézmények esetén maradnak ki a könyvtárak az intézmény elnevezésébõl és a feladatok részletezésénél - A 9/1989. MM sz. miniszteri rendelet kimondja, hogy “közös igazgatású mûvelõdési intézmény esetén valamennyi intézményegység jogszabály szerinti megjelölését fel kell tüntetni” a névben, vagy tagintézményként meg kell nevezni az alapító okiratban.).

Ha egy önkormányzat könyvtárát nem költségvetési szervként tartja nyilván, hanem az önkormányzat költségvetésében szakfeladatként szerepelteti a könyvtári állománygyarapítást, akkor nem mûködtet nyilvános könyvtárat, s az intézmény nem kerülhet a jegyzékre.

Csongrád megyébõl a 62 önálló könyvtár közül 29 nem került fel ez ideig a jegyzékre. (Ambrózfalva, Apátfalva, Ásotthalom, Bokros, Csanádalberti, Csanytelek, Csengele, Dóc, Domaszék, Eperjes, Fábiánsebestyén, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Klárafalva, Kübekháza, Magyarcsanád, Nagyér, Nagylak, Nagytõke, Óföldeák, Pusztamérges, Pusztaszer, Sándorfalva, Nemzetiségi Könyvtár Szeged, Szegvár, Székkutas, Tömörkény, Újszentiván)

Szakfelügyelet

A korábban említett statisztikai eredményeinkbõl kitûnik, hogy a megye könyvtári ellátásában milyen fontos szerepe van a városi könyvtárak mellett a községi könyvtáraknak, amelyek a nyilvános könyvtári ellátás végpontjai. Mûködésükhöz, a fenntartók szemléletének pozitív változásához nemcsak a jogszabályi háttér szükséges, hanem e jogszabályok betartásának ellenõrzése is, vagyis az országos könyvtári szakfelügyelet.

Megjelenés elõtt áll a NKÖM rendelete a könyvtári szakfelügyeletrõl.

A rendelet kiterjed a nyilvános könyvtárakra és azok fenntartóira, valamint a nem nyilvános könyvtárat mûködtetõ szervezetekre.

A szakfelügyelet átfogó, cél- és utóvizsgálatokat fog folytatni a könyvtárakban. Az átfogó vizsgálatok 5 évenként történnek.

A szakfelügyelet értékeli a könyvtár szakmai tevékenységét, a jogszabályok érvényesülését, a nyilvános könyvtár alapfeladatainak teljesítését, a központi költségvetés felhasználását, a szolgáltatások minõségét, a mûködési feltételek biztosítását, ellenõrzi a könyvtári szakemberekre vonatkozó besorolási, képesítési és továbbképzési szabályok alkalmazását, vizsgálja a könyvtár részvételét a könyvtári rendszerben, a könyvtár szabályzatainak jogszerûségét, ellenõrzi a szakfelügyelet javaslatainak megvalósítását.

Elhangzott 2000. október 2-án a makói József Attila Városi Könyvtárban tartott munkaértekezleten.