A városi könyvtár 1999. január 1-je óta megváltozott szervezeti formában mûködik (Eigenbetrieb der Stadt Bremen). Az önkormányzat szerzõdést kötött a könyvtárral a könyvtári ellátás és az ahhoz szükséges pénzforrások biztosítására. Németországban csak a brémai és a dortmundi városi könyvtár mûködik ebben a szervezeti formában.

Az iskolai könyvtáraknak általában 8-12 ezer kötetes állományuk van, s nemcsak a tanulóknak, hanem a környék lakosainak is szolgáltatnak. Pedagógusok látják el a szolgálatot, akiknek magasabb a fizetésük, mint a könyvtárosoknak, ezért némi feszültség van a két réteg között. Délelõtt zajlanak a könyvtárlátogatások és az óvodások foglalkozásai, délután (12-18 óra között) pedig a lakosság számára tartanak nyitva.

A fegyházban négy kisebb könyvtár mûködik. Ez az egyedüli fiókkönyvtár, amely hozzájárul a könyvtár állománygyarapítási összegéhez (az idén 15 ezer DM-mel).

A könyvtári busznak 9 megállóhelye van a városban (ebbõl kettõ iskolaudvarban). Mérete miatt (12, x 4,5 m) azonban nem tud minden utcában közlekedni, ezért bizonyos városrészek ellátatlanul maradnak.

Jelenleg a brémai városi könyvtárban 130 álláshelyen kb. 200 fõ dolgozik. 1982 óta több mint százzal csökkent az álláshelyek száma. Elsõsorban a nyugdíjba vonult kollégák állásainak felszámolásával, valamint iskolai és kerületi könyvtárak bezárásával voltak kénytelenek a “takarékossági” elõírásoknak megfelelni. Németországban nincs könyvtári törvény! Jól mûködõ, nagy forgalmú könyvtárakat is bezárnak, ha a helyzet úgy kívánja. 1997-ben öt nagy kerületi könyvtárat zártak be, s a jövõben további három könyvtár vár bezárásra Brémában. Többek között a neustadti kerületi könyvtár is, ahol a napi látogatók száma 7-800 között mozog.

A német közmûvelõdési könyvtárakban az alábbi végzettségû munkatársak dolgoznak: középszinten: asszisztensi, emelt szinten: diplomás könyvtárosok (ez a réteg a legtöbb) és felsõ szinten: a fõiskolai vagy egyetemi végzettségû és még egy kétéves hivatali gyakorlatot végzett könyvtárosok. Ilyen magasszintû végzettséggel rendelkeznek általában a közmûvelõdési és tudományos könyvtárak vezetõi, valamint az egyes könyvtári szakterületek képviselõi.

Általánosságban jellemzõ, hogy sok a könyvtáros és kevés az asszisztensi végzettséggel rendelkezõ munkatárs. Az utóbbi néhány évben már nem könyvtári asszisztenseket képeznek, hanem ún. könyv- és információ-szolgálati szakalkalmazottakat. Ez a képzés három éves, heti két alkalommal könyvtári gyakorlat, a többi idõben pedig oktatás.

Minden könyvtárban a bejáratnál faliújság található, ahol a látogatók elhelyezhetik hirdetéseiket. Ugyancsak itt találhatóak a város különbözõ intézményei, szervezetei által szervezett rendezvényekrõl szóló plakátok, ismertetõk, meghívók. A könyvtári programokra sem küldenek névreszóló meghívókat, hanem az újságokban és a könyvtárakban elhelyezett hirdetésekbõl értesülhet a lakosság a rendezvényrõl.

A városi könyvtár a SIKIS integrált könyvtári rendszerrel dolgozik. A központi könyvtáron kívül négy nagy kerületi könyvtár is be van kapcsolva a rendszerbe, s a jövõben tervezik a többi könyvtár bekapcsolását is.

A város egyik könyvtárába beiratkozott olvasó a kapott olvasójeggyel a város valamennyi olyan könyvtárát használhatja, amelyikben már mûködik az integrált rendszer.

Öt könyvtáros és 5,5 asszisztens látja el a munkát. A földszinten van a gyermek- és ifjúsági, az emeleten a felnõtt könyvtár. Különgyûjtemény a nemzetközi ifjúsági könyvtár, ahol 32 nyelvû állományt alakítottak ki. A magyar anyag 28 mû. Ugyancsak különgyûjteményként kezelik az ún. Nõk könyvtárát, melyet három éve létesítettek. Kb. 2.500 dokumentumot foglal magában, szép- és szakirodalmat egyaránt, melynek kb. negyedrésze mindig ki van kölcsönözve. Az ide tartozó könyveket lila ponttal jelölik. A kéréseket és kívánságokat egy külön itt elhelyezett füzetbe írhatják be az olvasók. A könyvtár rendszeresen figyelemmel kíséri a bejegyzéseket és válaszol is rájuk.

Az olvasótérben a szépirodalmon belül bizonyos témák ki vannak emelve, pl. krimi, fantasztikus, szerelmes, stb. Az újonnan vásárolt könyveket - a gerincen - minden évben más színû ponttal jelölik. Így az olvasó és a könyvtáros is azonnal észreveszi az új beszerzéseket. Nagyon nagy az igény az új könyvek iránt.

A földszinten, a gyermekrészlegben külön teremben vannak a hat éven aluliaknak szánt könyvek, a képeskönyvek szerzõ szerinti ábécében, a többi pedig a könyvtár által kialakított témák szerint (indiános, kalandos, stb.). Az ifjúsági szakirodalom szintén a legkeresettebb témák szerint van csoportosítva (pl. állatvilág - madarak, növények, stb). A bejáratnál “Szülõk és gyerekek” címmel tematikus csoportosításban kiemelés van a felnõtt szakirodalomból.

Külön polcon vannak elhelyezve a mûsoros videokazetták és a hangkazetták. A videokazettákat mûanyag védõtokkal látják el, melynek biztonsági zárját a kölcsönzéskor egy berendezés segítségével nyitják ki.

A kölcsönzõpult közvetlenül a bejárat mellett van, s 3 PC-n (beiratkozás, visszavétel, kiadás) dolgoznak. Bármennyi dokumentum kölcsönözhetõ egyszerre, semmilyen megkötés nincs. Az olvasóknak lehetõségük van a lejárati idõ meghosszabbítására, ez történhet telefonon, és a számítógépen önállóan is. A hosszabbítás csak akkor lehetséges, ha az adott dokumentumra nincs elõjegyzés. Az olvasó minden alkalommal listát kap a nála kintlévõ dokumentumokról.

Ma már csak könyvtárismertetõket tartanak az iskolásoknak. Korábban foglalkozásokat is tartottak, de most már a nagy forgalom és a létszámhiány miatt nem. Évente egyszer tartanak a mi nyári táborainkhoz hasonló könyvtári hetet, különféle gyerekeknek szóló rendezvényekkel.

A központi könyvtár a belvárosban helyezkedik el, öt emelet magasságban, nagyon kicsi, mintegy 1.400 m²-es alapterületen. Csak felnõtt irodalom található itt, az ifjúsági rész a neustadt-i könyvtárban van. A zenei könyvtár is külön épületben található.

A tervek között szerepel, hogy a megürülõ rendõrségi épületbe költözik a könyvtár, ahol kb. 5 ezer m²-re bõvül az alapterület, s ez az új épület magába fogja olvasztani a neustadt-i fiókkönyvtárat és a központi szolgáltatásokat is.

Itt bonyolódik a könyvtárközi kölcsönzés. A kerületi könyvtárak ide adják le igényeiket, és ez a könyvtár kéri meg más könyvtártól a dokumentumot, és futárszolgálattal juttatják el az igénylõ könyvtárba. A könyvtárközi kölcsönzés ingyenes.

A dokumentumokat itt a magyar “családi könyvtárakhoz” hasonló ún. kabinet-rendszerben helyezték el. Már a néhány hónapos nyitva tartás is bebizonyította, hogy az olvasók nem kedvelik ezt az elhelyezést, mert nehezen tudnak eligazodni benne. Tervezik is, hogy a jövõben áttérnek a hagyományos elrendezésre.

Ebben a könyvtárban is mûködik a számítógépes integrált rendszer.

Minden általam meglátogatott könyvtárban fontos szerepet játszottak az alkalmi kiállítások. Egyes esetekben a könyvtár ablakait használták fel arra a célra, hogy egy-egy eseményre, új könyvekre felhívják a figyelmet. A karácsony közeledtével minden könyvtárban kigyûjtötték az ünneppel kapcsolatos dokumentumokat és azokat fõ helyen elhelyezve ajánlották a látogatóknak.

Egy hetet töltöttem a könyvtári központi szolgáltatásoknál is, ahol megismerkedtem a könyvrendelés, a katalogizálás munkafolyamataival. A lektorok a megjelenõ dokumentumokról ajánlatokat készítenek a könyvtáraknak. Hetente a könyvtárellátótól és havonta a máshonnan beszerezhetõekrõl. Évente 90 ezer új német nyelvû könyv jelenik meg, és kb. 660 ezer cím kapható a német könyvpiacon. A lektorok a könyvtárak statisztikája alapján meg tudják állapítani, hogy melyik könyvtárban mely szakterületek a legkeresettebbek, s annak alapján õk rendelnek az adott könyvtárnak. Természetesen a könyvtárak önállóan is rendelhetnek, de egy bizonyos határig a lektorok is beleszólnak a rendelésekbe.

Havonta jelenik meg a Medien-Info, amelybõl a nem hagyományos dokumentumokat rendelik. Ezt a kiadványt a könyvtárellátó küldi a könyvtáraknak, és õk önállóan rendelhetnek. Évente két alkalommal jelenik meg a videoajánlat, amelybõl szintén önállóan rendelnek.

A könyvtárellátó komplett állományokat állít össze az egyes könyvtártípusoknak (=Standig Order), amelyeket év elején elõre leköthetnek a könyvtárak, és amelyeket folyamatosan kapnak meg. Ezeket az összeállításokat általában a kisebb könyvtárak rendelik.

A könyvtárellátó jelzi, hogy melyek azok a dokumentumok, amelyek raktárról rendelhetõk és melyek azok, amelyeket elõbb a kiadótól kell megrendelni. Ez utóbbiak beszerzése hosszabb idõt vesz igénybe, ezért a könyvtárak általában ezeket közvetlenül a könyvesboltokból szerzik be. A sürgõsen megrendelt dokumentumokat általában 24 órán belül megkapják a könyvesboltoktól.

Kinti tartózkodásom idején meglátogattam a könyvtár kötészetét is, ahol valamennyi könyvet védõborítóval látnak el, majd fóliázzák. A már eleve fóliázott könyveknek pedig a gerincét látják el még egy réteg védõfóliával. A nem a könyvtárellátótól vásárolt könyvekbe itt ragasztják be a tasakokat (a még hagyományosan kölcsönzõ könyvtárak részére), és látják el õket könyvkártyával. A videokon színcsíkkal jelölik, hogy milyen korosztálynak javasolt (sárga=felnõtt, zöld=gyerek).

A könyvtároskollégák mindenütt nagyon kedvesek, segítõkészek voltak. Nagyon sok élménnyel gazdagodva térhettem haza, melyek egy részét igyekezni fogok a napi munkám során hasznosítani.