2013. február LXXIX. évfolyam 2. szám Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Fotó: M. Schmidt János Vakmerők Cikkünk a 21. oldalon olvasható. A tartalomból Netszemle Áprilistól egyszerűbb lesz a magasabb összegű családi pótlék megállapításához szükséges igazolás kiállításának rendje 5 Az ombudsman a fogyatékossággal élők foglalkoztatásáért 6 Nem jár, nem jut? A látássérült Kristóf esete 8 Tóth Károly látta, mit vesztett 10 Új fővédnöke van a 90 decibel Projekt-nek 11 Éjszakai bőrápolás télen 12 Mi történt a vak világban "Óda a fényhez" 2012 14 Egy délután a FUTURÁBAN! 16 Uj lehetőség, sikeres vizsga 17 Visszapillantás a tolna megyei egyesület 2012. évi eseményeire! 18 Sport és szabadidő Vakmerők 21 Magyar látássérült lett műlesiklásban második az alpesi sí Vk-n 25 Csörgőlabdás hírek 26 Negyven éves a Picht vak-írógép 28 Gratulálunk 29 Elhunyt Korompai Vali 31 Elhunyt Gordosné Dr. Szabó Anna 33 Felhívások, közlemények Ingyenes képzés indul az INFOALAP-nál látássérült gyermekek, felnőttek család­tagjai számára 34 Aláíró tanfolyam 35 Pályázati felhívás 36 Irodalmi pályázat 39 Társkeresés 39 Vakok Világa A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének folyóirata Felelős kiadó: Szakály Melinda, az MVGYOSZ elnöke Szerkesztők: Kovács Judit - Tervezőszerkesztő: Fehér István A szerkesztőség és a kiadóhivatal címe: 1146 Budapest, Hermina út 47. Telefon: 384-8440 - E-mail: vv@mvgyosz.hu Készült a PrintPix Nyomda és Grafikai Stúdióban ISSN 0209-6765 Az újság előfizethető az MVGYOSZ tagegyesületeinél! , Házunk tájáról - az MVGYOSZ hírei Elnökségi tudósítás Január 22-én az elnökség megtartot­ta az év első ülését az MVGYOSZ kis­előadó termében. Szakály Melinda, az elnök, valamint öt elnökségi tag: Dr. Tóka László, alelnök, Dr. Nagy Sándor, Kuminka Györgyné, Barnóczki Gábor és Németh Orsolya vettek részt a ta­nácskozáson. A hivatal munkatársai szintén képviseltették magukat: Dr. Micserics József, hivatalvezető, Kutor Sándorné és Baráth Barbara. A Vakok és Gyengénlátók Fejér Me­gyei Szervezete idén sem kap leosztott állami támogatást. Az MVGYOSZ Or­szágos Elnöksége döntését azzal indo­kolta, hogy az egyesület jelenlegi veze­tése elzárkózik az együttműködés lehe­tőségétől, valamint nem látszik biztosí­tottnak a pénz szabályszerű felhaszná- lása. így 2013-ban 21 egyesület részesül a tovább adott költségvetési támogatás­ban. Az elnökség úgy határozott, hogy idén a költségvetéséből fix összegben (2 millió forint) részesülnek a tagszerve­ zetek, a maradvány összeget pedig a taglétszám arányában osztják meg. A jövőben úgynevezett Sztenderdizációs Bizottság fogja kidolgozni a felosztás kritériumait, akik várhatóan február­ban kezdik meg munkájukat. * A Vakok Világa szerkesztését a má­jusban tartandó közgyűlésig jómagam végzem. Addig is az Országos Elnökség megkeresést intéz az egyesületek felé azzal, hogy aki vállalni tudná az újság működtetését, dolgozza ki szakmai ter­vét és pénzügyi koncepcióját. A kérdést az alapszabályt módosító közgyűlésen tárgyalják majd. * Az MVGYOSZ tagjai az úgynevezett " Fehér Bot Alap" kedvezményének kö­szönhetően 2013. március 1-jétől a fe­hér botokhoz a kalkulált ár feléért (50 százalékos kedvezmény) juthatnak hozzá. Ezzel az intézkedéssel a szövet­ség a látássérültek egyik legnélkülözhe­tetlenebb segédeszközének a megvásár­lásához kíván hozzájárulni. Az MVGYOSZ tagjainak, illetve bármely tagegyesülete tagjainak fehér botokat két naptári évente, egy alka­lommal az aktuális kalkulált ár 50 szá­zalékáért biztosítja vásárláskor a hely­színen bemutatott és az adott évre érvé­nyes tagsági igazolvány ellenében. * Nyitott ház A "Nyitott ház" értelmében minden tagegyesület méltányossági terembérle­ti díjért veheti igénybe a Szövetség székházának termeit, minimum 4 órá­ra 10.000 Ft díjért. A második és min­den további négyórás blokk az MVGYOSZ tagszervezeteinek 10.000 forintba kerül. Más látássérültekért tevékenykedő szervezetek esetében a méltányossági terembérleti díj első 4 órára szintén 10.000,- forint, azt követően pedig min­den megkezdett óráért az MVGYOSZ terembérleti díjtáblázata alapján fize­tendő. A kidolgozott rendszer nem érte el célját, azaz a fentiekben olvasható áron nem vette senki sem igénybe az MVGYOSZ kiadott termeit. A lehető­ség most is mindenki előtt nyitott ma­rad. * Lemondanak a Látóhatár Alapít­vány kuratóriumi tagjai, sőt a szerve­zet a megszüntetést fontolgatja. A szö­vetség Pest megyei szervezete által lét­rehozott alapítvány működési és infra­strukturális problémákkal küzd. A kö­vetkező ülésen döntik el az alapítvány további sorsát. * Az MVGYOSZ is benyújtotta a meg­változott munkaképességű munkavál­lalók rehabilitációs foglalkoztatásának költségvetési támogatása című pályá­zatát. A szervezet 15 megváltozott munkaképességű munkavállaló bértá­mogatását pályázta meg. Az MVGYOSZ részesült a támogatásban, amely mértéke még nem ismert. Dr. Micserics József, hivatalvezető elmond­ta, hogy a munkáltatói intézkedések nem érintik a szolgáltatások színvona­lának csökkenését. Kovács Judit Netszemle Áprilistól egyszerűbb lesz a magasabb összegű családi pótlék megállapításához szükséges igazolás kiállításának rendje Az erről szóló rendelet a Magyar Közlönyben jelent meg. A szociális ál­lamtitkárság az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az ügyfelek jobb tájékozódását szolgálja az a mó­dosítás, amely szerint a vizsgálatok le­folytatására jogosult szakorvosok és in­tézmények jegyzékét az Országos Tisz­tifőorvosi Hivatal a honlapján közzéte­szi és folyamatosan frissíti. Ez a lista irányt mutat a családoknak abban a te­kintetben, mely betegségek esetén me­lyik szakorvost kell felkeresniük. Hozzátették, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről szóló igazolást több más eljárásban (például a mozgáskorlátozottak közle­kedési kedvezményei ügyében) is fel le­het használni. Továbbá annak érdeké­ ben, hogy az igazolás kiállításához ne kelljen ismételten megjelenni az orvos­nál, a jövőben az igazolást a jelenlegi két példány helyett háromban állítják ki. Emellett a Magyar Államkincstár a magasabb összegű családi pótlék meg­állapításáról szóló határozatával együtt az igazolás eredeti példányát is vissza­küldi. A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékossá­gokról szóló rendelet most megjelent módosítása a magasabb összegű családi pótlék összegét nem érinti - írta az ál­lamtitkárság. forrás: mno.hu Az ombudsman a fogyatékossággal élők foglalkoztatásáért Az illetékes szakminisztériumok ha­tékony együttműködését, a világos és egységes szabályozást, a képzést támo­gató intézményrendszert hiányolja Szabó Máté ombudsman, aki a Munka Méltósága projektjének vizsgálatsoro­zatában más munkajogi problémák mellett felmérte a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásának mai hely­zetét. Az ombudsman abból az alapvetés­ből indult ki, hogy a fogyatékossággal élő emberek képzése és eredményes foglalkoztatása egymástól elválasztha­tatlan, amihez szükséges az illetékes szakminisztériumok hatékony együtt- működése. Am amikor ennek konkré­tumairól kérdezte őket, az egyes szak­minisztériumok a jogszabályi előírá­sokra hivatkozva egymástól elhatáro­lódtak, feladat- és hatásköri kompeten­ciájuk hiányát hangsúlyozták. Az Em­beri Erőforrások Minisztériumától és a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, a Nemzeti Munkaügyi Hivataltól, a Nem­zeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal­tól, civil szervezetektől, a fogyatékos­sággal élők számára képzést nyújtó in­tézményektől kapott információk arra világítottak rá, hogy nem létezik egysé­ges, világos szabályozás és olyan össze­hangolt, központi irányítás alatt álló, hierarchikus intézményrendszer, a- mely a fogyatékossággal élők foglalkoz­tatását és képzését támogatja. Ez az il­letékes szaktárcák közötti együttműkö­dés hiányára vezethető vissza - állapí­totta meg a vizsgálat. Nincs olyan kiter­jedt adatbázis, amely nyilvántartaná a fogyatékossággal élőket képző intézmé­nyeket. Intézményes keretek hiányá­ban a civil szervezetek pályázati forrá­sokból szerveznek képzéseket. A pályá­zati feltételek azonban szűkek, amiért több civil szervezet kimarad a lehető­ségből. Az alacsony költségvetésű szak­iskolák a központi szervezés és irányí­tás hiányában magukra hagyatva civil szervezetektől, társintézményektől, és személyes kapcsolataik révén (például végzett tanulóktól) szereznek informá­ciókat. A képzésük kevésbé igazodik a munkaerőpiac valós igényeihez, így vi­szont csekélyek a náluk végző, fogyaté­kossággal élő emberek elhelyezkedési esélyei. További problémát jelent, hogy a hazai jogrendszerben nincs egységes definíció a "fogyatékos személy" meg­ határozására. A megváltozott munka- képességű munkavállaló és a fogyaté­kossággal élő fogalmának pontatlan el­határolása kihat például a munkaadó rehabilitációs hozzájárulás-fizetési kö­telezettségére. Ha megváltozott mun­kaképességű embert alkalmaz, ezt a hozzájárulást nem kell megfizetnie, ám - mivel a jogszabály lehetőséget ad rá - a munkáltató inkább az egész­ségkárosodott embereket részesíti előnyben a fogyatékossággal élőkkel szemben. A munkavédelemről szóló törvény is elnagyolt az ? esetükben. A munkaadónak ugyan meg kell tennie a fogyatékos munkavállalók munkavég­zéséhez szükséges, ésszerűnek nevezett intézkedéseket - ha ezek nem jelen­tenek aránytalanul nagy terhet - ám a jogalkotó elmulasztotta meghatározni, mit jelent ez a gyakorlatban. Emellett nincs olyan szempontrendszer sem, amely valamennyi fogyatékossági cso­portba tartozó munkavállaló foglalkoz­tatási körülményeinek hatósági el­lenőrzését szabályozná. Mindebből következően sérül a fogyatékossággal élők emberi méltósághoz és a munka szabad megválasztásához való joga, illetve nem érvényesül az Alap­törvényben deklarált védelmük és az egyenlő bánásmód követelménye sem. A biztos azt is megállapította, hogy a jogszabályi környezet nem felel meg teljes mértékben az Európai Unió "Európa 2020 Stratégiájában" foglal­taknak, és a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményben rögzített önálló életvitel és társadalmi részvétel normáinak sem. Az alapvető jogok biztosa megállapítá­saival az illetékes miniszterekhez for­dult, és a fogyatékossággal élő emberek munkaerő-piaci integrációjának ér­dekében az intézkedéseiket kérte. 2012. december 3-án konferencia zárta a Munka Méltósága projektet. A ren­dezvényen az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és esé­lyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkára, Fülöp Attila elmondta, hogy megkezdődött a fogyatékos sze­mélyek jogairól szóló, tizenöt éve hatá­lyos törvény felülvizsgálata, valamint megszületett, és a konferenciával egy időben került nyilvánosságra a döntés újabb 5 ezer megváltozott munka- képességű ember munkaerő-piaci igényeket figyelembe vevő képzéséről. Az ombudsman két jelentése a http:llwww.ajbh.hu/allamljelentesl201 204832.rtf és a ttp: //www.ajbh. hu/allam/jelentes/2012 05360.rtf oldalon olvasható. forrás: serultek.hu Nem jár, nem jut? A látássérült Kristóf esete Bakonyvári Kristóf 13 éves, látássé­rült, gyakorlatilag vak. Közlekedni csak kísérővel tud, a szülei autóval vi­szik mindenhová. Mivel "közlekedőképességének sú­lyos akadályozottsága nem áll fenn", ezért a családja elesik egy bizonyos kedvezménytől, mely a közlekedését se­gítené. És amelyet tavaly még megkap­tak. Kristóf nem vaknak született, másfél hónapos volt, mikor egy orvosi beavat­kozás közben megsérült a látóideg­rendszere. Szülei ettől kezdve hordták speciális kezelésekre Budapestre, de a látása nemhogy javult volna, hanem évről-évre rosszabb lett. Kristóf ugyan azt állítja, érzékeli a fényt, de a szülei szerint ez már nincs így, fiuknak csak emlékeiben él a fény. Nem íratták őt speciális intézetbe, mert a Hriszto Botev Általános Iskolá­ban elvállalták a tanítását. Itt az adott­ságaihoz igazított módszerekkel tanít­ják, így el tudja sajátítani a tananya­got. Közlekedni viszont egyáltalán nem tud egyedül, szülei autóval hozzák az iskolába, illetve viszik haza. Vagy bár­hova máshova. Egyedül csak dó- zsavárosi otthonukban és az udvaron közlekedik. Bakonyvári Kristóf látássérült, ked­vezményes parkolási igazolványra jo­gosult, de gépjárműadó-kedvezményt nem kaphat utána a család. Mozgássé­rült is kellene, hogy legyen? Kristóf után több kedvezményt is kaptak illetve kapnak, például mozgás- sérült parkolójegyet, azaz "mozgásá­ban korlátozott személy parkolási iga­zolványát". A különbségtétel azért fontos, mert ebben az esetben a köztudatban elter­jedt elnevezés ellenére a döntéshozók nem kérdőjelezték meg, hogy Kristóf jogosult erre a kedvezményre, holott nem mozgássérült. Azért nem tud úgy közlekedni, mint az épek, mert vak. Nem bénult le, és nem hiányzik egyik lába sem, ő "csupán" vak. De ez a kö­rülmény legalább annyira gátolja őt a közlekedésben, mintha mozgássérült lenne. Mivel Kristóf mozgásához szükség volt az autóra is - luxuscikknek ebben a családban semmiképpen nem számít a kis Citroen - eddig az önkormányzat­nak fizetett súlyadót is elengedték szá­mukra. De idén már nem. Eddig ehhez elegendő volt a háziorvos által kiállított "hét pontos igazolás", melyben a dok­tor aláírásával és pecsétjével erősítette meg, hogy Kristóf a "látás hiánya miatt egyedül nem képes helyzetváltozásra". Tavaly a háziorvos helyett egy 2011- ben hozott kormányrendelet miatt a Veszprém Megyei Kormányhivatal Re­habilitációs Szakigazgatási Szerve Szakértői Bizottságának szakvélemé­nyére volt szükség. Ez a bizottság meg­állapította, hogy Kristófnak nincs moz­gásszervi károsodása, valamint azt is, hogy " közlekedőképességének súlyos akadályozottsága nem áll fenn". Kristófot édesapja, Bakony vári Fe­renc szállítja mindenhova, önállóan nem képes közlekedni, autóval hozzák a Botev iskolába, illetve viszik haza. Egy jogszabállyal mégis megvonták a kedvezményét Ennek alapján a család - erről Bakony vári Ferenc, édesapa számolt be - tavaly decemberben kézhez kapta a veszprémi polgármesteri hivatal adóhi­vatalának levelét, melyben arról értesí­tették őket, hogy "2013. január 1. nap­jától nem jogosultak gépjárműadó kedvezményre/mentességre". "Miért nem?" - kérdezi az édesapa. "Mi változott? Idén vakon jobban tud közlekedni a fiam, mint tavaly? Vagy rajtunk akar spórolni a kormány? A vakokon? Ekkora lenne a baj?" A kérdést - Mi változott? - továbbí­tottam a polgármesteri hivatal levelét aláíró személynek, Prém Józsefnek. Az adóhivatal vezetője elmondta, idén ja­nuár 1-jétől új szabályok léptek életbe, kizárólag a Veszprém Megyei Kor­mányhivatal Rehabilitációs Szakigaz­gatási Szervének igazolása alapján ad­hatnak gépjárműadó-kedvezményt. A látássérültek esetében a kedvez­ményhez önmagában nem elég a látás­sérülés, csak akkor jogosultak rá, ha emellett a közlekedést akadályozó egészségügyi problémájuk is van. Mi bármennyire is megértjük az ügyfele­ ink problémáit, jogalkalmazóként kö­telesek vagyunk a jogszabályokat be­tartani - hangsúlyozta a hivatalvezető. Hozzátette, arra még van lehetőség, hogy az ügyfél egyedi méltányossági kérelmet adjon be az adó összegének a mérséklésére vagy eltörlésére - ameny- nyiben az anyagi körülményei indokol­ják. * Ami józan ésszel fel nem fogható Nem tudom, melyik jogalkotó gon­dolt ebbe bele: a vak nem korlátozott a mozgásában és a közlekedésében. Va­gyok olyan naiv, hogy feltételezzem, egyik sem. Csupán csak átfutottak egy rosszul szerkesztett (vagy csak rosszul értelme­zett?) jogszabálytervezet felett. Józan ésszel nem tudom feltételezni, hogy egy jogszabály kevesebb lehetőséget adjon egy vaknak, mint egy mozgássérültnek. Hogy bizonyos (akármilyen!) kedvez­ményt a vak csak akkor kaphasson meg, ha mellette mozgássérült is. Az nem lehet, hogy valaki ezt kitalálja és leírja, és az sem lehet, hogy az alkalma­zását ép értelmű és érzelmi világú em­bereken átverjék. Valami érthetetlen, ostoba tévedés történt - tessék sürgősen orvosolni! Ha ez nem történik meg, új­ra kell definiálni a vakság fogalmát. Nem a látássérültekre, hanem az életü­ket szabályzó rendeletalkotókra vonat­koztatva. Forrás: www.veol.hu Tóth Károly látta, mit vesztett Hódmezővásárhely - A vakok és gyengénlátók vásárhelyi szervezetét 33 éve vezető Tóth Károly 1962-ben, 11 évesen vesztette el látását. Az­óta sötétség veszi körül - tudja, mit vesztett, ismerte a látható világot is -, de felesége és három lánya teljessé teszi életét. ■ Tüdőm, mit vesztettem, ismertem a látható világot is - mondta a 62 eszten­dős Tóth Károly, aki 1979 óta vezeti a Vakok és Gyengénlátók Egyesületének vásárhelyi csoportját. - 1958-ban gyulladás miatt kivették a bal szemem, de a gyulladás a jobb sze­memnél is problémákat okozott. Szür­ke hályog keletkezett rajta, csökkent a látásom, többször megoperálták. 1962 januárjában elvesztettem a látásomat, és még februárban kiadtak a kliniká­ról, mint gyógyíthatatlant. Azóta teljes sötétség borult rám. Lelkileg nagyon megviselt, és igazából a mai napig nem bírtam feldolgozni. Még a klinikán kereste fel a szegedi, szintén vak id. Jáksó László - a népsze­rű műsorvezető, Jáksó László édesapja -, és tanította meg az ágyon gubbasztó gyereket ezzel a helyzettel együtt élni, közlekedni. Először a két ágy között "sétált", majd a kórteremben, utána kimerészkedett a folyosóra, a lépcsőn le az udvarra, és kisvártatva együtt ját­szott a többi sráccal, lánnyal. Id. Jáksó volt a vakok és gyengénlátók megyei szervezetének elnöke, 1953-ban ő alapí­totta a fonalfeldolgozót, amelyben fénykorában több mint ezer látás- és mozgássérült, valamint egyéb fogya­tékkal élő dolgozott. Tóth kitanulta a kosárfonást, a kefe- és cirokseprukö- tést, valamint elvégezte a telefonköz­pont-kezelői tanfolyamot. Utóbbit hasznosítva dolgozott először Budapes­ten, majd 26 évig a vásárhelyi Hódikötnél. A vakok és gyengénlátók szervezeti életéhez szintén id. Jáksó László ösz­tönzésére, 1972-ben csatlakozott. Be­dobták a mély vízbe: a megyei egyesü­let alelnöke lett, majd 1979-ben meg­alapította - Kószó Péter alpolgármester édesapjának, Kószó Pál tiszti főorvos­nak a segítségével - a vásárhelyi cso­portot. - Voltak nehéz, kritikus helyze­tek, többször belefáradtam a munká­ba, de mindig történt olyan esemény, amely továbblendített. Nagy fájdal­mam, hogy manapság a sorstársak már nem igénylik a közösséget. Az országban elsőként alapítottak Vásárhelyen Rokkantak Napközijét, amelyben a vakok és gyengénlátók, a mozgáskorlátozottak, a siketek és na­gyothallók, valamint az enyhén értelmi fogyatékosok (20 fő) kaptak egész na­pos ellátást. Tóth Károly 1982 novem­berében itt ismerkedett meg a feleségé­vel, Annamáriával, aki az intézetben dolgozott. 1984-ben házasodtak össze, három lányuk született: a már férjezett 26 éves Annamária, a 21 esztendős egyetemista Edit és a 15 éves, a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban ki­lencedikes Anita. - Károlyt nyugodtan magára lehet hagyni: a kimosott ruhát kiteregeti, el­mosogat, és a tüzelőt is felaprítja. Ami­ben tud segít, egy percig sem bántam meg, hogy őt választottam. Isten gond­jaira bíztuk sorsunkat - mondta Anna­mária. forrás: delmagyar.hu Uj fővédnöke van a 90 decibel Projekt-nek 2013. január 1-től Theresa Bubbear asszony, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövet­helyettese a 90 decibel Project fővédnöke. A 90 decibel Project azzal a céllal jött létre, hogy a kultúrához (színházi előadások, múzeumok, filmek) való egyenlő esélyű hozzáférés lehetővé és rendszeressé váljon a hallás- és látássé­rültek számára. A Brit Nagykövetség a projekt megalakulása óta hatékonyan támogatja annak célkitűzéseit, mely­nek köszönhetően az elmúlt másfél év­ ben elismert brit szakemberek tartot­tak képzéseket magyar színházi jel­nyelvi tolmácsoknak és narrátoroknak. "Örömmel fogadtam el a fővédnöki felkérést, mivel a Brit Külügyminiszté­rium, a Brit Nagykövetség és jómagam kiemelt figyelmet fordítunk a fogyaté­kosságra és a sokszínűségre" - mondja Theresa Bubbear nagykövet-helyettes. "Tiszteletben tartjuk az emberi jogo­kat, amely az ország külpolitikájában is tükröződik. Elkötelezett támogatói vagyunk a Fogyatékos Személyek Joga­iról Szóló ENSZ Egyezménynek is. A kultúrához való hozzáférés ennek szer­ves része, melyre számos, a gyakorlat­ban is jól működő példa megtalálható Nagy-Britanniában." A Brit Nagykövetség és a 90 decibel együttműködésének köszönhetően a jö­vőben olyan további programok való­sulhatnak meg, melyek a kiváló és már jól bevált brit módszerek bemutatásá­val és átvételével kívánják javítani a lá­tás- és hallássérültek életminőségét és a kultúrához való szélesebb körű egyenlő esélyű infokommunikációs hozzáférést. A tervek szerint: "...folytatódnak a siketeknek jelnyel­ven tolmácsolt, a látássérülteknek pe­dig narrációval kísért akadálymentes színházi előadások, "...a közeljövőben megjelenik a hal­lássérült gyerekek zenei képzését segítő módszertani füzet, "...a siketek számára infokommu­nikációs akadálymentesítésre kerül a Szépművészeti Múzeum állandó kiállí­tása, "...brit médiapartnerek közreműkö­désével jelnyelvi rövidfilm-sorozat ké­szül, amely igazi kikapcsolódást kínál az érintetteknek. forrás: szinhaz.hu Éjszakai bőrápolás télen Nappal a tartós hideghatás nagyon igénybe veszi bőrünket. Nem csak a fe­detlen területeken, kézen, arcon jelent­keznek károsodások, hanem test-szerte szárazabb, érzékenyebb a bőrünk. Mivel napközben csak korlátozottan tudjuk ápolni, így fontos, hogy az esti órákban alaposan gondozzuk immun­ rendszerünk eme fontos részét. Az esti tisztálkodáshoz télen bőrtáp­ láló mosakodó készítményeket alkal­mazzunk. Legjobbak a természetes alapanyagokból készült szappanok. Ezek között mindenki megtalálhatja a bőrtípusának legmegfelelőbbet. Ne fe­ledkezzünk meg a kéz- és lábápolásról! Lefekvés előtt, éjszakára kenjük be ke­zünket és lábunkat levendula tartalmú ápoló krémekkel. A levendula termé­szetesen segíti szervezetünket az éjsza­kai pihenésben is. Bőrünk állapotához hozzájárul a la­kótér páratartalma is. Ha túl száraz le­vegőjű térben töltjük az éjszakáinkat, bőrünk illetve légutaink nyálkahártyá­ja kiszárad, reggelre viszkető bőrrel vagy fájdalmas nyeléssel ébredhetünk. Ennek megelőzése érdekében aján­lott párologtató készülékeket alkal­mazni. Egyszerű megoldás a problémá­ra: egy vizes törölköző a radiátoron szárítva szintén emeli a levegő páratar­talmát. Azonban vigyázzunk, mert a magas páratartalom, pl. a sok vizes ru­ha benti szárítása veszélyes penészese- déshez vezethet. A megfelelő páratarta­lom kialakításához az okos szellőztetés is hozzájárul. Bőrünk épségének megőrzésében a napi folyadékbevitel is szerepet játszik. Csak bőrápoló készítményekkel nem lehet bőrünk jó kondícióját megőrizni. A kiszáradás télen fokozottan fenyeget, ezért ilyenkor is meg kell inni napi 1,5- 2 liter folyadékot. A téli hónapokban viszont részesítsük előnyben a langyos vagy meleg gyógyteákat, meleg levese­ket, ezek értékes anyagai szintén táp­lálják bőrünket. Mosakodáshoz természetes alap­anyagokból készült szappanokat hasz­náljunk. Ha megfogadjuk a tanácsokat, és időben felkészülünk a bőrünket érő igénybevételek elleni küzdelemre, ak­kor puha, ápolt bőrrel vészelhetjük át a megterhelő, tartós mínuszokat. A vég­tagok védelme a szabad levegőn na­gyon fontos, 5 fok alatti hőmérséklet­ben már ajánlott kesztyűvel, sapkával védenünk szabadon maradó bőrfelüle­teinket. Az időjárási hatások az egyéni időjá­rás-érzékenységen keresztül jelennek meg. Visszatérő tünetek esetén gondol­jon rá, hogy a háttérben időjárás ere­detű okok is meghúzódhatnak. Tájéko­zódjon naponta a várható időjárási ha­tásokról, frontokról. forrás: www.hazipatika.com Mi történt a vak világban ” Óda a fényhez" 2012 Az "Óda a fényhez" látássérültek klubja 1996-ban alakult. A Holdsugár Nyugdíjas Klub akkori vezetője, Kállai Menyhért és felesége Irénke néni biztatására és segítségével. 1994 novemberében Tőkés Szilárdné és Varga Bálintné irányításával közép- iskolás diákok a mátészalkai művelő­dési központ színháztermében bemu­tatták az "Óda a fényhez, vak és gyengénlátó írók és költők antológiája** című művet. Az MVGYOSZ akkori elnökségi tag­ja, Lak István tanár úr és munkatársa, Makiári Cecília is részt vett a nagy si­kert aratott bemutatón. Ezen a jótékonysági rendezvényen gyűlt össze a klub alakuló tőkéje, száz­hétezer forint. A családsegítő központ akkori veze­tője, Izsóné Lábas Erika és munkatár­sai, Mártonná Molnár Erika és Dr. Ká­dár Emília önzetlen munkájára is szá­míthattunk, valamint a művelődési központ munkatársaira. A Képes Géza Városi Könyvtár veze­tője, Juhász József is támogatta az ala­pítók munkáját. Az elmúlt 16 évben Mátészalka város polgármesterei is támogatták a klub működését és a programok megvalósí­tását; Bíró Miklós, Szilágyi Dénes és 2012-ben Szabó István. A klub elnöke a kezdetektől folyama­tosan, így a 2012-es évben Deme Jánosné Anikó is. Elnökségi tagok: Bodó Józsefné Irénke, Farkas Józsefné Ica néni. A klub létszáma 2012-ben: 25 fő. Foglalkozásainkat kéthetenként csü­törtökön, programterv szerint, a máté­szalkai Városi Művelődési Központban tartjuk 13 órai kezdettel. A klubtagok éves tagsági díjat fizet­nek, amit közösen állapítunk meg az újév első foglalkozásán a jelenlevő ta­gok javaslata szerint. Ezen a foglalko­záson fogadjuk el a programtervet, és a vezetőség beszámol az elmúlt évi tevé­kenységről, az anyagi helyzetről, és a kötelezettségekről. Önkénteseinknek és a kísérőknek megköszönjük a klub fenntartásához nélkülözhetetlen közreműködését. A 2012-es évről elmondhatjuk, min­den téren sikeres volt, ahogy mondani szokták, soha rosszabb ne legyen! Minden tervbe vett programunkat megvalósítottuk. A januári beszámolónál még tanács­talanok voltunk, összejön-e annyi pén­zünk, hogy szerényen működni tud­junk. Reményen felül sikerült minden. Szabó István polgármester úr 30.000 forinttal, a vakok egyesületének érzé­keny ítő csoportja 87.500 forinttal, a klub tagjai pedig 50.000 forinttal járul­tak hozzá a fenntartáshoz. Arról is be kell számolnom, hogy a mátészalkai Városi Művelődési Köz­ponttól térítésmentesen kapjuk a fog­lalkozásainkhoz szükséges termet. Januárban a második foglalkozáson közösen elénekeljük a Himnuszt és Kölcsey Ferencre emlékezünk a ma­gyar kultúra napja kapcsán. Szívesen beszélgetünk egy forró kávé vagy tea mellett. Örülünk, ha a téli időjárás ellenére a távolabbi településekről is eljönnek tagjaink. Februárban farsangi bátyus bált rendezünk, márciusban férfitársaink köszöntik a nőket, megajándékozzuk névnaposainkat. A tavaszi délutánokon ismét ünnepe­lünk: a költészet napját, a nagymamák, édesanyák, gyermekek, férfiak napját és a klub alakulását. Érzékenyítő és szemléletformáló bemutatókat tartot­tunk több alkalommal is, a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének tagjaival és munkatársaival, valamint a mátészal­kai Városi Művelődési Központ dolgo­zóival. A mátészalkai Városi Művelődési Központ eredményesen pályázott, így májusban megtarthattuk az "Egymás mellett boldogan" című érzékenyítő programot, amin a Képes Géza Általá­nos Iskola diákjai és tanárai vettek részt. A két napos programot a Nemze­ti Kulturális Alap támogatta. A városi sétát általában fagylaltozás követi új partnerünkkel, a Derűs Al­kony Idősek Klubjával. Két alkalom­mal is szerveztünk szabadtéri bográ­csozást, szalonnasütést. Valóban derűs volt a hangulat és az idő is, amit a kö­zös nótázás is tanúsított. Az első félévben mindig meghívunk egy-egy illusztris vendéget. 2012-ben Losonci Léna költőnő beszámolóját és Dr. Vassné Dr. Kemecsei Hedvig ügy­védnő jogi előadását hallhattuk az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkájá­ról. A második félévben, ami a nyári szü­net után, szeptemberben kezdődik, ön­kénteseink vendégül látják Mátészalka kistérségében élő sorstársainkat és kí­sérőiket. Ilyenkor a megyei vakok egyesületének munkatársánál érvénye­síteni lehet a tagkönyveket, lehetőség van a sajtótermékek előfizetésére, in­formációszerzésre Nagy Tünde elnök asszonytól. Október 15-e a Nemzetközi Fehér Bot Napja, és ősszel nem maradhat el az irodalmi teadélután sem. Karácsonyi évzáró ünnepünkkel, egy uzsonnával, sok szép verssel, dallal bú­csúzunk az évtől. Minden klubtagun­kat szerény ajándékkal lepünk meg és kölcsönös jókívánságokkal várjuk az újévet. Végezetül tisztelettel köszönjük min­den kedves támogatónknak, hogy 16 éve működni tud a segítségükkel a Lá­ tássérültek Mátészalkai Klubja. A 2012-es évben támogatóink voltak: Vakok és Gyengénlátók Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete, má­tészalkai Városi Művelődési Központ, Mátészalka polgármestere, Szabó Ist­ván, Képes Géza Városi Könyvtár, Szatmári Múzeum, Kocsord Reformá­tus Egyház, Kistó Pékség, Falánk Fanni Cukrászda, Támogató Szolgálat Máté­szalka, Kraszna Vigadó, Görög Katoli­kus Egyház Mátészalka, Pótor Jánosné, Flamand Pékség, Veres Ist­ván, Zsoldos Judit, Palásti Tibor és Kofi, valamint önkéntes segítőink. Minden kedves sorstársunkat, kísé­rőjét és az önkéntes segítőket is szíve­sen látjuk foglalkozásainkon! Eves klubprogramunk megtalálható a Vakok és Gyengénlátók Sz-Sz-B Me­gyei Egyesületének weboldalán: www.vakegy.hu a magunkról hivatko­zás alatt. A kedves olvasóknak BOLDOG ÚJ ÉVET kívánok az 'Óda a fényhez’’ Lá­tássérültek Klubja és a magam nevé­ben! Deme Jánosné - klubvezető Egy délután a FUTURÁBAN! 2012. december 6-án a Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületének Mosonmagyaró­vári Körzeti Csoportja soros összejöve­tele volt, ahol Mikulás és Karácsonyi ünnepséget tartottunk: versmondással, karácsonyi énekekkel terített asztal kö­rül. A karácsonyfa mellett meghitt hangulatban telt az idő. 15-óra körül felállt a klubvezetőnk, Fördős Györgyné Márti, és elmondta, hogy meglepetést tartogat számunkra ez a nap: a fogyatékosok napja alkalmából meghívást kaptunk a mosonmagyaró­vári FUTURÁBA, ahol szeretettel vár­nak bennünket. Nagy volt az öröm, harmincán útnak is indultunk. Ott nagy szeretettel vártak bennünket és teljes odafigyeléssel kalauzoltak a munkatársak. A FUTURA 2012 au­gusztusában megnyílt interaktív kiállí­tása négy szinten mutatja be a négy alapelem funkcióját az életünkben, (a földet, a vizet, a tűzet, a levegőt). A pre­cíz, figyelmes idegenvezetéssel a kevés idő ellenére is próbáltunk minél több információt begyűjteni és megismer­kedni az egyes elemek működésével. A különböző szimulátorok segítségével megtapasztalhattuk a földrengés hatá­sát az emberekre és az állatokra vonat­kozóan. Kipróbálhattuk a súlytalanság állapotát, ami nagyon tetszett minden­kinek, a nem látó ember számára külö­nösen érdekes volt. Különböző szagok és hanghatások színesítették kis sétán- kát az épületben. Egy kis játék után a Mikuláskuckót látogattuk meg. A ven­déglátók finom teával kínáltak ben­nünket, nagyon figyelmesek voltak, még a vakvezető Zorka kutyát is ké­nyeztették. A Mikulás nagyon aranyos és kedves volt hozzánk, megpróbálta érzékeltetni a kuckó hangulatát. Színes szavainak köszönhetően elképzeltük magunk előtt a mennyezetet a hópihék- kel, a színes világítást és a gyerekek kí­vánságfalát. Meglepetésünkre ajándé­kot is kaptunk finom gyümölcsök for­májában, a csokoládét pedig a gyerme­keknek adták. Nagy élményt jelentett, amikor az egyik egyetemista látássérült lány azzal a kéréssel fordult a Mikulás­hoz, hogy hadd fogja meg a szakállát, mert kíváncsi volt, hogy milyen is való­jában. Nagy nevetések közepette min­denki meg akarta tapintani a Télapó szakállát. Másodszor jutottunk el a kiállításra, de még párszor el szeretnénk menni, mert ez hatalmas élmény. Ajánljuk fia­talnak, öregnek, az összes fogyatékkal élőnek és persze egészségeseknek is. Mindenki megtalálja az őt érdeklő té­mát, látnivalót és érdekességet a FUTURÁBAN. Fördős Györgyné Uj lehetőség, sikeres vizsga A Nemzetközi Masszázs Akadémia 120 órás svédmasszázs tanfolyamot szervezett látássérülteknek. A felhívás­ra 6-an jelentkeztünk, a napokban tet­tünk mindannyian sikeres záróvizsgát. Az iskola céljául tűzte ki, hogy tan­folyamán olyan szakembereket képeznek ki, akik a svédmasszázs tech­nikáját elméletben és gyakorlatban egyaránt ismerik, fogásait biztonsá­gosan és szakszerűen alkalmazzák. A képzéssel a megvalósítók egyfajta hiányt szeretnének betölteni, amely a látássérültek számára nehezebben elérhető gyógymasszőr képzést hivatott helyettesíteni. 2004-2005 között volt lehetősége a vak embereknek utoljára arra, hogy az MVGYOSZ által szervezett gyógymasszőr tanfolyamot elvégezzék. A Nemzetközi Masszázs Akadémia svédmasszőr modulját 6-an sikeresen befejeztük: Vargyas Kata vezetett be minket a svédmasszázs rejtélyeibe. A türelem, az egymásra való odafigyelés, az egyéni segítségnyújtás és persze a jó hangulat, mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy elégedettséggel és használ­ható tudással vegyük át tanúsítványunkat január 19-én. Köszönet Vargyas Katának és a további képzések is követik. Nemzetközi Masszázs Akadémia szervezőinek. Abban reménykedem, Kovács Judit hogy a lezajlott tanfolyamot még Visszapillantás a tolna megyei egyesület 2012. évi eseményeire! Mint minden esztendőben, az anyagi lehetőségek beszűkülése ellenére is a 2012. évre tervezett, és a hagyománya­inkat követő rendezvényeinket megtar­tottuk. A lelkes tagság szép számmal vett részt a vezetőség által szervezett, és az önkéntes segítők segítségével lebonyolí­tott rendezvényeken. Tavasszal a programok az aktuális ünnepekkel kezdődnek, ilyenek pl. a farsangi mulatság, március 15-ei meg­emlékezés, nőnap, hús vét, anyák napja. Ilyenkor verses, zenés műsorral készül­nek a rendezők és a szereplők. Ünnepségeket, klubdélutánokat, elő­adásokat, fórumokat stb. szerveztünk a megyeszékhelyen és a Baráti Köröknél megyénk városaiban is. CIVIL Fesztivál Dombóváron a mű­velődési házban és körülötte 2012. jú­nius 2-án, melynek rendezésében is részt vettünk: Civil szervezetek kiad­ványai és bemutatkozása, főzőverseny, kulturális programok. Rendezvényeinkkel kapcsolódtunk megyei, városi rendezvényekhez, pl: vetélkedők Garay János születésének kettőszázadik évfordulója alkalmából, négyfős csoportok bizonygatták felké­szültségüket. A költő életrajzából, köl­tészetéből, legismertebb műveiből ké­szültek fel a versenyző csapatok, akik értékes jutalomban, és elismerő okle­vélben részesültek. Önkéntesek napja, Állampolgári Részvétel Hete, szüreti napok, múzeumok éjszakája, a pincétől a padlásig, segítő kísérőkkel. A nyár ta­lán legnépszerűbb mozzanata volt a Dombori IQ úsági Táborban eltöltött üdülés. Fürdés, csónakázás, különféle játékok várták a gyerekeket, akik im­már tizennyolcadik alkalommal vehet­tek részt ilyen táborozáson. Bemutatkozási lehetőség Szekszár- don a Garay téren és segédeszköz be­mutatók ugyanitt. Az egy hétig tartó rendezvényeken minden este előadá­sok. Nyárnyitó rendezvény a Promé­ theusz Parkban, ahol nagy közönség előtt bemutatkozhattunk. Volt, aki él­ménybeszámolót tartott a rehabilitáci­ós élményeiről, más saját versét mond­ta el a másság megélésével kapcsolato­san. Szekszárdon részvétel a Szent László napokon. Szekszárd testvérvárosától, Bietig- heim-Bissingentől nagy értékű ado­mányt kaptunk. Új és használt ruhane­műket, szemüvegkereteket és napszem­üvegeket, melyek közül az egyesületi tagok örömmel válogathattak. Júliusban "Mindenki Névnapja", ze­ne, tánc, vidám műsorok. Számítógépes pályázaton 22 fő ka­pott gépet. A gépeket iskoláktól, intéz­ményektől kaptuk adományként. A rá telepített olvasó programmal a teljesen vak sorstársaink is olvashatják hírleve­leinket, vagy akár a hangos könyveket is. Virágkötő tanfolyam volt, sajnos nem ingyenes. Értesítettük Tagtársainkat a kedvez­ményes gépkocsi szerzéssel kapcsolat­ban. Több mint kétszázan jeleztek visz- sza, hogy érdekelné őket, milyenek az igénylés feltételei. Tájékoztatót szer­veztünk, ahol több mint száz Tagtár­sunk vett részt. Meghívtuk a Suzuki, a Széchenyi Bank és a Tm-i Szoc. és Gyámhivatal képviselőit. Segítettünk az igénylések elkészítésében. A "Szeretet Lángja", közvélemény formáló rendezvény a megyeszékhely legforgalmasabb terén került megren­dezésre, mely a Szüreti Napok legelső programja is egyben. Felléptek más fo­gyatékkal élők mellett tagtársaink is dallal, versekkel. Egy új szót is tanul­hattunk, amely kissé árnyaltabbá teszi a mássággal élők megszólítását: segít­séggel élők. Jövőre Egyesületünk rendezi, máso­dik alkalommal. A rendezvény végén átvettük a "Lángot" a szervezőktől. Ez a megtisztelő felkérés 2013-ban újabb feladatokat ró majd a tagokra és a szervezőkre, de igyekszünk mél­tóképpen megrendezni elődeinkhez ha­sonlóan. Fehér Bot Napi rendezvényeket tar­tottunk zenés, irodalmi műsorok, vetél­kedőket csapatok részvételével. A kihelyezett ügyfélfogadásokat kö­zösen szerveztük a Baráti Körök veze­tőivel a Fehér Bot Napja hitében. Kirándultunk Tamásiba, ahol a me­leg vizes fürdőbe kedvezményesen jut­hattunk be, élvezve a víz jótékony hatá­sát. Ingyenes masszázs a Tagtársaknak és hozzátartozóiknak. Minden szerdán ruhaosztás a szekszárdi székházunk­ban, ahol munkatársaink várják a sorstársakat. Önkéntes szociális segítők bevásárol­nak, orvoshoz, gyógyszertárba, rendez­vényeinkre, kirándulásokra kísérik a rászorulókat. Integrált sportnap Szekszárdon a Sportcsarnokban. Sok érmet szerez­tünk egyéniben. Sportélmény Alapítvány integrált fu­tóversenyén kiváló eredményt értünk el: 2 arany, 2 ezüst, 3 bronzérmet nyer­tek sportoló egyesületi tagjaink. Erzékenyítő esélyórák tartása isko­lákban, intézményekben, ahol a fiata­lok megismerkedhetnek a segítséggel élők problémáival, életlehetőségeikkel, és az esetleges segítés módjaival, szak- szerűségével. Sok esetben megváltozik a véleményük, megítélésűk, hozzáállá­suk. Intézmények akadálymentesítésében vettünk részt. Elhelyezkedési tréning a dolgozni akaró sorstársak lehetőségeiről, ami sajnos egyre kevesebb reménnyel ke­csegtet, de öröm számunkra, hogy 454 munkaképes korú tagtársunk közül 180 fő dolgozik. Irodánkban 15-40 fős napi ügyfélfor­galom: segély kérelmek írása, egyéni ügyek kérésre történő intézése, tagfel­vételek, FŐT ügyintézésben segítség- nyújtás stb. Telefonos ügyfélszolgálat. Munkatársaink várják hívásaikat, és segítenek a problémák megoldásában. Rendezvényeinken több ezer ember­rel találkoztunk megyénkben és sok is­meretség, barátság született. Készül­tünk a karácsonyra a "Csomagba zárt szeretet" adománygyűjtő progra­munkkal, melynek eredményes hoza- dékával és más támogatók segítségével tudtuk megajándékozni Sorstársain­kat. Rendezvényeinken több mint 700 résztvevő vett részt. Ebben a munká­ban az önkéntes segítők aktívan részt vettek. Munkájukra nagy szükség van, nélkülük nehéz lenne mindent megva­lósítani. A megye városaiban más-más időpontokban tartottuk meg a meghitt hangulatú karácsonyi ünnepségeket. Minden Sorstársunknak BOLDOG ÚJ ÉVET kívánunk, sok szeretettel: Vakok és Gyengénlátók Tolna Me­gyei Egyesülete Elnöksége és Tagjai ne­vében. Sok szeretettel. Sorstársi üdvözlettel: Kovács Lászlóné Elnök Sport és szabadidő Vakmerők Nincs akadály: nem látnak, de fut­nak és futballoznak. Néhányan a pályán szaladgálok kö­zül születésüktől vakok, nem láttak fu­tást sohasem: el kell magyarázni nekik, miféle az a mozgás. Ennek ellenére fut­balloznak. És csupán a segítők kiáltásából érte­sülnek arról, ha gólt szereztek. Pető Péter Népszabadság 2013. január 20. "Isti azért nem jött a mai edzésre, mert holnap kilencven kilométeres tú­rát teljesít, s már elutazott a helyszín­re" - magyarázza Szeli Emília, a vakok szabadidős sportját szervező, hozzáve­tőleg száztagú LÁSS futballprogramjá- nak koordinátora. A sátortetős műfü­ves pálya szélén várjuk a pénteki tré­ninget. A meglepő indoklás után az érdemi érdeklődés elmarad, inkább csak hüm- mögünk, tekintettel arra, hogy néhány héttel korábban már találkoztunk az extra kihívást vállaló, huszonhét éves Jeremcsuk Istvánnal. Akkor azért ke­restük meg, mert mind több futóverse­nyen tűntek fel vak futók, akik úgy ma­radnak pályán, hogy egy vékony szalag köti őket látó társukhoz. Az érintett ak­ kor meg sem említette "majd száz kilo­méteres tervét". Nyilván hétköznap­inak gondolta, hogy egy vak férfi ilyen túrát tervez. Amúgy azon a hideg estén a Margit­szigeti villamosmegállóban várta őt Varga István, a látó futópartner. Az el­ső találkozásuk nem volt éppen min­dennapi: István szokásának megfelelő­en kocogott a rekortánon, amikor ész­revette a párost, melynek tagjait "kö­tél" fűzte össze. Odament a duóhoz, s a miértről meg a hogyanról kérdezett. A válaszok nem hagyták hidegen, ameny- nyiben hamarosan önkéntesként csat­lakozott a LÁSS-hoz. A legtöbb eset­ben vele teljesíti Isti a napi penzumot. A misszió abszolválása korántsem egyszerű - gondoljuk mi. Soroljuk a problémákat, hogy tudniillik mennyi lemondással jár, hogy egymáshoz kell igazítaniuk a napirendjüket, mennyire zavaró, hogy a másikra kell figyelniük, hogy egyszerre kell lépniük, hogy a tempójuk nem különbözhet, de még el­fáradniuk is ugyanakkor javasolt. Ám listánk nem kavar vihart... Odafigyelünk - közük. És tényleg ilyen egyszerűnek tetszik az egész, mert István már nyújtja is a kollégának a neonzöld megkülönböztető dresszt, hogy a látvány figyelmeztesse a többi futót: nem véletlenül foglalják el az utat azzal, hogy egymás mellett halad­nak. Persze a segítő addigra elintézte az öltözőt, megkereste a szekrényt, s eliga­zította Istit. Megy minden a maga út­ján, így hamarosan nekiindulnak a két Sziget-körös, több mint tizenegy kilo­méteres adagnak. Nekik nem tűnik fé­lelmetesnek a táv: letudtak már fél- maratont, most már a 42 195 méter le­küzdésére készülnek. Szép vállalkozás ez bárkinek, kivált egy olyan fiatalember számára, aki cse­csemőkora óta vak. Koraszülöttként súlyos gondok voltak a légzésével, így inkubátorba tették: az orvosok elron­tották az oxigénadagolást, azóta nem lát. Igaz, ez nem akadályozta meg ab­ban, hogy lényegében minden elérhető sportágat kipróbáljon, hogy tanuljon a Budapesti Kommunikációs Főiskolán, s hírszerkesztőként dolgozzon. Miként abban sem, hogy több tíz kilométeres túráknak menjen neki szólóban. Csöppet sem meglepő, hogy a vakfut- ballt is kipróbálta. - Az a csörgőlabda, igaz? - kérdezett vissza a többség, amikor péntek esti programomról referáltam. Nem - felel­tem mind rezignáltabban. Igaz, annyi hasonlóság van a két játék között, hogy a labda zörög. Már amíg gurul. Nem meglepő, hogy akadnak szépen, akiknek elképzelhetetlennek tetszik, hogy a vakok labdarúgással foglalkoz­ zanak. Hiszen nem látják a társaikat, a kaput, az ellenfelet, a felezővonalat. Hát hogyan? Érthetetlen. Szeli Emília szerint akkor juthatunk közelebb a fel­adat nehézségének feldolgozásához, ha teszünk egy próbát. Óvatosan ellenke­zünk, inkább nézzük a srácokat: akad, akinek óriási erőfeszítésekbe kerül, hogy a kapu közelébe kerüljön, de akad olyan is, aki elemi erővel zúdítja a labdát a bal felső sarokba. Egy-két gyakorlat magabiztos végre­hajtása láttán hirtelen úgy érzem, talán nem reménytelen a teszt. Szemkötőt öl­tök, és a sarokba vonulok kísérletezni. Az első lépés még ígéretes, aztán gyorsan elveszítem a labdát: megáll, nincs már hangja, a sötétben tapogató­zom a lábaimmal, s pillanat múlva már türelmetlenség és tehetetlenség feszít. Emília nyugodt hangja terel a megol­dás felé: instrukciót ad, hogy merre ka- pirgáljak. Aztán passzolnék Schmidt fotós kollégához, de a segítőtől arról ér­tesülök: öt méteren kettőt tévedtem. Es jön felém az átadás, pontos, ám a csörömpölés mindig oly közelinek tű­nik, hogy vagy háromszor taposom a levegőt abban a reményben: labdát ta­lálok. Amikor viszont tényleg odaér, éppen nem stoppolok. Elgurul, néma marad, kezdődhet újra a vadászat. Rá­adásul lőni sem egyszerű. Heteshez ké­szülök, hátralépek kettőt, s csak akkor tudatosul bennem: innen nincs vissza­út. Ekkora távolságból már nem talá­ lók oda a zsugához, nem lesz hálószag­gató lövés... A szörnyű pillanatok után lényegé­ben felfoghatatlannak tetszik, hogy a fiúk angyali nyugalommal teszik-ve- szik a labdát, egyikük pedig vagy há­rom olyan szólót mutat be, amelynek gól a vége. Néhány megoldást látva csöppet sem meglepő, hogy a vakfut- ball paralimpiai sportág: a szabály- rendszere a futsal reguláin építkezik. Négy mezőnyjátékos és egy kapus al­kotja a csapatot, a hatodik szabályta­lanságot kisbüntető követi. A meccse­ket két kategóriában rendezik. Az egyikben a Bl-es, a teljesen vak, a má­sikban a B2-es és a B3-as, azaz a súlyo­san látássérült labdarúgók lépnek pá­lyára. A kapus a kivétel: ő lát. Ennek köszönhető, hogy Jens Lehmann, a német futballválogatott korábbi egyese bejelentette: hazája vakfutballe- gyüttesének hálóőreként ott szeretne lenni a 2016-os Rio de Janeiró-i par­alimpián. De még a világklasszis antréja sem jelentene garantált sikert: a kapusok­nak néhány négyzetméteres zónában kell maradniuk, azaz a közeli, jól elta­lált lövésekkel szemben a legjobbak is tehetetlenek maradhatnak. Ráadásul a kapusnak egyéb feladata is van: ő irá­nyítja a védőket. A támadókat az ellen­fél kapuja mögött posztoló asszisztens instruálja. Középen az edző osztja a ta­nácsokat, s a palánkot ütögetve ad jel­ zést a játékosoknak, akik ennek alap­ján tájékozódnak. Megannyi részlet akad még, amelyről nem mesélünk, ám arról be kell számolnunk, hogy labdás sportágakban nincsenek véletlenek. Legalábbis erre utal, hogy a londoni öt­karikás játékok döntőjében Brazília és Franciaország randevúzott. A rangadót a szambaország legjobb­jai nyerték. A dél-amerikai spílerek képviselte nívótól azért messze van az a hatos, amely Benedek Richárd szakve­zető irányításával a budai sportcentru­mok egyikében gyakorol. De legalább edzeni tud, ami annak is köszönhető, hogy Emília és Bendzsó is segít a mun­kában. Az utóbbi nem családi érintett­ség miatt vesz részt a foglalkozáson. Kamasz volt, amikor legjobb barátja elveszítette a látását. Evekkel később lekísérte őt a tréningre, s ottragadt. Lényegében sohasem mulaszt edzést. És már régen mindegy, hogy a régi is­merős éppen részt vesz-e a programon. Szükség is van a segítségére, mert ön­kéntesek nélkül nincs munka: ők lát- nak a játékosok helyett. Es többen van­nak, akik erre áldozzák szabad idejü­ket. Nélkülük nem megy. Márpedig igény van rá. Szeli Emília szerint nem véletlen, hogy ma már a labdarúgás sem csak álom a sérültek számára: "Felnőtt a vakoknak az a ge­nerációja, amelynek tagjai integrálód­tak a társadalomba, s nem csupán a munkában szeretnének ugyanolyan fel­ adatokat ellátni, mint ép társaik, ha­nem a szabad idejüket is hasonlókép­pen szeretnék eltölteni. Hogy sok he­lyen már nincs különbség, azt jelzi: fiit- kározik itt zongoraművész és egyete­mista, műszaki menedzser és jogász egyaránt. Miért ne futballozhatná­nak?’’ Erre spéciéi akad válaszunk: infrast­rukturális problémák miatt. Nincs az országban egyetlen olyan palánkos, 40x20 méteres pálya sem, amely mara­déktalanul megfelelne a nemzetközi előírásoknak. Igaz, egyelőre tömeg­igény sem mutatkozik a létesítményre. A vakok többsége nem sportol. Ez nem különleges idehaza. Az épek is az Európai Unió legkevés­bé aktív közösségeinek egyikét alkot­ják. Nem szólva arról, hogy csak a fő­városban van a centrum: a vak futbal­listák több településen játszottak már bemutató mérkőzéseket, hátha a helyi­ek is kedvet kapnak a játékhoz. Máshol még nem gründoltak csapatot, bár Debrecenben már szerveződik az együttes. A rivális, a meccshangulat növelné a budapestiek motivációját is. Miként németországi látogatásuk tette. A LÁSS-nak és az MLSZ-nek kö­szönhetően eljutottak a "Bundesliga" fordulóinak egyikére, amelyen egy al­kalmi gárdával játszhattak egy találko­zót. A mérkőzésen 1-1-es döntetlen szü­letett. Ulrich Pfísterer, a helyi csapat szakvezetője meg is dicsérte a magya­ rokat: kevés tapasztalattal szépen helyt álltak. Apró tanácsokat is adott a ven­dégnek. Ennek gyümölcse például Sza­bolcs labdaátvétele. A fiatalember nem belsővel kezeli le a labdát: a lábát ke­resztben a földre teszi, így a lehető leg­nagyobb felületet alakítja ki, amelyben mindenképp elakad a felé küldött já­tékszer. Amikor a trükkökröt kérdezem a já­tékosokat, egymás szavába vágva rész­letezik a tudnivalókat: ha elnémul a labda, a játékvezető interveniál, ha cse­leznek, a csörgéssel tévesztik meg ellen­felüket, s egyikük ezért gyakorolja, hogy a két lába közé szorított labdát a feje fölött dobja át, s mire az ellenfél eszmél, már megkerülte. Csönd tehát nincs. Mármint nem csupán a beszélge­tés alkalmával, hanem a játéktéren sem. Részint azért, mert az instrukto­rok hangos szavakkal vezénylik a csa­patot, részint, azért, mert a labdarúgók is folyton kiabálnak." Voy, voy" - hallik mindenfelől. Alapos okuk van a kur- jongatásra: ezzel előzik meg a karam­bolokat, a hangjelzés a figyelmeztetés. Ha véletlenül ütköznek, akkor sem áll meg a játék, az érintettek felugra­nak, s rohannak tovább. Aztán együtt ünnepelnek, ha valaki gólt kiált. Mert csak a segítő értesítéséből tudják meg az örömhírt. Az alkalmi érdeklődő szo­ruló torokkal bámulja a jelenetet, mert hát a gól pillanata mégiscsak a futball leglényege, ám a játékosoknak ilyesmi nem jár a fejében. Sokan futást sem láttak még életükben, mindent csak el­képzelnek. Ezért van az, hogy a gya­korlott szem egyből kiszúrja, ki az, aki születésétől fogva vak, s sohasem látta, mit, miként csinálnak mások. De ők is próbálkoznak. Talán éppen e törhetet­len akarat miatt dühítik Emíliát azok a pillanatok, amelyek a kitaszítottságot jelzik. Mesél arról az esetről, amikor a sá­tortető nem feszült a pálya felett, s az apuka a gyermekével sétált a pálya mellett. A kölyök azt kérdezte a szülő­től: miért van elfedve a szemük? "Mert úgy izgalmasabb" - felelte a férfi. Emí­lia azonnal hátrafodult, és válaszolt: "Azért, mert nem látnak". Az érintett felkapta a srácot, s a páros elsietett. A nő úgy véli, az integráció az egyetlen út, s azok, akik korán találkoznak a va­kokkal, megtanulnak együtt élni velük, megértik nehézségeiket, toleránsabbá válnak, elfogadják társaikat. Ha egy­ szer ők lesznek többségben, akkor ta­lán idehaza is jelentős támogatói lesz­nek a parasportnak. A cégek egyelőre nem látnak fantázi­át a fogyatékosok testkultúrájának me­cenatúrájában. A vak futballistáknak egyelőre nemhogy szponzoruk, még mezük sincs. A "szertáros" Emília, akinek vak párja ezúttal sérülése miatt nem tudott részt venni az edzésen, de telefonon tartotta a kapcsolatot vele: ha nem is a dresszeket, de a szemkötő­ket mossa. Elvileg mindenkinek fel kell tennie, de ezúttal csak azok hordják, akik súlyosan látássérültek, alig látnak. A teljesen vakok nem alkalmazzák. A mérkőzés már a végéhez közeledik: újabb találat. Beakadt a felsőbe - sza­lad ki a szánkon. Tán mert szeretnénk elmesélni, mekkora gól volt. Forrás: http: //nol. hulbelfold/20130119-vakmerők Magyar látássérült lett műlesiklás­ban második az alpesi sí Vk-n Fantasztikus eredményt ért el Balogh Zsolt (vezetője Fábián Attila) az auszt­riai Rinnben zajló alpesi sí Világkupa-versenyen. A 30 éves sportoló műlesiklásban a második helyen végzett. A látássérült sportoló 2011 óta tagja a magyar válogatottnak, az a célja, hogy a Vk-versenyeken elég pontot szerezzen a világbajnoki részvétel kiharco­lásához, és a 2014-es szocsi téli paralimpiai kvóta megszerzéséhez. Forrás: MPB j Csörgőlabdás hírek Lezajlott a 2012-2013-as Csörgőlab­da Magyar Bajnokság első két forduló­ja- Mivel a magyar csörgőlabda teljes átstrukturálása folyamatban van, így az idei hazai bajnokság rendhagyó ver­senysorozat lesz. Ez évben nincsen I. és II. osztály, ha­nem egy osztályban versenyeznek a csapatok. 8 együttes nevezett az idei sorozatra, melyek az alábbi két 4-4 csapatos cso­portba kerültek: A csoport: Női válogatott, Vakok és Gyengén- látók Integráló Sportegyesülete (Eger), Tatabánya, Vakok és Csökkentlátók Weselényi Miklós Sportegyesülete (Wesselényi Se) B csoport: Gyengénlátó Diákok Sportegyesülete (GYDSE), Nyíregyháza, Vak Diákok Sportegyesülete I. (VDSEII.), Vak Diá­kok Sportegyesülete II. (VDSE II.) Az első fordulóra 2012. november 24-én a budapesti Neumann János Szakközépiskolában került sor. A B csoport mind a 4 csapata megje­lent, és rendben lezajlottak a mérkőzé­sek. Az A csoportban viszont csak a Női válogatott és a Wesselényi SE volt ott a fordulón. Ennek következtében az A csoport 6 mérkőzéséből mindössze 1 meccset si­került lejátszani. Mindkét csoportban a favoritok do­mináltak, az A csoportban a Wesselé­nyi Se, míg a B csoportban a VDSE I. csapata. A második fordulót 2013. január 12- én Egerben rendezték meg. Itt már az A csoportban 3 csapat vett részt, így 2-vel több mérkőzést sikerült lebonyolítani. Ismét a Wesselényi SE nyerte a for­dulót, a Női válogatott végzett a máso­dik helyen, mivel sikerült legyőzniük a házigazda Eger csapatát. A B csoportban az esélyes VDSE I. csapata győzedelmeskedett, a VDSE II. előtt. Az alapszakasz utolsó fordulóját feb­ruár 9-én Tatán szervezik. Ezt követően márciusban, és május­ban lesz a rájátszás, ahol a csapatok úgynevezett alsó és felsőház rendszer­ben fognak egymással megküzdeni. Az alsóházba a két csoport harma­dik, illetve negyedik helyezett csapatai kerülnek, míg a felsőházba a két cso­port első és második helyezett együtte­sei jutnak. A két csoportban eddig lejátszott mérkőzések eredményei, és a csoportok állá sa: B csoport 1. mérkőzés: Vak Diákok SE I. - Vak Diákok SE II. 10-0 2. mérkőzés: Vak Diákok SE II. - Gyengénlátó DSE 11-3 3. mérkőzés: Vak Diákok SE I. - Gyengénlátó DSE 10-0 4. mérkőzés: Nyíregyháza - Vak Diákok SE II. 2-12 5. mérkőzés: Vak Diákok SE I. - Nyíregyháza 10-0 6. mérkőzés: Nyíregyháza - Gyengénlátó DSE 1-11 Tabella 1. Vak Diákok SE I. 63-3 18 pont 2. Vak Diákok SE II. 42-29 12 pont 3. Gyengénlátó DSE 27-31 6 pont 4. Nyíregyháza 3-63 0 pont A csoport 1. mérkőzés: Női Válogatott - Wesselényi 0-10 2. mérkőzés: Tatabánya - Eger elmaradt 3. mérkőzés: Női Válogatott - Tatabánya elmaradt 4. mérkőzés: Wesselényi - Eger 12-2 5. mérkőzés: Eger - Női Válogatott 4-8 6. mérkőzés: Tatabánya - Wesselényi elmaradt Tabella 1. Wesselényi 2. Női Válogatott 3. Eger 4. Tatabánya 33-3 18 pont 9-25 12 pont 6-20 0 pont 0-0 0 pont Az A csoportból már biztosan feljutott a felsőházba a Női válogatott és a Wes­selényi SE, míg a B csoportból a VDSEI. és a VDSEII. kerül a felsőházba, a má­sik 4 csapat pedig az alsóházban folytathatja a küzdelmeket. Haffner Ernő Negyven éves a Picht vak-írógép A Pasewalki Múzeumban látható egy olyan gép is, minek feltűnően kevés bil­lentyűje van; a billentyűkön nem be­tűk, hanem a pontírás alapjául szolgá­ló hat pont van. A gép feltalálója Picht Oszkár, Pasewalkban születet 1871- ben. Apja pékmester volt, anyja régi tanító-családból származott. 1877-től 1886-ig a pasewalki felső iskolákat lá­togatta. 1886-tól 1891-ig Masowban járt tanítóképzőbe, majd Greifen- hagenben kapott állást. A vakok sorsa hamar megragadta lelkét, s egész életét nekik szentelte. Elhatározta, hogy va­kok oktatója lesz, s a Berlin-steglitzi Vakok Intézetében képezte magát. 1899-ben ugyanitt a Brombergi vidéki Vakok Intézetének lett igazgatója. A háború idején sok vaknak juttatott új hivatást. 1920-ban el kellett hagynia a Lengyelországhoz csatolt területet. Ek­kor a steglitzi intézetnek lett igazgató­ja, ahol 13 évig működött. 1933-ban 36 évi fáradhatatlan és eredményes mun­ka után nyugalomba vonult, de munká­ját a védelmére szorultak érdekében tovább folytatta. írógépe megalkotásá­ra a vakírás nehézkessége ösztökélte. Minthogy pontírású nyomda kevés volt, a könyvek másolását az ő gépein 400 személy végezte úgy, hogy a steglitzi könyvtár 1912-ig ezerről 12.000 kötetre növekedett és ezzel Né­metország egyik legnagyobb kölcsön- könyvtára lett. Az írógép így igen fon­tos szerepet játszott a kéziratok meg­írásánál és az úgynevezett Hilde- brandt-féle dombornyomású térkép készítésében is, melyet a világ minden részébe szállítottak. 1909-ben szerkesz­tette meg a vak-gyorsírógépét, melynek százméteres szalagjára kerül az írás. Ez az írógép tette lehetővé sok száz vak gyorsírónak, hogy önálló munkaerővé váljék. Ez volt a célja már 1900 óta, amikor a gépírás tanítását bevezette, s diktafont alkalmazott a rendszeres ta- nításnál. így érte el, hogy tanítványai­nak teljesítménye nem maradt el látó pályatársaiké mellől. Egy vak gyorsíró­nő 1932-ben egy 150 szótagos rádióver­senyben külön elismerésben is része­sült. A tavalyi berlini gyorsíróverse­nyen 21 vak résztvevő közül 20 Picht- gépen írt kitűnő eredménnyel, (öten a 120 szótagos csoportból átkerültek a 180 szótagos csoportba). A Picht-gép előállítását sok-sok kísérlet előzte meg, melyek a pontok nagyságára, tapintha- tóságára és tartósságára vonatkoztak. Az első példányt, melyet Picht rajzai nyomán egy berlini műszerész készített el, az állami múzeumban őrzik. Látók részére kétkezes, vakoknak egy illetve kétkezes használatra készítették, akár­csak ma. Schuff Richard, steglitzi mű­szerész átdolgozta a gépet, mely ebben az alakjában került a nyilvánosság elé 1901-ben a Breslaui vakoktatói nagy­gyűlésen. 1902 óta Berlin legrégibb író­gépgyára gyártja, amely ma kizárólag ezzel foglalkozik. A gyakorlat mutatta s a vakok köréből származó javításokat időről-időre elvégzik rajta, s így ma a legtökéletesebb pontírógépnek ismerik világszerte - megbízhatósága és nagy teljesítménye miatt. Az írógép a vakok szellemi foglalkozási ágaiban elenged­hetetlen és olcsó segédeszköz, de a ma­gánhasználatban is megbecsülhetetlen. Majdnem zajtalanul működik. Világszabadalam védi, és számtalan el­ismerést nyert. Ha elgondoljuk, hogy a Mitterhoffer-féle német síkírású írógép csak 1864-ben készült, fel tudjuk a ta­lálmány jelentőségét becsülni. Picht 1907-ben a velencei kiállítás legna­gyobb díját, az aranyérmet nyerte el gépével. Picht a Német Vakok Intézeté­nek társalapítója és sok vak egyesület­nek tagja és kiküldője volt. Posewalk városa valóban büszke le­het szülöttjére Forrás: (blindenwelt, 1939 5. Dr. Fér encz Ignác) Vakok Világa 2. évfolyam 12. szám, 939. Gratulálunk Az MVGYOSZ előterjesztésére - Ba­log Zoltán emberi erőforrások minisz­tere úr Fehér Anna nővért "Pro Caritate-Díj"; és a Rehabilitációs Kör­nyezettervező Szakmérnökök és Reha­bilitációs Környezettervező Szakembe­rek Országos Egyesülete (REKORE) munkacsoportját "Miniszteri Elismerő Oklevél" szakmai elismerésben részesí­tette. A kitüntetések átadására a Ma­gyar Nemzeti Galériában került sor 2012. december 7-én. Fehér Anna látássérült gyermekként született. A család természetes és szere­tő légkört biztosított a számára. Szülei és testvérei elfogadták minden nehézsé­gét, tapintattal és szeretettel segítették tovább, ha elakadt valamilyen tévé- kenységében. Óvodai nevelésben nem részesült, viszont mire iskolába került, már tudott olvasni. Ez segítséget nyúj­tott számára az iskolai közösségbe való beilleszkedéshez. Az általános iskola befejeztével a Táncsics Mihály Gimnáziumban tanult tovább. A Gimnázium épületében mű­ködött egy kisegítő iskola, ott találko­zott először halmozottan sérült gyere­kekkel. Hamar megérlelődött benne a gondolat, hogy amennyire emberileg képes lesz rá, nekik, a sérülteknek fog segíteni. Az is megfogalmazódott ben­ne, hogy ezt a leghatékonyabban gyógypedagógusként teheti meg, ez le­het a hivatása. Nagy nehézségek és küz­delmek árán szerzett diplomát a Gyógypedagógiai Főiskola tiflo és logo­pédia szakán. Közben néhány hónapot a Vakok Ál­lami Intézetében dolgozott gondozó­ként, személyi segítőként. Ezután a Va­kok és Csökkentlátók Szövetségében kapott az adottságának megfelelő mun­kát. Először a Braille nyomdában tevé­kenykedett, majd a Szövetség vak tit­kárának lett a kísérője, valamint admi­ nisztratív feladatokat is bíztak rá. A diploma megszerzése előtt fél évvel a Vakok Általános Iskolájába helyezke­dett el gyógypedagógusként. Az ott el­töltött hét esztendő hasznos szakmai gyakorlatot biztosított számára a látás­sérült gyermekek oktatásában, nevelé­sében. Külföldön szerzett, valamint ha­zai szakmai tapasztalatai döbbentették rá arra a felismerésre, hogy a látás- és mozgássérült, látás- és hallássérült gyermekek oktatása nevelése hazánk­ban nem megoldott. A Vakok Iskolájá­ban nem voltak meg a feltételek a hal­mozottan sérült gyermekek ellátásá­hoz, életviteléhez. Dr. Lékai László bíboros úr segítsé­gével és az állami hatóságok engedélyé­vel hosszas tervezés és szervezés után az álom megvalósulni látszott. 1982 szeptemberében létrehozta a Vakok Szent Anna Otthonát. Akkori­ban 113 m2-en két alagsori lakásból ki­alakított otthonban 10 bentlakó és 5 bejáró látás-mozgássérült, siket-vak gyermek fejlesztése kezdődött el, na­gyon szűkös körülmények között. Próbálkozásai, hogy nagyobb helyre, jobb körülmények közé kerüljenek a gyerekek, még évekig nem járt ered­ménnyel. Végül 1989 nyarán használatba ka­pott a Svábhegyen egy igen romos, több éven át használaton kívül álló épületet. Az épület felújítása után in­tézményvezetőként már 20 bentlakó és 15 bejáró gyermeket tudott fogadni. 1991.-től mikor már a törvények is lehetővé tették, mint oktatási intéz­ mény működött a Vak Gyermekek Szent Anna Otthona jogutójaként lét­rejött Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona, Óvoda, Általános Iskola, amely óvodai és isko­lai feladatokat lát el, valamint otthont ad átmeneti és tartós nevelt, továbbá utógondozotti ellátásban részesülő fia­talok részére. Az igény a gyermekek fo­gadására egyre nőtt, így újabb intéz­ménybővítésre került sor. 1994 szeptemberében az új tanév már a kibővített intézményben indult meg 45 bentlakó és 15 bejáró gyermek­kel. Fehér Anna a mai napig is ennek a komplex ellátást biztosító impozáns környezetben lévő, jól felszerelt intéz­ménynek a vezetője. Családias légkört teremtve a családi háttérrel nem ren­delkező halmozottan sérült gyerme­keknek és fiataloknak. Anna nővért az otthon lakói bármilyen napszakban ke­reshetik és keresik is meg problémá­jukkal. A 30 év alatt Anna nővér szárnyai alatt nevelkedő gyermekekből felnőtt lett. Vannak köztük, akik főiskolát, egyetemet végeztek, végeznek, vagy va­lamilyen szakmát tanultak. A következő nagy álom az intéz­ményből kikerülő sérült felnőttek ré­szére lakóotthon és védett munkahely létrehozása. Képességeiknek megfelelő munká­val, értelmes időtöltéssel, állapotukhoz igazodó környezettel, terápiával szeret­né őket emberhez méltó élethez segíte­ni, úgy, hogy megmutathassák a ben­ nük rejlő értékeket. Az újabb építkezéshez már a tervek elkészültek. Reméljük Anna nővér szakmai tapasztalata, tudása, mély hi­te, rendületlen hűsége, elfogadó szere- tete segíti majd életműve megvalósítá­sában. * A REKORE kiemelkedően magas szakmai színvonalú, a látássérültek és más fogyatékos csoportok egyenlő esé­ lyű hozzáférését segítő egyesület. Aktí­van és emberségesen végzi azt a mun­kát, melynek eredményeképpen a fo­gyatékossággal élő személyek önálló életvitele könnyebbé válhat. Az MVGYOSZ 2009-ben megalakult aka­dálymentesítéssel foglalkozó munka- csoportjának és számtalan más hasonló célú program önzetlen elősegítője. Kovács Judit Elhunyt Korompai Vali 80 éves korában elhunyt Korompai Vali, aki az MVGYOSZ hangoskönyvtárá­nak egyik kedvelt felolvasója volt. A következő sorokat Árvái Mária írta a szí­nésznőről. Személyesen köszöntem meg Még évekkel ezelőtt történt. A hangoskönyvtár már gyermekkorom óta elbű­völt, és a mai napig elvarázsol. Nagyon vágytam rá, hogy egyszer személyesen is köszönetemet fejezhessem ki egyik kedvenc felolvasómnak, Korompai Valinak azért a sok szép élményért, melyet felolvasásaival nyújtott. Gondolkodtam, mivel is fejezhetném ki hálámat. A gondolatokból egy vers állt össze, amit a cikk végén olvashatnak Önök is. A személyes találkozóra a hangoskönyvtár előterében került sor. Emlékszem, nagyon meglepődtem, mert alig ismertem meg a hangját. Csupán akkor volt is­merős a régi, megszokott hang, amikor folyamatosan és lelkesedéssel kezdett ve­lem beszélgetni. A verset kétféleképpen hoztam magammal; Braille-ben, hogy fel­olvashassam, és síkírásban, hogy Vali néni bármikor elővehesse kedve szerint. Felolvasás után egy lelkes ölelés volt a jutalmam, éreztem, mennyire megható­dott. Nekem is összeszorult a torkom! "Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnap­ra! " - jutott eszembe. Holnap ki tudja, mit hoz a jövő! Akkor hálás dolog valaki érdemét, fáradozását, elhivatottságát, munkáját megköszönni, amikor még nem késő, amikor még köztünk van, s van lehetőségünk mindezt elmondani neki, így tudja, milyen fontos ő nekünk! Megrendülve értesültem a napokban arról, hogy Vali néni eltávozott közülünk. Emlékét őrzi az a sok-sok könyv, melyet ránk hagyott, a hangja, amely közvetíti felénk mindazt a szépet, amit megosztott velünk is. Köszönöm! Nyolc éves voltam már, Mikor először elbűvölt a Hangoskönyvtár. A sok kedves hang mind igaz jó barát, Reggelenként ők adják a nap első sugarát. A sok Hangoskönyv táplálja örömöm, Repeső szívem azt üti, Köszönöm, Köszönöm! Kedvenc felolvasóm Vali néni, Milyen gyönyörűen tud mesélni! A hangja oly kellemes, Hallgatni oly jó, Szinte úgy érzem, Velem is megtörtént a leírott szó. Minden könyv egy új világ, Valikával olvasni micsoda boldogság! Mikor a történet érdekes, Olvasni érdemes, Csak "MiKetten", A könyvben elmerülünk, A cselekmény részesei leszünk. Feledve napi gondot, bánatot, Kalandnak élünk meg minden pillanatot. Mikor egy könyvnek vége, Az ember nem örül, A szereplők elmennek, De emlékük megmarad körös-körül. Majd újabb kazettákon, Ugyanaz az ismerős, kedves hang várja, Hogy gombnyomásra elkezdődjön az események árja. Köszönöm a kitartó munkát, Hogy nem kíméli a torkát, Élete legyen továbbra is szép és jó, Ezt kívánja Önnek, Egy hálás olvasó! Elhunyt Gordosné Dr. Szabó Anna 2012. november 18-án, 84 éves korában elhunyt Gordosné Dr. Szabó Anna, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola volt főigazgatója. Gordosné Dr. Szabó Anna Debrecenben született 1928. július 7-én. 1950-ben kapta meg gyógypedagógiai tanári oklevelét Budapesten, a Gyógypedagógiai Ta­nárképző Főiskolán. 1961-ben lett a neveléstudomány kandidátusa. Szakmai pá­lyafutását 1950-ben a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola és az Oktatási Mi­nisztérium oktatásszervezőjeként kezdte. 1953 és 1956 között az MTA ösztöndí­jas aspiránsaként kandidátusi disszertációján dolgozott. 1956-ban kezdett oktat­ni a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán főiskolai adjunktusként. 1962-ben főiskolai docensi, 1970-ben főiskolai tanári kinevezést kapott. 1963-tól 1992-ig ve­zette a főiskola Általános Gyógypedagógiai Tanszékét, közben 1956 és 1968 között igazgató-helyettesként, majd 1980-tól 1988-ig főigazgatóként is tevékenykedett. 1992 óta nyugalmazott főiskolai tanárként is aktívan segítette a főiskolát, majd a jogutód ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kart. Oktatóként elsősorban a gyógypedagógia-történet, az általános gyógypedagó­gia, a gyógypedagógia szervezettana, a bevezetés a gyógypedagógiába és az andragógia tárgyakat dolgozta ki és művelte. Kutatási területei közül a gyógype­dagógia-történet, a gyógypedagógus-képzés története, az összehasonlító gyógype­dagógia és a felsőoktatás-pedagógia emelhető ki. Több tankönyv szerzője, pl.: Be­vezetés a gyógypedagógiába (1996), Bevezető: általános gyógypedagógiai ismere­tek (2004). Alapító tagja volt a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének, a Gyógypeda­gógiai Szemlének alapító főszerkesztője. Tevékenységét számos díjjal ismerték el, pl.: Bárczi Gusztáv-emlékérem (1978); Magyar Felsőoktatásért (1992); Eötvös- díj (2000); Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje (2003). Gordosné Dr. Szabó Annát az MVGYOSZ-hez, valamint Erhartné Dr. Molnár Katalinhoz, évtizedeken át, szintén szoros kötelék fűzte. A Gyógypedagógiai Szemle című szakmai folyóiratban rendszeresen jelentek meg hírek a szövetség szakmai életéről, a látássérültek iskoláiról, és a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete (MAGYE) rendezvényeiről. A tanárnő szerkesztette a szövetség 80 éves jubileumára készült, szakmatörté­neti szempontból jelentős kiadványát Látássérültek Magyarországon: a Magyar // Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 80. születésnapjára címmel. O írta meg a szövetség történetéről szóló fejezetet. Gordosné Dr. Szabó Anna az MVGYOSZ tiszteletbeli tagja, aki együttműködé­sével, odaadásával segítette többek között a látássérült embereket. Forrás: www.elte.hu Felhívások, közlemények Ingyenes képzés indul az INFOALAP- nál látássérült gyermekek, felnőttek családtagjai számára Ezúton szeretnénk felhívni a figyel­mét február folyamán több alkalom­mal is induló egynapos képzésünkre, melynek keretében alapfokú ismerete­ket kívánunk nyújtani látássérült gyer­mekek, felnőttek családtagjai számára a speciális informatikai eszközök vilá­gáról. Ha már régóta látja, hogy az infor­matika nélkülözhetetlen szerepet tölt be a látássérült emberek életében, ha szeretne segíteni látássérült gyermeké­nek, testvérének, akár édesanyjának, édesapjának abban, hogy alapfokon el­sajátítsa a látássérültek számára kifej­lesztett informatikai eszközök, speciá­lis szoftverek használatát, jelentkezzen februárban induló 1 napos képzéseink valamelyikére! A 8 órás képzés során a segítő család­tagok számára közérthető módon be­mutatjuk azokat a legfontosabb szoft­vereket, hardver eszközöket, mobiltele­fonos alkalmazásokat, melyek meg­könnyítik a látássérült emberek min­dennapjait, a gyermekek, fiatalok ta­ nulását, információ-szerzését, de akár a munkavállalásban is segítséget nyújt­hatnak. Megismertetjük továbbá a résztvevő családtagokat azokkal a lehe­tőségekkel, kezdeményezésekkel, me­lyek kinyithatják a látássérült emberek számára a világot. A tervezett tanfolyami időpontok: 2013. február 2. szombat 2013. február 5. kedd 2013. február 9 szombat 2013. február 14, csütörtök 2013. február 16. szombat 2013. február 19. kedd 2013. február 23. szombat 2013. február 28. csütörtök A kezdési időpont minden alkalom­mal 9 óra. A Nemzeti Együttműködési Alap tá­mogatásával induló tanfolyamon a részvétel ingyenes. Ha Ön vagy ismeretségi körében bárki érdeklődik a képzés iránt, kér­jük, jelentkezzen alapítványunknál. A jelentkezéseket Molnár Ákos, az alapít­vány munkatársa várja a +36-70-295- 9288 vagy a +36-l-273-3188-as telefon­számon, illetve a helpdesk@infoalap. hu e-mail címen, egyúttal szívesen vála­ szol a jelentkezéssel kapcsolatban fel­merülő kérdésekre is. A képzés helyszíne az alapítvány ok­ tatóterme, címe: 1143 Budapest, Ida u. 7., de amennyiben igény mutatkozik, március folyamán vidéki helyszíneken is indítunk tanfolyamokat. Várjuk jelentkezését. "Informatika a látássérültekért" Alapítvány Aláíró tanfolyam Az aláírás az okmányok, hivatalos dokumentumok azonosítására szolgál, amely kizárólag az írástudó ember egyéni, kialakult kézjegye. Az ép látású személyeknek használata természetes, rutinszerű a mindennapokban. Sok lá­tássérültnek viszont - érthető okokból - problémát, nehézséget jelent neve alá­írása, pedig szükség van rá az élet szá­mos területén. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége az aláírás megta­nítását tűzte ki céljául. Már több mint tíz látássérült személy tanulta meg alá­írni nevét, vagy korrigálta hibáit. Az MVGYOSZ továbbra is aláíró tanfo­lyamot szervez a látássérült emberek számára. A foglalkozásokat tapasztalt gyógy­pedagógus tartja, aki egyénre szabot­tan foglalkozik a résztvevővel. Várjuk tehát: - az aláírást soha nem tanuló szüle­ tett vakokat, aliglátókat és gyengén­látókat, - az aláírást már ismerő, de ritkán használó született vakokat, aliglátókat és gyengénlátókat, - a később látásukat elvesztett gyer­mekeket és felnőtteket, akik aláírása javításra, korrekcióra szorul. A foglalkozás ingyenes. Időtartama 60 perc, amely hetente egy-két alkal­mat jelent. Az óraszám nem meghatá­rozható, hiszen az aláírás elsajátítása, készség szintű használata és alkalma­zása a tanuló személy képességeitől, is­mereteitől, látásmaradványától is függ. Az órák az MVGYOSZ székházában vannak, kezdési idejükről mindenkivel külön egyeztetés történik. Érdeklődni és jelentkezni Szőke Mártánál lehet a: szőke. marta@gmail. com e-mail címen vagy a 06-30-576-54-00 telefonszámon. Pályázati felhívás A "Vakok Lakásgondjainak Megol­dását Támogató Alapítvány" (szék­hely: 1146 Budapest, Hermina út 47.), a továbbiakban: Alapítvány, jelen köz­leménnyel meghirdeti 2013. évi pályá­zatát a céljának megfelelő támogatások elnyerésére Az alapító okirat szerint évente 10 pályázó részesülhet egyösszegű pénzbeni támogatásban. 1. A támogatás összege: Alapítványunk ebben az évben - a bankbetétek hozamainak jelentős csök­kenése miatt - előreláthatóan 2.000.000 (azaz kettőmillió Ft -ot tud majd támo­gatásként a pályázók részére odaítélni. Ez az összeg esetleg növekedhet, amennyiben az alapítvány - a jelen fel­hívással kiírt - pályázat elbírálásáig to­vábbi támogatáshoz, adományhoz jut. A 2013. évi pályázaton a nyertesek egyenként legfeljebb 250. 000 Ft támo­gatásban részesülhetnek. 2. A támogatandó célok: Az Alapítvány az alábbi konkrét cé­lokat támogatja, feltéve, hogy azok megvalósítása 2013-ban folyamatban van, vagy legalább elkezdődik, illetve az ilyen célokra esetleg korábban fel­vett bankhitel törlesztése 2013-ban is folyik. a) Lakásvásárlás, lakáson fennálló tulajdonközösség megszüntetése, lakás-csere; b) Lakás építése, bővítése; c) Lakás felújítása, tatarozása; d) illetve az a.- c. pontokban felsorol­takkal összefüggésben felvett bankhitel kiváltása, csökkentése. 3. A pályázók köre: Pályázatot nyújthat be az, az életvi­telszerűen Budapesten élő vak nagyko­rú személy, aki vakok személyi járadé­kára, illetve fogyatékossági támogatás­ra való jogosultságát hitelt érdemlően (pl. megállapító határozattal) igazolni tudja és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségé­nek, illetőleg a szövetség bármely fővá­rosi illetőségű tagegyesületének a tagja. A pályázat szempontjából életvitelsze­rűen Budapesten élőnek minősül az a tag is, aki a támogatás segítségével Bu­dapestre szándékozik költözni. Az Alapítvány alapító okirata szerint a 2. a.) és b.) pontban meghatározott célra ugyanaz a személy csak egy alka­lommal kaphat támogatást, illetve a c.) pontban meghatározott célra ugyanaz a személy öt éven belül újabb támoga­tást nem kaphat. Ezért a korábbi pá­lyázatok nyertesei, ha ténylegesen igénybe vették a támogatást, most nem pályázhatnak. Az, akinek a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója már támoga­tásban részesült, a 2. c.) pontban meg­határozott célra csak abban az esetben támogatható, ha minden olyan pályázó támogatást kap, aki korábban abban még nem részesült. 4. A pályázás módja: Pályázni írásban, az erre a célra ren­ delkezésre álló adatlap kitöltése útján lehet. Ebben a pályázónak részletesen, dokumentumokkal is alátámasztva is­mertetnie kell a megvalósítandó konk­rét célt és meg kell jelölnie az igényelt pénzösszeget. Ismertetni szükséges to­vábbá mindazokat a körülményeket, amelyeket a támogatásra való rászo­rultság alátámasztásához fontosnak tart (a jelenlegi lakáskörülményeit, családi helyzetét, vagyoni és jövedelmi viszonyait stb.). A vakság fennálltának tényét a vakok személyi járadékát, vagy fogyatékossági támogatást megál­lapító határozattal, míg a pályázó, va­lamint vele együtt élő családtagok jöve­delmi viszonyait a folyósító szerv által kiadott igazolással, illetve munkáltatói igazolással kell alátámasztani. A részle­tes ismertetések mellé csatolnia kell egy olyan tartalmú nyilatkozatot, melyben előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy a jö­vedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozó személyes adatairól az Alapítvány a megfelelő állami szervektől felvilágosí­tást kérhessen. Nyilatkoznia kell továb­bá arról is, hogy az általa közölt adatok a valóságnak megfelelnek. A szükséges adatlap, illetve nyilatkozatok a pályá­zat benyújtásának helyén a Hermina Egyesületnél, illetve a Vakok és Gyengénlátók Közép - magyarországi Regionális Egyesületénél személyesen átvehetők, valamint az egyesületek internetes oldaláról: (www.herminae- gyesulet.hu) és a (www.vgyke.com), il­letve az alapítvány saját honlapjáról: (www.vaklakas.hu) letölthetők. A fent említett mellékletek (igazolá­sok, határozatok) hiányában benyúj­tott pályázat érvénytelen. Az Alapítvány a pályázat adatait és a kapott támogatás felhasználását min­den, jogszabályban nem tiltott módon jogosult ellenőrizni. Nem lehet támoga­tásban részesíteni a pályázót, ha valót­lan adatokat közölt. Nem részesülhet juttatásban továbbá az Alapítvány tisztségviselője, az Alapítványhoz csat­lakozó támogató és mindezen szemé­lyek hozzátartozója. A benyújtott pályázatban foglaltak előzetes, vagy utólagos ellenőrzése ér­dekében, a későbbi külső szakértői köz­reműködés részbeni finanszírozásához hozzájárulásként, a pályázónak a pá­lyázat beadásával egyidejűleg 1000,- Ft ügyintézési díjat kell megfizetnie kész­pénzben, vagy postai benyújtás esetén átutalnia: az Alapítvány K and H Bank Zrt. - nél vezetett 10409015 - 50526588 - 89661009 számlaszámára. Az ügyintézési díj megfizetésének hi­ányában a benyújtott pályázat érvény­telen. A pályázathoz a - fent említett - díj befizetésének igazolására szolgáló iratot is mellékelni kell. 5. A pályázat benyújtásának ideje és helye: A pályázatokat 2013. május 8-ig kell eljuttatni: - a Vakok és Gyengénlátók Közép - magyarországi Regionális Egyesületé­hez (1146 Budapest, Hermina út 57., postacím: 1380 Budapest, Pf. 1075. Pf.: 40, telefonszám: 06/1 - 384 - 5541), - illetve a Hermina Egyesülethez (1146 Budapest, Hermina út 47., posta­cím: 1406 Budapest, Pf. 40.,telefon­szám: 06/1 - 273 - 0755 vagy 06/1 384 - 8440 /107., 108. mellék) Határidőben benyújtottnak minősül a pályázat akkor is, ha azt legkésőbb 2013. május 8-án postára adják. A ha­táridő lejártát követően benyújtott pá­lyázat érvénytelen. 6. Az elbírálás módja: A benyújtási határidő lejártát követő 45 napon belül az Alapítvány kuratóri­uma a pályázók rászorultsága alapján dönt a támogatások odaítéléséről. A kuratórium a pályázótól nem kér hi­ánypótlást vagy bármilyen kiegészítést, kizárólag az elbíráláskor rendelkezésé­re álló adatok alapján dönt. Ezért min­den pályázó alapvető érdeke, hogy a beadott pályázat teljeskörűen, részlete­sen, világosan és egyértelműen tartal­mazza a szükséges információkat. Felhívjuk a pályázók figyelmét arra, hogy elérhetőségüket (különösen mo­biltelefon szám, e - mail cím) a pályáza­ti adatlapon mindenképp tüntessék fel! A pályázókat a pályázat eredményé­ről az Alapítvány kuratóriuma írásban értesíti, ezen túlmenően a nyertesek lis­táját saját honlapján, a Hermina Egye­sület és a Vakok és Gyengénlátók Kö­zép - magyarországi Regionális Egye­sületének honlapján, illetve a "Vakok Világa" c. folyóiratban is közzé teszi. 7. A támogatás kifizetése és felhasz­nálása: Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a támogatás kifizetése utólagosan, a be­nyújtott szerződés, számla vagy más bi­zonylat alapján átutalással, vagy kész­pénzzel történik. Csak rendkívül indokolt esetben van lehetőség előleg folyósítására. Az oda­ítélt összeg tényleges átutalására (kifi­zetésére) 2013. október elején kerülhet sor, mivel az alapítói vagyon banki le­kötése ekkor jár le. Az összeg felhasználására 2013. de­cember 31-ig van lehetőség, az addig fel nem használt pénz a következő év­ben megpályázható összeget gyarapít­ja. A kifizetés és felhasználás konkrét módját az Alapítvány a nyertes pályá­zóval írásban, megállapodás útján rög­zíti. Az Alapítvány alapító okirata a pá­lyázatok benyújtásának helyén és a honlapon is megtekinthető. Az Alapítvány nyitott, ahhoz bárki csatlakozhat, aki a célok eléréséhez va­gyonrendeléssel hozzá kíván járulni és az alapító okirat rendelkezéseit elfo­gadja. Az Alapítvány a K and H Bank Zrt. - nél vezetett 10409015 - 50526588 - 89661009 számlaszámára várja a fel­ajánlásokat, melyeket előre is köszön. Budapest, 2013. január 23. a Vakok Lakásgondjainak Megoldá­sát Támogató Alapítvány kuratóriuma nevében: Dr. Nyusti Szilvia Irodalmi pályázat A Bihar és Szilágy Megyei Vakok Szövetsége 2013-ban is meghirdeti "A Prófé­ta léptei" című irodalmi pályázatát. Erre a ma már nemzetközivé vált irodalmi vetélkedőre várjuk magyar nyelven alkotók műveit is, mégpedig három kategóriában: Próza, Vers, Epigramma, A prózában egy, a versben öt, míg az epigrammában tíz alkotást kell bekülde­ni. Minden kategóriában csak az első helyet díjazzuk, és a díjak átadására meghív­juk a nyertes szerzőket is. A kétnapos itt tartózkodás minden költségét szövetsé­günk finanszírozza. A művek beküldési határideje: 2013. április 10. A műveket zárt borítékban várjuk, amelyen nem szerepelhetnek a pályázó ada­tai. A művet szíveskedjenek egy mottóval ellátni. Mottó, mely az alkotás mellet egy kisebb és ismét zárt borítékban is megtalálható legyen a szerző pontos címével és személyes adataival együtt. Minden alkotást nagy szeretettel várunk, tudván, hogy az önök alkotásai nagy­mértékben növelik pályázatunk hírnevét. Címünk: Filiala nevvázátorilor Bihor-Sálaj Oradea. Cod. 410 346 Str. bulevardul Dacia nr. 32 B1 C. 56 Románia Amennyiben bárkinek kérdése merülne fel a fentiekkel kapcsolatban, elektro­nikus levélben keresheti: Kovács Józsefet (Kopek-et). E-mail: kovacsjosif@gmail.com Társkeresés 52 éves megbízható, nyugodt, kedves látássérült férfi vagyok. Korban hozzám illő (maximum 49 éves) egyedülálló hölggyel szeretnék megismerkedni, tartós kapcsolat céljából. Szabadidőmben szívesen kirándulok, hallgatok régi slágereket vagy nézek régi filmeket. Elsősorban Szabadka, Szeged, vagy Kecskemét környéken élő látássérült hölgyek jelentkezését várom. Azok keressenek, akinek lakása van. Jelige: Szeretlek. A leveleket a szerkesztőségbe várom. Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Hungárián Federation of the Blind and Partially Sighted 1146 Budapest, Hermina út 47. Telefon: (36-1) 384-8440 - Tel./Fax: (36-1) 384-5028 Honlap: www.mvgyosz.hu - E-mail: titkarsag@mvgyosz.hu Adószám: 19002464-2-42 Adomány számla: 11714006-20012704 Szolgáltatásaink: Hangoskönyvtár - Braille-könyvtár Segédeszközbolt Kedd és csütörtök: 10-18 péntek 8.30-12 Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége