A tekét tekinti a legjobb sportágnak
Már a korábbi években is
hallottam Sisenszki Péter miskolci látássérült tekéző
kimagasló sportteljesítményeiről. Ezért határoztam el nemrég, hogy megkeresem
egy kis beszélgetés céljából.
– Én a tekét tekintem a
legszebb sportnak – mondja Péter, majd így folytatja: – A
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Vakok és Gyengénlátók
Egyesületének színeiben versenyzek már régóta. Gondolom, az eredményeim is
érdeklik, ezért máris mondom, mielőtt megkérdezné. 1998-ban
Európa-bajnokság Szlovákiában: II. helyezés, 1999-ben Romániában: IV. helyezés,
2000-ben Magyarországon: III. helyezés, 2001-ben Csehországban: I. helyezés.
Mire ez az interjú megjelenik, már túl leszek egy újabb világbajnokságon,
amelyet Kassán rendeznek. (A világbajnokság azóta
lezajlott, Sisenszki Péter B2-ben 8. helyezést ért
el. – A szerk.)
– A
sporton kívül meséljen a családi körülményeiről is!
– Miskolcon születtem
1974-ben, de Mályiban jártam óvodába, általános
iskolába, ugyanis a szüleim ott laktak és ott laknak ma is. Én már a
megyeszékhelyünk, azaz Miskolc lakosa vagyok. Az általános iskola után
szakmunkásképzőbe jelentkeztem, kárpitos szakmát tanulni. Az első nekifutásra
nem akartak felvenni, mert színtévesztő voltam, de végül mégiscsak sikerült.
Még Budapesten is voltam alkalmassági vizsgán. 1991-ben tettem
szakmunkásvizsgát. A tanult szakmámban azonban nem tudtam elhelyezkedni. Otthon
végezhető bedolgozó munkát vállaltam: csavarválogatást és ahhoz hasonlót. A
látásom tíz éves koromban kezdett romlani, akár a testvéremnek.
– Mikor alapított családot?
– 1997-ben házasodtam meg. Sajólá-di leányt vettem el feleségül. Ő sorstársam is
egyben, mert gyengénlátóként született. Örökölt
betegsége van. Telefonkezelőként dolgozik. 2001-ben született meg kisfiunk, Kevin, aki óvodába jár. Nála, hála Istennek, nem
jelentkezett semmiféle szembetegség.
– Elég különös nevet
választottak gyermeküknek.
– Édesapám kívánsága volt ez
a különös név. Hogy miért? Annak elég hoszszú lenne a
története.
– Jelenleg milyen munkája
van?
– Sajnos, még nincs állandó
munkám, pedig nemrég elvégeztem a gyengénlátók
részére indított frissítő-kondicionáló masszőri tanfolyamot, sőt legújabban még
egy talpmasszázs tanfolyamot is. Rendszeresen járok Mályiba
a szüleimhez, akiknek segítek a ház körüli munkák elvégzésében. Így hasznosan
telnek a napjaim.
Kerékgyártó Mihály