Új hatósági szervezet védi a fogyasztók érdekeit
Ma, amikor a tartósítószerrel
ellátott, adalékanyaggal feldúsított élelmiszerek korát éljük, az emberekben
egyre nagyobb az igény arra, hogy tudják, mi is kerül eléjük az asztalra.
Hiszen a nagy mennyiségben rendszeresen elfogyasztott kémiai szerek károsak az
egészségre és különböző betegségeket válthatnak ki.
A látássérültek számára is
fontos, hogy ismerjék az alapanyagokat, a hozzáadott ízfokozókat,
mert nem mindegy, mit és milyen mennyiségben fogyasztanak el.
Napjainkban egyre inkább
előtérbe kerül a fogyasztóvédelem. Számos kiadvány és tanácskozás foglalkozik
azzal, hogy a vásárló tudatossá váljon és alaposan nézze meg az üzletben, mit
is rak a kosarába.
Legutóbb júliusban az
élelmiszerbiztonsági fogyasztóvédelmi akadémián hallottunk okos tanácsokat a
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
budapesti központjában, az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági
Igazgatóságon.
Dr. Süth
Miklós országos főállatorvos, a Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerbiztonsági, Állat- és Növényegészségügyi Főosztályának vezetője hangsúlyozta:
szeptember 30-ig megalakul az a hatósági szervezet, amely a korábbinál is
eredményesebben védi a fogyasztók érdekeit.
A cél az, hogy ne merülhessen fel Magyarországon a fogyasztói bizalmatlanság.
De ehhez gondoskodni kell a fogyasztók biztonságáról. Ezért például az
állattartó telepeket, a takarmányt előállító üzemeket, a növénytermesztőket, s
nem utolsó sorban a forgalmazókat gyakran ellenőriztetni szükséges. A
mikrobiológiai és radiológiai veszélyek ugyanis nem látszanak. A talajtól a
fogyasztó asztaláig pedig hosszú az út, s ezért a vendéglátóhelyek felelőssége
is nagy, milyen élelmiszert, honnan szereznek be.
Hallottunk ezen az akadémián
az élelmiszerek által közvetített fertőző betegségekről. Ezeket kórokozók
idézhetik elő, s a kórokozó által termelt méreganyagból alakulhat ki az
ételmérgezés. Sajnos, ez utóbbi világszerte növekvő tendenciát mutat. Megelőzhető
azonban, ha megbízható helyen vásárolunk és betartjuk a higiéniai előírásokat a
konyhai technológiák során is. Például ugyanazon a vágódeszkán, ahol előzőleg
nyers baromfit szeleteltünk, ne aprítsunk zöldséget, mert rendkívül sok
mikrobát juttatunk így az ételünkbe.
A megbetegedést leggyakrabban
kiváltják: a tojással készült, főzött, krémes sütemények; hidegkonyhai
készítmények; darált hússal készített ételek; kevésbé átsütött tömbhúsok, vadon
termő gombák és a mák.
Az ételfertőzés okai
általában: a fertőzött nyersanyag, a felületes hőkezelés, az utószennyezés, a
nem megfelelő hőmérsékleten tartás, a túltárolás.
Ha az élelmiszert a
rendeltetési célnak megfelelően készítjük és használjuk fel, akkor az nem
veszélyezteti az egészséget. Érdemes körültekintőnek lenni, hiszen a jövő
generáció egészsége is tőlünk függ. Vagyis: nem elhanyagolható, milyen
fogyasztói szokásokat örökítünk át a fiatalabb nemzedék számára.
Garamvölgyi Annamária