A gyermekszüléshez kapcsolódó ellátások

A hatályos jog helyes értelmezése szerint

 

Az előző részben egy látássérült édesanya példájából megismerhették a terhességi-gyermekágyi segély egyes fontos szabályait. Joggal vethetik föl azonban, hogy vajon a látássérültek által igénybe vett egyes ellátások nem zárják-e ki ennek a juttatásnak az igénybevételét, illetve a Gyás igénylése nem járhat e más ellátások elvesztésével. A vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás esetében viszonylag egyszerű a helyzet, mivel ezek az ellátások általában nem befolyásolják azt, hogy a jogosult milyen kifizetéseket kaphat a társadalombiztosítástól. Bonyolultabb a helyzet a rokkantsági járadék és a rokkantsági nyugdíj esetében. Az előbbi ellátás kapcsán – például – egy 2006 áprilisától hatályba lépett törvénymódosítás a rokkantsági járadékosokat kizárta a gyermekgondozási díjra (gyakori elnevezéssel Gyed) jogosultak köréből, szerencsére azonban Gyás-t ők is kaphatnak. Andrea esetében – tekintettel arra, hogy rokkantsági járadékban és fogyatékossági támogatásban részesül – a Gyás-ra való jogosultság egyértelműen megállapítható volt.

Ezt követően azt kellett tisztázni, hogy mennyi időre állapítható meg a terhességi-gyermekágyi segély. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. Törvény értelmében ez az ellátás a szülési szabadság idejére illeti meg az édesanyát. A Munka Törvénykönyve szerint a szülési szabadság időtartama 24 hét, vagyis 168 nap. A törvény kimondja, hogy e szabadságból négy hetet lehetőség szerint a szülés várható időpontja előtt kell a munkáltatónak kiadni. Andrea esetében ez azonban nem lett volna szerencsés, mivel ő a szülési szabadság leteltét követően rokkantjáradékosként nem igényelhet gyermekgondozási díjat, hanem csupán a Gyes-t veheti igénybe. Mint emlékezhetnek rá, a Gyes összege mindössze a nyugdíjminimumot éri el. Szerencsére ügyfelem munkáltatója pozitív hozzáállást tanúsított, s hozzájárult ahhoz, hogy Andrea a szülés időpontjáig először táppénzben legyen, majd rendes szabadságát vegye ki, így a szülési szabadságot csupán a szülés napjától vette igénybe. Ez azért volt fontos, mert így a Gyás folyósítása is csak ekkortól indult, s ennek alapján az ügyfél a gyermek mintegy öthónapos koráig kaphatja az ellátást, s csak ezt követően kell Gyes-t igényelnie vagy munkát vállalnia.

Fontos, hogy a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása alatt táppénzt, gyermekgondozási segélyt (Gyes), valamint gyermekgondozási díjat (Gyed) igényelni nem lehet, a családi pótlék viszont már erre az időre is jár. A Gyás folyósítása alatt kereső tevékenységet nem lehet folytatni, kivéve a szerzői jogvédelem alá eső tevékenységeket (pl. irodalmi tevékenység), más kérdés, hogy újszülött csecsemő mellett amúgy sem nagyon lehet munkát vállalni.

Konkrét jogesetünkhöz visszatérve, ezt követően már csupán azt kellett tisztázni, hogyan kell az ellátást igényelni. Mivel az ügyfél munkahelye nem minősült társadalombiztosítási kifizetőhelynek, az igényt a Budapesti Egészségbiztosítási Pénztárhoz kellett benyújtani. A Gyás igénylése egy formanyomtatvánnyal történik, melyhez csatolni kell a terhesállományba vételről szóló orvosi igazolást, valamint a terhesgondozási könyvet. Ha az ellátást a gyermek születését követően igénylik, a szülésről szóló kórházi igazolást kell csatolni.

Noha Andrea esetében a Gyás-t az I. fokú hatóság, vagyis jelen esetben a fővárosi egészségbiztosítási pénztár megállapította, fontos tudni, hogy a határozat ellen ez esetben is helye van fellebbezésnek. Ha az ellátást a munkáltató, mint kifizetőhely állapítja meg, az illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár jár el II. fokon, ha az I. fokú határozatot a megyei egészségbiztosítási pénztár hozza, akkor pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (OEP) lehet fellebbezni. A II. fokú határozat ellen 30 napon belül bírósághoz lehet fordulni, ám ekkor már csak jogsértésre hivatkozva lehet támadni a határozatot.

Ha valakinek azért nem jár Gyás, mert nem szerezte meg a kellő hosszúságú munkaviszonyt, az OEP-től kérheti, hogy részére méltányossági alapon állapítsák meg az ellátást.

 

Dr. Oszvári L. Ádám