A vakmisszió kölni tapasztalatgyűjtése

Felszabadultan a színes embergyülekezetben

 

Több, mint hatvanéves múltra tekint vissza a Németországi Evangélikus Egyház azon hagyománya, hogy kétévente megrendezik a „kirchen tag”, „egyházi napok” nagy szabású rendezvényüket. 2007-ben a harmincegyedik találkozónak Köln városa adott otthont. A közel egymilliós Rajna-parti város már évtizedekkel korábban egyszer helyszínéül szolgált a német egyházi napoknak. A rendezvény lebonyolítására június 6 és 10 között került sor. A Vakmisszió részéről kilenc személynek nyílt lehetősége arra, hogy részt vegyen ezen a színvonalas egyházi rendezvényen.

A programok a város különböző pontjain zajlottak, de a helyszín fő magvát egy több kilométer kiterjedésű, tizenkét pavilonból álló épületkomp-  lexum képezte a város vásárterületén. Hogy a különböző helyszín nagyságát érzékeltessem, az első pavilonból a hetes pavilonba történő eljutás közel félórányi sétát vett igénybe az épületeken belül.

A rendezvényen résztvevők száma több tízezres nagyságrendűre tehető, melyből körülbelül ötezer fő külföldről, elsősorban a környező európai országokból érkezett. A magyar látogatók is nagy számban voltak jelen. A rendezvényen résztvevők jó része, hogy hovatartozását kifejezze, a nyakába, derekára, hajába, esetleg táskájára kötötte a rendezvény logóját ábrázoló narancssárga kis kendőt. Így mindenki számára egyértelművé vált a városban is, hogy kik azok, akik az egyházi napokra érkeztek Kölnbe.

 Az egyházi napokra ellátogató emberek nagyon heterogén csoportot alkottak. Nagy eltérést mutattak felekezeti hovatartozás, bőrszín és életkor tekintetében. Egy dolog azonban közös volt mindannyiukban: örültek, jókedvűek voltak és közösen dicsőítették Istent. Felszabadító érzés volt elvegyülni ebben a színes embergyülekezetben. Öröm és számunkra szokatlan volt látni a körülbelül nyolcvan év fölötti időseket, akik a harminc fokos meleg ellenére is aktív résztvevői voltak a különböző programoknak.

Az eltérő témájú és jellegű előadások, tanácskozások, bemutatók és kulturális események reggeltől késő estig, egyszerre több helyszínen, párhuzamosan folytak. Emellett állandó standok, kiállítások, boltok várták az érdeklődőket.

 A különböző országoknak, így Magyarországnak is volt egy külön kis standja, ahol a látogatók kézműves foglalkozáson vehettek részt, valamint érdekességeket tudhattak meg hazánkról és népünkről. Emellett több magyar érdekeltségű program is helyet kapott a rendezvényen. Például az erdélyi kórus hangversenye, vagy közös finn-magyar istentisztelet is helyet kapott a programok sorában.

Egy külön pavilonban kaptak helyet a különböző fogyatékossággal és betegséggel élő emberekkel foglalkozó szervezetek. Itt az ő munkájukról, tevékenységükről tudtunk információkat és tapasztalatokat gyűjteni. Próbáltuk fölvenni a kapcsolatot különböző szervezetekkel, amelyek szintén látássérült emberekkel foglalkoznak, mert úgy gondoljuk, hogy ezek az ismeretségek gyümölcsözőek lehetnek a későbbiekben mindkét fél számára.

Az ötnapos monumentális rendezvény záró istentiszteletére a Rajna partján került sor. Többtízezres tömeg hallgatta a fűben ülve Isten igéjét és énekelt közösen. Az istentiszteleten az egyetlen világunk megóvására és a környezetvédelem fontosságára hívták föl a figyelmet.

A szervezők már most lelkesen készülnek a harminckettedik találkozóra, amely 2009. májusában Bréma városában kerül majd megrendezésre.

   

Németh O. Zsuzsa

 MRE Vakmisszió