A szoptatás fizikai és lelki hatásairól
Az anyatej kisbabánk számára
a legjobb táplálék. A tej összetétele mindig a saját faj szükségleteihez
igazodik, így a humán anyatej elsősorban a kisbaba agyának fejlődését
szolgálja, míg a különféle állati tej az állatkölykök izmainak növekedését
serkenti. Népi bölcsesség – bár tudományosan nem bizonyított –, hogy a kisbaba
más asszony, tehát nem a gyermek anyjának tejével való táplálása nem
helyénvaló. Ezt némileg alátámasztani látszik az anyatej összetételének a szopó
baba igényeihez igazodó változása, hiszen a tej egy másik baba szükségleteinek
felel meg valójában, ennek ellenére egy másik anya tejével történő táplálás
véleményem szerint még mindig kedvezőbb, mint az összes többi módszer,
amennyiben az anya nem tudja saját tejével etetni csecsemőjét.
Vizsgáljuk meg most az
anyatej öszszetételét. Az anyatej 88%-a víz. Ezenkívül mindmáig több mint száz alkotóelemét igazolták
kutatások, ezek közül szerintem a legérdekesebbek az élő sejtek, melyek
felfalják a káros baktériumokat, megint más élő sejtek szállítják az
immunerősítő anyagokat. Egy csepp anyatej 4000 élő sejtet tartalmaz. Az
anyatej, mint már említettem, a baba fejlődési ütemének megfelelően változik,
azonban változás észlelhető az anyatej minőségében egy étkezésen belül is. Az
elején a tej hígabb, a végén pedig sűrűbb, zsírban
gazdagabb. Ha a baba csak szomjas, miután elfogyasztotta az előtejet, nem
folytatja tovább a szopást. Amennyiben éhes is, tovább szív, hogy a tápláló
hátsó tejhez is hozzájusson.
A szoptatás lényege, mint
fentebb is láthattuk már, nem csak az, hogy a kisbabát anyatejjel tápláljuk.
Élettanilag igen fontos az is, hogy a baba a tejet az anyamellből kapja. Miért
is? Mert ez mind az anya, mind a baba számára igen sok előnnyel jár. Az anyatej
mindig optimális hőmérsékletű, mindig kéznél van, továbbá mentes minden
szennyeződéstől. Ez a látássérültek számára igen praktikus: a szoptatás
mobillá, függetlenné teszi az anyát. A szoptatás terén nem szorul mások
segítségére, így öntudatára is jó hatással van. Amennyiben pedig házon kívüli
kiruccanást tervez, ezek az előnyök még inkább szembeszökőek.
A mell szopása kedvezően hat
az egész száj fejlődésére. Elősegíti az edzett szájizomzat kialakulását – mivel
itt egy cumisüveggel ellentétben igencsak meg kell dolgoznia a kicsinek az
ételért – így jótékonyan hat a beszédfejlődésre, továbbá pozitívan hat a mell
szopása a maradandó fogak elhelyezkedésére is. A szoptatott gyerekek
töredékénél válik szükségessé logopédiai foglalkozás. A mellek rendszeres váltogatása pedig elősegíti a szem-kéz koordinációt. A legújabb kutatások még arról
is beszámolnak, hogy a szoptatott gyerekek IQ szintje szignifikánsan magasabb.
A látássérültek számára
különösen kedvező, hogy szoptatott gyermekünk valószínűleg nem igényel sem
logopédust, sem fogszabályozást, és ez rengeteg megtakarítást jelent a
későbbiekben. A mostani költségkihatások sem kedvezőtlenek, nem kell olyan
sokat költeni orvosra, bár az egészség amúgy is megfizethetetlen, hiszen a
szoptatott baba kevesebbet beteg, kevésbé hajlamos allergiára, az anyuka
esetében csökken a szülés utáni vérzés veszélye, távlatilag
pedig csökken a csontritkulás, illetve a mell- és a petefészekrák kialakulásának
esélye.
A szoptatás lelki előnyei sem
elhanyagolandóak, mivel a kisbabának a megfelelő szellemi fejlődéshez szem- és
testkontaktusra van szüksége. Mivel egy látássérült képtelen a szemkontaktusra,
így a testkontaktus nagyobb jelentőséghez jut, melyet a szoptatás automatikusan
megad. (Valamennyire a szemkontaktusra való gyermeki igényt is kielégíti, mivel
szoptatás közben babánk igen jól láthat bennünket. Nem is tudnánk kényelmesen
másképp elhelyezkedni.)
Végezetül pár szót a
hátrányokról: vannak olyan asszonyok, akik a szoptatással járó intenzív
közelséget, az egyedüli felelősséget a gyermek táplálásáért nagy megterhelésnek
tartják. Úgy vélem, ez egy átmeneti állapot, amely főleg az első hónapokra
jellemző, és megéri kitartani. Mások a szoptatás gyakoriságát fájlalják. Egy
tápszerrel táplált csecsemő kevesebbszer eszik naponta. Ne sajnáljuk azonban az
időt, hiszen gondoljuk csak meg, a tápszert még el is kell készíteni!
Dr. O. Lukács Réka