Javuljon a fogyatékos emberek életminősége
– Morális adósságot törleszt
a kormány az idén, amikor az Új Magyarország Fejlesztési Terve keretében
pályázatot írt ki a középületek akadálymentesítésére –
mondta Bajnai Gordon önkormányzati és
területfejlesztési miniszter július 13-án azon a sajtótájékoztatón, amelyet a
fogyatékossággal élőket képviselő civil szervezetek, a Közép-magyarországi
Regionális Fejlesztési Tanács, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a Critical Mass és más hazai
kerékpáros szervezetek rendeztek.
Ezen a sajtótájékoztatón
ugyanis két másik kiemelt pályázati területről is szó volt: a kerékpáros
közlekedés fejlesztéséről és a belterületi utak kiépítéséről.
Több mint 20 milliárd forint értékben írt ki 10 új pályázatot az említett három
témában az Új Magyarország Fejlesztési Terv. Országos program indul annak
érdekében, hogy a fogyatékkal élő emberek életminősége javuljon és a
közszolgáltatásokhoz is ugyanúgy hozzáférjenek, mint
egészséges társaik.
Hazánkban az utolsó
népszámláláskor derült ki, hogy mintegy 700 ezer embert érint valamilyen
formában az akadálymentesítés hiánya. A regionális és
társadalmi infrastruktúra operatív program forrásaiból származó akadálymentesítésre fordítható keret öszszesen
16 milliárd forintot tesz ki 2007-2008-ban. Már májusban kiírt a Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség az Észak-magyarországi, az Észak-alföldi, a Nyugat- és
Közép-Dunántúli régióban pályázatokat. Most ezek a lehetőségek a többi három
régióban: Dél-Alföldön, Közép-Magyarországon és
Dél-Dunántúlon is elérhetőek lesznek 3,4 milliárd forint
értékben. Ebből mintegy 280 projekt támogatására kerülhet sor. A
pályázatokat augusztus 16-tól november 16-ig lehet
benyújtani, s a támogatás mértéke maximum 90 százalék lehet.
A pályázat a tervezési,
előkészítési, infrastrukturális és eszközbeszerzési költségek elszámolására ad
lehetőséget. Elsősorban olyan önkormányzati, egyházi és más civil fenntartású
intézményekben lehet pályázni akadálymentesítésre,
ahol rendszeresen megfordulnak – az intézmény jellegéből adódóan – fogyatékkal
élők és számukra ma nehézséget jelent oda bejutni.
– Amikor akadálymentesítésről
beszélünk, nemcsak rámpaépítésre gondolunk – hangsúlyozta a miniszter. – Ez is
része a programnak, de ide tartozik még az info-kommunikációs
akadálymentesítés, például a látássérültek számára.
Azok a pályázók élveznek előnyt az elbíráláskor, akik komplexen, egyszerre több
fogyatékos körnek kínálnak megoldást a beruházásaikkal.
Dr. Szőke László, a Magyar
Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke
arról beszélt, milyen fontos a vak és gyengénlátó
embereknek a közintézmények akadálymentesítése.
– Kell, hogy legyenek olyan
vakvezető felületek, amelyek a közintézmények megközelíthetőségét, valamint az
épületen belüli tájékozódást segítik – emelte ki dr. Szőke László elnök. –
Szükség van olyan felvonókra is, amelyek kezelőfelülete a látássérült emberek
által is kitapintható. A gyengénlátók igénylik a
nagybetűs feliratozást az intézményekben. Jó, ha a lépcsők kezdő és végső
szegélyét eltérő színnel jelölik. Az akadálymentes honlapok kialakítása is
elkerülhetetlen a közintézményeken belül, hiszen az elektronikus
közszolgáltatás irányába haladunk, s lényeges, hogy a nehezen közlekedő
látássérült akár otthonról is képes legyen bizonyos hivatalos ügyek
elintézésére. Az intézményi oldal mellett vizsgálandó az egyén szempontjából is
az akadálymentesítés feltételrendszerének a megléte.
Amíg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a fehérbotnak csak egy bizonyos
típusára ad támogatást a kihordási idő kikötésével, addig a vak és gyengénlátó emberek nagy része aligha tud eljutni az
esetleg már akadálymentesített közintézményekbe. Ha a
látássérült ember nem kapja meg a támogatást például a
speciális számítógépes ernyőolvasó program beszerzéséhez, akkor csak álom marad
számára a távmunka vagy az elektronikus ügyintézés. A mostani kormányprogram
keretében meghirdetett akadálymentesítéssel
megvalósulhat az esélyegyenlőségi törvény célkitűzése, hogy a fogyatékkal élő
emberek a társadalom egyenlő rangú, méltóságú polgáraiként élhessenek.
Lapunk kérdése arra irányult,
tervezi-e a kormány a vakok és gyengénlátók elemi
rehabilitációjának segítését, amely jelenleg az országban egy helyen, kizárólag
a Vakok Állami Intézetén belül történik.
Bajnai Gordon azt válaszolta, hogy a Szociális és Munkaügyi,
valamint az Egészségügyi Minisztériummal már dolgoznak azon, hogy a fogyatékkal
élők s velük együtt a rokkantnyugdíjasok közül mindazok visszavezethetők legyenek
a munka világába, akiknél ennek a lehetősége fennáll. Még az idén ősszel és
jövő januárban elindulnak olyan kiemelt, központi programok, amelyek a
rehabilitációs intézményrendszert fejlesztik Magyarországon.
Garamvölgyi Annamária