Magyar-szlovén munkatalálkozó

Hasznosítani fogják az Európai Unió lehetőségeit

Lentiben kezdődött, Muraszombaton folytatódott az a kétnapos találkozó, amelyet a Vakok és Gyengénlátók Zala Megyei Egyesülete szervezett, s amelyen részt vett dr. Szőke László, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke és dr. Micserics József, az MVGYOSZ Országos Hivatalának vezetője. A vendégek június 26-án és 27-én Kovács Béla egyesületi elnök meghívásának tettek eleget, azzal a céllal, hogy megismerkedjenek a Kerka menti egyesület tevékenységével és találkozzanak a Szlovéniai Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének vezetőjével.

Aktualitást ad

Lentiben a Zala Megyei Hírlap és a Lenti TV munkatársai készítettek interjút Szövetségünk vezetőivel. Az újságírók leginkább arra voltak kíváncsiak, mit várnak a magyar vendégek a szlovéniai látogatástól. Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke arról szólt, hogy a Vakok és Gyengénlátók Zala Megyei és a Muravidéki Vakok és Gyengénlátók Egyesülete közötti immár öt éve kitűnően működő regionális kapcsolatot most országos szintűre szeretnék emelni. Hiszen számos olyan dilemma foglalkoztatja a két országban élő vak és gyengénlátó embereket, amelyekre együttesen könnyebb megoldást találni. Alapvető feladat a magyar és szlovén látássérültek érdekvédelme, ezen belül az esélyegyenlőség biztosítása. Ennek aktualitást ad az, hogy az Európai Unióban egységes jogi szabályozás készül a fogyatékkal élők esélyegyenlőségéről. Fontos a közös fellépés az Európai Vakok Szövetségében, valamint a részvétel közös uniós projektekben. Az eddigi tapasztalatok szerint eltérőek a nyugati államok és a közép-kelet-európai országok problémái, ezért is szükséges az összefogás és a közös fellépés a látássérültek érdekében.

A sorstársak felkutatása

A segédeszköz-ellátás javításában is nagy szerepe lehet a magyar-szlovén kapcsolatnak, s a sport- és kulturális rendezvények közös szervezése is közelebb hozhatja a két szomszédos ország látássérültjeit.

Kovács Bélától, a Vakok és Gyengénlátók Zala Megyei Egyesületének elnökétől megtudtuk, hogy a szlovén kapcsolatok megalapozója a „Fehérbottal a Kerka Mentén” Látásfogyatékosok Lenti Térségi Egyesülete volt, amely hat esztendeje alakult. Legfontosabb feladatuknak a sorstársak felkutatását és folyamatos segítését tartják. Jelenleg negyvenketten vannak, s munkájukat az Országos Szövetség útmutatásai és a kistérségi feladatok alapján szervezik.

Nagy várakozás előzte meg a muraszombati találkozót, amelyen a magyar delegációt dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke, a szlovéniait Stane Padežnik, a Szlovéniai Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke vezette.

A magyar vendégek között jelen volt: dr. Micserics József, az Országos Hivatal vezetője, Kovács Béla és Jelenics Ferenc, a Vakok és Gyengénlátók Zala Megyei Egyesületének elnöke, illetve alelnöke és Lukács Gyuláné irodavezető. A szlovén vendégek között helyet foglalt: Azra Seražin általános titkár, Darja Černe és Bogdan Saksida, a szakértői személyzet tagjai, valamint Anton Toncek Koš, a Muravidéki Vakok és Gyengénlátók Egyesületének elnöke.

Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke üdvözölte a szlovén delegáció tagjait. Mint hangsúlyozta, sok a hasonlóság a két ország érdekvédelmi szervezetének tevékenységében. Beszélt arról a szervezeti átalakulásról, ami az elmúlt években az MVGYOSZ-ben végbement, az önálló jogi személyiségű tagegyesületekről, s arról, hogy az állam milyen módon segíti a fogyatékkal élőket Magyarországon.

Dr. Micserics József az Országos Hivatal felépítéséről, szolgáltatásairól adott átfogó tájékoztatást.

Kovács Béla megyei elnök örömét fejezte ki, hogy a kistérségi együttműködés megyei szintűvé alakult, s nemrég a Ptuj székhelyű vakok és gyengénlátók egyesülete is csatlakozott hozzájuk.

A jogok érvényesítéséért

Stane Padežnik szlovén elnök elmondta, hogy országos szövetségük 87 éves. (A magyar jövőre lesz kilencven.)

3870 tagjuk van, akik kilenc egyesületbe tömörülnek. Szövetségük országos szinten kizárólag képviseleti státusszal bír, a vak és gyengénlátó emberek érdekvédelmének és jogainak érvényesítésén fáradoznak. Aktívan részt vesznek a Szlovén Nemzeti Vakok és Gyengénlátók Tanácsában és különböző nemzetközi vakegyesületek szervezeteinek munkájában.

Szlovéniában specifikus finanszírozásban részesülnek a valamilyen fogyatékkal élők, így a látássérültek is. A lottójáték jövedelméből egy meghatározott részt átutalnak egy pénzügyi alapba, s ebből segítik a vakokat és egyéb speciális egyesületek működését. Van saját tulajdonú könyvtáruk is. 2005-ben kezdték a régi, kazettás hangállományt CD-re másolni.

Bogdan Saksida, a segédeszközök egységének a megbízottja elmondta, hogy 5 stúdióhelyiségük van Ljubljanában, a szövetség székhelyén, ahol a vakok és gyengénlátók számára a hangos kiadványok készülnek.

Központi lapjuk az Obzorje (Horizont), amely nyomtatásban, elektronikusan, hallgatható formában és Braille-írásban is megjelenik. Van egy számítógépes információs rendszerük is, ahol a tagok naprakész ismeretekkel gazdagodhatnak.

A látássérülteknek a szlovén posta díjmentesen szállítja ki az újságot és a csomagokat. Az életvitelhez szükséges segédeszközöket az egészségbiztosítás keretében finanszírozza a szlovén állam. A fehérbot mellett fedezi a Braille-írógép vagy a Braille-sor, a hangkazetta-lejátszó költségeit, hogy csak néhány példát említsünk. A vakvezetőkutya-kiképzést is fizeti a szlovén egészségbiztosító, négy kutyaiskolájuk van.

Szlovéniában csak akkor kaphat valaki rokkantnyugdíjat, ha előzőleg volt munkaviszonya. Egyébként nincs olyan havi pénzbeli állami ellátás, mint nálunk.

A rekreációt, a sportot is szorgalmazzák a szlovéniai vakok szövetségében. Ezt a hegyekben és a tengerparton lévő üdülőik jól szolgálják – mondta el Darja Černe. A létesítmények fenntartásához pénzt pályázaton nyertek a már említett financiális alapból. A magyar vendégeket szívesen látnák a szlovéniai üdülőkben, hogy személyesen is meggyőződhessenek a kikapcsolódási, pihenési lehetőségektől.

A sportban a sakkozás, a csörgőlabdajátékok, a speciális asztalitenisz jelenti elsősorban a sikereket számukra. Évente 500 tagjuk vesz részt valamilyen sporttevékenységben.

A szlovéniai szövetség szeretne bekapcsolódni egy európai uniós pályázatba, amely öt éves futamidejű projekt lenne, s amelyben Magyarország, Ausztria, Horvátország és Olaszország is részt vehetne. A terv szerint alkotóműhelyek működnének minden évszakban egy hétig, s mindig másik országban. Az alkotók az irodalom, a festészet vagy fotó, a zene vagy színházi előadás keretében mutathatnák be tehetségüket. Az ötletet már megismertették a kultuszminisztériummal, ahol tetszéssel fogadták az elképzelést. A pénzügyi háttérhez pályázniuk kell. 85%-ot jelentene a pályázati pénz, a többit a projektben résztvevő szövetségeknek kéne fedezniük.

Dr. Szőke László szerint ez a program a társadalom számára is pozitív üzenet lenne, hogy mire képesek a látássérültek. A magyar elnök javasolta, hogy Budapesten, a fehérbot napi rendezvények alkalmával írják majd alá az együttműködési megállapodást. A projektben való részvételről pedig előbb is dönthetnek.

Ez a találkozó jól szolgálta a két ország közötti kapcsolatok kiszélesítését. Mint Anton Toncek Koš muravidéki elnök is kifejezte, a kistérségi egyesületi együttműködés most országos szinten folytatódik tovább. 2008-ban már jó lenne a két szövetség szervezte programokon részt venni. Az MVGYOSZ vezetői is egyetértettek ezzel az elképzeléssel.

Garamvölgyi Annamária