Mozgalmas a zalai sorstársak élete

Munkához jutott harmincöt látásfogyatékos

 

Az elmúlt időszakban több rendezvényt tartottak a vakokat és gyengénlátókat tömörítő zalai kistérségi szervezetek. Az érdekvédelmi, sportesemények és kirándulások, valamint juniális rendezvényeiről Kovács Bélát, a Zala megyei egyesület elnökét kérdeztük:

- A magyar-szlovén határvidék festőien szép tájára, a lendvadedesi tóhoz kirándultunk legutóbb zalai sortársainkkal – kezdte beszámolóját az elnök. – Ezen, a kistérségi egyesületek képviselőinek szervezett találkozón, hatvankét fő vett részt, melyet történelmi, honismereti, turisztikai és sportcélokat megfogalmazva szerveztünk meg.

- Mi adta meg az esemény honismereti tartalmát?

- E vidék az elmúlt évtizedekben szigorúan őrzött, megközelíthetetlen terület volt. Éppen ezért nagy érdeklődéssel fogadták a résztvevők a határvidékről szóló tájékoztatót, melynek részletei a kellemetlen múltunk bizonyítékát hordozzák.

- Mi volt a kirándulás vidámabb programja?

- Ma már a kiránduló horgászok is birtokba vehetik a vidéket, ezt tettük mi is, hiszen a helyszínen tartott lengőteke versenyünkre is mintegy negyvenen jelentkeztek.

- Milyen további programokról tud még beszámolni?

- Ugyancsak a közelmúltban tartottunk a nagykanizsai látásfogyatékosok számára egy érdekvédelmi konzultációval egybekötött szabadtéri foglalkozást. A látásfogyatékos nyugdíjasok foglalkoztatásának ügyét a megyei és kistérségi vezetés folyamatosan napirenden tartja. Az elmúlt időszakban a nagykanizsai és a keszthelyi kistérségben harmincöt látásfogyatékos személynek sikerült állást szerezni.

- Milyen ágazatban tudják foglalkoztatni a sorstársakat?

- Elsősorban papíripari munkák ezek, ahol havonként veszik át a foglalkozók az alapanyagokat, és adják át az otthonunkban elkészített késztermékeket a foglalkoztatóknak. Nagyobb volumenű foglalkoztatás már telephelyigénnyel járna, amely nagyobb költségeket – bérleti díj, villany stb. – vonna maga után és nehezebben kivitelezhető megoldás. Természetesen azért nem mondtunk le erről a lehetőségről sem. Beszámolómat folytatva, a következő eseményünk a zalaegerszegi kistérség vezetőivel közösen szervezett juniális volt, melyet a délelőtti órákban az esélyegyenlőség biztosításáról szóló konferenciával kezdtünk.

- Kik voltak az előadóik?

- A vitaindító előadást Horváth Miklós, a Zala megyei TESZ ügyvezető-elnöke tartotta. Figyelemre méltó megállapítások hangzottak el az épített környezettel, a közlekedéssel és a különböző szolgáltatásokhoz való hozzájutás érdekében történő akadálymentesítéssel kapcsolatban is. Megállapítást nyert, hogy ezeken a területeken még igen kevés az eredmény. A hozzászólások során elhangzott, hogy a megfelelő szemlélet- és emberi magatartás-változtatással is jelentős előrelépéseket lehetne tenni. Egy példa ennek igazolására: a kisvárosi tömegközlekedésben is nagy segítség lenne, ha a járművezető közölné, milyen megálló következik, például a fővárosi metrógyakorlatnak megfelelően. Több hasonló példát is lehetne említeni, amellyel megnövelnénk a látásfogyatékosok esélyegyenlőségét.

- Mivel folytatták a találkozót a későbbiekben?

- A délutáni órákban vidámabb témákban folytak beszélgetések, tapasztalatcsere folyt a sortársak között, és kiemelném Hajas Tibor zeneszolgáltatását is, aki mindhárom rendezvényünkön hozzájárult a vidám hangulathoz.

 

Dányi József