A kieső kereset pótlására lehet alkalmas
Életünk egyik legörömtelibb
eseménye lehet az, ha gyermekünk születik. Egy kisbaba érkezése azonban
rengeteg új feladatot is jelent az újdonsült szülők számára, emellett nagy
felelősséget tesz a vállukra, hiszen a csöppség lelki, testi fejlődését elsősorban
nekik kell elősegíteniük. Sok egyéb kérdés mellett ilyenkor az is fölvetődik,
miből fogják a szülők eltartani a kibővült családot azt követően, hogy az
édesanya a szülés előtt kikerül a munkaerő-piacról (ha egyáltalán sikerült ott
korábban helyet találnia).
Egy 25 éves látássérült
hölgy, Andrea is ezzel a problémával szembesült, ezért kért tőlem jogi
segítséget. Először is azt kellett tisztázni, milyen ellátásra jogosult
ügyfelem. Mint korábban láttuk, a családi pótlék és a gyermekgondozási segély
szinte minden kisgyermeket nevelő szülő számára elérhető, ám ezek összege igen
alacsony, még együttesen sem éri el a minimálbért. A kieső kereset pótlására a
terhességi, gyermekágyi segély, közismert rövidítéssel Gyás lehet alkalmas. A
Gyás azonban társadalombiztosítási ellátás, s mint ilyen, szolgálati időhöz
kötött.
Andreát elsősorban az
érdekelte, megkaphatja-e egyáltalán ezt az ellátást, mivel főiskolai
tanulmányait már a terhesség ideje alatt fejezte be nappali tagozaton. Ezt
követően ugyan sikerült elhelyezkednie, ám a terhesség 6. hónapjáig csupán két
hónapot dolgozott, s a magzat fejlődésének előre haladtával egyre inkább
kérdésessé vált, meddig tud munkát végezni. Szerencsére ebben az esetben
pozitív választ tudtam adni neki, mivel a jogalkotó viszonylag tágan határozza
meg a Gyás szempontjából figyelembe vehető szolgálati időre jogosító
tevékenységeket. A vonatkozó jogszabályok szerint terhességi, gyermekágyi
segélyt az igényelhet, aki az igénylést megelőző egy évben legalább hat
hónapot, pontosabban 183 napot munkában töltött. Andrea esetében problémát
okozhatott volna, hogy ilyen tartamú munkaviszonnyal a szülés időpontjáig
semmiképpen sem rendelkezett, ám a nappali tagozaton folytatott felsőfokú
tanulmányokat a Gyás szempontjából munkavégzésnek kell tekinteni, vagyis be
lehet számítani az ellátásra jogosító időbe. Ennek köszönhetően ügyfelem
egyértelműen jogosult volt a Gyás-ra, így fölmerült a kérdés, vajon milyen
összegű juttatásra számíthat. Mivel a Gyás nem szűk értelemben vett szociális
ellátás, hanem a korábbi kereset alapján meghatározott társadalombiztosítási
kifizetés, a szülést megelőzően elért jövedelemtől függ annak mértéke. A Gyás
összege a figyelembe vett időszak alatt elért bruttó átlagkereset 70 %-a, így
az, hogy Andreának, ha csupán rövid időre is, de sikerült munkát vállalnia, nem
elsősorban a jogosultság megszerzése, hanem inkább az ellátás összege
szempontjából jutott jelentőséghez. Természetesen ha az ügyfél a szülést
megelőző egy évben nem folytatott volna felsőfokú tanulmányokat, a
munkavállalás időtartama a jogosultság megállapítása szempontjából is
kulcskérdéssé vált volna. A következő cikkben – Andrea esetét továbbvizsgálva –
megtudhatják, hogyan viszonyul a terhességi, gyermekágyi segély azokhoz az
ellátásokhoz, melyekben a látássérültek többsége részesül.
Dr. Oszvári L. Ádám