Beszélgetés Takácsné Csente Juliannával
Takácsné Csente Julianna neve
jól ismert a magyarul beszélő emberek között még az országhatárainkon túl is.
Írásaival és versmondásával sokfelé sok ember elismerését váltotta ki. Eddig
tizenhárom kötete jelent meg, s most készül a tizennegyedik a hatvanéves
Tatabányáról.
Beszélgetésünk során
kiderült, hogy a nagy sikerek mellett kijutott neki a nagy megpróbáltatásokból
is. Gyengénlátóként született, az iskolában a látók között mégis jó tanulóként
tartották számon. A második világháború után ápolónői oklevelet szerzett és
1953-tól három évtizeden át dolgozott a betegágyak mellett a tatabányai Bányász
kórházban. Közben közgazdasági technikusi érettségi is gyarapította tudását.
Egy baleset következtében pedig a gyenge látását is majdnem teljesen elveszítette.
Kétszer vált özveggyé, az első férjével 22 évig, a másodikkal 10 évig élt
együtt. Mivel saját gyermeke egyik házasságából sem született, 1958-ban örökbe
fogadtak egy kislányt, aki tizenkilenc éves korában férjhez ment, s neki
köszönhetően Takácsné Csente Julianna most öt unokával büszkélkedhet. Mind az
öten tanult emberek.
Irodalmi munkásságáról
szólva, Takácsné Csente Julianna elmondta, hogy két könyvére a legbüszkébb. Az
egyik prózai alkotás és Asszonyok, sorsok a címe. Ez a regény
bányászfeleségekről és bányában dolgozó nőkről szól. A másik az idén megjelent
Százszorszép című verseskötete, s abban is a Mikor megszerettél című
költeménye.
Írt könyvet több művészről
is. Latinovits Zoltán tragikus körülmények között elhunyt színészről szól a
Sebzett madár című műve. A Zárai Márta – Vámosi János énekes házaspárról írta a
Bolyongás című regényét. Fekete István író életét dolgozta fel a Nem ismert
utakon című regényében.
Hét kötetben jelentek meg a
versei, amelyek közül sokat szavalnak napjainkban is szerte az országban. Ő
maga is évtizedeken át járta az országot, s a szavalóversenyeken rendszeresen a
legjobbak közé került. Ami majdnemhogy természetes is, hiszen versszeretetéről
tanúskodik az a tény, hogy alapító tagja az Országos Versmondó Egyesületnek is.
A kórházban az emberi testek
gyó-gyulását segítette a munkájával. Verseivel, regényeivel pedig a lelki
gyógyítás eszköztárát gyarapítja.
Kelemen György