Az Országos Elnökség döntései

A Szövetség elmúlt évi tevékenységéről részletes beszámolót, valamint közhasznúsági jelentéstervezetet kaptak kézhez a legutóbbi értekezletük előtt az Országos Elnökség tagjai.

Ezekről a dokumentumokról és még sok más fontos kérdésről döntöttek március 10-én dr. Szőke László elnök vezetésével a jelenlévő elnökségi tagok: dr. Földi János, dr. Nagy Sándor, Szabó Tiborné és dr. Tóka László. Jelen voltak még: dr. Micserics József, az Országos Hivatal vezetője, Kutor Sándorné, a felügyelőbizottság elnöke, dr. Hódosi László, ugyanennek a bizottságnak a tagja, valamint Németh Orsolya elnökségi póttag. A jegyzőkönyvet Simon Enikő elnökségi titkár vezette.

Túlköltekezés nélkül

Ilyen korán és ennyire komplett anyagként még nem tárgyalta az Országos Elnökség a beszámolót és a közhasznúsági jelentést - derült ki az értekezleten elhangzott hozzászólásokból. Dr. Micserics József kiegészítő magyarázataival néhány számszaki kérdés is értelmezhetővé vált. Dr. Hódosi László szerint a reális bevétel jobb, mint eddig bármikor volt, mert a Szövetség nem esett a túlköltekezés hibájába, vagyis jól gazdálkodott a rendelkezésére álló pénzzel. Javaslat érkezett arra vonatkozóan, hogy a beszámoló egészüljön ki azzal, hány határozatot hozott az elmúlt év során az Országos Elnökség. Ezzel a kiegészítéssel és még néhány kisebb módosító javaslattal együtt az Országos Elnökség a Szövetség 2006. évi beszámolóját és a közhasznúsági jelentés-tervezetét az április 14-i küldöttközgyűlés elé terjeszti és elfogadásra javasolja.

Pályázni, ahol csak lehet

Az MVGYOSZ 2007. évi költségvetésének megvitatása előtt dr. Micserics József hivatalvezető kiegészítésképpen elmondta, hogy a Szövetségnek az idén is a biztos és a bizonytalan bevételi lehetőségekkel kell számolnia. Pályázni ezután is fognak, ahol csak lehet, hogy növeljék az anyagi lehetőségeiket. Kérdésként hangzott el: Milyen adómentes juttatást kaphatnak idén a hivatal dolgozói? A válasz: 19500 forintot, s azt az év végén fizetik majd ki, ha lesz rá pénz. (Ez az összeg a minimálbér 10 százalékának a háromszorosát jelenti, ennyire van ugyanis lehetőség.)

Az info-kommunikációs csoport iránt is érdeklődtek a jelenlévők. A hivatalvezető tájékoztatója szerint ez a csoport különböző médiatevékenységeket fog ellátni, például a honlapot, hírlevelet szerkeszti, stb. Ahová csak lehet, látássérült munkatársat vesznek fel - hangsúlyozta dr. Micserics József, s az a cél, hogy a dolgozók szükség esetén egymást is helyettesíteni tudják. Meg kell emelni a vakvezetőkutya-kiképző központ dolgozóinak bérét is, hiszen évek óta minimálbért kapnak, ami méltánytalan azért a fontos munkáért, amit ők végeznek. Tervezi a Hivatal, hogy 2008-tól beindítja a Braille-szolgáltató hálózatát. Ez azt jelentené, hogy az idősebb, már nehezebben mozgó embereknek házhoz vinnék majd a Braille-könyveket. (Erről lapunk más helyén bővebben is szólunk.)

Az Országos Elnökség a Szövetség 2007. évi költségvetését elfogadta a következő főbb számokkal: az összes bevétel 349 millió 27 ezer forint, amelyből 207 milliót tesz ki az állami költségvetési támogatás, amit a Szociális és Munkaügyi Minisztérium folyósít. A többi az egyéb bevétel. A kiadásoknál is ugyanezek a számok érvényesülnek: a Szövetség 349 millió 27 ezer forintot költhet és ebből 207 millió forint a minisztériumi támogatás.

Együttműködési megállapodás

Meghallgatta az Elnökség Vasteleky-Einbeck Péternek, a Somlai Angyalka Alapítvány kuratóriumi elnökének az előterjesztését az alapítvány és az MVGYOSZ közötti együttműködési megállapodásra irányulóan. Az alapítványt négy évvel ezelőtt néhai Somlai Angyalka író, asztrológus, polihisztor alapította azzal a céllal, hogy a vakvezetőkutya-kiképzést támogassa. A Somlai Angyalka Alapítvány az MVGYOSZ vakvezetőkutya-kiképző iskolájának területén működik, a kuratórium tagja még az elnökön kívül Dénes Gábor filmrendező és dr. Szilágyi Zoltán állatorvos, kinológus. Az alapítvány részmunkaidőben foglalkoztat dolgozókat azért, hogy több kutyát képezhessenek ki a látássérült emberek megsegítésére. Így évente nem 16, hanem 20 ebet tudnának felkészíteni és a látássérültek számára átadni. Az alapítvány azt szeretné, hogy továbbra is a Szövetség kutyakiképző-központjának területén működhessen, használhassa a központ berendezéseit, eszközeit, valamint azt, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően a Szövetség főállású dolgozói munkaidejük letelte után négyórás részmunkaidőben alapítványi feladatokat láthassanak el. Mindez egyébként megegyezik azzal, amit napközben végeznek és ez a kölyöknevelés, tenyésztés, kiképzés, reflexfrissítés, valamint az adminisztráció.

Az Országos Elnökség úgy határozott, hogy a Szövetség és a Somlai Angyalka Alapítvány a jelenleg folyamatban lévő két pályázati projekt megvalósulásának időtartamára együttműködési megállapodást köt a mellékletben foglalt feltételek szerint, továbbá felhatalmazza a Szövetség elnökét az együttműködési szerződés aláírására.

Szigorúbb ellenőrzés

Az előző elnökségi ülés egyik határozatának értelmében dr. Szőke László elnök meghallgatta azt a vakvezetőkutya-használót, aki ellen bejelentés érkezett az Országos Elnökséghez. A vizsgálatról jegyzőkönyv készült, amelyet minden elnökségi tag megkapott. A kutya használója megígérte, hogy a jövőben együttműködik a kiképzőközponttal és idejében beviszi négylábú segítőjét az aktuális reflexfrissítésekre, egyebekre. A Szövetség és a kutya használója közötti szerződést pedig azzal egészítették ki, hogy a tulajdonos, vagyis az MVGYOSZ indokolt esetben az örökös használatbavételt visszavonhatja. Ez a kiegészítés ezentúl minden használatbavételi szerződésben megjelenik majd.

Az Országos Elnökség a vakve-zetőkutya egyszeri használatbavételi díját április 1-jétől a jelenlegi bruttó 10 ezer forintról bruttó 30 ezerre emelte, azzal, hogy az Országos Elnökség egyedi elbírálás alapján, indokolt esetben a díj mérséklését vagy a részletfizetési kedvezményt engedélyezheti. A díjemelést az tette szükségessé, hogy a vakvezetőkutya-kiképzés költségei is emelkedtek. Jelenleg egy kutya kiképzése egymillió forintba kerül.

Az Országos Elnökség az MVGYOSZ képviselőjeként dr. Nagy Sándor alelnököt delegálja az Országos Fogyatékosügyi Tanácsba; Szabó Ti-borné elnökség tagot pedig a közmédiumok kuratóriumába jelöli.

Úgy határozott az Országos Elnökség, hogy Erhartné dr. Molnár Katalint, a Szövetség elhunyt korábbi főtitkárát saját halottjának tekinti és temetésének költségeit az MVGYOSZ magára vállalja.

Kedvezményt nyújt

Határozati javaslatot fogalmazott meg az Országos Elnökség az egyesületek által a Szövetségnek térítendő tagdíjfizetési kötelezettségre vonatkozóan. A küldöttközgyűlés dönt majd arról, hogy az egyesületek a tagdíjakat a tárgyévet megelőző december 31-i nyilvántartott taglétszám alapján fizessék be, 30 forint/fő mértékben.

A Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete elnökségének felterjesztése alapján az Országos Elnökség Gazda Istvánnak, a most tízéves “Sorstársak” fehérgyarmati kistérségi klub alapítójának a Louis Braille Emlékérem ezüst fokozatát adományozza.

A Hermina Egyesület kérte, hogy a Braille-t ismerő tagjainak a taggyűlésekre szóló meghívókat kedvezményesen állíttathassa elő a Szövetség Braille-nyomdájában. Az Országos Elnökség úgy határozott, hogy nemcsak a Hermina, hanem valamennyi tagegyesület számára kedvezményt nyújt, s az évi rendes közgyűlésükre szóló meghívójukhoz csak a Braille-papír árát kell kifizetniük.

A lámpák beszéltetése

Az Országos Elnökség az üléseire, valamint a küldöttközgyűlés élő közvetítésére vonatkozó korábbi határozatát úgy módosítja, hogy ez év december 31-ig kell megteremteni az élő, internetes közvetítés feltételeit, addig pedig biztosítani kell, hogy az említett értekezletek hanganyagai MP3-as formátumban az érdeklődők számára letölthetők legyenek.

Meghívást kapott erre az elnökségi ülésre Tóth János látássérült szakember, a VILATI képviselője, aki a távirányítóval vezérelhető jelzőlámpák megszólaltatásához szükséges berendezés elterjesztését szorgalmazza. Ha a jelzőlámpába beépítik a beszélő egységet, ami 110 ezer forintba kerül, a vak embereknek már csak a 2900 forintos távkapcsolót kell beszerezniük hozzá és a látássérültek jóval egyszerűbben tájékozódhatnak az utakon, mint jelenleg. Nem “beszélnének” egész nap szükségtelenül ezek a lámpák, hanem csak akkor, amikor a távkapcsolóval működésbe hozzák őket. Mint Tóth János elmondta, Csepelen a gyalogátkelőhelyeknél már sikeresen működik ez a rendszer, amelyet szeretne országossá tenni.

Garamvölgyi Annamária