A magyar sajtó napjára

 

A demokratikus berendezkedésű országokban a polgári szabadságjogok között előkelő helyen szerepel a sajtószabadság. Nem volt az véletlen, hogy 1848 márciusában a nemzeti követelések 12 pontja között az első helyen ezt találjuk: “Kívánjuk a sajtó szabadságát, cenzúra eltörlését.” És éppen erre a történelmi előzményre való tekintettel tartják meg 1990 óta hazánkban a sajtónapot március 15-én.

Ezen a napon, immár 17 éve, a politikusok többsége általában megdicséri az újságírókat, s ugyanakkor, közvetlenül a kitüntetések, jutalmak átadása előtt és után, elmondja azt is, hogy mit vár a jövőt illetően a sajtótól.

A Vakok Világa, már csak alacsony példányszáma miatt is, nem reménykedhet látványos elismerésekben. Mi, ha Olvasóink szívét magunk felé fordítottuk, ha írásainkkal kiérdemeltük Olvasóink egyetértését, már el is jutottunk reális lehetőségeink határáig.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy felelősségérzetünk kisebb lehetne, mint a legnagyobb lapok munkatársaié. Ellenkezőleg! Amíg a nagy példányszámú bulvárlapok időnként alkalmazhatják a félretájékoztatás, gyanúsítgatás, heccelés alantas eszközeit is, mi az emberi jóság, békesség, egyetértésre való törekvés eszméjét kívánjuk szolgálni. Mert nagy annak a felelőssége, aki a nyilvánosság előtt eseményekről tudósít, emberekről véleményt alakít ki, valamilyen magatartásra és cselekedetre ösztönöz! Példának okáért: az ártatlanul meghurcolt, befeketített embernek hiába ad utólag igazat a bíróság, ártatlanságának hivatalos igazolása már nem teszi meg nem történtté lelki és fizikai sérüléseit.

A sajtónap alkalmából hadd állapítsam meg örömmel, hogy a látássérült emberek társadalmában sokan és egyre többen vannak olyanok, akik az imént vázolt szerkesztési elveinkkel egyetértenek. Ennek legszemléletesebb bizonyítéka, hogy kisebb-nagyobb rendszerességgel sokan írnak a Vakok Világába. Az utóbbi fél évben a következő kedves Olvasóink írtak e hasábokon: Árvay Mária, Bartha Zsuzsa, Berta Edina, Cseri Sándor, Dankó Pál, Dányádiné Molnár Cecília, Dénes József, Dr. Domonkos János, Fazekas Géza, Faragó Lászlóné, Ferencz Zsuzsa, Filyó Ildikó, Gy. Dobos Mariann, Jakab Sándorné, Juhász Nikolett, Kelemen György, Kerékgyártó Mihály, Dr. Kikli Tivadar, Királyhidi Orsolya, Kirsch Gyuláné, Kovács Béla, Lak István, Miks Mária, Dr. Nagy Sándor, Nagy Tünde, Németh Márta, Németh Orsolya, Dr. Oszvári L.Ádám, Rithnovszky János, Rózsa Dezső, Sarkadi Szabó Zoltán, Dr. Szabó Miklós, Szabó Tiborné, Szokó Zsolt, Varró Gusztáv, Zilahi György.

Fáradozásaikért fogadják hálás köszönetemet! Nagyon remélem, hogy számuk tovább bővül, és mind többen érzik érdemesnek és fontosnak, hogy tudásukat, véleményüket megismertessék a Vakok Világának olvasótáborával.

Munkánkat nagyon sokan segítették élőszóbeli információval, javaslattal, véleménnyel és technikai közreműködésükkel is.

Szóljon hát a köszönet a magyar sajtó napján mindenkinek, akinek része volt abban, hogy a Vakok Világa szolgálhatta olvasótáborát!

 

Garamvölgyi Annamária

főszerkesztő