A salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtára az 1998/99-es tanévben a Nemzeti Kulturális Alaptól 230 000 forintos támogatást nyert a hátrányos helyzetű gyermekek olvasási és könyvtárhasználati kultúrájának fejlesztésére. A város és környéke általános iskolái, valamint az Általános Iskolai Hétközi Diákotthon tanulói így tartalmas és ismereteket adó programokon vehettek részt.

Salgótarján városban és környékén a gyermekek közel 30%-a hátrányos helyzetű (mintegy 1500 fő), és egyes iskolákban, intézményekben igen nagy ezen gyermekek aránya. Programjaink szervezésekor elsősorban ezekkel az intézményekkel vettük fel a kapcsolatot, és fogadtuk az onnan érkező gyermekeket.

Legfőbb feladatunknak tekintettük – és tekintjük – a gyermekek érdeklődésének felkeltését, megnyerését és fenntartását, a könyvekhez, könyvtárhoz való kötődés kialakítását, kulturális értékeink közvetítését. A társas viselkedés szabályaihoz való igazodás, a könyv- és könyvtárhasználat írott és íratlan szabályainak betartására való nevelés, módszereinek elsajátíttatására való törekvés, az olvasás, a könyvek megszerettetése szerepelt céljaink között. A társas kapcsolatok alakulását, a kortársakhoz való viszonyt és kötődést, a pozitív minták elterjedését is próbáltuk befolyásolni tevékenységünkkel, illetve enyhíteni az otthonról hozott szociokulturális hátrányokat.

Mindezt változatos, ismereteket nyújtó foglalkozások, előadások, rendezvények, vetélkedők, szabadidős programok keretében.

A hagyományos csoportos könyvtárlátogatások, könyvtári, könyvtárhasználati, tematikus órák mindennapi munkánk részét képezik, ezeket a gyermekkönyvtár munkatársai vezetik.

Az említett iskolákból hozzánk ellátogató csoportok 3-4 hetente vették igénybe ezen szolgáltatásunkat – amit a kölcsönzési határidők lejárta is szabályozott. Volt azonban olyan korrekciós kiscsoportunk, amely hetente igényel foglalkozást.

A népszerű témák közül néhány: mesék, mondák, népszokások, ünnepek és ünnepnapok, évszakok, cigány kultúra, történelmi, irodalmi személyiségek, állatok, család, ősvilág és dinoszauruszok ... stb.

Hozzákapcsoltuk az iskolai feladatként kapott gyűjtőmunkát egy-egy, a tananyagban szereplő témához, személyiséghez, a gyermekeket foglalkoztató tevékenységhez, valamint ajánlottuk a kapcsolódó irodalmat aktuális programjainkhoz.

Egy-egy könyvtárlátogatást alkalmanként összekötöttünk – igény szerint mentálhigiénés előadással, beszélgetéssel, melyet ifjúsági védőnő tartott. A kisebbek és nagyobbak a következő témákról hallhattak, érdeklődhettek:

Olykor – a hagyományos kölcsönzési formától eltérve – az egyik általános iskola pedagógusának kérésére hosszabb időre és nagy példányszámban kölcsönöztünk egy-egy regényt a mások által más kevésbé olvasott kötelező olvasmányokból. A pedagógus egyedül nem tudott arra vállalkozni, hogy hatodikos diákjait elhozza hozzánk, de nagyon szerette volna, ha tanulói végre elolvasnának egy könyvet – még ha azt közösen a tanórán teszik is. Ugyanis addig még egyetlen könyvet sem olvastak el ezek a gyerekek!

Igény szerint prezentáltunk egy-egy Internetes tájékoztató előadást a könyvtár épületében a NógrádNet Kft. által működtetett Internetház jóvoltából. (Azóta már a gyermekkönyvtárban is van Internet-elérési lehetőségünk.)

A vidékről érkező gyermekek számára különösen nagy élmény a könyvtárlátogatás, főként ha az valamilyen más programmal, rendezvénnyel is társul. (Néhány rászoruló vidéki csoport könyvtárlátogatásának útiköltségét is téríthettük.) Ezen alkalmakkor a könyvtárunkba látogató – vidéki és városi – gyermekek természetesen igénybe vették a gyermekkönyvtár szolgáltatásait is, kölcsönöztek, helyben olvastak, megtekintették aktuális kiállításainkat...

A tanév során tíz alkalommal, általában havonta tartottunk egy-egy alkotó összejövetelt, melyen mindig felelevenítettük a hónapra jellemző népszokásokat, népi hagyományokat, ünnepnapokat, és megismerkedtek a gyermekek a felhasználásra kerülő alapanyagokkal. Igen nagy népszerűségnek örvendtek ezek a barátságok kötésére is lehetőséget adó alkalmak, melyeken a gyermekek önállóan, saját fantáziájuk szerint a rendelkezésükre álló könyveket és a foglalkozásvezető segítségét igénybe véve készítették el "műalkotásaikat". Azokat természetesen haza is vihették, kipróbálhatták, sőt büszkén viselték készítőik.

A foglalkozásokat, melyeken általában 15-20 fő vett részt, egy népijáték és kismesterség szakoktató, fazekas vezette.

Két – iskolák közötti – meghívásos alapon szervezett néprajzi vetélkedőt rendeztünk: december 1-jén a téli, és mintegy ennek visszavágójaként május 18-án a tavaszi népszokásokból, jeles napokból készültek fel a gyermekek az előre megadott irodalom segítségével. Télen öt, tavasszal négy iskola csapata fogadta el meghívásunkat a megmérettetésre. A gyermekek nagyon lelkesen készültek, és az előzetesen kapott feladatra is nagy gondot fordítottak, ügyeltek a megfelelő – népies – öltözetre is. Ezt követték a játékos feladatok, melyek igen jó hangulatot teremtettek.

A nyeremények, díjak kiosztásánál ügyeltünk arra, hogy differenciált módon ugyan, de lehetőleg minden csapat és közreműködő kapjon valamilyen elismerést munkájáért. Így a csapatoknak járó oklevelek mellett könyveket és szép kerámiatárgyakat kaptak az elsők, a negyedik és ötödik helyezettek pedig könyvet vihettek még haza. Végül megvendégeltük a résztvevő gyermekeket és a felkészítő pedagógusokat – mintegy 50 fő – szendviccsel, süteménnyel, üdítővel, így jutalmazva lelkes munkájukat.

Azt tapasztaltuk, hogy nagy örömmel vettek részt programunkon, és már a téli vetélkedőn jelezték, hogy szívesen jönnének legközelebb is.

Kisebb játékos vetélkedőket igény szerint tartottunk egy-egy csoportos látogatás alkalmával, ekkor csokit; cukorkát kaptak a gyermekek jutalmul. Ezek során számot adhattak tudásukról: a mesék, az olvasmányélmények, a természetről szerzett ismeretek, egészségügyi kérdések, vidám fejtörők stb. köréből kaptak kérdéseket a diákok.

Ezen programjaink szervezésénél figyelembe vettük célcsoportjaink igényeit, érdeklődését, valamint olyan előadásokat terveztünk, melyekkel minél több kis nézőnek nyújthattunk maradandó élményt, és egyúttal könyves ünnepeinkre is felhívtuk figyelmüket.

Így esett választásunk a Staféta együttes műsorára, akik megzenésített verseket, dalokat adtak elő, mindezt ember nagyságú bábokkal illusztrálva. A gyermekeket fejtörőkkel is megmozgatták a közös táncon túl, és a legügyesebbek között a ganserndorfi Szafari Parkba szóló belépőjegyeket osztottak ki.

Szintén nagy tetszést aratott a szlovákiai Füleki Gimnázium Apropó Kisszínpadának színházi előadása, melyen szinte együtt éltek a gyermekek Lázár Ervin mesefiguráival. Több pedagógus az előadás előtt felkészítette a gyermekeket, közösen olvasták a mesét és beszélgettek arról.

Eczl Margit és Vitai Ildikó megzenésített versei, a magyar nép- és műdalok, játékos nyelvtörőkkel, mondókákkal fűszerezett előadásuk, az irodalmi erdei barangolás szép közös élményt nyújtott a gyermekek számára, akik kórusban szavalták, dalolták a gyermekversek, -dalok gyöngyszemeit.

Ezen programjainkon rendszerint 120-150 fő nézőközönséget tudtunk fogadni.

"Családiasabban" zajlottak következő előadásaink:

Uicz Zsuzsanna mesemondóval töltött rendhagyó irodalomórán a diákok érdekes és fontos dolgokat hallhattak a mesékről, mesélésről, valamint az előadó eredeti stílusában magukat a meséket.

Devecsery László tanár úr sokoldalúságáról három foglalkozáson is megbizonyosodhattak a nebulók. Az egészen kicsikkel egy képzeletbeli varázskendőt szőtt és együtt szárnyaltak a mesék és versek birodalmában. A kisiskolásokkal versvásárba indult, a felsősökkel már "komoly" műhelymunkát folytatott. Mindhárom előadását – főként a kisebbeknek szólókat – drámapedagógiai elemekkel szőtte át, így mozgatva meg a gyermekeket és fantáziájukat.

A május 31-i színházi előadás után a Hétközi Diákotthonos gyermekek számára egy kis rögtönzött gyermeknapot – délutánt – tartottunk, melynek során mintegy 30 gyermek vehetett részt játékos vetélkedőn, ill. agyagozhatott vagy videofilmmel, zenehallgatással tölthette szabadidejét. Egy kis meglepetést is szereztünk a gyermekeknek: az agyagozás után a foglalkozásvezetőtől egy-egy körtemuzsikát kaptak ajándékba, illetve csokoládéval és üdítővel is megkínáltuk őket.

A diákotthonos gyermekeket több alkalommal elkísérték nagyobb barátaik, a Virág-mozgalom diákjai is, akik segítettek a foglalkozások során kis barátaiknak, és ha kellett, együtt tanultak velük.

A tanév során – a már említett oktatási intézmények és könyvtárunk között kialakult jó kapcsolat, a hátrányos helyzetű gyermekekre való koncentráltabb odafigyelés és szervezőmunka révén, valamint az NKA támogatásával megvalósított színvonalas előadások jóvoltából – úgy érezzük, hogy sikerült felkeltenünk a hozzánk ellátogató gyermekek érdeklődését. Kis olvasóink a könyvtárban a szabadidő és az ismeretszerzés kulturált, mindenki számára nyitott terét ismerték meg. Az előadásokon való részvétel, a kortárs csoportok diákjainak megismerése, a közös tevékenységek és élmények pozitívan befolyásolták a gyerekeket, akik új barátokat, ismerősöket szereztek.

A könyvtárosokat megismerve bizalommal fordultak hozzánk már az első foglalkozás után, azóta is szívesen jönnek vissza, és érdeklődnek további rendezvényeinkről, lehetőségekről. Nagy örömünkre egyre több olyan diákkal találkozunk újra – már önálló könyvtárhasználóként, – akik először csoportosan, szervezett formában jutottak el könyvtárunkba. A meghatározó első benyomás és figyelemkeltő programjaink után többen kedvet kaptak a visszatéréshez. Mindezekhez hozzájárul a törvény adta ingyenes beiratkozási lehetőség, a gyermekekkel személyesen foglalkozó és már ismerős könyvtárosok munkája.

A hátrányos helyzetű gyermekekkel kiemelt módon való foglalkozás terén nem ez az első megmozdulásunk. Projektünk létrejöttét az motiválta, hogy már korábban is érzékeltük a célcsoportra jellemző negatív tendenciák megjelenését könyvtárunkban, és évek óta hagyománya van – pályázati és anyagi lehetőségeinktől függően – a nyári szünetben vakációs programok szervezésének, melyeket igyekeztünk ingyenessé tenni, hogy a rászoruló gyermekek is eljuthassanak foglalkozásainkra.

Ennek egy "továbbfejlesztett" változata az 1998 nyarán szervezett négy hetes bűnmegelőzési táborunk volt, melyet a Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztályával együttműködve, "Az ifjúság biztonságos jövőjéért" Alapítvány támogatásával sikerült megvalósítanunk. Ebben a napközis táborban mintegy 150 fő halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket tudtunk több napig foglalkoztatni, és tartalmas programokkal biztosítani a vakáció napjainak hasznos eltöltését.

Több – a hátrányos helyzetű – gyermekekkel foglalkozó és érdekükben munkálkodó szervezettel, intézménnyel jó kapcsolatunk alakult ki, tevékenységünk látókörükbe vonta könyvtárunkat, így a továbbiakban is számíthatunk – és viszont – a sikeres együttműködésre.

Az általunk tapasztalt és szóban elhangzott visszajelzések alapján eredményesnek bizonyultak programjaink.

Tevékenységünket természetesen a jövőben is folytatjuk, kiemelt figyelemmel foglalkozunk a hátrányos helyzetű gyermekekkel, és a pályázati lehetőségekkel élve szeretnénk hasonló programokhoz megteremteni az anyagi feltételeket, hiszen ezek során a sokszor több szempontból is – pl. szociálisan, érzelmileg, szellemileg stb. – hátrányos helyzetben lévő gyermek is megtalálja az utat a könyvek világához, az esetleges értelmetlen csellengés helyett a könyvtárat választja és megismerkedik az ott található értékekkel, s ezáltal látóköre, személyisége formálódik.

Ezúton is szeretnénk megköszönni a hátrányos helyzetű gyermekek, látogatók nevében a Nemzeti Kulturális Alap bizalmát és támogatását, azt, hogy lehetővé tették programjaink megvalósítását.

"A lélek könyv nélkül olyan, mint a madár szárny nélkül" – tartja az orosz közmondás. E szárnyalásra szeretnénk megtanítani a könyvtárunkba betérőket.