1997 őszén 15 kérdésből (kérdéscsoportból) álló kérdőívet küldtünk ki a 19 megyei és a fővárosi bíróság könyvtárainak helyzetfelmérése céljából. A megkeresett könyvtárak válaszai alapján közöljük az alábbi adatokat, amelyekből némi képet alkothatunk működési feltételeikről, gyakorlatukról, dokumentum- és személyi ellátottságukról.

a)

Megjegyzés: A Fővárosi Bíróság 1 f ő- és 3 részfoglalkozású könyvtárost alkalmaz.

b) Kapcsolt munkakörök

c) Végzettség

d) Ebből szakirányú végzettséggel rendelkezők

A választ adó 20 megyei (Fővárosi) bíróságon a válaszadás időpontjában, 1997. október 15-én 163 283 kötet könyvet és 13 025 db bekötött folyóiratot tartottak nyilván. A folyóiratok száma hozzávetőleges, mert több megyében a könyvek között tartják nyilván a tartós megőrzésre szánt folyóiratokat is.

A könyvtári dokumentumokról vezetett nyilvántartások módszere és eszközei sokfélék:

1 helyen analitikus nyilvántartás,

5 helyen könyvjegyzék+mutató,

2 helyen pótlapok jegyzéke,

3 helyen kölcsönzési füzet,

2 helyen kartotékos nyilvántartás,

1 helyen lajstrom,

5 helyen évenként újrakezdődő számozású leltárkönyv,

2 helyen kézi nyilvántartás és

6 helyen számítógépes nyilvántartás található.

Az eszközök és módszerek sokfélesége okán az állomány feltártsága eltérő színvonalú, ezért a különböző könyvtári feladatok (kölcsönzés, témakutatás, több szempontú keresés, stb.) teljesítési lehetősége állományonként eltérő.

Az egyes könyvtári állományok könyvekből, brosúrákból, folyóiratokból, audiovizuális ismerethordozókból állnak. A könyvek körében a tételes jogi munkák és jogforrások, a jogtörténeti és dogmatikai művek, jogi szakbibliográfiák, szaklexikonok és szakszótárak, tankönyvek, az egyes jogágakat és jogterületeket érintő elméleti kézikönyvek, monográfiák és gyűjteményes munkák találhatók. A joghoz közvetlenül kapcsolódó műveken kívül általában az egyes társadalomtudományok körébe tartozó művek találhatók (pl. közgazdaságtan, történettudomány, filozófia, stb.). Az időszaki kiadványok között a hivatalos közlönyök és a jogi, valamint társadalomtudományi folyóiratok találhatók. A nem hagyományos audiovizuális dokumentumok köréből azon CD lemezeket emelem ki, amelyek az állományfeltárás és keresés megkönnyítése és gyorsítása érdekében szükségesek. (Magyar Törvénytár, Kartoték, CD Jogtár, stb.).

A könyvbeszerzésre fordított éves összegek kimutatását nehezítette, hogy egyes válaszadók a könyvbeszerzésre fordított összegre a közlönyök, folyóiratok, pótlapok költségeit is beszámították. Ezért a válaszok alapján elkészült összegzés hozzávetőleges, mégis alkalmas a költségvetési ráfordítások nagyságrendjét érzékeltetni.

Az éves beszerzési ráfordítás legalacsonyabb mértéke 250 000,– Ft, a legmagasabb mértéke 31 527 000,– Ft volt. A közlések alapján a beszerzett kötetszám 36–1143 között mozgott. (Megjegyzés: az 1143-as adat rendkívüli beszerzésekből adódó szám.) Az átlagos beszerzés 100-150 kötetet mutat.

Ma a könyvpiac egyik legdrágább területe a jogi szakirodalom. Évente körülbelül 150–200 olyan elméleti jogi szakkönyv illetve kommentár, gyűjtemény, stb. jelenik meg, amelyeknek fajtánkénti ára 2000,– Ft körül szóródik. A takarékos, szakmailag átgondolt könyvbeszerzések esetén is egy átlagos bírósági jogi szakkönyvtár szakszerű, a kívánalmaknak megfelelő számú gyarapítása több milliós költségvetési ráfordítást igényel évente.

Az állománygyarapítás leggyakrabban:

a) kiadói ajánlatok,

b) könyvesbolti vásárlások,

c) ajándékozás

d) ritkábban könyvtárközi csere

útján történik. (3 megyei bíróság rendszeres kapcsolatban áll a Könyvtárellátó Kht-vel.)

Anélkül, hogy a fenti helyzetkép bármely vonatkozását értékelném, megjegyzem, hogy a bírósági jogi szakkönyvtárak szervezése, működtetése, fejlesztése szakfeladat. A megfelelően felkészült, képzett könyvtáros jelenléte a bíróság belső struktúrájában ma már elengedhetetlen. Jelenleg ugyanis a 23 könyvtárosi feladatot ellátó bírósági alkalmazottak közül 18 semmilyen szintű könyvtárosi végzettséggel nem rendelkezik.