←Vissza

 
 
 
 
 
 

Horgas Béla
A KALIMPÁLÓ SZONETT

Járok benne keresztül-kasul, szabad
akármit kimondanom: "hüppög a nyár",
"rázza megfakult pikkelyeit a nyír",
"halforma felhő sárga égbe harap".

Száraz fű zörög. Szamárfület mutat,
visít a szél, s a földből gyúrt horizont
mögé zuhan a félkész szonett, viszont
ezüst szögön (így akarta?) fönnakad,

kalimpál: "segítség!" Az is én lennék?
Pingált zenék mindennapi értelmét
szétbogozni vagy össze - próbálkozom.

Elgondolom, hogy rezgő tájképeim
élnek, szavakba szilárdult énjeim.
Beütök egyet (vagy ki) laptopomon.