←Vissza

 
 
 
 
 
 
 

Horgas Judit
Fák közt, padon - a Feneketlen-tónál
Ács Irén fotójával

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szépséges királylány, aki legszívesebben az erdőszéli, mélységesen mély tó partján üldögélt naphosszat. Olyan mély volt az a tó, hogy senki nem látott a fenekéig, el is nevezték Feneketlen-tónak. Bizony, nem tudták a környéken lakó emberek, hogy a tó mélyén nyílik az alvilág kapuja. Egy napon, mikor a királylány megint a parton ült, feljöttek a sárkányok az alvilágból, és magukkal ragadták?
A Horthy Miklós út és a Szent Imre herceg útja között elterülő lágymányosi tó fenekéről kénes, keserűvizes forrás tört fel, amely megváltoztatta a tó színét, elpusztította a halak és békák ezreit, azonfelül kibírhatatlan bűzt terjeszt az egész környéken? Alighanem az esős őszi idő által fokozott mély talajvízű nyomás révén buggyanhatott fel a tó mélyén a szulfátos forrás.
A Duna szabályozására épített védőgát Lágymányos egy részét belső, feltöltetlen tóvá változtatja. Számos terv készül a hasznosításra: országos kiállítást, nemzetközi vásárt, botanikus kertet képzelnek a víz helyére, majd megépül a Ferenc József híd, és végül ide tervezik a József Műegyetemet. Az egyetemi épületekhez sok hely kell, közben a készülő Horthy Miklós híd munkálatai miatt 1931-ben a zárt Duna-ág egy részét feltöltik, így száz holdas területet nyernek. Néhány év alatt a XI. kerület legmodernebb részévé válik. Az egykori mocsár helyén sorra épülnek a házak, sőt, harminc évvel később lesz majd nyolc-kilencemeletes szövetkezeti lakótelep is, KÖZÉRT, óvoda, vendéglő - minden, ami kell. Az egykori bányafejtés helyén kialakított mesterséges tavat természetes forrás nem táplálja, azért is kell a később épített szökőkút, hogy levegőztesse a vizet. 1960-ban parkosítják az addig elhanyagolt bányató környékét, megnyitják a szabadtéri Budai Park Színpadot, az operettmuzsika zavarhatja a halakat, pedig van ott ponty, amur, süllő, harcsa, valóságos horgászparadicsom. A tó partján ma szobrok állnak, elegáns étterem, jól menő szórakozóhely működik; a park tiszta, rendezett, andalgásra csábító.
1939 októberében a hirtelen támadt kénszagtól ájuldozó budai polgárok még nem sejtik, hogy a hőmérséklettől függően a tóban periodikusan kialakul az úgynevezett termikus ugróréteg, ami alatt, a kénhidrogén-tartalmú vízben semmiféle élet nem lehetséges. Egyes budai polgároknak a termikus ugróréteg felett sem lehetséges, ezek még érzékenyebbek a különös szagra. Óvóhely, gázálarc, minden, ami légoltalom: Légoltalmi Kft., Dorottya u. 2. Kérjen árjegyzéket! A higgadtabb, tudományos érdeklődésű állampolgárok persze jól tudják, hogy a tónak igenis van feneke, átlag 4, legmélyebb pontján 5,4 métert mérnek - alvilághoz ez akkoriban túl mély, mert az alvilág addigra a felső világba költözik: már hónapokkal korábban életbe lép a második zsidótörvény, Teleki elküldi levelét Hitlerhez és Mussolinihez, a Szovjetunió lerohanja Lengyelországot, a németek bevonulnak Varsóba, és lesz majd megegyezés meg szövetség, de leginkább háború lesz, hamarosan megváltozik a tavak színe és kibírhatatlan bűz terjeng - sárkányok jönnek.
Az Astra filmszínházban hétfőtől szerdáig a Vihar egy kalap körül megy.