 |
 |
|
"A PRINCETON EGYETEM KÖNYVTÁRÁBAN KÉMKEDIK" Beszélgetés Richard E. Quandttal (részlet) - Hogyan jött létre a Corvina Alapítvány? - A Corvina Alapítvány egészen kicsike, tizenkét évvel ezelőtt a húgommal és pár barátommal alapítottam, mert már akkor úgy láttam, számos magyar értékes kezdeményezés túl kicsi ahhoz, hogy a nagy alapítványok észrevegyék. Komoly összegeket nem tudunk összeszedni, többnyire 100-1000 dollárt kapunk egy-egy támogatótól. - Kik ezek a támogatók? - Amerikában élő magyaroktól és a barátaimtól, ismerőseimtől koldulom össze a pénzt, amit szét is osztunk: évente 6-12 000 dollárt. Napról napra élünk, és ha nem tudunk több pénzt szerezni, megszűnünk. Sajnos, az ország gazdasági helyzete egyre romlik, és ez nagyon kedvezőtlenül befolyásolja a munkánkat. - A Corvina Alapítvány kuratóriuma magyarokból áll? - Nem, a húgomon és rajtam kívül csak Gus Molnár, az Amerikai Magyar Alapítvány elnöke magyar származású, a többiek amerikaiak. - Miért érdekli őket a magyar kultúra támogatása? - Mert a barátaim, és elhitettem velük, hogy érdekesnek találják majd. Igazam is lett. - Most miért jött Magyarországra? - A már említett prágai kutatóintézet kuratóriumának tagja vagyok, így oda minden május végén el kell mennem, és Budapest már közel van. Ráadásul egy héttel ezelőtt egy bortermelési és -fogyasztási adatokkal foglalkozó konferenciát rendeztek itt, és mivel nagyon érdekel a bor, két barátommal részt vettünk rajta. - Említette, hogy Amerikában romlik a gazdasági helyzet. Mivel magyarázza ezt a folyamatot? - Bush előtt az állami költségvetésnek többlete volt, és ebből ezermilliárd dolláros hiány lett. Csökkenti az adókat, de a költségeket nem annyira: a háború rengeteg pénzbe került. Az adócsökkentés 90 százalékát csak a gazdagok tudják igénybe venni. Kétmillióval nőtt a munkanélküliek száma. Jogosulatlanul háborút indított, és úgy alakítja át az ország életét, mintha állandó háborúra, külső és belső ellenség támadásaira kellene felkészülnünk. Ennek érdekében csökkenti a lakosság polgári jogait. - Milyen intézkedések korlátozzák az emberi jogokat? - Az úgynevezett Patriot's Act feljogosítja a kormányt, hogy a könyvtárak kölcsönzési nyilvántartásába belepillantson. Megkérdezhetik például a princetoni könyvtártól, hogy Richard Quandt milyen könyveket kölcsönzött, és a könyvtár erről nem értesíthet engem. - Miért? - Mert kém lehetek, az Al-Kaida tagja. - És a Princeton Egyetem könyvtárában kémkedik? - Talán igen. Az a legfurcsább, hogy a lakosság 70 százaléka még mindig azt hiszi, Bush jól végzi a dolgát. A sajtó egésze erősen jobbra tolódott, ez kedvező számára. Az amerikai nép pedig szereti, ha a hadserege legyőz valakit. Számomra is érthetetlen, de úgy tűnik, az embereket nem zavarja, hogy a gazdasági változások a gazdagoknak kedveznek, és a szegények egyre rosszabb helyzetbe kerülnek. Talán mert az a hivatalos álláspont, hogy egyszer minden szegény meggazdagodhat, és ezt elhitték. Tragikus időszaka ez az amerikai történelemnek. Az ötvenes-hatvanas években az amerikaiak valóban nagylelkűen viselkedtek, és segíteni akartak a világon. Most csak a saját önző érdekeikkel foglalkoznak, és ez az egyéni cselekedetekben is megmutatkozik, mint a nagyvállalatoknál a közelmúltban történt hatalmas csalások is mutatják. Az óriáscégek vezetői elképzelhetetlen összegeket kapnak. Korábban egy vezérigazgató körülbelül százszor akkora fizetést kapott, mint egy munkás, mondjuk hárommillió dollárt. Most a munkás negyvenezret kap, az igazgató pedig négyszázmilliót. - Mindezért személyesen Busht okolja? - Természetesen nem, de az elnök és köre nagyban felelős a jobboldali mozgalom felerősödéséért. - Mire számít a jövőben? - Két év múlva valószínűleg újra megválasztják Busht, egyrészt azért, mert a másik oldalon nincsen olyan személyiség, aki ellenállna neki, másrészt mert a lakosság többsége állandó háborús helyzetben érzi magát, és ilyenkor az ember nem vált vezetőt. Ha Bush egy év múlva nincs eléggé nyeregben, majd megtámadja Iránt, és akkor valóban ismét háborúban leszünk. - A hírekben sokat hallhattunk a franciaellenes megnyilvánulásokról. Ön is tapasztalt ilyesmit? - Sajnos, igen. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Franciaország az ENSZ-ben nem támogatja az amerikai javaslatot, egy kisvárosi vendéglőtulajdonos fél tucat francia pezsgőt kiöntött a vécébe, és ezt lefényképezték. Két héttel később egy borszaküzletben, ahol két üveg francia bort vettem, találkoztam egy úriemberrel. Szóba elegyedtem vele, és mutattam, mit vásárolok. Felfújta magát, úgy mondta: én nem vásárolok francia borokat! De nyilván van francia bora a pincéjében, kérdeztem. Beismerte, hogy igen. Ez borzasztó teher lehet önnek, mondtam, de szívesen felajánlok minden üveg francia boráért egy dollárt, ha eladja nekem. Annyira azonban nem volt felháborodva. HORGAS JUDIT |