 |
 |
|
A SZENTENDERI RÓZSA ÉS A KÍNAI DOBOZ Hidvégi Mátéval Horgas Judit beszélget - Gyógyszerkutatóként hogy látod a magyarok gyógyszerfogyasztását? Nem használunk túl sok gyógyszert? - Azzal kezdem, hogy nem vagyok gyógyszerellenes, sőt, szeretem a gyógyszereket. A orvostudomány legalább félig a gyógyszerek alkalmazásának tudománya. Tényleg nem kell túl sok gyógyszer és például az antibiotikumokra oda kellene figyelni, de amikor ez átfordul gyógyszer és gyógyszergyárellenességgé, az borzasztó fejlődés- és tudományellenes. Vannak olyan népek, amelyek kevésbé gyógyszerorientáltak, inkább gyógynövényeket fogyasztanak, például Kínában nagyobb kultúrája van a gyógynövénynek, sőt Hollandiában is. Nem arról kell beszélni, hogy sok gyógyszert fogyasztunk, vagy keveset, hanem hogy milyet. Az volna jó, ha például mindenkinek jutna multivitamin készítmény. Sok gyereknél és a legtöbb öregnél B-vitamin-hiány van, egyszerűen azért, mert nem jut rá pénzük. Mások azt mondják, hogy nem szabad ilyeneket enni, inkább egyenek ezt-azt, amazt, sok gyümölcsöt, csak az sokkal többe kerül, mintha mondjuk olcsón hozzájutnának valami jó vitaminkészítményhez. - Az igazságtalanság tehát itt is szerepet játszik? - Persze, az orvos már eleve azt mondja, hogy "ez ennyibe kerül, felírjam?" "Á, inkább ne tessék felírni, úgyse fogom kiváltani". S hogy miért olyan drágák a gyógyszerek? Azért, mert ilyen drága a gyógyszerek kifejlesztése, és erről tehet a világ. Az adminisztrációs apparátus föltornázta a gyógyszerkutatási árakat. Ha valaki föltalál valamit és szabadalmaztatja, a szabadalom költsége sok százezer dollár, több százmillió forint is lehet. Ez húsz évig érvényes, tehát húsz év van arra, hogy abból kifejlesszenek egy gyógyszert, azt engedélyeztessék, piacra kerüljön és az eladási árából visszajöjjenek a költségek meg a haszon. Az engedélyeztetési eljárás a feltalálástól a forgalomba kerülésig körülbelül tíz év. Egy originális rákgyógyszer kifejlesztési költsége például körülbelül egymilliárd dollárba kerül. Európában csak néhány országnak van ennyi pénze, például Angliában vagy Franciaországban vannak olyan gyárak, amelyek megengedhetik maguknak, meg persze Amerikában. Mesterségesen feltornázták a gyógyszerregisztráció és a gyógyszerkutatás árait, olyan drága lett, mint az űrkutatás. Emiatt kerülnek sokba a gyógyszerek, így az állam nem tudja finanszírozni. A kis országok, az Európai Unió országai elhatározhatnák, hogy ezt radikálisan olcsóbbá teszik, így sokkal kevesebbe kerülnének a gyógyszerek, és akkor megszűnnének az igazságtalanságok. |