ReMeK-e-hírlevél
XXI. évf., 2026/5. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--Pályázat apatörténetek írására
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
-A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hírei
--Iskolai könyvtárosok találkozója Jászvásáron
--Szakmai találkozó a könyvtárosok napján
--A KALOT Olvasóklub áprilisi könyvajánlója
--Jánó Mihály könyvbemutatója - Szent László, a magával sodró
--Csinta Samuval az interjúkészítés titkairól
--Zenés versünnep a színházban
--Dimény H. Árpád könyvbemutatója Kézdivásárhelyen
--Bemutatták a Csikófogat Irodalmi Tehetséggondozó Műhely legújabb antológiáját
--Írói naplók titkai tárulnak fel Székelyudvarhelyen
--Többszáz gyermek vett részt a Szatmár Megyei Könyvtár kétnapos Mesemaratonján
RENDEZVÉNYEK
--Erdély szellemi sugárútján bandukolva
--Közeleg a 11. Csíkszeredai Könyvvásár
--A magyar költészet napja Csíkszeredában
--Kiállítással tisztelegnek Baka István költő emléke előtt
--Bajorul – tudományos konferencia és irodalmi est
--Háy János műhelytitkai - Beszélgetés a kolozsvári Planetáriumban
--„Az irodalom is orvosság, mégpedig a lélek gyógyszere”
INTERJÚ
--„Csak a nagy művészet tud az emberben lelkiismeret-vizsgálatot előhívni” -Interjú Balla Zsófiával
--„A versek sokszor előbb tudják, merre mennek, mint én” – Beszélgetés Dimény H. Árpád költővel
DÍJAK
--Moskát Anita rangos brit science fiction-díjat nyert
--Szeifert Natália kapta az idei Békés Pál-díjat
--Ők esélyesek 2026-ban az Esterházy Irodalmi Díjra
--Erdélyi Oscar: átadták az EMKE-díjakat Kolozsváron
--Papp-Zakor Ilka kapta idén a Hazai Attila-díjat
--Róth András Lajos könyvtárost is díjazták Székelyudvarhelyen
--Tízezer eurónyi borral ismerik el Bodor Ádám munkásságát
KITEKINTŐ
--Margó Irodalmi Fesztivál, 15. kiadás
ÉVFORDULÓK
--140 éve született Tóth Árpád
--Gazda József kilencven éves
--Száz éve született Janikovszky Éva
KÖNYVAJÁNLÓ
--Thália marosvásárhelyi nyughelyei – emlékkönyv a színházi közösségről
--Tompa Andrea új regénye: Kiváló testek
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Keszthelyi György költő, író
--Meghalt Edith Éva Eger író, pszichológus
--Elhunyt Sebő Ferenc népzenekutató, zenész
--Meghalt Czegő Zoltán költő, író
MOZAIK
--Dalszövegtől versig: a Kinde Annamária-történet
--Világsztárokkal viszik vászonra Márai Sándor leghíresebb regényének történetét
--Könyvtörténeti kuriózumok
PÁLYÁZATOK
--Pályázat apatörténetek írására
2026-ban először, az Apa ezerrel! pályázat mellett elindul az Anya ezerszer! pályázat is.
Az Apa ezerrel! felhívásra rövid, legfeljebb 1000 karakteres történeteket várnak az apaság megélt pillanatairól – emlékezetes, megható, örömteli vagy akár szívszorító élményekről, amelyek a kapcsolódás erejét mutatják meg.
Az Anya ezerszer! pályázat az anyaság egy különleges aspektusára fókuszál: az elengedésre. Olyan történeteket keresnek, amelyek bemutatják, hogyan segíti egy anya gyermekét az önállósodás útján – bizalommal, bátorítással és felelősség átadásával.
A pályázaton bárki részt vehet, életkortól és családi helyzettől függetlenül. A beérkezett pályaműveket szakmai zsűri értékeli.
Határidő: 2026. április 13. – 2026. május 17. Eredményhirdetés: 2026. június 21. (online). Díjátadó: 2026 őszén.
Forrás: https://apakulcs.hu/apa-ezerrel/
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Ki vagyok én? Dr. Nagy-Major Gábor író közönségtalálkozója
2026. április 15-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében Dr. Nagy-Major Gábor magyarországi író, költő, orvos könyvbemutatójára és író-olvasó találkozójára került sor. Az esten a szerző beszélgetőtársa Bedő Zoltán közíró volt. Verset mondott Tánczos András, közreműködött a Belvárosi Református Énekkar és a Sepsiszentgyörgyi Magyar Férfidalárda.
Forrás, fotók és a teljes cikk itt: https://www.kmkt.ro/hu/ki-vagyok-en-dr-nagy-major-gabor-iro-kozonsegtalalkozoja.html
Köntzey Tamás könyvbemutatója
2026. április 21-én a Bod Péter Megyei Könyvtár Olvasótermében Köntzey Tamás gyógyszerész, író A kézdivásárhelyi gyógyszerész-dinasztiák története című könyvének bemutatójára került sor. Az esten a szerző beszélgetőtársa Demeter László muzeológus, a Tortoma Kiadó igazgatója volt.
Kézdivásárhely gyógyszerészetéről két könyv jelent meg. Az első 2024-ben: A kézdivásárhelyi gyógyszerészet története, a második pedig most, 2026-ban: A kézdivásárhelyi gyógyszerészdinasztiák története. A szerző maga is gyógyszerész, Kézdivásárhelyen nőtt fel, ott érettségizett, és utána a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szerzett gyógyszerészdiplomát.
A kézdivásárhelyi gyógyszerészet története című könyvet 2025-ben az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának kovásznai tudományos ülésszakán mutatták be. A Kézdivásárhelyi gyógyszerészdinasztiák című könyv most ennek folytatásaként jelent meg.
Fotók itt: https://www.kmkt.ro/hu/kontzey-tamas-konyvbemutatoja-sepsiszentgyorgyon.html
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/180169/gyogyszereszet-kezdivasarhelyen-megjelent
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/180359/kezdivasarhely-megbecsult-gyogyszeresz-elodei-kontzey-tamas-konyvbemutatoja
Hetenkedden hathúron - Háromszéki szerzők zenés felolvasóestje
A hagyományos könyvbemutatókhoz, író-olvasó találkozókhoz képest a felolvasóestek talán kevésbé fordulatosak, pörgősek – cserében viszont több lehetőséget adnak elmélyülni egy-egy szövegbe. Beigazolódott ez a Hetenkedden hathúron című, a Szent György Napok részeként 2026. április 28-án este az Orfeumban tartott rendezvényen is, amelyen háromszéki szerzők olvastak fel műveikből.
Igaznak bizonyult, amit Szonda Szabolcs, az eseményt szervező Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója házigazdaként a felvezetőben elmondott: az est során irodalmi szövegek természetes módon elegyedtek párbeszédbe egymással, a közönséggel, a befogadás élményét pedig Tinca Teddy gitárjátékával gazdagította. Borcsa Imola például a 90-es években játszódó, Majd megérted című novellafüzéréből olvasott fel, amelyben egy székelyföldi kisvárosi család mindennapjai elevenedtek meg, Tamás Dénes megjelenés előtt álló regényének egy részletében a kolozsvári Music Pub faasztalainál érezhettük magunkat, Czilli Aranka ugyancsak prózával jelentkezett, Tamás Kincső pedig a női vágy univerzumába bepillantást engedő alkotását osztotta meg a nézőkkel. Verset így a jelenlevők közül egyedül Győrfi Kata olvasott fel, illetve az objektív okok miatt távol maradt Dimény H. Árpád művét Szonda Szabolcs tolmácsolta, Sántha Attila pedig a mesterségesnek ható irodalmi nyelvtől eltérően természetes, élő nyelvjárásokról értekezett, példákkal illusztrálva ezek gazdagságát.
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/hu/hetenkedden-hathuron-haromszeki-szerzok-zenes-felolvasoestje.html
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/180496/egy-huron-pendulnek-szent-gyorgy-napok
Dan Perjovschi kultúrheti könyvbemutatója
A Szent György Napok kulturális hetén, 2026. április 29-én az Orfeumban, a Bod Péter Megyei Könyvtár rendezvényeként egy kivételes művész, Dan Perjovschi De pe trotuarul celălalt (A túlsó járdáról – Curtea Veche Kiadó & Matca, 2025) című különleges kötetének bemutatójára került sor. A szerző beszélgetőpartnere Adrian Lăcătuș irodalomkritikus volt.
Dan Perjovschi tavaly ünnepelte töretlen művészi pályafutásának 40. évfordulóját. Ez a könyv a művész munkásságának egy másik vetületét mutatja fel: az íróét, aki 1990 után a 22 c. folyóirat állandó publicistája lett.
A szövegek mellett a kötet tartalmazza a lapban az évek során megjelent rajzokat is. A körülöttünk lévő ellentétek éles szemű megfigyelőjeként, aki saját démonaival is megküzd, a művész a felejtés ellen dolgozik; írásait a jelen megörökítésének kétségbeesett vágya és a közelmúlt erkölcsi kötelességként végzett felidézése hozza létre. Perjovschi röntgenfelvételt készít a posztkommunista Románia és a világ paradoxonokkal teli történelméről, miközben humorral és iróniával vizsgálja az emberi természetet. Ez a könyv egyszuszra kiolvasható, keserédes mosollyal az arcunkon.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.kmkt.ro/hu/konyvbemutato:-dan-perjovschi:-de-pe-trotuarul-celalalt.html
Hol folt, hol nem folt... a Könyvtárközi Börzén
2025 novemberében Kézdivásárhelyen a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének vándorgyűlésén bemutattuk a Hol folt, hol nem folt elnevezésű könyves-kézműves programunkat. A bemutatón jelen volt a budapesti Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Központi Könyvtárának igazgatója, Farkas Ferenc, aki ennek nyomán meghívta a programot működtető munkatársainkat, hogy a 2026. április 23-án intézményükben sorra kerülő Könyvtárközi Börzén bemutató foglalkozást tartsanak.
A Közkönyvtári Börze 2026 különleges alkalom volt, hiszen egyben az Európai Unió Horizon Europe programjának támogatásával megvalósuló make-a-thek projekt magyarországi nyitóeseményét is jelentette, amelyen átadásra került a MetszésPont könyvtári alkotóműhely és közösségi tér.
A Börzén olyan könyvtári projektek, kezdeményezések és jógyakorlatok kerültek bemutatásra, amelyek az alkotáson, a tapasztalati tanuláson és az együttműködésen keresztül gondolják újra a közkönyvtárak feladatait és eszközeit. Foglalkozásvezetőink, Tóth-Wagner Anikó (a Székely Mikó Kollégium iskolai könyvtárosa, korábbi munkatársunk) és Szilágyi-Nagy Imola kolléganőnk két, igen sikeres Hol folt, hol nem folt foglalkozást tartottak a más könyvtárakból érkezett szakmatársaknak.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/pfbid02XaEqVpDZezQrAD8xKzeEuBYbQS24AKY4nBXDNnACyD4XdJVQXtikV19fgVsT8gFql
Könyvek, képregények, koncertek: színes programkínálat az 5. Sepsi Bookon
„Könyves szeretetvendégség, közösségi könyves örömünnep lesz”, így fogalmazta meg Szonda Szabolcs sepsiszentgyörgyi könyvtárigazgató a 2026. május 14. és 17. között 5. alkalommal sorra kerülő SepsiBook könyvvásár és irodalmi fesztivál célját és lényegét. A szervezők szerint a SepsiBook mára Erdély egyik fontos könyves rendezvényévé nőtte ki magát, amely tavaly több mint 12 ezer látogatót vonzott a térségből, és idén is nagyszámú látogatóra számítanak.
A hagyományosan a Sepsi Arénában tartott négynapos rendezvényen 40 standon 60 könyvkiadó és 70–80 szerző várja az olvasókat, de számos irodalmi beszélgetés, gyermek- és ifjúsági program, koncert és különleges kulturális esemény is színesíti a kínálatot. Az eseményt Berg Judit író nyitja meg, a román nyelvű megnyitót pedig Ioana Pârvulescu író tartja.
Az idei SepsiBook több új tematikával is jelentkezik. A háromszéki önkormányzat által meghirdetett Diákok éve programhoz csatlakozva külön figyelmet fordítanak a fiatalabb generációk által kedvelt műfajokra. Emellett először jelenik meg hangsúlyosan a képregény, amelyhez workshopok és kiállítás is kapcsolódik. Szintén új elem lesz az irodalomterápiás foglalkozás is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Konyvek-kepregenyek-koncertek-szines-programkinalat-az-5-Sepsi-Bookon
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Több mint 400 könyv talált haza a Megbocsátás hetén
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár idei akciója (2026. április 13–17.) ismét nagy sikerrel zárult: összesen 417 dokumentum került vissza a polcokra a Megbocsátás hetén: 130 olvasó a felnőtt részlegről 384 könyvet hozott vissza, 86 gyermek 187 kötetet szolgáltatott vissza. A „rekorder” egy 2020 óta kikölcsönzött könyv volt!
Az akció lehetőséget adott arra, hogy a késve visszahozott könyvek után ne kelljen késedelmi díjat fizetni – sokan éltek is vele.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1463/tobb-mint-400-konyv-talalt-haza-a-megbocsatas-heten
Amikor a test megáll, de az élet tovább írja önmagát
Nagy érdeklődés övezte Molnár Attila könyvbemutatóját 2026. április 9-én, a könyvtár megtelt figyelemmel és kíváncsisággal.
A GBS – A lehetőségek útja egy különleges történetet hozott közel hozzánk – egy emberét, akinek a teste megállt, de az élete nem. A kötet nem tanulságokat akar megfogalmazni, hanem egy mély, személyes tapasztalatot oszt meg arról, hogyan lehet egy krízisből új utat építeni.
Az est során nemcsak felolvasást hallhattunk, hanem őszinte, gondolatébresztő beszélgetés részesei is lehettünk, ahol a történet mögötti kérdések és érzések is teret kaptak.
Molnár Attila Csíkszeredában született és ott nevelkedett; gyermek- és ifjúkorának meghatározó élményei Székelyföldhöz, különösen Csíkszeredához és Székelyudvarhely térségéhez kötik.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1461/amikor-a-test-megall-de-az-elet-tovabb-irja-onmagat
Interkulturális est Drezdáról
2026. április 8-án a Kájoni János Megyei Könyvtár adott otthont egy különleges interkulturális estnek, amelyen Drezda története került a középpontba. Aimee Ettelt megrendítő és gondolatébresztő előadásán keresztül a jelenlévők betekintést nyerhettek Drezda múltjába, bombázásának tragédiájába és a város újjászületésének történetébe.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1460/drezda-interkulturalis-est
Húsvéti program a könyvtárban
Meghitt és vidám hangulatú délutánt tölthettek együtt a könyvtár látogatói 2026. április 2-án a Kájoni János Könyvtár falai között, ahol kicsik és nagyok közösen idézték fel a húsvéti hagyományok szépségét.
A tojásfestés minden pillanata az alkotás öröméről, a közösség erejéről és a hagyományok továbbéléséről szólt. Színek, minták, kreativitás és rengeteg mosoly töltötte be a teret, jó volt látni, ahogy generációk együtt alkotnak, és kapcsolódnak egymáshoz.
--A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hírei
Könyvbemutató - Molnár Attila: GBS – A lehetőségek útja
2025. április 8-án került sor a könyvtár olvasótermében Molnár Attila GBS – A lehetőségek útja című kötetének bemutatójára. A szűkkörű közönség igen érdeklődő volt. A kötetből Kozma Attila olvasott fel, Lázár Zsombor csellójátéka pedig bensőséges, elmélyült hangulatot teremtett. A beszélgetést Bagaméri-Vass Noémi vezette.
Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/1423730833126036
Kézműves foglalkozás a FSZEK-ben
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár meghívására, 2026. április 23-án a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár munkatársai, Kisfaludi Erika és Szentannai Katalin a Közkönyvtári Börze budapesti könyvtárszakmai továbbképzés keretében megismertették a kollégákkal Ősi anyag, modern fény című kézműves foglalkozásunkat.
Az újszerű, innovatív, az újrahasznosítás szellemiségében létrehozott programot nagy érdeklődéssel fogadták a kollégák.
Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/1435580465274406
Áprilisi olvasóklub
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár áprilisi olvasóklubjában Babarczy Eszter Apám meghal című regényét beszélték meg a résztvevők. A kötet megrendítő, naplószerű feljegyzésekben követi végig azt az időszakot, amelyben a szerző édesapja betegsége és halála felé halad, miközben az ápolás mindennapjai és terhei fokozatosan nehezednek az őt gondozóra.
A könyv egyszerre szól a fizikai és lelki kimerülésről, az ismétlődő, majd egyre nehezebb feladatokról, valamint egy bonyolult apa–lánya kapcsolat újraértelmezéséről. A visszaemlékezésekből kirajzolódik egy domináns, nehezen elérhető apa alakja, akihez a lánya paradox módon éppen az életvégi kiszolgáltatottság idején kerül a legközelebb – még ha valódi párbeszéd köztük ekkor sem jön létre.
Babarczy Eszter beszél a kiszolgáltatottságról, az egészségügyi rendszerben való bolyongásról, a magányról és a tehetetlenségről is. Ugyanakkor a regény a gyász feldolgozásának dokumentuma is: dühös, szenvedélyes és őszinte számvetés egy elkerülhetetlen tapasztalatról, valamint a veszteség utáni lassú gyógyulásról.
A beszélgetés során többféle olvasat is felmerült, de abban egyetértettek, hogy egy erős, felkavaró, ugyanakkor fontos könyvről van szó. Az ilyen történetek – bármennyire nehezek is – egyfajta „oltásként” is működhetnek: az olvasó egy kicsit előzetesen átéli azt, amivel talán egyszer neki is szembe kell néznie, és ez a tapasztalat, ha nem is teszi felkészültté, mégis valamiféle belső megértést adhat.
Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/1436034055229047
A gyermek neve: előadás és író-olvasó találkozó Tompa Andreával
Izgalmas eseménynek adott otthon a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal Szent István terme 2026. április 24-én: A gyermek neve című összművészeti-önéletrajzi performansz-előadásnak, ezt követően pedig egy beszélgetésnek Tompa Andrea íróval Sokszor nem halunk meg és Meghalni szabad című könyveiről.
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár közösen szervezte az eseményt Hargita Megye Tanácsával, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskolával, Kovászna Városi Művelődési Házával, a Hargita Megyei Kulturális Központtal, valamint a Székelyudvarhelyi Városházával. Az udvarhelyi esemény előtt Kovásznán és Csíkszeredában is tartottak egy-egy előadást.
Fotók itt: https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/1436808675151585
Sajtóvisszhang: https://szekelyhon.ro/liget/studio/amikor-a-felfulu-figyel-avagy-a-gyermek-neve
--Iskolai könyvtárosok találkozója Jászvásáron
A könyv metamorfózisai a digitális korban című rendezvény volt az első olyan tevékenység, amelyet a Q.M. Mentorálási és Fejlett Oktatási Technológiák Központja szervezett meg.
A találkozót a jászvásári „Spiru Haret” Pedagógusok Háza kezdeményezte, megyék közötti tapasztalatcsere formájában. A rendezvény középpontjában az olvasás és a könyvtár szerepének vizsgálata állt a technológiai átalakulás kontextusában.
Az eseményen részt vettek a jászvásári „Spiru Haret” Pedagógusok Háza, a bákói „Grigore Tabacaru” Pedagógusok Háza, valamint a kovásznai Csutak Vilmos Pedagógusok Háza képviselői. Jelen voltak továbbá a három megye iskolai könyvtárosai és dokumentarista tanárai is, akik szakmai párbeszéd keretében osztották meg tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat.
A megbeszélések rávilágítottak arra, hogy a könyv miként alakítja át formáit és funkcióit a digitális korban, valamint hangsúlyozták, hogy az oktatási stratégiákat és az olvasási tereket az új olvasói generációk igényeihez kell igazítani.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2026/04/iskolai-konyvtaros-talalkozo-jaszvasaron.html
--Szakmai találkozó a könyvtárosok napján
A Könyvtárosok Napja alkalmából 2026. április 29-én délután a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusházban workshopok és szakmai viták sorozatára került sor. Bedő Melinda és Hațegan Corina könyvtárosok a Kájoni János Megyei Könyvtártól a könyvtárosi hivatásról, annak fontosságáról, az iskolákban betöltött szerepéről beszéltek. Dunkler Réka-Kinga, a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárosa a könyvtári tevékenységek jellegéről szóló közös tapasztalatcserére hívta a kollégákat. Dr. Szántó Bíborka egyetemi előadó, mentálhigiénés szakember és Moșneagu Andrea közgazdász, mentálhigiénés szakember is tartottak workshopot, Számít-e, amit csinálok? címmel, a szerep-újragondolás és a megtartó erőkről a könyvtárosi hivatásban.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2026/04/konyvtarosok-napja-redezveny-2026.html
--A KALOT Olvasóklub áprilisi könyvajánlója
A KALOT Olvasóklub öt városban, összesen tizenhárom csoportban működik. A klubtagok havonta találkoznak, és szakmai vezető irányításával megosztják egy-egy könyvhöz kötődő élményüket. A klub működését Hargita Megye Tanácsa és a Communitas Alapítvány támogatja. Az április könyvajánlót, Szabó Róbert Csaba Alakváltók című kötetéről, a klub szakmai vezetője, Bodó Julianna ismerteti.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.ro/hirek/kiemelt/lepkek-ropdosese-varangyok-vartyogasa
--Jánó Mihály könyvbemutatója - Szent László, a magával sodró
Művészi és szellemi gazdaságunkat mutatja meg Jánó Mihály azon kilenc tanulmánya, amelyet „mint megkopott legendák…” című könyvébe gyűjtött össze és mutatott be 2026. április 16-án a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla-termében. Hegedűs Enikő művészettörténész méltatásában úgy fogalmazott, a kötetbe foglalt írások érzékeltetik a szerző szakmai igényességét, Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója házigazdaként faggatta a szerzőt. A templomaink falán megőrzött drága kincsekre nem kell büszkének lennünk, hiszen nem mi alkottuk, de örvendenünk kell annak, hogy élvezhetjük – mondta a szerző. Nem volt véletlen az időpont sem: a műemlékvédelmi világnaphoz igazították a könyvbemutatót.
Az esemény második felében a kötetet alkotó tanulmányok képanyagát felhasználva templomainkról, falképekről, történelmünkről, magyarságról, megmaradásunkról, értékmegőrzésről és szakmai kihívásokról szólt Jánó Mihály. Az estet Nemes Levente színművész zárta, aki Kovács András Ferenc Erdélyi töredék című versét adta elő.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/180285/szent-laszlo-a-magaval-sodro-jano-mihaly-konyvbemutatoja
--Csinta Samuval az interjúkészítés titkairól
Demeter Zoltán könyvtáros, művelődésszervező vendége a baróti Tortoma Önképzőkörben Csinta Samu sepsiszentgyörgyi újságíró, közíró volt 2026. március 31-én, akivel a házigazda az interjúkészítés sokszor bonyodalmas, ám mindenképpen hálás, értékeket közvetítő, olykor egy-egy emberi élet titkait, tanulságait, megannyi árnyalatát színesen felvillantó műfajáról beszélgetett. Bemutatták az író megjelent interjúköteteit is, amelyekből az előadás végén vásárolni is lehetett.
A fél lábbal erdővidéki, édesapja révén köpeci származású Csinta Samu elmondta, hogy mindig újságíró szeretett volna lenni, de álma megvalósulásához hosszú út vezetett. 17 éves volt, amikor első interjúja, egy bányászriport az Ifjúmunkás című hetilapban napvilágot látott, aztán Magyarországon végezte el a Bálint György Újságíró Iskolát, egy darabig Budapesten ragadt, de 1999-ben hazaköltözött. Főállású, később pedig szabadúszó újságíró lett.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/180111/csinta-samuval-az-interjukeszites-titkairol-barot
--Zenés versünnep a színházban
Könyvbemutatóval, koncerttel és egy különleges vendégelőadással várta az érdeklődőket a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a magyar költészet napján. 2026. április 11-én 17 órától Kézdi Imola Jászai Mari-díjas és többszörös UNITER-díjas színésznő három verseskötetének bemutatóját tartották a megyei könyvtár mögötti Orfeum kávézóban, 19 órától Cseh András és Bereményi Géza Lüktető idők című zenés produkcióját láthatta a közönség a színház nagytermében, április 12-én este 7 órától pedig Kézdi Imola Shirley Valentine című nagysikerű egyéni előadása volt újra műsoron a színház Kamaratermében.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/180137/zenes-versunnep-a-szinhazban-a-magyar-kolteszet-napja-sepsiszentgyorgyon
A könyvbemutatóról itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/180174/szerepek-versek-szabadsag-kezdi-imola-szineszno-konyvbemutatoja
--Dimény H. Árpád könyvbemutatója Kézdivásárhelyen
A magyar költészet napja alkalmából és annak kiemelt rendezvényeként került sor 2026. április 9-én a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ dísztermében a Kézdivásárhelyen született, Csernátonban élő Dimény H. Árpád Kemény fényben nőttetek (2026, Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár és Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, Budapest) című legújabb, negyedik verseskötetének bemutatására. A zord időjárás ellenére teltházas irodalmi est volt, amelyen a szerzőt Szonda Szabolcs műfordító kérdezte.
A beszélgetés során az autofikció kérdése is szóba került. A szerző elmondta: számára az írás alapja az őszinteség, még akkor is, ha ez kényelmetlen vagy fájdalmas. Meglátása szerint az irodalom akkor működik igazán, ha valós tapasztalatokra épül, és az olvasó saját életére ismerhet benne. A szerző arról is szólt, hogy a közlés pillanatában a szöveg már nem kizárólag a szerzőé: az olvasó értelmezései, élményei új jelentésekkel ruházzák fel. Az irodalmi est folyamán három, a bemutatott kötetben szereplő vers is elhangzott Dimény-Haszmann Örs, a költő elsőszülött fiának tolmácsolásában.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/180167/dimeny-h-arpad-konyvbemutatoja
Sajtóvisszhang: https://maszol.ro/kultura/Kemeny-fenyben-nottetek-verseskotet-szuloknek-gyerekeknek-es-nemcsak
--Bemutatták a Csikófogat Irodalmi Tehetséggondozó Műhely legújabb antológiáját
A már zajló Kárpát-medencei karaván egyik állomáshelyeként a kézdivásárhelyi Erzsébet Teremben 2026. április 25-én telt ház előtt mutatták be a Csikófogat Irodalmi Tehetséggondozó Műhely legújabb, idén február 27-én megjelent negyedik antológiáját, a Guttenberg Pál Népfőiskola és az Orpheusz Kiadó közös gondozásában kiadott, Kalliopé vacsoravendégei című kötetet.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/180423/kalliope-vacsoravendegei-bemutattak-a-csikofogat-irodalmi-tehetseggondozo-muhely-legujabb-antologiajat
A jelzett műhely harmadik generációjának munkáiból összeállított antológiát korábban, április 23-án bemutatták Csíkszeredában, a Hargita Megyei Kulturális Központban is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Kozepiskolas-szerzok-antologiajat-mutatjak-be-Csikszeredaban
--Írói naplók titkai tárulnak fel Székelyudvarhelyen
2026. április 22-én nyitották meg Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumnak otthont adó Haberstrumf-villában a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Halálom esetén elégetendő! – Írói naplók című vándorkiállítását. A tárlat a magyar irodalom nagy alakjainak legszemélyesebb feljegyzésein keresztül enged betekintést az alkotók világába.
A megnyitón Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója hangsúlyozta, hogy a naplók egyszerre őriznek titkokat, és tárnak fel olyan részleteket az alkotók életéből, amelyek a műveikből nem feltétlenül olvashatók ki. Mint fogalmazott: „a naplók titkos dolgokat szoktak tartalmazni”, ugyanakkor mindig ott van bennük a tudat, hogy egyszer valaki más is olvashatja őket.
A tárlatot Erlitz János, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató-helyettese nyitotta meg, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a regény tudatosan szerkesztett műfaj, a napló közvetlen tanúságtétel: „a jelen pillanatában születő” feljegyzés. A kiállítás célja, hogy megmutassa, miként válik a történelem személyes élménnyé.
A kiállításon írói naplók, illetve azok részletei tekinthetők meg különböző installációkba ágyazva. A látogatók hanganyagokon keresztül is meghallgathatják az egyes feljegyzéseket.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/iroi-naplok-titkai-tarulnak-fel-szekelyudvarhelyen
--Többszáz gyermek vett részt a Szatmár Megyei Könyvtár kétnapos Mesemaratonján
Az idén is többszáz óvodás és iskolás gyermek vett részt 2026. április 1-jén és 2-án a Szatmár Megyei Könyvtárban megrendezett Mesemaratonon, amelyet a nemzetközi gyerekkönyvnap alkalmából szerveztek. Már hosszú évek óta szervez Mesemaratont a könyvtár a jeles nap kapcsán – amely egyben Hans Christian Andersen születésnapja is –, idén pedig, akárcsak tavaly, kétnapos rendezvénysorozattal csatlakoztak a világnap alkalmából szervezett eseményekhez.
Forrás: https://friss.ro/tobb-szaz-gyermek-vett-reszt-a-konyvtar-ketnapos-mesemaratonjan-kepgaleria
RENDEZVÉNYEK
--Erdély szellemi sugárútján bandukolva
2026. április elsején mutatták be Kolozsváron Árkossy István Farkasok utcája című esszékötetét. A szerzővel Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője és Szántai János költő, író, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke beszélgetett.
A beszélgetés során kiderült, hogy a szerző egyszerre képzőművész és író, és alkotásaiban ez a két látásmód összekapcsolódik. Gyerekkori élményei – például a Farkas utcában látott festők vagy az olvasmányai – nagy hatással voltak rá, és ezek később a művészetében is visszaköszönnek. A kötet, bár esszékből áll, valójában egyfajta személyes hangú „erdélyi lexikon” is, amely történetek, emlékek és portrék segítségével mutatja be a múltat és a jelent. Központi motívuma a Farkas utca, amelyet a szerző Erdély szellemi központjaként értelmez, nemcsak helyszínként, hanem világszemléletként is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/article/erdely-szellemi-sugarutjan-bandukolva-bemutattak-arkossy-istvan-kotetet
--Közeleg a 11. Csíkszeredai Könyvvásár
2026. május 7. és 10. között ismét megszervezik a Csíkszeredai Könyvvásárt az Erőss Zsolt Arénában. A rendezvény az erdélyi könyves élet egyik kiemelt eseménye, amely idén is könyvbemutatókkal, beszélgetésekkel és közösségi programokkal várja az érdeklődőket.
A meghívottak között – a teljesség igénye nélkül – olyan alkotók szerepelnek, mint Filip Florian, Matei Florian, Cserna-Szabó András, Ugron Zsolna, Varró Dániel, Spiró György, Markó Béla, Visky András, Kukorelly Endre, valamint László Noémi és Iancu Laura. A programban képzőművészek és más alkotók is jelen vannak, többek között Csillag István, Fazakas Ildikó és Orosz Annabella.
Külön programpont lesz a Lyukasóra, amelynek lényege, hogy a résztvevők egy-egy idézettel érkeznek, és közösen próbálják kitalálni a szerzőt vagy a fordítót. A csíkszeredai alkalmon Nyáry Krisztián hívja össze irodalomkedvelő barátait, köztük Kukorelly Endrét, Márton Evelint és Lövétei Lázár Lászlót, hogy közösen játsszanak és megörvendeztessék egymást a választott kedvenc idézeteikkel.
A könyvvásár célja változatlan: közös térbe hozni a könyveket és az olvasókat, és lehetőséget teremteni a találkozásra, beszélgetésre, közös gondolkodásra.
A részletes programért és friss információkért érdemes követni a Csíkszeredai Könyvvásár hivatalos Facebook-oldalát: https://www.facebook.com/csikszeredaikonyvvasar
--A magyar költészet napja Csíkszeredában
2026. április 11-én 11 órától ismét megtelt élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állította középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel. A műsorban klasszikus és kortárs magyar költők – többek között József Attila, Radnóti Miklós, Pilinszky János, Kányádi Sándor, Lackfi János – szövegei hangzottak el, amelyek közös gondolkodásra hívták a hallgatókat. Az idei esemény különlegessége a fiatalok erőteljes jelenléte volt: több csíkszeredai iskola diákjai is bekapcsolódtak versmondással és zenei kísérettel, erősítve a generációk közötti kapcsolatot.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/liget/studio/tizenegy-vers-a-bekeert
--Kiállítással tisztelegnek Baka István költő emléke előtt
2026. április 20-án nyílt meg Csíkszeredában, a Hargita Megyei Kulturális Központban Tájkép fohásszal. Baka István nyomában – diákok vizuális reflexiói címmel, Baka István költő emléke előtt tisztelgő kiállítás a helybeli Márton Áron Főgimnázium diákjainak munkáiból. Az alkotások a költő erőteljes, képekben gazdag költői nyelvére reflektálnak.
Az esemény keretében bevezető gondolatokat mondott Borsodi L. László irodalomtörténész, a kiállítást pedig Ráduly Margit képzőművész nyitotta meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Kiallitassal-tisztelegnek-Baka-Istvan-kolto-emleke-elott-Csikszeredaban
--Bajorul – tudományos konferencia és irodalmi est
2026. április 17-18-án rendezték meg a Bajorul – Tudományos konferencia és irodalmi est című eseményt Bajor Andor születésének 100. évfordulója alkalmából. A rendezvényt az Erdélyi Magyar Írók Ligája, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Helikon folyóirat, valamint a Napsugár és a Szivárvány gyereklapok szervezték. A programoknak az Erdélyi Múzeum-Egyesület székháza és a Bulgakov Café adott otthont.
A kétnapos konferencia előadásai Bajor Andor sokrétű munkásságát járták körül: szó esett a pályakezdéséről, humoráról, esszéiről, lírájáról, drámaírói munkásságáról, a Napsugárban megjelent írásairól, valamint a romániai magyar könyvkiadásban betöltött szerepéről is. A rendezvény nemcsak tudományos megemlékezés, hanem személyesebb hangú tisztelgés is volt az erdélyi magyar irodalom meghatározó alakja előtt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://irokligaja.ro/bajorul-tudomanyos-konferencia-es-irodalmi-est/
Fotók itt: https://www.facebook.com/ErdelyiMuzeumEgyesulet1859/posts/1278655284412898
--Háy János műhelytitkai - Beszélgetés a kolozsvári Planetáriumban
Háy János író szakmai irányításával háromnapos intenzív kreatívírás-műhelyt tartottak Kolozsváron 2026. április 24. és 26. között, a Balla & Vajna Projects Kulturális Egyesület szervezésében. Április 25-én a kolozsvári közönség is találkozhatott az íróval a Planetárium Caféban, Vajna Noémi dramaturg és Ozsváth Zsuzsa költő, képzőművész beszélgetett vele.
Háy János a találkozón mély betekintést engedett abba a belső fegyelembe és szemléletmódba, amely írói és olvasói gyakorlatát meghatározza. Számára az olvasás ma már nem mennyiségi kérdés: kevesebbet olvas, de sokkal több időt szán a reflexióra.
Az írói alkotófolyamat esetében egyfajta kíméletlen pontosságon és morális elfogulatlanságon alapul. Háy szerint az írónak írás közben „el kell húznia a morális függönyt”: nem tiszte ítélkezni a szereplői felett, mert minden sorsnak megvan a maga saját igazsága, és az irodalom nem tűrhet semmiféle ideológiai kötöttséget. Módszere a lendületre épül; nem előre gyártott program szerint halad, hanem hagyja, hogy a téma érdekessége és a történet belső dinamikája vezesse a tollát.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/article/hol-egy-konyv-vege-hogyan-ir-az-iro
--„Az irodalom is orvosság, mégpedig a lélek gyógyszere”
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör 2026. április 20-án a helyi RMDSZ székházában tartotta áprilisi ülését, szép számú közönség jelenlétében. A rendezvényen Vajda Sándor orvos, publicista Híres nők a gyógyászatban című előadásában a gyógyítás történetének jelentős nőalakjait mutatta be, hangsúlyozva: „az irodalom is orvosság, mégpedig a lélek gyógyszere”.
A program második részében többen verseket szavaltak. A találkozó közösségi hangulatban és ünnepi agapéval zárult.
Forrás és a teljes cikk itt: https://nyugatijelen.com/kultura/az-irodalom-orvossag-megpedig-a-lelek-gyogyszere
INTERJÚ
--„Csak a nagy művészet tud az emberben lelkiismeret-vizsgálatot előhívni” -Interjú Balla Zsófiával
A Litera portál „A hét írója” című sorozatában Balla Zsófia kolozsvári születésű költő válaszolt a három kérdésre.
Pályáját meghatározta a családi háttere, a holokauszt öröksége, de az erdélyi értelmiségi közeg is. A kérdésekre válaszolva elmondta: húsvétkor Bach passiójának hatására született A János-passió hallgatása közben című verse, amelyben a Megváltó története az emberi élet értelméről és a mások iránti felelősségről való gondolkodást erősítette fel benne. Úgy fogalmaz: „csak a nagy művészet tud az emberben lelkiismeret-vizsgálatot […] előhívni”.
Alkotói módszeréről szólva hangsúlyozta, hogy verseit hosszasan érleli, sokszor éveken át javítja, és a kritikát fontos segítségnek tartja. Olvasmányai között említette többek között Ferencz Győző esszéit, T. S. Eliot és Szerb Antal munkáit, valamint Jón Kalman Stefánsson regényeit; a költészetből Percy Bysshe Shelley és Wisława Szymborska műveit olvassa, míg William Shakespeare műveihez rendszeresen visszatér.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/magazin/interju/csak-a-nagy-muveszet-tud-az-emberben-lelkiismeret-vizsgalatot-elohivni-a-het-iroja-balla-zsofia.html
--„A versek sokszor előbb tudják, merre mennek, mint én” – Beszélgetés Dimény H. Árpád költővel
A Helikonban megjelent interjúban Szonda Szabolcs műfordító Dimény H. Árpád költőt új, Kemény fényben nőttetek című kötetéről kérdezi, amely kapcsán az alkotói folyamat és a kötet szerkezete is szóba kerül. A költő szerint „a versek sokszor előbb tudják, merre mennek, mint én”, vagyis az írás nála inkább ráhangolódás és követés, mint tudatos tervezés. A szövegek személyes tapasztalatokból építkeznek, a családi örökség, élmények és környezet természetes módon szivárognak be a versekbe.
A beszélgetés kitér arra is, hogy az új kötet darabjai szorosan összetartoznak: az értelmezés szerint szinte „ugyanannak a versnek” különböző fejezeteiként olvashatók, ami egységes, türelmes figyelmet igénylő olvasást feltételez. Erre reagálva a szerző maga is felveti a versregény lehetőségét, sőt az autofikció lehetőségét sem zárja ki.
Szóba kerül a líra és próza közti határ elmosódása is: Dimény H. Árpád szerint nem puszta kísértésről, hanem szükségszerűségről van szó, hiszen „eljön az idő, amikor le kell írni azokat is, amik nem sűríthetők”, és nagyobb teret igényelnek. Az interjú így egy alakuló alkotói pálya állomását rögzíti, ahol a lírai beszédmód egyre inkább tágul a próza irányába.
A költő szerint az alkotás ma arra törekszik, hogy „a bizonytalanság közepette is legyenek pillanatok, amikor valami mégis érthetővé válik. Nem végleg, nem nagy igazságként, csak annyira, hogy meg lehessen állni mellette egy versnyi időre.”
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://helikon.ro/bejegyzesek/a-versek-sokszor-elobb-tudjak-merre-mennek-mint-en---beszelgetes-dimeny-h-arpad-koltovel
DÍJAK
--Moskát Anita rangos brit science fiction-díjat nyert
„Nem is tudom, lehetne-e ezekben a napokban fontosabb feladatunk, mint szétválasztani a hazugságot az igazságtól” – reagált a fontos science fiction-díjat elnyerő szerző a győzelemre.
Moskát Anita A mesterhazugság című novellája elnyerte a British Science Fiction Association díját a legjobb lefordított mű kategóriájában, a 2026. április 3. és 6. között lezajlott Eastercon sci-fi konferencián. A novella angol fordítását Austin Wagner készítette el.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/moskat_anita_brit_science_fiction_dij_a_mesterhazugsag.html
--Szeifert Natália kapta az idei Békés Pál-díjat
2026. április 10-én a budapesti Magvető Caféban adták át a Békés Pál-díjat, amelyet idén Szeifert Natália nyert el. A díjról a Békés Pál Civil Társaság szakmai kuratóriuma – Závada Pál, Merényi Ágnes és Csuhai István – döntött. A díjazottat Csuhai István méltatta. A díjat olyan szerzők kapják, akik az elmúlt években jelentős prózai teljesítménnyel hívták fel magukra a figyelmet.
A laudáció szerint Szeifert Natália írásművészetének egyik sajátossága, hogy „egy letűnt, örökre megszűnt világ hallatlanul pontos írói dokumentálását” végzi, különös érzékenységgel a múlt és a tapasztalat rétegei iránt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/szeifert-natalia-kapta-az-idei-bekes-pal-dijat.html
--Ők esélyesek 2026-ban az Esterházy Irodalmi Díjra
Megjelent a 2026-os Esterházy Irodalmi Díj hosszúlistája, amelyre összesen 61 művet ajánlottak különböző szerkesztőségek, műhelyek és egyetemi intézetek.
A díjat az Esterházy Magyarország Alapítvány hozta létre 2025-ben, azzal a céllal, hogy elismerje a magyar nyelven alkotó kortárs szerzők kiemelkedő műveit. A hosszúlistáról 7 könyv kerül majd a rövidlistára, amelyet 2026. május 12-én jelentenek be. A teljesség igénye nélkül: a 2026-os Esterházy-díjra esélyes többek között Babarczy Eszter (Apám meghal), Bánki Éva (Apjalánya), Barnás Ferenc (Most és halála óráján), Bartók Imre (Damien), Czakó Zsófia (Távoli rokonok), Kiss Tibor Noé (Olvadás), Krasznahorkai László (A magyar nemzet biztonsága), Nádas Péter (Halott barátaim), Peer Krisztián (Pazarlás), Spiró György (Padmaly), Török Ábel (A harmadik ég), Visky András (Illegalisták) és Zilahi Anna (Gyengédség) is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/esterhazy_irodalmi_dij_hosszulista.html
--Erdélyi Oscar: átadták az EMKE-díjakat Kolozsváron
2026. április 18-án tartotta éves közgyűlését és ünnepélyes díjátadóját Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Az eseményen – amelyet gyakran az „erdélyi Oscar-gálaként” is emlegetnek – azokat a személyiségeket ismerik el, akik a közművelődés különböző területein kiemelkedő munkát végeztek. Az EMKE 1885. április 12-i alapításának évfordulójához kapcsolódóan ezt a napot tizennyolc éve az erdélyi magyar közművelődés napjaként tartják számon.
A kimagasló, tudományos szintű szakmai teljesítményekért járó, könyvtárosoknak szóló Monoki István-díjat nem adták ki idén. Az EMKE Országos Elnöksége 2015. március 19-én hozott döntésének értelmében egy évben legfeljebb 12 díj adható át, úgy tűnik, idén többek között a Monoki-díj maradt ki.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Erdelyi-Oscar-atadtak-az-EMKE-dijakat-Kolozsvaron
--Papp-Zakor Ilka kapta idén a Hazai Attila-díjat
2026. április 20-án jelentették be, hogy a Hazai Attila Alapítvány szakmai zsűrijének döntése alapján idén Papp-Zakor Ilka veheti át a Hazai Attila Irodalmi Díjat. A díjat április 30-án, Hazai Attila születésnapján adták át a Nyitott Műhelyben.
Papp-Zakor Ilka 1989-ben született Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen végzett, majd az ELTE doktori iskolájában tanult. Négy prózakötete jelent meg, legutóbbi regénye A hasbeszélő visszhangot keres címmel 2024-ben látott napvilágot.
A díjat 2016 óta olyan pályakezdő vagy középgenerációs szerzőknek adják, akik Hazai Attilához hasonlóan szuverén, újító, kísérletező és kockázatvállaló alkotásokat hoznak létre. A díj elnyerésének további feltétele, hogy az írónak van egy jelentős műve, és jellemző rá a társművészetek iránti nyitottság, fogékonyság.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/papp_zakor_ilka_hazai_attila_dij.html
--Róth András Lajos könyvtárost is díjazták Székelyudvarhelyen
2026. április 21-én Székelyudvarhelyen átadták a Legprímább Polgárok díjait, amellyel olyan személyeket ismertek el, akik munkájukkal aktívan hozzájárulnak a város közösségi, kulturális és szakmai életéhez.
A díjazottak között szerepel Róth András Lajos nyugalmazott könyvtáros is, akit szakmai tevékenységéért és közösségi szerepvállalásáért ismertek el. A díj célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a személyekre, akik nemcsak lakói, hanem aktív építői is Székelyudvarhely közösségének.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/akik-nem-csak-lakoi-hanem-epitoi-is-szekelyudvarhelynek-n-ok-lettek-a-legprimabb-polgarok-iden
--Tízezer eurónyi borral ismerik el Bodor Ádám munkásságát
A 90 esztendős, Kossuth-díjas Bodor Ádám kapja azt az idén debütáló Hummel & Prae Irodalmi Díjat, amelyet a Prae Kiadó és a villányi Hummel Pincészet alapított. Az új szépirodalmi díjat az Ünnepi Könyvhéten nyújtják át jelentős életművel rendelkező, magyar nyelven író szerzőnek.
Az elismerés nem csupán szakmai (azoknak jár, akik munkássága felszabadít, kiutat mutat a dogmák fogságából), hanem valószínűleg rendkívül ízletes is. A díj fizikai megjelenése ugyanis egy hordónyi (228 liter) palackozott bor az ökológiai gazdálkodásból származó pincészettől, amelynek értéke nagyjából tízezer euró.
Forrás és a teljes cikk itt: https://fidelio.hu/konyv/tizezer-euronyi-borral-ismerik-el-bodor-adam-munkassagat-185085.html
KITEKINTŐ
--Margó Irodalmi Fesztivál, 15. kiadás
2026. április 9. és 11. között rendezték meg a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivált a margitszigeti Kristály Színtéren, a Bartók Tavasz keretében, a Müpával közös szervezésben. A jubileumi, 15. Margó középpontjában Bereményi Géza 80. születésnapja, Krasznahorkai László életműve, valamint a költészet ünneplése állt.
A fesztiválon új könyvét mutatta be többek között Grecsó Krisztián, valamint friss kötettel érkezett többek között drMáriás, Halász Rita, Fehér Renátó, Pion István, Vida Kamilla is. Az első esten dalok, történetek és filmrészletek idézték meg Bereményi Géza életművét, míg a második napon különleges irodalmi-zenei esttel ünnepelték Krasznahorkai Lászlót, egyben emléket állítva a 2026 januárjában elhunyt Tarr Béla filmrendezőnek.
A zárónapon, a költészet napjához kapcsolódva „Ez a kor néma” címmel költők, slammerek és rapperek közös estje kapott helyet, Simon Márton, aki 15 évvel ezelőtt a Margón mutatkozott be slammerként, szerzői estet tartott.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/a-15-eves-margo-irodalmi-fesztival-a-nobel-dijas-krasznahorkait-a-80-eves-beremenyit-es-a-verset-unnepli.html
ÉVFORDULÓK
--140 éve született Tóth Árpád
2026. április 14-én 140 éve múlt annak, hogy Aradon megszületett Tóth Árpád, a magyar líra egyik legfinomabb hangú, elégikus költője. A Krónika cikke felidézi életútját, betegségekkel és veszteségekkel terhelt sorsát, valamint költészetének meghatározó vonásait: a melankóliát, a lét bizonytalanságának érzékeny megfogalmazását és a nyelvi igényességet.
A megemlékezés hangsúlyos eleme, hogy Erdélyben ma alig van jelen az életmű. Ujj János aradi helytörténész, újságíró, nyugalmazott történelemtanár, aki jelenleg könyvet ír Tóth Árpádról, arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a városban több emlékjel őrzi a költő nevét, „a magyar költészet egyik csúcsát jelentő Tóth Árpádot Romániában szinte teljesen elfeledték”. Mint elmondja, mindössze két, azonos című (Lélektől lélekig) válogatás jelent meg, amelyek az életmű töredékét tartalmazzák.
Az írás így nemcsak évfordulós portré, hanem figyelmeztetés is: Tóth Árpád életműve ma is újraolvasásra és újraértékelésre szorul az erdélyi kulturális közegben.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronika.ro/kultura/lirai-sors-140-eve-szuletett-aradon-a-magyar-irodalom-legelegikusabb-koltoje
--Gazda József kilencven éves
Gazda József nyugalmazott tanár, író, szociográfus, művelődésszervező 2025. április 8-án töltötte be 90. életévét. Ez alkalomból otthonában köszöntötték fel családtagjai és helyi vezetők, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Gyerő József polgármester. Az ünnepi alkalom tartalmas beszélgetéssé alakult. Nemcsak egy életút felidézése történt meg, hanem egyfajta számvetés is: múltról, jelenről és arról, ami még előtte áll a közösségnek.
A Háromszék napilap cikke egy szellemileg ma is aktív, figyelő ember képét rajzolja meg, akinek a józan önreflexió végigkíséri szavait. A jelenről beszélve nem túl derűlátó. Zavaros, feszültségekkel teli időket érzékel, és különösen aggasztónak tartja a közélet eldurvulását. A politikai szembenállás szerinte túllépett a vitán: sokszor inkább gyűlöletkampányként működik, amely embereket fordít egymás ellen, akár családokon belül is.
A beszélgetés végén, a jövő felé fordulva, van egy fontos, megfigyelése is: tapasztalata szerint a román értelmiség körében egyre többen vannak, akik tisztábban, becsületesebben viszonyulnak a magyarkérdéshez.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/180124/beszelgetes-multrol-es-jovorol-gazda-jozsef-kilencveneves
--Száz éve született Janikovszky Éva
Janikovszky Éva születésének centenáriuma alkalmából a Móra Könyvkiadó emlékkötetet jelentet meg Utazás az íróasztalom körül címmel, amelyben szinte teljes mértékben eddig publikálatlan, a szerző hagyatékában található írások szerepelnek. Így nemcsak az ismert gyerekirodalmi szerző, hanem az alkotó mögötti ember is kirajzolódik.
A szövegek egyszerre idézik fel a családi emlékezetet és az írói pálya alakulását, azt a folyamatot, ahogyan a mindennapi tapasztalatok irodalommá formálódnak. A kötet így nemcsak tisztelgés, hanem újraolvasási ajánlat is, amely rámutat, hogy Janikovszky Éva művei generációkon átívelően maradtak élők és érvényesek.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/beleolvaso/janikovszky_eva_emlekkonyv_beleolvaso_jubileum_mora.html
KÖNYVAJÁNLÓ
--Thália marosvásárhelyi nyughelyei – emlékkönyv a színházi közösségről
A közelmúltban megjelent, Emlékkönyv című, Barabás Olga és Ferencz Éva szerkesztette album a marosvásárhelyi színház művészeinek sírhelyeit gyűjti egybe: a százoldalas kötet 204 fotóval és kísérőszövegekkel dokumentálja a város temetőiben található nyughelyeket.
A kiadvány nemcsak emlékhelyeket sorakoztat fel, hanem több mint nyolc évtized színháztörténetét idézi meg, egy 58 tagú „égi társulat” életművén keresztül, miközben a marosvásárhelyi színházi közösség emlékezetét is újraéleszti.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/thalia-marosvasarhelyi-nyughelyei
--Tompa Andrea új regénye: Kiváló testek
Tompa Andrea új regénye, a Kiváló testek 2026 júniusában fog megjelenni az Ünnepi Könyvhétre, Tillai Tamás borítótervével, de már előjegyezhető.
A kötet a hatalom működését és a kíváncsiság társadalmi természetét vizsgálja: a fülszöveg szerint „a poklot a kíváncsiak számára csinálták”, ahol a megfigyelés és a személyes viszonyok feltárása a közösségek működését is alakítja.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/tompa_andrea_uj_regeny_kivalo_testek_infok.html
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Keszthelyi György költő, író
2026. április 16-án, 71. életévében elhunyt Keszthelyi György kolozsvári költő, író és képzőművész. Írásai rendszeresen jelentek meg a Helikon, a Látó, a Székelyföld és más erdélyi, valamint magyarországi folyóiratokban és antológiákban.
Elsőként két, a Magyar Elektronikus Könyvtárban megjelent verseskötete látott napvilágot: a Bárány kalasnyikovval (2010) és a Csendéletmezsgyén (2013), majd nyomtatásban is sorra jelentek meg könyvei, köztük a Lélekzárka című kisregény (2014), a Lódenes embermadár (2015), a Beszámoló a látszatokról (2018), az Új világcsend vénülése (2021), a Szeretlek, Garfield (2023) és A költő lóvá változik (2023).
Idősebb korában kezdett el írni, főleg verseket, de prózát is. Ugyanakkor autodidakta módon festészettel, számítógépes grafikával is foglalkozott.
Forrás és a teljes cikk itt: https://helikon.ro/bejegyzesek/elhunyt-keszthelyi-gyorgy
--Meghalt Edith Éva Eger író, pszichológus
Életének 98. évében, 2026. április 28-án elhunyt Edith Eva Eger (Elefánt Edit), a világhírű, magyar származású pszichológus és író. A kassai születésű holokauszt-túlélőt 16 évesen deportálták Auschwitzba, ahol édesanyja halálának napján Josef Mengele előtt kellett táncolnia az életéért.
Évtizedekkel az Egyesült Államokba való emigrálása után, 51 évesen doktorált pszichológiából, hogy saját traumáit feldolgozva másoknak segítsen. Világhírnevet 89 éves korában szerzett, amikor megírta A döntés című memoárját, amely a belső szabadság és a megbocsátás alapművévé vált. Utolsó kötete, A balerina 2024-ben jelent meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/meghalt-edith-eva-eger-iro-pszichologus-holokauszt-tulelo.html
--Elhunyt Sebő Ferenc népzenekutató, zenész
Életének 80. évében, 2026. április 27-én elhunyt Sebő Ferenc zenész, népzenekutató, előadóművész. Bár eredetileg építészmérnökként végzett, neve összefonódott a magyar népzene újjáélesztésével: a táncházmozgalom egyik legfontosabb elindítójaként és motorjaként generációkkal szerettette meg az erdélyi és anyaországi dallamokat.
Az irodalom kedvelői számára különösen kedves marad gazdag versmegzenésítői munkássága: József Attila, Weöres Sándor, Lázár Ervin és Nagy László sorai az ő dallamaival váltak sokak számára énekelhetővé és átélhetővé. 2018-ban a Sebő-együttes Árdéli szép tánc címmel CD-t és könyvet is kiadott, amelyen Kovács András Ferenc költő megzenésített verseit éneklik.
Saját együttese élén több mint harminc lemezt jegyzett, kutatóként pedig a népzene tudományos rendszerezésében is maradandót alkotott. 2012-ben kapott Kossuth-díjat, 2014-ben a Nemzet Művészének választották.
Forrás: https://litera.hu/hirek/meghalt-sebo-ferenc-nepzenekutato-zenesz.html
--Meghalt Czegő Zoltán költő, író
2026. április 29-én elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró.
1938. június 18-án született Bukarestben. A középiskolát Sepsiszentgyörgyön végezte, 1955-ben érettségizett a Székely Mikó Kollégiumban, ahol alapító tagja volt a kollégium népi együttesének, illetve ő írta meg 1969-ben az iskola himnuszát, Igazat vallani címmel. 1957-től a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen pedagógia–magyar szakos tanári képzésen folytatta tanulmányait. Ezt követően 1967-ig tanított Korondon, majd 1968-ban visszatért Sepsiszentgyörgyre, ahol a frissen alapított Megyei Tükör belső munkatársa lett. 1988-ban a Kommunista Párt eltiltotta cikkei közlésétől és a laptól. 1988-ban menedékjogot kért Magyarországon, üzemi újságíró lett. 1991-től a Magyar Fórum főmunkatársa, 1992-től az Új Magyarország belső munkatársa. 2010-ben, már nyugdíjasként költözött vissza Sepsiszentgyörgyre. 2012 és 2016 között a Helyi Tanács tagjaként munkálkodott. A Székely Hírmondó főmunkatársa volt.
1966-tól közölt verseket; a második Forrás-nemzedék költője volt. Pogány liturgia című első verseskötete 1970-ben látott napvilágot. Pályája során verseskötetei mellett számos elbeszélése, novellája, regénye, publicisztikája jelent meg. 2004-ben az Irodalmi Jelen regénypályázatán Időrianás című regényével különdíjat nyert. Czegő Zoltán összes versei – 1970–2020 című gyűjteményes kötetét a Tortoma Kiadó jelentette meg két kötetben 2021-ben. Munkásságát Sepsiszentgyörgy önkormányzata 2020-ben Pro Urbe-díjjal ismerte el. 2023-ban Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott.
Emlékező írás a Háromszék napilapban: https://www.3szek.ro/load/cikk/180498/elhunyt-czego-zoltan
MOZAIK
--Dalszövegtől versig: a Kinde Annamária-történet
Kinde Annamária (1955-2014) költő, dalszövegíró, újságíró, szerkesztő idén júniusban lenne hetvenéves.
A Szabadság online hasábjain megjelenő Erdélyi magyar nőírók sorozatában Balázs Imre József Kinde Annamária pályáját és költészetének alakulását is bemutatja. Kiemeli, hogy Kinde verseinek egyik fontos sajátossága a dalszerűség, ami nem véletlen: fiatalon dalszövegíróként is alkotott, például a Garabonciás-dalszövegek legnagyobb részét ő írta. Ez a háttér később is érezhető maradt lírájában.
A szerző szerint Kinde hosszabb útkeresés után találta meg saját hangját, költőként elhúzódott a pályakezdése: legelőször 1985-ben szerepelt az Alapművelet című versantológia szerzői között, amely személyes, mégis időtálló költészetet eredményezett. Első önálló verseskötete, A hiúzok természetéről 1996-ban jelent meg. Verseiben visszatérő motívum a szabadságélmény és a múlt – például a Szent Anna-tó körüli élmények világa. Összességében a cikk egy olyan alkotói pályát rajzol fel, amely a dalszövegektől jut el az egyéni hangú, kiforrott költészetig.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/article/dalszovegtol-versig-kinde-annamaria-tortenet
--Világsztárokkal viszik vászonra Márai Sándor leghíresebb regényének történetét
Szabó István A gyertyák csonkig égnek című Márai Sándor-regényt viszi vászonra Ralph Fiennes, Viggo Mortensen és Charlotte Rampling főszereplésével. A forgatókönyvet Christopher Hampton írta.
A film szinopszisa szerint egy pszichológiai párbaj lesz a két elválaszthatatlan barát, Henrik (Fiennes) és Konrád (Mortensen) között, akik évtizedekkel utóbbi rejtélyes eltűnése után, egy este leforgása alatt feltárják a titkot, ami annak idején szétválasztotta őket, követve Márai regényének központi konfliktusát. A rendező számára a mű különösen fontos, hiszen – mint fogalmazott – régóta foglalkoztatja a történet filmes adaptációja.
A nemzetközi szereplőgárdával készülő alkotás ismét jelentős figyelmet irányít Szabó István munkásságára, és újabb bizonyítéka annak, hogy a magyar irodalom klasszikus művei világszinten is erős filmes alapanyagot jelentenek.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/vilagsztarokkal-viszi-vaszonra-szabo-istvan-marai-sandor-leghiresebb-regenyenek-tortenetet
--Könyvtörténeti kuriózumok
Kozma Mária izgalmas kultúrtörténeti kalandozásra hívja az olvasót, amelyben a könyvtártechnika múltjának két végletét mutatja be. Feleleveníti az olvasókerék intézményét, amelyet a középkori mesterek azért alkottak meg, hogy könnyebben kezelhetővé tegyék a 9-10 kilogrammos, robusztus kódexeket. Ez az elmés, forgatható polcrendszer lehetővé tette, hogy a tudósok egyszerre nyolc-tíz kötetet tartsanak nyitva és forgassanak a szemük elé.
A cikk másik érdekessége egy 20. századi „tartósított bolondság”, amely egy Amerikába emigrált magyar férfi, Vajnai Lajos nevéhez fűződik, aki elkészítette a világ legnagyobb bibliáját.
Forrás és a teljes cikk itt: https://hargitanepe.ro/hirek/muhely/tartositott-bolondsagok-51
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Székely Mikó Kollégium, Domokos Géza Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth Melinda Márta.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.