ReMeK-e-hírlevél
XXI. évf., 2026/4. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--Elindult a Széchényi Ferenc Könyvprogram
--DráMÁzat VI
--Babits Mihály Műfordítói Ösztöndíj
HAZAI
--RMKE-képzés állománykezelés és közösségépítés témakörben
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Regionális és határontúli könyvtárszakmai konferencia Székelyudvarhelyen
--Digitalizált ősnyomtatványok, restaurált erdélyi fejedelmi portrék a Batthyaneum gyűjteményében
--A könyvtárak lassú visszaszorulása Arad megyében
--Az Arad Megyei Könyvtár párbeszédet kezdeményez az lakossággal
--Támogatókat keres a Bookurier – A könyv házhoz megy program
--Digitális központokká válnak a szilágysági könyvtárak
--Körvonalazódik a kolozsvári Mesekuckó Könyvtár Közösségi Kertje
RENDEZVÉNYEK
--Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája
--Rendkívüli irodalomóra Lackfi János verseivel
--Felolvasómaraton Baróton
--Amikor a könyvek és a mondatok segítenek élni
--Tóth Árpád Irodalmi Kör Aradon
--Csinta Samu: Ajtók kilátással – Könyvbemutató Sepsiszentgyörgyön
--Bemutatták Tóth László időbe zárt történeteit
--Virágok anyának és anyával – színekbe álmodott történet szeretetről és inspirációról
--Domonkos László: Az Ér mellékén – Könyvbemutató Szatmárnémetiben
--Demeter Szilárd jegyzetei az Orfeumban
--Váradi mozaik
--Kincses Elemér 80
INTERJÚ
--Beszélgetés Boros Emesével, a kolozsvári Szent Mihály plébánia levéltárosával
--Interjú Vermesser Levente költővel
DÍJAK
--Az év gyerekkönyve díjban részesült László Noémi
--Az Év Könyve – az EME Kiadó 2025-ös tudományos seregszemléje
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Nádasdy Ádám költő, nyelvész, műfordító
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--Erdélyi Zeneszerzők Archívuma
--Jelentős erdélyi sajtóanyagot digitalizált az ELTE és a Digitéka
--Wass Albert írói hagyatéka az Országos Széchényi Könyvtárban
MOZAIK
--Olvasó gyerekek döntöttek Guinness-rekordot egy angol városban
PÁLYÁZATOK
--Elindult a Széchényi Ferenc Könyvprogram
2026 márciusában elindult az év egyik legfontosabb könyvtári projektje, a Széchényi Ferenc Könyvprogram, amelynek keretében az Országos Széchényi Könyvtár és a Libri-Bookline együttműködésének köszönhetően a következő hónapokban 349 mű 80 ezer példánya jut el a Kárpát-medence magyar nyilvános és iskolai könyvtáraiba, 320 millió forint értékben.
A kezdeményezés célja, hogy a magyarországi és határontúli magyar könyvtárak naprakész, jó állapotú és a nagyközönség által kedvelt kiadványokkal gazdagíthassák állományukat, térítésmentesen.
A felajánlott könyvállomány sokszínű, a magyar szerzők – Arany János, Márai Sándor, Faludy György, Örkény István, Nemes Nagy Ágnes, Hajnóczy Péter és Térey János – művei mellett a világirodalom jelentős alkotói, többek között Robert Merle, Kurt Vonnegut, José Saramago, Mario Vargas Llosa és Margaret Atwood kötetei is megtalálhatók a kínálatban, akárcsak egyházi szerzők, például Ferenc pápa és Böjte Csaba művei, és kiemelkedően gazdag a gyermek- és ifjúsági könyvek választéka.
Forrás és a teljes cikk itt: https://friss.ro/szechenyi-ferenc-konyvprogram-varjak-a-konyvtarak-iskolai-konyvtarak-jelentkezeset
--DráMÁzat VI
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a nagyváradi Szigligeti Színház közös, nyílt, egyfordulós drámapályázatot hirdet három kategóriában. A pályázatoknak 2026. június 3-án 15 óráig kell megérkezniük a dramazat@szinhaz.ro e-mail címre. A pályázat jeligés. Az alkotáson és annak címén kívül kizárólag a pályázó egyénileg választott jeligéjét, illetve a pályázat megnevezését tartalmazhatja az e-mail. A pályázó nevét és jeligéjét tartalmazó zárt borítékot postán a Tomcsa Sándor Színház címére kell eljuttatni.
Forrás: https://helikon.ro/bejegyzesek/dramazat-vi
--Babits Mihály Műfordítói Ösztöndíj
A Kulturális és Innovációs Minisztérium megbízásából a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Petőfi Irodalmi Múzeum (a továbbiakban: MNMKK PIM) pályázatot hirdet olyan fiatal műfordítók részére, akik szépirodalmi (próza, líra, dráma, kísérleti irodalom) művek bármely idegen nyelvről magyar nyelvre történő műfordításához igényelnek támogatást. Az ösztöndíj célja, hogy tehetséges fiatal műfordítóknak segítséget nyújtson a pályakezdéshez, kedvező feltételeket teremtve a magas színvonalú műfordítói tevékenységhez. Pályázat benyújtására jogosult az az 1986. január 1-jét követően született, műfordítói tevékenységet végző alkotó, aki a megpályázott ösztöndíj folyósításának időtartama alatt nem részesül központi költségvetési forrásból finanszírozott ösztöndíjban vagy államilag finanszírozott alkotói támogatásban. Előnyt jelenthet színvonalas orgánumokban már publikált műfordítás.
Forrás: https://dia.hu/babits-mihaly-osztondij
HAZAI
--RMKE-képzés állománykezelés és közösségépítés témakörben
2026. március 2. és 9. között a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete rövid, gyakorlatorientált képzést tartott szórványban élő, községi és kisvárosi könyvtárakban, könyvtári gyűjteményt kezelő intézményben dolgozó magyar kollégák számára. A képzés elsősorban állománykezelés, rendezvényszervezés és közösségépítés tematikával foglalkozott, vezetői Szabó Károly és Gálovits Rózsa, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár munkatársai voltak.
A képzésre Nagyenyeden, Szatmáron, Kolozsváron és Szalontán került sor, a projekt megvalósítása a Communitas Alapítvány pályázati támogatása révén volt lehetséges.
Forrás: https://www.facebook.com/groups/2263096380388684
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Interkulturális utazás: Portugália
2026. március 4-én a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében került sor a Care2Travel Egyesület interkulturális estsorozatának márciusi eseményére, amely nagy sikerrel és teltházzal zajlott.
Önkéntesünk, Daniela Fornelos izgalmas bemutatóval hozta közelebb a közönséghez Portugália gyönyörű tájait, kultúráját és életérzését. A résztvevők megismerhették a portugál ünnepeket, ételeket, valamint érdekes kulturális sajátosságokat is.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1451/interkulturalis-utazas-portugalia-2026-marcius
Közel 30 ezer olvasó, egy közös élmény
Lackfi János műveiből olvasott fel közel harmincezer résztvevő a Kájoni János Megyei Könytár által szervezett XVIII. nemzetközi felolvasómaratonon: az esemény 2026. március 10-én reggeltől estig, nyolc ország több településén zajlott magyarul és idegen nyelveken, illetve megzenésítve is hangzottak el részletek a szerző műveiből.
A hazai olvasók mellett az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Belgiumból, Olaszországból, Szlovákiából, Kárpátaljáról, Magyarországról is jelentkeztek résztvevők. Hargita megyéből mintegy 15 ezren vettek részt a kulturális rendezvényen: többnyire iskoláscsoportok jelentkeztek, de civil egyesületek és állami intézmények munkaközösségei is csatlakoztak a felolvasáshoz.
A megyei könyvtár előadótermében megrendezett megnyitón többek között Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának és a Hargita Népe szerkesztőségének munkatársai, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának tanárai és diákjai, a Care2Travel egyesület önkéntesei olvastak fel. Lackfi János életéről és műveiről dr. Tapodi Zsuzsa-Mónika irodalomtörténész, a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Kara Humántudományi Intézetének professzora beszélt, az előadóteremben pedig az esemény témájához kapcsolódó könyvekből és fényképekből készült tematikus kiállítás.
Lackfi János műveit megzenésítve is hallhatták a jelenlévők Majla Gézának, a Gál Sándor Általános Iskola pedagógusának és Elekes Zoltánnak, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetőjének előadásában.
https://www.facebook.com/reel/1414907253264961
Áramlatok az emberi lélekben – Szöllősi Mátyás-est a könyvtárban
2026. március 16-án pezsgő, irodalmi hangulat töltötte be a Kájoni János Megyei Könyvtár Cseke Gábor rendezvénytermét, ahol Szöllősi Mátyás kötete, a Váltóáram bemutatójára került sor. Az eseményen a közönség nemcsak a szerző könyvének fordításával ismerkedhetett meg, hanem mélyebb bepillantást is nyerhetett a mű mögötti gondolatokba. A könyv román nyelven is megjelent, George Volceanov fordításában, a Tracus Arte Kiadó gondozásában.
A beszélgetést a szerzővel és George Volceanov műfordítóval dr. Tomonicska Ingrid egyetemi adjunktus vezette, érzékeny, frappáns kérdésekkel segítve a kötet lényegének feltárását. A közönség élénk figyelemmel hallgatta az író gondolatait a novellákról, amelyek az emberi lélek rejtett rétegeit és a hétköznapi élet mélyebb dimenzióit tárják fel.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1454/valtoaram--aramlatok-az-emberi-lelekben
Városi séták – interaktív helytörténeti foglalkozás
2026. március 19-én ismét különleges időutazásra hívtuk a kíváncsi fiatalokat a Kájoni János Megyei Könyvtárba. A Városi séták interaktív helytörténeti foglalkozáson a Petőfi Sándor Általános Iskola lelkes elsősei vettek részt – igazi kis felfedezőcsapat gyűlt össze!
Játékos feladatokon keresztül ismerkedtek meg a város titkaival: régi történetek, izgalmas legendák és híres személyek nyomába eredtek. Olyan helyszíneket fedeztek fel, amelyek mellett talán nap, mint nap elsétálnak, azok mégis rengeteg érdekességet rejtenek.
A kalandhoz térkép is járt, a csapatok együtt kutattak, gondolkodtak, és sok-sok „aha!”-pillanat közepette rakták össze a múlt darabkáit – nem kevés nevetéssel fűszerezve.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1455/varosi-setak-interaktiv-helytorteneti-foglalkozas
Színek, kreativitás és lelkes gyerekek a vakációs festőműhelyben
Négy napon át alkottunk együtt a Kájoni János Megyei Könyvtár vakációs festőműhelyében. Ez idő alatt 42 gyermek vett részt a foglalkozásokon, sokan közülük több alkalommal is visszatértek, sőt, néhányan mind a négy napon velünk festettek – így összesen 84 részvételt számoltunk.
A gyerekek különböző alakú vásznakra festettek temperával: igazán csodálatos alkotások születtek.
Szívből gratulálunk minden kis alkotónak a szép munkákért és a lelkes részvételért! Köszönjük a szülők bizalmát is – reméljük, a jövőben is hasonló szép és inspiráló élményekben lehet részünk.
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Aki megvette a könyvet a könyvtárnak, az kölcsönözhette ki elsőként
Olvasói adományoknak köszönhetően bővült a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár állománya, miután a tavaly év végi megszorítások miatt nem tudott új olvasmányokat beszerezni az intézmény. Gyűjteményük számos magyar és román nyelvű kiadvánnyal gazdagodott.
Új gyermekkönyvek és regények kerültek fel a megyei tanács fenntartásában működő könyvtár polcaira az idei év elején. A kiadványok beszerzéséhez az olvasóközönség segítségét kérték, ugyanis az önkormányzat biztosította volna ugyan a szükséges anyagiakat, a kormány megszorító intézkedései miatt a könyvtár 2025 utolsó negyedévében nem költhetett állománybővítésre.
A gyűjtést még tavaly decemberben hirdette meg a könyvtár a Facebookon. Húsz magyar és húsz román könyvcímet tettek közzé a kiadványok árával együtt, és az olvasók ezekről a listákról választhatták ki azokat, amelyek számukra szimpatikusak. Az intézmény kérése az volt, hogy a választott könyv árát utalják át a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület bankszámlájára, ezzel segítve az állománybővítést. Cserébe az intézmény felajánlotta, hogy az új kiadvány első kölcsönzője az a személy lehessen, aki elősegítette annak megvásárlását. A kezdeményezés várakozáson felüli sikert hozott: alig két hét alatt minden könyv gazdára talált, és az év elejére a polcokra is kerülhettek.
Pokoltó - Szabó Róbert Csaba könyvbemutatója
2026. március 6-án Szabó Róbert Csaba marosvásárhelyi író, drámaíró és szerkesztő Pokoltó című, tavaly megjelent regényét mutatták be a Bod Péter Megyei Könyvtárban. A szerzővel Szonda Szabolcs könyvtárigazgató beszélgetett.
A Pokoltó középpontjában a ’70-es évek Romániája és a ’40-es évek Erdélye áll, no meg egy tó, amely „a pokol száját fedi el”. A történet az 1977-es bukaresti földrengés kaotikus napjaiban kezdődik, ahol a főszereplő, Ila, eltűnt férjét keresi. Egy váratlan levél hatására visszatér a múltjukat meghatározó Pokoltóhoz, amely Szilágysomlyó melletti fürdőhely. A regény két idősíkot ölel fel: az egyik az 1940-es éveké, amikor Ila tizenöt évesen a Pokoltó-fürdőn dolgozik, a másik pedig az 1977-es földrengés ideje. A történet középpontjában a trauma, az emlékezés és a túlélés áll, miközben a 20. századi történelem kevéssé ismert eseményeit és helyszíneit tárja fel. Hősei a túlélés illúziójának fogságában bolyonganak fél évszázadon át a háború vagy éppen a földrengés díszletei között.
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/hu/pokolto-szabo-robert-csaba-konyvbemutatoja.html
Fejér Tamás író közönségtalálkozója
2026. március 17-én Fejér Tamás íróval találkozhattak az olvasók a Bod Péter Megyei Könyvtárban. Az est vendége a 2025-ben megjelent, „Lészen jövő”, illetve Az Ojtozi szoros, háborúban és békében című ikerkötetek társszerzője volt. A könyvbemutató beszélgetést Salamon Ferenc helytörténész moderálta.
Fejér Tamás 1951-ben született, többdiplomás agrármérnök, újságíró. Már tizenhét éves korában beleszeretett Erdélybe; a Kárpát-medencei Magyarok Kulturális Egyesületének (KMKE) alapítója, jelenleg elnöke. A KMKE a Kárpát-medencei magyarság fennmaradásáért, önazonosságának megőrzéséért és fejlődéséért tevékenykedő kulturális hagyományőrző, érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezet.
A „Lészen jövő” portré- és életképsorozat egy székely ezermesterről és polihisztorról, a szóbeli történelem medrében. A kilencvenedik éves Rózsa József makulátlan egyszerűséggel ír életéről, családjáról, a nehézségekről, az örömökről, bizakodóan, a felsőháromszéki ízes nyelvjárásban. A könyvben visszaköszönnek a természettel összhangban élő egykori faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, a mindennapi életben irányt mutató népi bölcsességek és a sallangok nélküli kifejezésmód.
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/hu/fejer-tamas-konyvbemutatoja.html
Forradalmi gőzős – 2026
Idén is, a hagyományokhoz híven, nagy érdeklődés övezte a Forradalmi gőzös című programot. A könyvtár által, a Vadon Egyesület szívélyes közreműködésével osztályok számára meghirdetett tematikus kisvonatozásra mindkét napra gyorsan beteltek a helyek. A város iskoláiból érkező fiatalok megismerkedhettek a sepsiszentgyörgyi forradalmi helyszínekkel, emlékekkel, megtudhatták, ki is az a Berde Mózsa, és hogy a szobra nem csupán azért áll a parkban, hogy pacsizhassanak vele, hanem mert a forradalomban is fontos szerepet játszott; értesülhettek arról, hogy miért nem borozgatott Petőfi az édesapjával, ahogyan azt versében írta, vagy hol is volt Petőfi, amikor a kanyargó Tiszáról írt. Azt is megtudhatták, hogy mi köze Józef Bemnek vagy Kossuth Lajosnak Sepsiszentgyörgyhöz, hol volt Gábor Áron ágyúöntő műhelye a városban, hol találhatók az eredeti oroszlánok a parkban lévő ‘48-as emlékműről, vagy hol próbálta ki Gábor Áron 1848 novemberében az első ágyúit.
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/hu/forradalmi-gozos-sepsiszentgyorgy-utcain-2026.html
Idén is lesz Könyvkelengye
Összesen hétszáz gyermeknek ajándékoz könyvet idén Sepsiszentgyörgy önkormányzata. A Bod Péter Megyei Könyvtárral 2010-ben indított Könyvkelengye programban – amelyben 2019 óta a könyvtártámogató egyesület is részt vesz – eddig közel hétezer csomagot osztottak ki azzal a céllal, hogy már zsenge korban megszerettessék az olvasást.
Ebben az évben 600 első osztályos kisdiák kap korához illő meséskönyvet, és 100 újszülött családját várják egy külön számukra készült összeállítással, amely klasszikus mondókákat, verseket, meséket tartalmazó kötetből, ötleteket és javaslatokat felsorakoztató könyvkalauzból és a baba, valamint az egyik szülő nevére kiállított könyvtári belépőből áll.
A könyvtár igazgatója, Szonda Szabolcs a Könyvkelengye programról elmondta: a sepsiszentgyörgyi újszülöttek (3 év alatti kisgyermekek) ajándékát a könyvtár gyermekrészlegén, illetve a Sport utcai fiókkönyvtárban vehetik át a szülők, az elsősöknek találkozást szerveznek a szerzővel – az utóbbi két évben a Sepsi Book könyvvásár és irodalmi fesztivál keretében került erre sor –, és akkor adják át a számukra kiválasztott, igényes könyveket. Zömük magyar nyelvű, de román és vegyes csomagokat is készítenek a kétnyelvű családoknak.
A könyvtár honlapján elérhető tájékoztatás szerint a Könyvkelengye programban 2026. január végéig 1991 kisgyermek kapott színvonalas olvasnivalót, a nagyobbak közül pedig 2025. május végéig összesen 6903, mert voltak olyan évek is, amikor a végzős diákoknak is jutott könyvajándék. Az olvasásra ösztönző programot a februári tanácsülésen öt évvel (2031-ig) hosszabbították meg.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/179463/iden-is-lesz-konyvkelengye
--Regionális és határontúli könyvtárszakmai konferencia Székelyudvarhelyen
2026. március 20-án folytatódott a Betűkben (is) összekapcsolva – Határtalan könyvtári megoldások című könyvtárszakmai konferencia a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. Február 6-i, kecskeméti előzményét követően a találkozó célja továbbra is a Kárpát-medence könyvtárai közös munkájának megerősítése, valamint az olvasást népszerűsítő tevékenységek ismertetése volt – természetesen figyelembe véve a digitális lehetőségeket is.
A plenáris előadásokat és a workshopokat egyaránt a kecskeméti Katona József Könyvtár alkalmazottjai tartották. A workshopok gyakorlati hasznossága valóban segítette szakmailag a konferenciára jelentkező könyvtárosokat. Mindig lehet újat találni, csipegetni az ötletek kimeríthetetlen tárházában.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2026/03/regionalis-es-hataron-tuli_26.html
--Digitalizált ősnyomtatványok, restaurált erdélyi fejedelmi portrék a Batthyaneum gyűjteményében
Digitalizálták a Batthyaneum ősnyomtatványainak felét, közölte a muzeális értékű gyulafehérvári téka. Azt is tudatták, hogy elkezdődött a Batthyaneum gyűjteményében található fejedelmi portrék restaurálása. Ezeket a látogatók a fejedelmi palotában fogják tudni megcsodálni a munkálatok végeztével.
A nagy értékű tárgyak szkennelését 2025 szeptemberétől 2026 januárjáig végezték. Az intézmény képviselői azt vallják, hogy a kultúra nemcsak fontos, hanem alapvető minden nemzet, közösség és ember számára, és ez talán csak akkor érint meg igazán, amikor elvesztése kockázatával szembesülünk, írják a közösségi médiában, ahol a digitalizált ősnyomtatványok, kódexek legszebbjeinek fényképét is közzétették.
A Batthyaneum több tekintetben is kiemelkedő érték: itt őrzik a jelenlegi Románia területén található középkori latin kódexek 80 százalékát. A könyvtár 60 ezer kötete közül 927 kézirat és kódex, 565 ősnyomtatvány. Csak a régi bibliagyűjteménye hatszáz kötetes.
--A könyvtárak lassú visszaszorulása Arad megyében
Arad megye vidéki kultúrája az elmúlt évtizedekben mélyen megváltozott. Egyre kevesebb könyvtár működik a községekben, pedig ezek korábban a helyi közösségek fontos információforrásai voltak. Ha az 1990-es években a megyében több mint 70 könyvtár működött, ma már csak nagyjából 20 van nyitva, további 10 pedig felújítás vagy áthelyezés alatt áll.
Ionel Bulbuc, az Arad Megyei Könyvtár vezetője az Agerpresnek nyilatkozva elmondta, hogy vannak programok a könyvtárak megmentésére. Hozzátette: a megyei könyvtár kreatív megoldásokkal próbálja vonzóvá tenni a könyvtárakat. Ilyen például a Meséket szövünk projekt, amelyben írók, színészek és mesemondók olvasnak fel a gyerekeknek. A program 2002-ben indult, és kezdetben a könyvtárban, iskolákban és óvodákban tartották az előadásokat. Ma már a megye több könyvtárában is működik, nagy sikert aratva a fiatalok körében.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.nyugatijelen.com/kultura/a-konyvtarak-lassu-visszaszorulasa
--Az Arad Megyei Könyvtár párbeszédet kezdeményez az lakossággal
Az Arad Megyei Könyvtár 2026. március 5-én elindította a Számít a véleményed című nyilvános felmérést, amelynek célja, hogy az olvasók és az aradi közösség tagjai aktívan hozzájáruljanak a könyvtár könyvgyűjteményének és kulturális programjainak fejlesztéséhez.
A kérdőív segítségével a könyvtár szeretné megtudni:
• milyen könyveket és szerzőket szeretnének az olvasók viszontlátni a gyűjteményében,
• milyen típusú kulturális programok vonzanák jobban a könyv- és kultúrakedvelő közönséget,
• milyen ötletek vagy javaslatok járulhatnak hozzá a kulturális kínálat bővítéséhez.
A kérdőív kitöltése körülbelül három percet vesz igénybe, és online elérhető a www.bibliotecaarad.ro/parerea-ta-conteaza linken.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.nyugatijelen.com/kultura/a-konyvtar-parbeszedet-kezdemenyez-az-aradiakkal
--Támogatókat keres a Bookurier – A könyv házhoz megy program
A Szatmárnémeti Megyei Könyvtár új kezdeményezést indított, Bookurier – A könyv házhoz megy elnevezéssel. A program célja, hogy eljuttassák a könyvek örömét olyan vidéki településekre is, ahol nincs könyvtár, nincs könyvkölcsönzési lehetőség, és a gyerekeknek gyakran esélyük sincs rendszeresen könyvekhez jutni. A Bookurier keretében könyveket visznek ezekre a közösségekbe, mesét olvasnak, játékos foglalkozásokat tartanak, és lehetőséget teremtenek arra, hogy a gyerekek megismerjék az olvasás varázsát. Ehhez a küldetéshez keresnek partnereket és támogatókat. Arra kérik a kiadókat és könyves műhelyeket, hogy könyvadománnyal támogassák programjukat, hogy minél több gyermekhez juthassanak el minőségi, izgalmas olvasmányok.
--Digitális központokká válnak a szilágysági könyvtárak
Harminckét szilágysági könyvtár újult meg és alakult át modern közösségi térré Szilágy Megye Tanácsa által koordinált, mintegy 3,5 millió lejes digitális fejlesztési projekt révén. A beruházás előrehaladását a napokban helyszíni ellenőrzésen is értékelték. Szilágyi Róbert-István, Szilágy Megye Tanácsának alelnöke hangsúlyozta: a kezdeményezés nemcsak infrastruktúrát fejleszt, hanem több ezer ember digitális felzárkózását is szolgálja.
A program keretében három település – Szilágysámson, Debren és Galgó – könyvtárát felújították és korszerűsítették. Emellett a projektben részt vevő összesen harminckét könyvtár, köztük a zilahi, szilágysomlyói, zsibói, szilágycsehi, szilágybagosi, kémeri, krasznai, magyarkeceli, szilágynagyfalui, sarmasági és varsolci, korszerű informatikai eszközökkel gazdagodtak.
Forrás: https://maszol.ro/belfold/Digitalis-kozpontokka-valnak-a-szilagysagi-konyvtarak
--Körvonalazódik a kolozsvári Mesekuckó Könyvtár Közösségi Kertje
ZümmZug elnevezéssel hozzák létre a kolozsvári Heltai Alapítvány székhelyén a Mesekuckó közösségi kertjét. 2026. március 25-én közel húsz kisebb és nagyobb gyermek vett részt a Vig Boglárka, a Mesekuckó könyvtárosa által e témában kigondolt foglalkozáson.
„A közösségi kert és kertészkedés ötlete onnan indult, hogy múlt ősszel találkoztam a népszerű Zöld Könyvtár mozgalommal. A mozgalomba bekapcsolódó könyvtárak természetvédelemmel kapcsolatos tevékenységeket, programokat szerveznek. A Heltai Folk Centernek van hatalmas udvara, hátul pedig van kis füves terület. És arra gondoltam, hogy ez a közösségi kertészkedés jól működő dolog lehet” – mesélte a könyvtáros. Hozzátette: azok a gyerekek, akik tömbházban nőnek fel, nem feltétlenül tudják, hogyan lesz a magból paradicsom, hogyan nevelik a paradicsomot, amit a boltból vásárolunk. Vig Boglárka hangsúlyozta, hogy a programba bármikor be lehet kapcsolódni.
Forrás: https://szabadsag.ro/article/korvonalazodik-mesekucko-kozossegi-kertje
RENDEZVÉNYEK
--Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája
Az új beszélgetéssorozat egyrészt a közönség figyelmébe akar ajánlani frissen megjelent könyveket, azok értékelő elemzésével, részletes bemutatásával párbeszédet, akár vitát folytatva a művekről, másrészt közvetlen visszajelzést akar adni a szépirodalmi szerzőknek munkáikról, megteremtve a recepció nyilvános tereit, amelyek eddig hiányoztak, harmadrészt pedig, különböző értelmezői közösségek tagjait kérve fel a közreműködésre, a kritikai eszmecsere fórumát is meg kívánja teremteni.
Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első alkalmát 2026. március 26-án tartották meg a kolozsvári Bulgakov kávéházban – számolt be róla az írószervezet. Vermesser Levente Odakint és idebent című, a Bookart kiadónál megjelent kötetéről beszélgetett Antal Balázs, Borsodi L. László, Codău Annamária, Demeter Zsuzsa és Lapis József.
--Rendkívüli irodalomóra Lackfi János verseivel
2026. március 23-án a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosának, Borbé Leventének lehetősége nyílt egy rendkívüli magyaróra megtartására, amelyet Tankó Józseffel, a IX. D osztályfőnökével együttműködve sikerült megvalósítani. A Lackfi János költeményei közül kiválasztottt alkotásokat a könyvtáros a diákok szemléletéhez próbálta igazítani, idézve a kamaszkor nyugtalan és néha nehezen érthető hangulatát. Szó esett a különbözőségekről, a problémák tornyosulásáról, a gátlásokról, az indulatokról és természetesen az elfogadásról, valamint a hasonlóságokról is. Az óra első felében a fiatalok ízelítőt kaptak a sokféle közösség működésének elengedhetetlen szabályairól, majd szó esett az iskolán és az osztályon belüli kapcsolódásokról, a haveri, baráti vagy társas kapcsolatok megnyilvánulásairól.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2026/03/rendkivuli-irodalomora-lackfi-janos.html
--Felolvasómaraton Baróton
Sikeres felolvasómaratont tartottak 2026. március 10-én a baróti Gyulai Livíusz Városi Könyvtár Pál Antal olvasótermében.
Tanáraik irányítása mellett a Demeter Zoltán könyvtáros által szervezett felolvasómaratonba több osztály diákjai is bekapcsolódtak, mi több, a könyvtáros elmondása szerint a délutáni órákra magánszemélyek, családok is jelezték részvételi szándékukat. Olyan diákok is voltak, akik az iskolában, osztálytermükben olvastak fel.
A könyvtárban 11 órakor kezdődött felolvasómaratont Demeter Zoltán nyitotta meg, elmondva, hogy a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár főszervezésében létrejövő felolvasást 18. alkalommal tartják, ő újdonsült könyvtárosként viszont először szervezhette meg. Ezután Lackfi Jánosról ejtett néhány szót, megjegyezve: első alkalom az is, hogy egy kortárs költőről vagy íróról szól a felolvasómaraton.
A felolvasó diákokat Benedek-Huszár János polgármester is köszöntötte, útravalóul hátrahagyva nekik, hogy szeressék az irodalmat, hiszen az irodalom az életben olyan, mint a fűszer az ételben: az étel fűszer nélkül ehetetlen, az élet irodalom nélkül ugyancsak ízetlen, élhetetlen.
Mindezt a diákok által felolvasott, sokszor humoros, jókedvre derítő Lackfi János-versek is alátámasztották. A baróti felolvasómaratonról Csiszér Éva Enikő, Velencei Piroska, Derzsi Zsuzsa és Csog Orsolya pedagógusok diákjai, de minden további résztvevő is új irodalmi élményekkel, ismeretekkel térhetett haza.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/179569/felolvasomaraton-baroton
--Amikor a könyvek és a mondatok segítenek élni
2026. március 25-én élőben beszélgetett Imre Eszter író, fordítóval, a Teleki Téka levéltáros könyvtárosával a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának hullámhosszán az Összhang szerkesztő-műsorvezetője, Nagy-Bodó Tibor. A könyv szerepének elengedhetetlen fontosságáról folyt a társalgás. Hiszen van, amikor az ember nem találja a megfelelő szavakat arra, ami benne történik. Ilyenkor segíthet egy könyv, egy vers vagy akár néhány, saját kézzel leírt mondat. Az írás és az olvasás nemcsak gondolatainkat formálja, hanem sokszor a lelkünket is megérinti: segít megérteni önmagunkat, feldolgozni élményeinket, és kimondani azt, amit talán másként nem tudnánk. De vajon a szavaknak valóban gyógyító ereje van? Kérdés az is, hogy miként hat ránk az olvasás, és mi történik bennünk, amikor írni kezdünk – akár naplót, levelet vagy történetet? Az Összhangban többek között arról beszélgettek, hogy milyen formában válhat az írás és az olvasás a belső rendteremtés, az önismeret és talán a gyógyulás egyik útjává.
Forrás: https://www.marosvasarhelyiradio.ro/ajanlok/amikor-a-konyvek-es-a-mondatok-segitenek-elni/
--Tóth Árpád Irodalmi Kör Aradon
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör 2026. március 16-án tartotta összejövetelét a helyi RMDSZ székházában. A közösség hölgyei mutatkoztak be verssel, prózával, műfordítással, képzőművészeti alkotással, a férfiak pedig március idusát köszöntötték.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/toth-arpad-irodalmi-kor-7
--Csinta Samu: Ajtók kilátással – Könyvbemutató Sepsiszentgyörgyön
Csinta Samu tizenhatodik, Ajtók kilátással című könyvének bemutatójára 2026. március 5-én került sor a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban. A szerzővel Farcádi Botond, a Háromszék napilap főszerkesztője beszélgetett. A rendezvény jó alkalmat kínált arra, hogy a közönség közelebbről is megismerje a kötet hátterét, témavilágát és szereplőit.
Csinta Samu Feleki László-, báró Eötvös József- és EMKE Spectator-díjas újságíró, közíró. Sepsiszentgyörgyön született 1960-ban, 1992-ben diplomázott Budapesten a Bálint György Újságíró Iskolában, 1999 szeptemberéig különböző magyarországi napi- és hetilapoknál dolgozott sportújságíróként. Azt követően 2008 tavaszáig a Krónika című erdélyi napilap főszerkesztője, a 2012-2015-ös időszakban pedig az Erdélyi Napló című hetilap szakmai irányítója volt. Két publicisztikai gyűjteményben való felbukkanását követően 2014-ben, illetve 2016-ban két nagysikerű, az erdélyi arisztokrácia újrakezdett történetéről szóló könyvet – Erdély újranemesítői, illetve Arisztokraták honfoglalása – jegyzett. 2015 tavaszán jelent meg a Plakátballada című dokumentumregénye, valamint A lélekmentő című, a híres erdélyi néprajzkutató, Kallós Zoltán első kilencven évéről szóló életregénye. A válaszúti alapítvány fennállásának huszonötödik évfordulójára, 2017 júniusában jelent meg az Úton az Ararát felé című könyve. A négyszeres olimpiai bajnok tornászról, Szabó Katiról írt, Az ötödik szer – Szabó Kati életei című életregényét 2018 januárjában mutatták be. 2020 decemberében látott napvilágot a Por alatt parázs című interjúkötete, 2021 augusztusában pedig a Bál a romkastélyban című, az arisztokraták erdélyi visszatérésének témáját tovább vivő dokumentumregénye került az olvasóközönség elé. 2021 októberében Álmok álmodói címen publikálta a Sepsi OSK tízéves fennállása, a sepsiszentgyörgyi labdarúgás száz éve alkalmával megjelent kötetet. A 2023-ban megjelent Szú, moly, rozsda című riportkötet a csíksomlyói emlékpark előkészületeinek történetét örökíti meg. 2025 elején mutatták be a Háromszék sportcsillagai című kötetét.
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/179759/a-jo-interju-tovabb-zakatol-bennunk-csinta-samu-konyvbemutatoja
--Bemutatták Tóth László időbe zárt történeteit
2026. március 3-án mintegy harminc érdeklődő jelenlétében mutatták be a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ dísztermében Tóth László újságíró nemrég megjelent, Időbe zárt történetek című prózakötetét, a szerző hatodik könyvét. A szerzővel az irodalmi est házigazdája, Bakk Miklós politológus, a kiadvány lektora beszélgetett.
Bevezetőként Bakk Miklós arról szólt, hogy a szerző felkérésére lektorálta a kötetet, és nem utasíthatta vissza, hiszen Tóth László volt az, aki 2023-ban a Tortoma Könyvkiadó Sorsformálók sorozatában egy interjúkötetet jelentetett meg a vele folytatott beszélgetésekből. Azt is elárulta, hogy életpályájuk között is van párhuzamosság, hiszen mindketten műszaki végzettségűek, akik később belekóstoltak az írásba és a politikába.
Tóth László a kötet novelláinak, karcolatainak születéséről beszélt. Elmondta: amikor Sárosi Csaba grafikusművész elkezdte készíteni az általa pálcikaembereknek nevezett installációit, meghívta a műtermébe. Akkor a pálcikaemberek még halomban voltak, és megfogalmazódott benne a gondolat, hogy ezekkel lehetne kezdeni valamit, hiszen a figurák történeteket, emlékeket, sejtéseket és látomásokat idéznek fel. Amikor Sárosi Csaba tavaly kiállította az Incze László Céhtörténeti Múzeum termében a pálcikaembereket, akkor döntötte el, hogy kiválaszt közülük tizenhetet, és ír egy-egy hozzájuk kötődő történetet. A tizenhét írás különféle műfajok határmezsgyéjén mozog: van, amelyik novellaként formálódott, más inkább karcolat, tárcaszerű miniesszé vagy filozofikus parabola, egy-kettő közülük igaz történeten alapul – tudtuk meg a szerzőtől, aki arról is mesélt, hogy igyekezett rövid történeteket írni, mivel manapság az emberek nem szeretnek hosszú írásokat olvasni.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/179464/bemutattak-toth-laszlo-idobe-zart-torteneteit
--Virágok anyának és anyával – színekbe álmodott történet szeretetről és inspirációról
A tavasz érkezésével meghitt, különleges művészeti párbeszéd bontakozott ki az Arad Megyei Könyvtár falai között: anya és fia közös alkotói világa tárult a közönség elé. 2026. március 3-án az intézményben megnyílt a Virágok anyának és anyával című festészeti kiállítás. A tárlat nem csupán virágkompozíciók gyűjteménye, hanem érzékeny és őszinte találkozás az anya–fia kapcsolat tiszta érzelmeivel. A kiállítás alkotói Oana Pauli és mindössze ötéves fia, David, akik húsz különböző technikával készült munkát mutatnak be. A kiállítás különleges gerincét az a tíz festmény alkotja, amelyeken a kisfiú édesanyja képeit értelmezte újra a gyermeki tekintet szűrőjén át, a csodálat és a szeretet gesztusaként.
--Domonkos László: Az Ér mellékén – Könyvbemutató Szatmárnémetiben
2026. március 24-én Szatmárnémetiben, a Kültelki Református Egyházközség könyvtárában Domonkos László Az Ér mellékén című könyvének bemutatójára került sor, a Traditum Értékmentő Egyesület szervezésében. Bár az Alföld szülötte és budapesti lakos, a szerző mégis érdeklődve fordult az Érmellék felé, hiszen az elszakított szatmári részek mellett a partiumi tömbmagyarság legfontosabb régiójáról van szó.
A köztudatban nincs eléggé jelen Ady és Kazinczy szülőföldje, pedig kulturálisan, a hagyományok szintjén és tájkép szempontjából egy jól körülhatárolható tájegység, a maga egyedi ízével, ízes nyelvével, festői szelíd tájképével. Vízrajzi gerincét, az Ér nevű „pocsolyás, nagy árok” (Ady) adja. Van azonban egy ennél fontosabb és erősebb összetartó ereje, a hely szelleme, amely a magyarság és Kárpát-medence egyik legfontosabb, mégis méltatlanul kevéssé ismert kultúrtájává teszi az Érmelléket. Düledező és megújuló kúriák, udvarházak, festői pincesorok, a viszonylagos elszigeteltség által megóvott falukép, eltűnő és feladott és néhol újjáéledő hagyományok földje ez. Erről a jobb sorsra érdemes földről – és a könyvről – beszélgetett a József Attila-díjas szerzővel a szervező egyesület nevében Csókási-Budaházi Attila.
Forrás: https://friss.ro/konyvbemutato-domonkos-laszlo-az-er-melleken
--Demeter Szilárd jegyzetei az Orfeumban
Noha könyvbemutatónak indult, életút- és világszemlélet-beszélgetésnek is beillett Demeter Szilárd író, publicista, politikai elemző Hazaszótár című, száz rövid jegyzetet felvonultató, egyfajta szubjektív mindennapi iránytűnek is tekinthető kötetének sepsiszentgyörgyi bemutatója. A szerző beszélgetőtársa Incze Zsolt református lelkipásztor volt, a párbeszéd során igen messzire sikerült eljutni az alapnak vett család–haza–hit hármasából kiindulva. Életút, személyes élmények és nem utolsósorban az egyértelműen ellenszélben végzett közösségfejlesztés és kulturális nemzetépítés is terítékre került, ahogyan a folyamatosan és nagyon gyorsan változó világ jelentette kihívások.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/179758/biztos-pontok-a-viharos-valtozasban-demeter-szilard-jegyzetei-az-orfeumban
--Váradi mozaik
Völgyesi D. Erzsébet, a Fáklya és a Bihari Napló néhai munkatársának régi fényképekkel kiegészített, publicisztikai írásaiból válogató könyvet mutattak be 2026. március 6-án a nagyváradi Kiss Stúdió Színház Partiumi Színházi Gyűjtemény termében. A közreadott százhatvanhat publicisztikai írás három korszakot ölel fel. Az első a Fáklya periódusa 1986 és 1989 között. Ezt követik a Bihari Naplóban megjelent, nagyobb terjedelmű cikkek, végül pedig a lap osztrák tulajdonba kerülése utáni időszak, amikor a Postaláda rovatban közölték Völgyesi D. Erzsébet gondolatait.
--Kincses Elemér 80
A marosvásárhelyi író, drámaíró, rendező 2026. március 9-én töltötte be 80. esztendejét – a színházzal együtt, amellyel sok éven át szervesen egybekapcsolódott, hosszú ideig társulatvezetőként is igazgatta az intézményt. Magától értetődő, hogy az I. INTACT színházi fesztivál keretében rá is gondoltak a jubileumi esemény szervezői: március 11-én beszélgetőestet tartottak, a születésnapos ünnepelt részvételével.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/kincses-elemer-80
INTERJÚ
--Beszélgetés Boros Emesével, a kolozsvári Szent Mihály plébánia levéltárosával
„– A Szent Mihály-plébánia levéltárosaként dolgozol. Mit jelent számodra, hogy fiatalon ilyen nagy felelősségű anyagot bíznak rá?
– Mondhatom, hogy érzem a ‘felelősség’ szó súlyát. Ugyanakkor nagy örömmel és bizalommal tölt el, hogy megbíztak bennem, és ez számomra egyfajta motivációt is jelent arra, hogy minél jobban végezzem a munkámat – hiszen innen lehet fejlődni. Az, hogy ilyen fiatalon kaptam ezt a lehetőséget, számomra üzenetet is hordoz: mindenkinek valahol el kell kezdenie, és minden út egy első lépéssel indul. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy rögtön a szakmában dolgozhatok. Nem utolsó sorban hálás vagyok azért is, hogy ilyen környezetbe és ilyen csapatba kerülhettem; úgy érzem, ennél jobb munkahelyi kezdetet nem is kívánhattam volna.
– Hogyan mutatnád be laikusoknak ezt a levéltárat? Mekkora fontossága van Erdély-szinten?
– Ez a levéltár Erdély és Kolozsvár egyik kiemelkedő intézménye, hiszen a város évszázadok óta Erdély kulturális és vallási központja. Olyan iratokat lehet itt találni, amelyek a város és a régió vallásos életéről, a hívek szokásairól, nagyobb egyházi eseményekről, valamint a legfontosabb egyházi intézmények működéséről tudósítanak, mesélnek. Emellett a levéltár a főesperesi kerületek központi szerepét is betölti, és oklevelek, könyvtári anyagok révén az erdélyi egyházi levéltárak között is különleges helyet foglal el.
Ezért nem csak kutatóknak ajánlott: bárki érdeklődhet itt egyháztörténeti, várostörténeti vagy családtörténeti témák iránt, de a levéltár anyaga számos más történelmi kérdés vizsgálatára is lehetőséget ad.”
Forrás és a teljes interjú itt: https://romkat.ro/2026/03/01/a-mult-szolgalataban-a-jovoert/
--Interjú Vermesser Levente költővel
Vermesser Levente költővel Borsodi L. László költő, tanár, irodalomkritikus beszélget a Látó folyóirat hasábjain.
„– 2025-ben, tizenkilenc év után megjelent a második köteted Odakint és idebent címmel (Bookart Kiadó, Csíkszereda). Miért vártál ilyen sokat a két könyv között? Tudom, hogy a hallgatás is az alkotás része, de mégis mivel telt el költészeted, költőséged szempontjából ez az időszak?
– Valószínű azért ez a rengeteg év, mert egyfajta módon kitüntetett teremtő aktusnak gondolom vagy gondoltam az írást, erre utaltam már egy másik alkalommal. Ha ennél is precízebb akarok lenni, a bennem lezajló versbeérést kell megvárnom.
– Az Odakint és idebent 9 ciklusból áll, ciklusonként 7 versből. Mekkora anyagból maradt ennyi szöveg? Van jelentése, jelentősége a számmisztikának?
– Nem jöttél még rá? Hát a hetes mint a teremtés száma, ugye. Hét nap, hét bolygó, hét fém. A spirituális fejlődés útjának száma. A kilences pedig a befejezés, a lezárás, mint Nicolaus Cusanus De docta ignorantiájában. (Nevet)”
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://www.lato.ro/irodalmi-mu/a-szepseg-iranti-huseg--beszelgetes-vermesser-levente-koltovel
DÍJAK
--Az év gyerekkönyve díjban részesült László Noémi
Az 1953-ban, Zürichben alapított Gyerekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY – International Board on Books for Young People) a legnagyobb nemzetközi gyerekkönyves szervezet, amelynek több mint 80 tagországban vannak nemzeti szekciói. Az IBBY legfőbb célja, hogy világszerte minél több gyerekhez juttassa el a minőségi gyerekirodalmat.
A Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY – Hungarian Board on Books for Young People) az IBBY magyar nemzeti tagozata, amely szakmai munkájával és az általa kiadott Év Gyerekkönyve Díjjal a magyar gyerekkönyveket és gyerekkönyvszakmát képviseli Magyarországon és a nemzetközi porondon.
A HUBBY 2026-ban is kiosztotta az Év Gyerekkönyve Díjakat, mégpedig korosztályonként. Az Ifjúsági (12+) korosztály díját László Noémi, a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője kapta, A mi iskolánk (illusztrálta Hatházi Rebeka, Gutenberg Kiadó, 2025) című kötetéért.
Forrás: https://irokligaja.ro/laszlo-noemi-az-ev-gyerekkonyve-dijban-reszesult/
--Az Év Könyve – az EME Kiadó 2025-ös tudományos seregszemléje
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége 2026-ban is bizottságot kért fel Az Év Könyve kitüntető cím odaítélésére. Egyed Emese, Kovács Zoltán, Sipos Gábor és Szabó Árpád Töhötöm vállalkozott az EME Kiadója 2025. évi termésének számbavételére.
A bizottság végül három kiadványnak ítélte oda a jelzett elismerést.
* Az Erdélyi Történelmi Adatok sorozat régen várt újabb kötete a Jakó Zsigmond Kutatóintézet munkatársa, Fejér Tamás munkája eredményeképpen jelent meg Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei. II. 1605–1608. II/1. Bocskai István királyi könyve 1605–1606; II/2. Rákóczi Zsigmond királyi könyve 1607–1608. címmel. A két fejedelem korában egy-egy királyi könyvet vezettek a fejedelmi kancellárián, ezek anyagát tartalmazza a kiadvány magyar nyelvű kivonatok formájában, részletes hely- és névmutatóval ellátva.
* Sófalvi András: Homoródszentmárton templomvára. Esettanulmány az erdélyi templomerődítések történetéhez. The Church-Fortress of Mărtiniș. Case Study on the History of Church Fortifications in Transylvania. A templomvár építéstörténete, hadászati alkotóelemei és multifunkcionális épületei többrétű régészeti kutatás, valamint geofizikai és dendrokronológiai vizsgálatok során váltak rekonstruálhatóvá. A föld alól kiásott anyagi kultúra apró reliktumai a középkori plébániatemplom körül létesült közösségi, hadászati-értékmegőrző épületegyüttes használatába nyújtanak árnyalt betekintést. Külön hangsúlyt érdemel a méltatáskor a gazdagon illusztrált kötet kétnyelvűsége, a magyarral párhuzamosan futó angol szöveg széles körben hozzáférhetővé teszi a szerző megállapításait.
* Bartha Katalin Ágnes Történeti játékstílus és gyakorlat. Prielle Kornélia pályafutásának színházművészeti és társadalmi dimenziói című kötete az Akadémiai Kiadóval közösen jelent meg. A hat és fél évtizedes aktív színészi pálya mikrodimenzióinak vizsgálata a korabeli színházművészet és színészeti professzió lényegi összetevőinek és társadalmi szerepének, ezen belül is Prielle színpadi és színpadon kívüli alakjának, színpadi játéknyelvének megvilágítását nyújtja. A monográfia érdeme a hatalmas forrásanyag felkutatása, összefüggésbe helyezése, a komplex vizsgálati szempontok, a szerepkatalógus összeállítása, a fellépések modellálása, a színház társadalmi szerepének az egyéni életút révén való példázása. A kiadvány fajsúlyos szakmai argumentumait képezik az eredeti kutatásokon alapuló képek, táblázatok, térképek, mutatók is.
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Nádasdy Ádám költő, nyelvész, műfordító
Hetvenkilenc éves korában, 2026. március 29-én meghalt Nádasdy Ádám költő, nyelvész, műfordító. 1970-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar angol–olasz szakán diplomázott. 1972-től 2018-ig az ELTE angol tanszékén tanított, 1997 és 2003 között tanszékvezető is volt. 2006-ban habilitált az ELTE bölcsészkarán, 2012-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, 2017-től professor emeritus volt.
Szakterülete az angol nyelvészet – különösen a hangtan –, illetve a nyelvtörténet és germanisztika, valamint a magyar hangtan volt.
Költőként 35 éves korában, 1982-ben debütált a régi Mozgó Világban. Első kötete, a Komolyabb versek 1984-ben jelent meg. Korszakos jelentőségű a műfordítói munkássága és azon belül is Shakespeare-fordításai. 2007-ben kezdett neki a Dante-féle Isteni színjáték újrafordításának, a grandiózus munkát, amely a negyedik teljes magyar nyelvű fordítás, 2015-ben fejezte be. Emellett esszé- és novelláskötetek is fűződnek a nevéhez. A melegekről, a melegségről szóló írásokat szóló tartalmaz a 2015-ben megjelent, A vastagbőrű mimóza című kötet, és ugyanezt a témát járják körül a 2020-as A szakállas Neptun novellái is. A 2023-ban megjelent Hordtam az irhámat közel három évtized írásait és naplóbejegyzéseit tartalmazza.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/karakter/kultura/2026/03/30/meghalt-nadasdy-adam
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--Erdélyi Zeneszerzők Archívuma
Régi adósságát törleszti a romániai magyar zenetudomány azzal, hogy létrehozza az Erdélyi Zeneszerzők Archívumát. Csíky Boldizsár zeneszerző, a Kolozsvári Magyar Opera és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány közös kezdeményezésének köszönhetően lehetővé válik zeneszerzőink örökségének gyűjtése, megőrzése, kutatása, digitalizálása és népszerűsítése. Bár az elmúlt évtizedekben igény lett volna rá, hiszen erdélyi zeneszerző-nemzedékek igen gazdag és sokrétű anyagairól tudunk, mindeddig hiányzott az a hivatalos intézményes keret, amely lehetővé teszi a kéziratos zeneművek méltó befogadását, elhelyezését és feldolgozását.
Az archívumot alapító két intézmény közül a Kolozsvári Magyar Opera már megalakulása óta kiemelten figyel az erdélyi zenei kultúra tárgyi és szellemi örökségére. Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány dinamikusan fejlődő szakmai szervezetként az adatok feldolgozásának és mediatizálásának hátterét biztosítja, együttműködésben rangos budapesti szakmai szervezetekkel.
A kolozsvári és marosvásárhelyi munkaponttal működő új intézmény, az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma gyűjtőkörébe elsősorban a 20-21. századi erdélyi zeneszerzők kéziratos vagy másolt kompozíciói tartoznak. Ezek szakszerű feldolgozása, a kutatók számára elérhetővé tétele és a szélesebb közönség elé tárása egyaránt célja és feladata a gyűjteménynek. Az érdeklődőket dr. Sófalvi Emese muzikológus és Orbán Csala fiatal kutató várja. Az archívum nyitott erdélyi zeneszerzők, előadóművészek, zenetörténészek hagyatékának teljes vagy részleges befogadására.
Forrás: https://magyaropera.ro/hirek/megalakult-az-erdelyi-zeneszerzok-archivuma
--Jelentős erdélyi sajtóanyagot digitalizált az ELTE és a Digitéka
Sikeresen zárult az ELTE konzorciumi vezetésével működő Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium és az Erdélyi Digitális Tudománytár közös projektje: több százezer oldalnyi erdélyi magyar sajtóanyag vált kereshetővé és hosszú távon megőrizhetővé, korszerű digitális technológiák alkalmazásával.
A felek célja az volt, hogy a történeti erdélyi sajtóforrások digitális feldolgozását új szintre emeljék, és egyúttal hozzájáruljanak a magyar nyelvű kulturális örökség korszerű kutathatóságához.
A munka első szakaszában 26 erdélyi történeti újság mintegy 273 000 oldalnyi képfelvételén hajtották végre az optikai karakterfelismerést (OCR). Ezt követően további több mint 60 000 oldalt küldött a partner. Így összesen 333 492 oldalnyi magyar nyelvű erdélyi sajtóanyag feldolgozása készült el. Az elkészült állományokat a Digitéka számára kétrétegű, kereshető PDF formátumban, egységes vízjellel ellátva adták át.
Forrás: https://www.elte.hu/jelentos-erdelyi-sajtoanyagot-digitalizalt-az-elte-es-a-digiteka
--Wass Albert írói hagyatéka az Országos Széchényi Könyvtárban
Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka, amely a diaszpórában fennmaradt magyar szerzői hagyatékok közül a legjelentősebbnek számít. A hagyatékból rendezett, Üzenet haza című kiállítás 2026. március 26-án nyílt meg a nemzeti könyvtárban.
A sajtótájékoztatón bemutatták a hagyaték egyes darabjait is: többek között a The Hungarian Quarterly 1986. áprilisi, Wass Albert által szerkesztett számát, az Erdélyi Magyarság 1981. szeptember 1-jei kiadását, az Eliza című regény angol nyelvű kéziratrészletét, a Kard és kasza 1971-es gépelt kéziratának részleteit, A kivándorlók dala javított példányát, valamint Wass Albert 1993. június 17-én Ronald Reaganhez, az Egyesült Államok volt elnökéhez írt levelét, illetve Szeleczky Zita színésznő 1984. augusztus 10-i levelét.
A gyűjtemény az 1940-es évektől kezdődően tartalmazza Wass Albert regényeinek, novelláinak, verseinek, esszéinek és levelezésének kéziratait. Az anyagot korábban Hegyi Kata dolgozta fel és rendezte mappákba, ugyanakkor évtizedeken át kedvezőtlen körülmények között tárolták, ezért a beérkezést követően első lépésként a szakemberek állapotfelmérést és állományvédelmi intézkedéseket végeznek el.
Forrás: https://oszk.hu/hirek/wass-albert-iroi-hagyateka-az-orszagos-szechenyi-konyvtarban_260318
A kiállítás megnyitójáról: https://oszk.hu/hirek/uzenet-haza-megnyilt-wass-albert-iroi-hagyatekaba-bepillantast-nyujto-kiallitas_260326
MOZAIK
--Olvasó gyerekek döntöttek Guinness-rekordot egy angol városban
A projektben több mint 6700 diák vett részt, ezzel megdőlt a korábbi, 3509 résztvevős Guinness-rekord.
Utóbbi 2014-ben született meg, most viszont majdnem duplájára növelték az olvasó diákok számát. Az eseményt a Fratton Park néven ismert futballstadionban tartották, és a Portsmouth Football Club a szervezésbe is beszállt. A házigazda a Blue Peter tévéshow műsorvezetője, Abby Cook volt.
„Ha a gyerekeket ott szólítjuk meg, ahol éppen tartanak, és beletalálunk a szenvedélyeikbe, megmutathatjuk nekik: az olvasás a legjobb eszköz arra, hogy még többet hozzanak ki azokból a dolgokból, amiket már eleve szeretnek” – nyilatkozták a szervezők.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/guinness_rekord_olvasasora_gyerekek_anglia.html
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.