ReMeK-e-hírlevél
XXI. évf., 2026/3. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--Képzés a szórványban dolgozó könyvtárosoknak
--XVIII. nemzetközi felolvasómaraton – 2026: Lackfi János
--Benedek Elek könyvtárbővítési pályázat – 2026
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A könyves találkozások közösségformáló ereje
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--Jókai 200 éve – „Világmagyarázó” projektverseny
--Közéleti személyiségek ösztönzik olvasásra a diákokat Hargita megyében
--Magyar vagy magyar származású Nobel-díjasokról Gyergyószentmiklóson
--Kisgyörgy Zoltán könyvbemutatója Sepsiszentgyörgyön
--Pozsony Ferenc új könyve: A székely népi kultúra és reprezentációja
--Egy elfeledett színházi világot idéztek meg
--Különleges könyvkaland két iskolai könyvtár között
--Téli szalon: kortárs művészeti találkozás a könyvtárban
--Apáczai Csere Jánosról a Tóth Árpád Irodalmi Körben
--Digitális bűnmegelőzés: gyakorlati tréning a szatmári könyvtárban
--Könyvtári évértékelő: a Bihar megyeiek szeretnek olvasni
--Felújították az Arad Megyei Könyvtárat
RENDEZVÉNYEK
--Román–magyar irodalmi szálak Bukarestben
--Megyei mesemondó verseny Nyárádmagyaróson
--Méltóképpen emlékeztek Barabás Miklósra Kézdimárkosfalván
--Kettős könyvbemutató: „A kor falára” – Keresztjeink
KITEKINTŐ
--Behavazott lábnyomok és 90 év – Bodor Ádámot ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban
--Szakmai konferencia Kecskeméten
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Murádin Jenő művészettörténész
INTERJÚ
--Róth András Lajos: El kell teljen egy emberöltő, hogy egy korszakról objektíven lehessen beszélni
--Bodor Ádám: Az Erdély-mítosz igazi érzelmektől mentes, olcsó anyaországi termék
--Az autonómia a legjobb olvasásmotiváció – Interjú Vass Dorottea olvasáskutatóval
--Vers vs. szerelési útmutató: miért pörög rá az agy az irodalomra?
--Egyed Daniela: még mindig sok gyermek szeret olvasni...
KÖNYVAJÁNLÓ
--Tóth László: Időbe zárt történetek
--Mohács-könyv a tragédia 500. évfordulójára
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--Hajléktalanok és a könyvtár - lehetséges-e a humánusabb, egyben olcsóbb megoldás?
--Olvasási trendek 2025-’26: mire számíthatnak a könyvtárak
--Úgy válhatunk olvasókká, mint ahogyan a futók készülnek a maratonra
MOZAIK
--Sikkes könyvtáros: ez a stílus lesz 2026 tavaszának divattrendje
PÁLYÁZATOK
--Képzés a szórványban dolgozó könyvtárosoknak
A Communitas Alapítvány jóvoltából rövid, de annál gyakorlatiasabb képzés válik lehetővé szórványban élő, ottani könyvtárakban dolgozó, magyarajkú kollégák számára.
Ennek témája elsősorban az állománykezelés, a rendezvényszervezés és közösségépítés. Szabó Károly és Gálovits Rózsa, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár munkatársai tartják, helyszínenként egy-egy délelőtt, 9 és 14 óra között.
A pályázat értelmében a következő településeken lesznek képzések: Nagyenyed – március 2.; Szatmárnémeti – március 5.; Kolozsvár – március 9.; Nagyszalonta – március 10.
Bárki bármelyik képzésre jelentkezhet, függetlenül attól, hogy tagja-e a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének (RMKE) vagy sem. A jelentkezési űrlap itt érhető el: https://forms.gle/CowgCdbRwq897UhD8
Forrás: Szőcs Endre RMKE-elnök
--XVIII. nemzetközi felolvasómaraton – 2026: Lackfi János
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által kezdeményezett és koordinált nemzetközi felolvasómaraton idei, tizennyolcadik kiadásán, Benedek Elek, Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Kányádi Sándor, Tamási Áron, Szabó Magda, Petőfi Sándor Radnóti Miklós, József Attila, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Babits Mihály, Lázár Ervin, Szabó Lőrinc művei után 2026. március 10-én, az eddigiektől eltérően, kortárs író alkotásait szólaltatják meg a résztvevők: idén Lackfi János műveiből válogathatnak tetszés szerint.
A felolvasás központi helyszíne a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme lesz (a részvételhez előzetes egyeztetés szükséges a 0753073489-es telefonon). A bejelentkezés online módon történik, 2026. március 9-ig. A jelentkezési űrlap elérhető a jelzett könyvtár honlapján vagy a következő címen: https://forms.gle/VqXzyogemqdErFBV9
A Facebook-esemény elérhető a https://fb.me/e/5wMiIWTqL címen, ahol szintén lehet regisztrálni, a leírásban található linken.
A program célja továbbra is ráirányítani a figyelmet, érdeklődést a magyar irodalom egy-egy kiemelkedő személyiségére, életművére, azokra az emberi, erkölcsi, művészi értékekre, amelyeket képvisel, felfedezni benne mindazt, amit magunkénak érzünk, mert klasszikusokat olvasni fontos, jó, együtt olvasni még jobb. A helyszín szabadon választható: iskolák osztálya, díszterme, tornaterme, könyvtár, kávézó, kulturális intézmény, otthon, online tér stb. – a lehetőségekhez, körülményekhez mérten. A könyvjelzőket idén is elektronikus formában küldik el a szervezők a felolvasók részére.
Kapcsolattartó: Török Edit, 0753073489 (hétköznapokon 11 és 15 óra között).
Forrás és további hasznos infók itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2026-03-10
--Benedek Elek könyvtárbővítési pályázat – 2026
Előző pályázata sikerére való tekintettel a baróti Tortoma Kiadó újabb felhívást tesz közzé egyetemi, iskolai, városi és községi könyvtárak, valamint civil szervezetek, egyházközségek részére, könyvtáruk bővítésére, könyvállományuk gyarapítására. A pályázattal kapcsolatos kérdéseket az erdelyikonyv1@gmail.com e-mail-címen várják.
Forrás és a részletes kiírás itt: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0375vgQrBDmijwyFGD3egF326nZagASPDo11L1qxG5wm2DYhC1gRKnNx8th54Pw6rol&id=100057655321530
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Folytatódik az Aranyfonál: a megszólítás kihívásaival
Új szakaszához érkezett a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban zajló, előkészítő osztályosoknak szóló Aranyfonál program, amelynek célja a könyvtárba járás és az olvasás népszerűsítése a kisdiákok körében. Idén immár negyedik alkalommal szervezték meg a programot, amelynek jelenlegi szakasza januártól májusig tart, és minden fiatal érdeklődőt szeretettel várnak a könyvtár munkatársai. A kezdeményezésről Szilágyi-Nagy Imola könyvtáros számolt be.
A négy éve zajló Aranyfonál program korábban két részből állt: egyrészt a nulladikosoknak szóló, olvasást népszerűsítő programból, amely Kolumbán Melinda kezdeményezésére és vezetésével valósult meg, másrészt egy családi olvasójátékból, amelyet Hollanda Andrea és Nagy-Bákai Réka vezetett, de az tavaly véget ért.
A diákoknak szóló program Sepsiszentgyörgy Önkormányzata és a Communitas Alapítvány támogatásával működik. A könyvtár munkatársai eljuttatnak egy szórólapot minden előkészítő osztályos diákhoz, amellyel ingyen beiratkozhatnak a könyvtárba. A szórólap egyik oldala az olvasásról, a másik a kölcsönzésről szól. Az olvasás oldalon 21 vagy annál is több karika van – mert állítólag ennyiszer kell megismételni egy tevékenységet ahhoz, hogy szokássá váljék –, amelyeket a diákok bejelölhetnek azokon a napokon, amikor felolvasnak nekik a szüleik vagy nagyobb testvéreik. A kölcsönzés oldalon két időszakban gyűjthettek-gyűjthetnek könyvtári pecséteket a kisdiákok: aki mostantól május 31-ig legalább négyszer kölcsönöz, sorsoláson vesz részt, és könyvjutalomban részesülhet. A decemberben zárult első szakasz sorsolásán nyolcvan gyerek nyert könyvet. A lapnak ugyanezen az oldalán könyvajánló is van: több értékes kötetet javasolnak ennek a korosztálynak, ezek közül bármelyik kölcsönözhető, akárcsak más könyvek is. Szeretettel várják őket és szüleiket a könyvtár gyerekrészlegén vagy a Sport utcában működő fiókkönyvtárban.
Szilágyi-Nagy Imola, a program koordinátora elmondta: ősszel a város 11 iskolájában 26 osztályban 575 magyar és román tanuló kezdte el a nulladik osztályt, és mindegyiküket szeretnék elérni az Aranyfonállal. Hozzátette: egyre nehezebb megszólítani a szülőket a gyermekek által is…
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/178873/folytatodik-az-aranyfonal-a-konyvtarban
A holokauszt helyi emlékezete Sepsiszentgyörgyön
Habár mai napig egyfajta tabunak számít a közbeszédben a zsidóság 20. századi története, a téma mégis nagy népszerűségnek örvend – ezt bizonyítja a 2026. február 3-án a Bod Péter Megyei Könyvtárban Mire emlékezzünk? címmel szervezett előadássorozat, hiszen a Gábor Áron-terem zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel.
Az emlékezés kezdeményezője ezúttal egy magyarországi kutatócsoport volt, amely több éve és több országban (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szerbia) vizsgálja azt, hogy 80 évvel a holokauszt után miként emlékeznek – emlékeznek-e egyáltalán – a zsidókra, a zsidó közösségre, a deportálásokra a ma élő emberek, az érintettek generációja és a fiatalok. Arra az eredményre jutottak, hogy ez a téma tabu a magyarok között. Pedig, ha nem beszélünk róla, ott fog élni köztünk, és szétmarja a társadalmunkat, vélekedett Papp Richárd kulturális antropológus, az ELTE Transzgenerációs Holokausztemlékezet Kutatócsoportjának vezetője.
A kutatócsoport idén Erdélyre, ezen belül legelőször Sepsiszentgyörgyre is kiterjesztette a kutatást. Fontos társadalmi célt is szolgálnak: meg kell születnie egy párbeszédnek a holokauszt-emlékezetről – és a felejtésről is. Ha kicsiben (a fókuszcsoportban) lehet, akkor nagyban is lehet. Mert ma is szembe lehet fordítani társadalmi csoportokat, ha nem ismerik egymást a közösségek, az emberek – hangsúlyozta az előadó.
Papp Richárd után munkatársa, Joób Rhodé felkérésére olyan sepsiszentgyörgyi személyiségek szólaltak fel, akik tettek valamit azért, hogy a zsidóság emlékezete ne vesszen ki a köztudatból. József Álmos helytörténész előadásából megtudhatták a résztvevők, a zsidók II. Rákóczi György idején jelentek meg Erdélyben. 1941-ben 450 fős volt a közösség, a holokauszt és az 1960-as évekbeli kitelepedések után viszont százan sem maradtak. Sepsiszentgyörgyön kezdetben ellenszenvvel fogadták őket, mert a székely kereskedők féltek a konkurenciától. Az biztos, hogy a város gazdasági életében jelentős szerepet játszottak a zsidók, malmot, könyvesüzletet, szeszgyárat, nyomdát, szövőgyárat, benzinkutat tartottak fenn, borvizet, „gyarmatárut” (kávét, teát, fűszereket), divatárut forgalmaztak. A dokumentumokból kirajzolódik a Kupferstich, Goldstein, Neumann, Schwarz, Liszer, Berkovics, Berger, Montag családok szerepe, olykor több nemzedéken át.
A sepsiszentgyörgyi zsidók történetének kutatásában alapmű Féder Zoltán Zsidók Háromszéken című műve, az író ma Izraelben él. Az egykori agrármérnök az árkosi kastélyból lett agronómusház vezetője volt, de amikor munkáját tönkretették, azért, hogy a Szentkereszthy-kastélyt Ceaușescu rendelkezésére bocsássák, kitelepedett.
Ennek a műnek az olvasása ihlette meg Kiss Jenő volt könyvtárigazgatót, hogy a központban botlatókövek elhelyezésével tegye láthatóvá a múltat, mert van ugyan Sepsiszentgyörgyön egy zsidó temető, de igen félreeső helyen. A járdába ágyazott réztáblák emléket állítanak a deportált zsidóknak, akiknek vagyonára a helybeliek tették rá a kezüket.
Végül Herman Rosner, a sepsiszentgyörgyi zsidó hitközség vezetője, az új zsidó temetőben a koncentrációs táborok 52 gyermekáldozata emlékére kialakított emlékpark alapítója szólalt fel, akinek családja bukovinai eredetű, és az Antonescu-rezsim zsidóellenességét szenvedte meg.
Videó itt: https://www.facebook.com/reel/4260648894220973
Forrás, fotók és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/haromszek/a-holokauszt-helyi-emlekezete-sepsiszentgyorgyon
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/178910/emlekezni-es-emlekeztetni
--A könyves találkozások közösségformáló ereje
A Bod Péter Megyei Könyvtár ma egyszerre menedék, nevelőműhely és közösségi laboratórium Sepsiszentgyörgyön. Olyan hely, ahol az olvasásra próbálnak kiskortól kezdve reflexet kiépíteni, és ahol a digitális túlterheltségre tudatosan kínálnak analóg ellenszert.
„Az a jó, amikor az életet az irodalommal, a könyvekkel jól egybe lehet fűzni” – fogalmazza meg Szonda Szabolcs, a könyvtár igazgatója. Ez is a mozgatórugója a közösségi eseményekre, klubokra oly’ sok energiát szánó megyei könyvtár programjának. A könyvtár munkatársai abban hisznek, hogy amit gyermekkorban sikerül elültetni, az később, akár évtizedek múlva is visszatérhet – a könyvhöz való viszony, a közös olvasmányélmények, a könyvtárhoz kötődő jó tapasztalatok nem felejtődnek el. „Hogyha egy időre el is maradnak az emberek a könyvtárból, a legtöbb esetben pár év vagy akár néhány évtized múlva visszatalálnak. Lehet, hogy kismamaként meséskönyvekért vagy akár még később, a nyugdíjas évek szabadidejében térnek be újra” – mondja Hollanda Andrea, a könyvtár munkatársa.
Fókuszban a gyermekek
A gyermekekkel foglalkozó programrendszer a születéstől indul: 2010 óta működik a Könyvkelengye, egy olyan program, amelyben az újszülöttek családjai könyvcsomagot és egy tájékoztató füzetet kapnak arról, hogyan lehet hároméves korig közel vinni a gyereket a könyvhöz mint tárgyhoz és a ritmikus, mondókás szövegélményekhez. Ebből építkezve folytatódnak a korosztály-specifikus kezdeményezések, amelyek az óvodáskortól a tinédzserévekig terjednek.
A könyvtár egyik legsikeresebb programja a mozgókönyvtár. A könyvtár munkatársai városszéli iskolákba járnak kéthetente egy doboznyi olvasnivalóval. Minden gyermek választ egy könyvet, a tanítónő pedig vállalja, hogy naponta negyedórát biztosít a csoportos olvasásra.
A közelebbi iskolákból az osztályok járnak be kéthetente kölcsönözni a könyvtár épületébe, mesehallgatással és játékokkal egybekötött könyvtárlátogatásokra. A gyerekkönyvtári foglalkozásoknak ma már neve is van: Meseladik. Hollanda Andrea szerint a program erőssége, hogy az élményen van a hangsúly: „nem szoktuk számonkérni, hogy kinek milyen olvasottsága van, vagy mennyire tud helyesen írni, itt nincsenek rossz válaszok”.
Vakációban a Kertkönyvtár válik találkozóhellyé. Ilyenkor a könyvtár udvarán, a nagy fenyőfa alatt tartanak kétórás, laza foglalkozásokat meseolvasással, játékkal, kézműveskedéssel, társasozással. Ehhez kapcsolódik a Csodalámpa névre keresztelt minitábor, amelyet három korosztályra bontanak, reggeltől kora délutánig tart, és minden alkalommal egy közösen felolvasott könyv köré épül.
Egy másik családos program a „Hol folt, hol nem folt” – varrással egybekötött anya-lánya vagy anya-fia délután, újrahasznosított anyagokból készített tárgyakkal. „Általában megbeszéljük a könyveket az elején, amelyek vagy a környezettudatosságról szólnak, vagy valamilyen ünnepet járnak körül” – magyarázza Hollanda Andrea.
A legnagyobb kihívás a tizennégy év fölötti korosztály elérése. A könyvtár tapasztalata, hogy ebben a korosztályban a társadalmi különbségek, a családi háttér és a folyamatos vizsganyomás miatt sokkal nehezebb megszólítani a fiatalokat. A kamaszok számára a könyvtári csoportok egyfajta menedéket jelenthetnének. Egy olyan helyet, ahová tartozhatnak anélkül, hogy bárki számonkérné tőlük a teljesítményt. „Igyekszünk minden lenni, ami nem az iskola” – hangsúlyozza. A foglalkozásokon fantáziajátékokat játszanak, nem osztályoznak, nem az olvasottságot mérik, hanem azt próbálják erősíteni, hogy a gyerek megtapasztalja: az olvasás menedék, információs forrás, önismereti út.
A Bod Péter Megyei Könyvtár munkájának mélyebb rétegét talán az a mondat írja le legpontosabban, amelyet Szonda Szabolcs az olvasásról mond: „Ameddig a kíváncsiságot elő lehet hívni meg fenntartani, addig nincs semmi veszve.” Szerinte veszélyesek az olyan általánosítások, amelyek egész generációkra mondják ki, hogy nem olvasnak, mert ezzel a könyvtárak is saját küldetésüket gyengítik. „Mindebben talán van egy kulcspillanat, hogy mikor szólítjuk meg mi – a szülő és az iskola – a gyermeket az olvasás szempontjából, és milyen az első könyvélménye”.
A folyamatos online jelenlét kapcsán sokakban felmerülhet a félelem, hogy mi lesz az olvasással s a többi klasszikus, képernyőmentes kikapcsolódási formával. Az igazgató szerint azonban előbb-utóbb bekövetkezik majd egy fordulópont a digitális fogyasztásban, amikor a képernyő csömört okoz, és az emberek keresni kezdik azokat a tevékenységeket, amik jobban igénybe veszik az agyat. „Mint könyvtár, mi azt tudjuk felmutatni, hogy olyan dolgokat is nyújtunk, amik kiegyensúlyozzák ezt a vizuális agyi fáradtságot” – fogalmazza meg, utalva arra, hogy az agynak változatos ingerekre van szüksége a monotonitás ellen. Ezt egészíti ki azzal, hogy az olvasás több, mint puszta információszerzés: „Lélektáplálék, amit mi kínálunk, hiszen az olvasás foglalkoztatja az agyat, a lelket és a képzeletet.”
A könyvtár közösségi küldetésének talán egyik legnagyobb vállalása a SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál. Az idén május 14–17. között megrendezésre kerülő eseményre már most aktívan készülnek a szervezők. Ez a rendezvény kétségkívül illeszkedik a könyvtár által képviselt szellemiséghez, miszerint a közösségi élmények és a könyves találkozások azok, amik igazán képesek megszilárdítani az emberekben az olvasás szeretetét.
Évértékelő adatok
A Bod Péter Megyei Könyvtár állománya 2025 végén 267 713 nyomtatott és elektronikus dokumentumot számlált (könyvek, újságok, folyóiratok), amelyek közül 3731 a tavalyi év során került be a katalógusba. Az intézmény beiratkozott olvasóinak száma 8382, közülük a tavalyi év során 3650-en voltak aktív olvasók (azaz legalább egyszer igénybe vették a könyvtár szolgáltatásait), ők összesen 82 533 egyéni könyvtári tranzakciót bonyolítottak le, 2025-ben 689 új olvasó iratkozott be. Az intézmény irodalmi-kulturális rendezvényeinek és olvasásösztönző programjainak a tavalyi év során összesen mintegy 15 ezer résztvevője volt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/179273/a-konyves-talalkozasok-kozossegformalo-ereje-bod-peter-megyei-konyvtar
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Interkulturális utazás: Németország fő műsoridőben
Igazán jó hangulatban telt a német interkulturális est a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban 2026. februárjának legelején.
A két német önkéntes, Leonie és Mattea izgalmas és humoros módon vezette be a közönséget a német televíziós kultúra világába. Megtudhattuk, mit néznek a németek fő műsoridőben, milyen hatással vannak a műsorok a mindennapokra, és több ikonikus német sorozat is szóba került – természetesen egy csipetnyi jellegzetes német humorral fűszerezve.
Az estet kreatív és hagyományos német finomságok tették még különlegesebbé, a légkör pedig végig laza, barátságos és vidám volt.
Nagy örömünkre sok érdeklődő csatlakozott hozzánk, köszönjük a Care2Travel egyesületnek az együttműködést!
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1444/interkulturalis-utazas-nemetorszag-fomusoridoben
Love & Paint – Valentin-napi páros festés
Hatalmas volt az érdeklődés a Valentin-napi Love and Paint élmény-alkotóműhelyen! A könyvtár megtelt kreatív energiával, jókedvvel és inspirációval. Ecsetvonásról ecsetvonásra születtek a csodásabbnál csodásabb festmények, amelyek mind a szeretet és az alkotás örömét tükrözik. Köszönjük minden résztvevőnek, hogy velünk töltöttétek ezt a különleges délutánt, hálásak vagyunk Keresztes Evelinnek az inspiráló vezetői munkáért!
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1446/love-and-paint--valentin-napi-paros-festes
Új szerepben a könyvtárak: digitális- és tudásközponttá alakul Hargita megye könyvtárhálózata
Több mint 3,5 millió lejes beruházással indul el az a fejlesztés, amely a megye könyvtárait összekapcsolva digitális kompetenciafejlesztési központokká alakítja azokat. A cél 2500 ember bevonása mellett 38 intézmény hálózatba szervezése és a digitális tudás megerősítése a vidéki közösségekben is. A „Harghita biblio digital Hub” projekt célja ugyanakkor, hogy csökkentse a vidéki és városi térségek közötti digitális különbségeket, miközben modern eszközökkel és felújított terekkel várja a közösséget.
A Gazdasági, Digitalizációs, Vállalkozásfejlesztési és Turisztikai Minisztérium (MEDAT) által, a Románia Digitalizálásáért Felelős Hatóság (ADR) közreműködésével az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR) finanszírozott projekt révén 34 közigazgatási egység és 4 könyvtár alakul át digitális kompetenciafejlesztési központtá. A részleteket 2026. február 18-án a Kájoni János Megyei Könyvtárban tartott sajtótájékoztatón ismertették.
Péli Levente, Hargita Megye Tanácsa műszaki igazgatóságának részéről mutatta be a nyertes pályázat részleteit. Elmondta, nagy hangsúlyt kapnak a vidéki könyvtárak és a digitális eszközökkel, valamint programokkal összekapcsolják azokat a többi könyvtárral, így a lakosság is hozzáférhet a megye más könyvtárainak erőforrásához.
Gyulai Arthur, a megyei könyvtár menedzsere hangsúlyozta a program mérföldkő-jellegét. Mint mondta, az elmúlt évtized legjelentősebb fejlesztése indul el a könyvtár szempontjából.
Bedő Melinda, a megyei könyvtár osztályvezetője többek között rávilágított arra, hogy ugyan Hargita Megye Tanácsa pályázatai közül ez egy kisebb projektnek számít, a könyvtárak számára hatalmas fejlesztést jelent. Hozzáfűzte, nem jellemzők az országban az ehhez hasonló pályázati kiírások, ahol rendszerszintű finanszírozást rendszerfejlesztésre lehet felhasználni.
–A könyvtárak ma már nem csupán az olvasás terei, hanem a közösség valódi tanulási és innovációs központjai. Ezzel a projekttel hozzájárulunk a vidéki és városi térségek közötti különbségek csökkentéséhez, Hargita megye digitális jövőjébe fektetve. Az egyenlő hozzáférés biztosításával olyan alapvető készségeket fejlesztünk, amelyek a mindennapi életben is nélkülözhetetlenek – hangsúlyozta Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
A projekt teljes értéke meghaladja a 3,5 millió lejt, amelyből a PNRR keretéből biztosított vissza nem térítendő támogatás több mint 2,7 millió lej. A megvalósítás várhatóan az idei év júniusában zárul.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1447/uj-szerepben-a-konyvtarak-digitalis-es-tudaskozpontta-alakul-hargita-megye-konyvtarhalozata
--Jókai 200 éve – „Világmagyarázó” projektverseny
2026. február 18-án tíz csapat részvételével tartották meg a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző Nagy Béla Információs és Dokumentációs Központjában a Jókai Mór – 200 éve Világmagyarázó című projektversenyt az Iskola másként hét, illetve a Bod Péter Napok keretében. A három- vagy négyfős csapatok két tanintézetből érkeztek, hét a tanítóképzőből és három a Nagy Mózes középiskolából. A versenyen összesen harmincnyolc 9–11. osztályos tanuló vett részt. Egyúttal Jókaira is emlékeztek születésének 201. évfordulóján, és zárták az emlékévet a csoportos irodalmi vetélkedőn.
A kiválasztott mű Jókai Mór A cigánybáró című, 1885-ben megjelent alkotása volt, amely révén a részt vevő tanulók nemcsak egy regény cselekményét idézték meg, hanem egy egész kor eszmeiségét és szellemi gazdagságát is. A vetélkedő így a képzelet, a tudás és a nemzeti kultúra ünnepévé emelkedett. A szélesebb olvasóközönség előtt kevésbé ismert kisregény a politikai viszályok között hánykolódó hős próbatételeiről, a varázslatokra áhítozó ember ábrándjainak leleplezéséről, a manipuláció tévútjáról, a kitartás értékéről és jutalmáról szól.
A zsűrizést Csüdör-Áda Katalin, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársa, a Jókai-olvasókörök koordinátora, a verseny ötletgazdája, Lung László Zsolt színművész, a Vigadó Művelődési Központ és az Udvartér Színház igazgatója és Keresztes-Biró Emese, a tanítóképző könyvtárosa végezte.
A versenyen a budakeszi Nagy Sándor József Gimnázium huszonhárom diákja is jelen volt, Nádas Anna, a vizuális kultúra ottani tanára ez alkalomból Jókai is láthatta Budakeszin címmel tartott előadást. A díjazottak a támogatóknak köszönhetően okleveleket, könyveket, színház- és mozijegyeket kaptak ajándékba.
A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző beszámolója a vetélkedőről és fotók itt: https://www.kmkt.ro/hu/jokai-200-eve-vilagmagyarazo-projektverseny.html
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/179282/jokai-vetelkedo-a-tanitokepzoben
--Közéleti személyiségek ösztönzik olvasásra a diákokat Hargita megyében
Hargita megyében több közéleti személyiség ösztönözte olvasásra a diákokat a Hargita Megyei Tanfelügyelőség által az olvasás nemzeti napja, február 15-e alkalmából szervezett rendezvény keretében.
Az immár ötödik alkalommal megszervezett Kihívás olvasásra – a román nyelv és irodalom órája… másképp című oktatási programot 2026. február 12-én szervezték meg, általános- és középiskolás diákoknak szólt, román és magyar tagozaton egyaránt, és az előző évekhez hasonlóan online formában zajlott.
A programot Manuela Nicoleta Stîngă, a román nyelv és irodalom szakfelügyelője kezdeményezte és koordinálja. „Az ötödik kiadásához érkezett program az olvasást, az interkulturalitást és a multikulturalitást, valamint az íráskészséget is fejleszti, csúcspontját pedig a meghívottaknak címzett levelek megírása jelenti. A legjobbnak ítélt leveleket oktatási és szabadidős tevékenységekkel jutalmazták. A kezdeményezés része a Hargita Megyei Tanfelügyelőség azon folyamatos törekvéseinek, amelyek célja az olvasási készségek fejlesztése, valamint a román nyelv és irodalom órák vonzóbbá és relevánsabbá tétele a megye román és magyar tannyelvű iskoláiban” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Manuela Nicoleta Stîngă.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Kelemen-Hunor-is-olvasasra-osztonzi-a-diakokat-az-Olvasas-Nemzeti-Napjan
--Magyar vagy magyar származású Nobel-díjasokról Gyergyószentmiklóson
2026. február 12-én a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár emeleti termében dr. Mátyás László segítségével idézhették fel az érdeklődők a magyar vagy magyar származású Nobel-díjasokat. A világon mindössze 15 millióra becsült magyarságból, aminek jelenleg kétharmada él Magyarországon, számtalan rendkívül tehetséges személyiség emelkedett ki. Ez alkalommal a tudomány és az irodalom területéről azoknak a Nobel-díjasoknak az életét ismerhették meg, akik Magyarországon éltek, és a díjazott munkásságuk is oda köthető, akik Magyarországon születtek, viszont emigrációban lettek sikeresek, illetve nem Magyarországon születtek, de legalább az egyik szülő magyar származású volt esetükben.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/
--Kisgyörgy Zoltán könyvbemutatója Sepsiszentgyörgyön
Azzal kezdte „fellépését”, hogy itt is fáj, ott sem az igazi, szóval nincs valami nagy formában, azaz ez alkalommal senki se várjon tőle túl sokat. Bizton meglehet, hogy az emberek többsége úgy kilencven körül már a kicsinél többet visszavesz a tempóból, de azokat nem Kisgyörgy Zoltánnak hívják. Zoli bácsi fizikailag és szellemileg is friss, naponta dolgozik, ha csak teheti, hetente terepre megy, hogy a megye valamely szegletéből beszerezve friss információhoz juttassa az olvasókat.
A ropogós hírek mellett ott vannak falvaink történelméről és hagyományairól szóló, a már csak kevesek által ismert, de soha meg nem kopó mesék. A Kovászna Megyei Művelődési Központ Háromszék Vármegye Kiadója és a Hármas Alapítvány által kiadott Mesélő falvaink – Erdővidék című könyv ezeket a történeteket fogja össze. A 2026. január 29-én a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében tartott könyvbemutató azért is jól sikerült, mert Zoli bácsin az említett panaszokból semmi sem vevődött észre, kiváló humorát megcsillogtatva csak kitett magáért.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/178808/a-helyi-ertek-neve:-zoli-bacsi-kisgyorgy-zoltan-konyvbemutatoja-sepsiszentgyorgyon
--Pozsony Ferenc új könyve: A székely népi kultúra és reprezentációja
Pozsony Ferenc akadémikus, nyugalmazott egyetemi tanár olyan néprajzkutató, aki nemcsak szűkebb pátriája népi kultúrájával foglalkozik, hanem igazi erdélyiként odafigyel a velünk egy térségben élő románság, az elfogyó szászok népi kultúrájára is, legújabb könyvében pedig szűkebb és tágabb szülőföldjére, Székelyföldre irányítja a figyelmet – mondta köszöntőjében Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója 2026. február 6-án a múzeum Bartók Béla-termében, a Székely népi kultúra és reprezentációja tanulmánykötet sepsiszentgyörgyi bemutatóján.
A könyvet a Kriza János Néprajzi Társaság adta ki Kolozsváron 2025 végén az etnográfiai disszertációk sorozatban. Ezeknek az adatoknak az ismertetésével kezdte a kötet bemutatását Kinda István néprajzkutató, a Székely Nemzeti Múzeum főmuzeológusa, aki fejezetenként szólt a könyv tartalmáról, előrebocsátva, hogy a szerző az előszóban világosan kijelöli azt a kettős horizontot, amelyben a könyv megszületett: a terepmunkára épülő kutatás és az egyetemi oktatás.
A népballada-kutatás, a székely társadalom kutatása, a népi kultúra térbeli tagolódásának kutatástörténete, a tárgyi és ünnepi kultúra, a székely kapuk, a kopjafák története, a festett bútor, a festékes gyapjúszőnyeg, a kürtőskalács, a pityókás házikenyér, a havasi juhászat és az utolsó fejezetben a székelyföldi múzeumok gyűjteményezési és kiállítási gyakorlata képezik a kötet főbb témáit. Utóbbihoz kapcsolódva Kinda István hangsúlyozta: Pozsony Ferenc kötetének témája és gondolatisága több nagy kérdéskörben is párhuzamba állítható a Székely Nemzeti Múzeumban jelenleg is látható Székelyek – Örökölt vonások című kiállítással, mert szerinte a kiadvány és a tárlat valójában ugyanarra a kérdésre keres választ: hogyan válik egy hagyományokba kapaszkodó sokrétegű társadalmi valóság kulturális örökséggé?
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/178909/a-szekely-nepi-kultura-es-reprezentacioja-pozsony-ferenc-uj-konyve
--Egy elfeledett színházi világot idéztek meg
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban mutatták be 2026. február 20-án Bartha Katalin Ágnes színház- és irodalomtörténész új kötetét, a szerzővel Egyed Emese egyetemi tanár, költő, irodalomtörténész beszélgetett. A rendhagyó eseményen a Tamási Áron Színház színművészei idézték fel Prielle Kornélia pályáját. A Bartók Béla-teremben nemcsak egy könyvet mutattak be, hanem egy egész elfeledett színházi világot idéztek meg.
A közönség nemcsak egy könyv címét vitte haza (A Történeti játékstílus és gyakorlat: Prielle Kornélia pályafutásának színházművészeti és társadalmi dimenziói), hanem annak felismerését is, hogy a 19. századi színjátszás története nem elvont fogalom, hanem életpályákon keresztül követhető út, s hogy ennek a múltnak szerencsére ma is van, aki hangot adjon.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/179227/egy-elfeledett-szinhazi-vilagot-ideztek-meg-konyvbemutato-a-szekely-nemzeti-muzeumban
--Különleges könyvkaland két iskolai könyvtár között
2026 februárjában a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtára és a gödöllői Damjanich János Általános Iskola könyvtára közösen valami igazán izgalmas dologba vágtak bele. A program neve: "Utazik a kedvenc könyvem!". Mindez mégsem egy hétköznapi könyvcsere!
Hogyan működik? Egy diák vagy osztály kiválasztja a kedvenc könyvét, aztán kreatív csomagot készít hozzá – rajzokkal, levéllel arról, miért szeretik annyira azt az olvasmányt, és kérdésekkel bővítve mindezt a másik iskola diákjainak számára. A könyvcsomagok Gödöllő és Székelyudvarhely között utaznak, összekapcsolva a gyerekeket az olvasás szeretetén keresztül.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2026/02/kulonleges-konyvkaland-ket-iskolai.html
--Téli szalon: kortárs művészeti találkozás a könyvtárban
Az Arad megyei könyvtár a Ion Andreescu Egyesülettel partnerségben idén is megszervezte a Téli szalon elnevezésű csoportos képzőművészeti kiállítást, amely 28 alkotó – köztük két ifjú művész – munkáit vonultatta fel. A tárlat ünnepélyes megnyitójára 2026. február 17-én került sor a könyvtárban. A kiállítás 39 alkotást mutat be, amelyek változatos technikákkal készültek: olaj- és akrilfestmények vásznon, akvarellek, grafikák és vegyes technikával alkotott művek egyaránt helyet kaptak a válogatásban. A művek közös ihletforrása a tél világa: az évszak csendje és tisztasága, az ünnepek elmúltának fénye és érzelmi lenyomata, valamint az a befelé forduló, elmélkedésre hívó hangulat, amely ezt az időszakot sajátossá teszi.
--Apáczai Csere Jánosról a Tóth Árpád Irodalmi Körben
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör 2026. február 12-i munkaülését Erdeiné Soós Mária nyitotta meg az újévet köszöntő versével. A következőkben dr. Brauch Magda ny. pedagógus, a Romániai Írók Szövetségének címzetes prózaírója Apáczai-tanulmányát ismertette a körtagokkal. Apáczai Csere János életcélját a következőképpen fogalmazta meg: „Én azok közül, kik a magyar ifjúságnak dolgát a tanulásban előmozdítják, legkisebb vagyok, de szándékomra nézve, amellyel a cél elérésére törekszem, nincs, aki rajtam kifogjon.” A rendezvény második részében a közösség tagjai egykori elnökükre, Kenyeres Pálra emlékeztek. Végezetül Czernák Ferenc a Magyar Kultúra Napjára emlékezett, elszavalva Kölcsey Ferenc Himnuszát, majd Bátkai Sándor olvasott fel egy szívet pátyolgató evangéliumi bizonyságtételt.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/index.php/kultura/apaczai-csere-janosrol-a-toth-arpad-irodalmi-korben
--Digitális bűnmegelőzés: gyakorlati tréning a szatmári könyvtárban
2026. február 17-én a Szatmár Megyei Könyvtár és a Szatmár Megyei Rendőrfelügyelőség bűnmegelőzési és bűnügyi elemző osztálya Védd meg adataidat és légy biztonságban online – Gyakorlati digitális biztonsági műhely címmel szervezett ingyenes ismeretterjesztő programot a könyvtárban. Az esemény célja az volt, hogy az idősebb korosztály számára érthető, gyakorlati tudnivalókat nyújtson az internet és a digitális eszközök biztonságos használatáról. A résztvevők többek között megismerhették az online tér leggyakoribb veszélyeit, így a digitális csalások különböző formáit, a gyanús üzenetek és hívások felismerését, a személyes adatok védelmének alapelveit, a közösségi média biztonságos használatát, valamint a megfelelő jelszókészítés módszereit. A bemutatott példákat mind a hétköznapi életben előforduló helyzetekből merítették.
Forrás: https://friss.ro/digitalis-bunmegelozes-gyakorlati-trening-a-szatmari-konyvtarban
--Könyvtári évértékelő: a Bihar megyeiek szeretnek olvasni
A Bihar Megyei Könyvtár fenntartója a Bihar Megyei Tanács, így a 2026. február 16-án tartott évértékelő sajtótájékoztató felvezetéseként Horea Abrudan, a jelzett önkormányzat alelnöke emelte ki a két közintézmény közti szoros együttműködés fontosságát. Azon meggyőződésének is hangot adott, hogy lépést kell ugyan tartani „az új idők szelével”, de azért lényeges, hogy meglegyen az egyensúly a digitális világban való jártasság és az információkhoz való személyes, fizikai hozzáférés között. A közelmúltban jelentős korszerűsítésen ment keresztül a könyvtár, Ancuța Șchiop igazgató a beszámolójában ezért arra fektette a hangsúlyt, hogy a befektetés milyen eredményeket hozott. Egyebek mellett elhangzott, hogy a könyvtár saját bevételeinek döntő részét, több mint 90 százalékát a beiratkozási díjak képezték. Külső támogatási forrásokat a megyei tanácstól érkező szubvenciók (93%), valamint egy Erasmus-akkreditáció (3%) jelentettek.
Arról is szó esett, hogy az elmúlt évben az új könyvkölcsönzési mód jelentősen „megdobta” a könyvtárlátogatók számát. Szeptember középig – ameddig még nem álltak át – 5496 személynek volt olvasókártyája (ezek közül 2751 új bérletes), miután pedig bevezették az új rendszert, csupán két hónap leforgása alatt 1691-en iratkoztak be a könyvtárba. Elhangzott továbbá az is, hogy megyei könyvtár egyébként konzorciumba tömörült 29 vidéki könyvtárral, és azok is korszerűsítve lettek. Nagyváradon kívül pedig még 12 közigazgatási egységben működnek aktívan könyvtárak, illetve több mint 60 községben létezik ugyan könyvállomány, de nincs könyvtáros, aki foglalkozni tudna az ügyfelekkel.
--Felújították az Arad Megyei Könyvtárat
Átfogó korszerűsítés után ismét várja az olvasókat az Arad Megyei Könyvtár, amely a tervek szerint Arad kulturális életének egyik központja szeretne lenni. A felújítási projekt az Európai Unió által finanszírozott Országos Helyreállítási Terv keretében valósult meg.
Forrás és videó itt: https://www.youtube.com/watch?v=2t5A3tqqCvQ
RENDEZVÉNYEK
--Román–magyar irodalmi szálak Bukarestben
Két nemzet irodalmi kapcsolatai jó esetben szervesen, alulról épülnek, az olvasói, írói eszmecseréktől egészen az irodalmi intézmények közti kommunikációig. Hasznos azonban, ha ezt kiegészíti az állam támogatása is. A Bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ hagyományosan gondot visel a műfordításra különféle műfordítói műhelyek támogatásával, a mindenkori és kortárs magyar irodalom romániai bemutatásával, illetve az új fordításkötetek népszerűsítésével a román és a magyar olvasóközönség körében.
Ezekhez a rendezvényekhez számtalan kevésbé látható és nehezebben mediatizálható, de annál hasznosabb elem kapcsolódik – említhetném a résztvevők között kialakult beszélgetéseket, amelyekből aztán új műfordítások és rendezvények születhetnek, máskor egy-egy, itt mintegy mellékesen elhangzó információ jön kapóra utólag. Az Irodalmi szálak elindulásának 2027-ben esedékes ötödik évfordulóján érdekes lenne majd valamilyen formában bemutatni a minifesztiválból sarjadt kis univerzumot.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.ujvarad.ro/kultura/roman-magyar-irodalmi-szalak-bukarestben/
--Megyei mesemondó verseny Nyárádmagyaróson
Egyszer volt, hol nem volt, a Bekecs-tetőn innen s a Kati-hegyen túl, volt egyszer 2026. február 21-én Nyárádmagyaróson a "Nagyapó mesefája" megyei mesemondó verseny, amelynek helyszíne a helybeli kultúrotthon volt. Összesen 22 gyermek vett részt az eseményen, akik tanítóikkal, családjaikkal együtt érkeztek a régi idők hangulatát megidéző fonóba. A gyerekeket zeneszóval fogadták, hegedűn Kacsó Károly játszott, majd a padlásról előkerült régi ládát próbálták együtt kinyitni, amelyben egy hatalmas mesekönyvet találtak. A könyv üres volt, a nap folyamán a gyerekek töltötték meg magyar népmeséikkel. Mindez alatt Ilonka történetével gazdagodott mindenki, hiszen a lenszáltól a népviseletig mindenféle munkafolyamatot megismertek, amely régebb szükséges volt ahhoz, hogy ruhát tudjanak szőni az asszonyok. A gyerekek az általuk kihúzott szóval versenyeztek, amelyek a történet alatt hangzottak el, kialakítva a mesék sorrendjét. A rengeteg népmese közben egy-egy rövid szünetben éneket tanultak, megmozdultak, láthatták a hagyományos cséptáncot (Ozsváth Tünde hagyományőrző néptáncostól), majd az ebéddel egybekötve a gyerekeknek lehetőségük volt ezt a táncot kipróbálni, emellett szőni is megtanulhattak a szövőszéken (Klinger Kinga) és egy jó hangulatú táncházban is részt vehettek (György Anita és Györfi Balázs, a Bekecs Néptáncszínház táncosai).
A nap végére megtelt Nyárádmagyarós meséskönyve, amelyet a zsűri értékelése követett.
Forrás: https://www.facebook.com/groups/3388697921372527/
--Méltóképpen emlékeztek Barabás Miklósra Kézdimárkosfalván
2026. február 22-én Kézdimárkosfalván közös megemlékezést tartottak Barabás Miklós festő- és grafikusművész születésének 216. évfordulója alkalmából. A rendezvényt Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ szervezte azzal a céllal, hogy felidézzék a magyar biedermeier festészet egyik legjelentősebb alakjának életútját és művészeti örökségét. (…) Jánó Mihály művészettörténész tartott előadást, és bemutatta a Képhistóriák című kötetét. A kiadvány kisesszéken keresztül elemzi Barabás Miklós és Gyárfás Jenő festményeit, új megvilágításba helyezve az alkotásokat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Meltokeppen-emlekeztek-Barabas-Miklosra-Kezdimarkosfalvan
--Kettős könyvbemutató: „A kor falára” – Keresztjeink
A sepsiszentgyörgyi Parnasszus irodalmi kör 13 szerzős (Borbáth Sándor Levente, Csákány Orsolya, Demeter Mária, Huszár Szilamér, Józsa Attila, Kató András, Mészáros Mária, Orosz Mihály, Para Olga, Rozonczi Lajos, Ruszka Zsolt, Steigerwald Tibor, Zárug László) vers- és prózaantológiája, „A kor falára”; valamint Steigerwald Tibor és Kisgyörgy Benjámin Keresztjeink című könyvének dedikálással egybekötött kettős könyvbemutatójára került sor 2026. február 6-án a helybeli Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében.
A két kiadványt 2026. február 24-én a baróti Gyulai Líviusz Könyvtárban is bemutatták.
Fotók a baróti rendezvényről itt: https://www.facebook.com/media/set/?vanity=100011451935523&set=a.2879684565756580
KITEKINTŐ
--Behavazott lábnyomok és 90 év – Bodor Ádámot ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban
A születésnapjára megjelent Behavazott lábnyomok című kötet bemutatójával köszöntötték Bodor Ádám írót a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az estet a Magvető Kiadó és a múzeum közösen szervezte, a beszélgetést Szegő János vezette, a programban felolvasások, zenei betétek és pályatársi köszöntők is szerepeltek. A 90 éves Bodor remek történeteket osztott meg a hallgatósággal arról, hogy mire ment el az első írói honorja, vagy milyen volt, amikor Kolozsváron egy másolói irodában dolgozott, de a sajátos bodori világról, írásairól és egyáltalán az íróságához való viszonyáról is sok érdekest mondott, és meg is nevettette hallgatóságát.
Az estet a https://youtu.be/QReJP3H3RjM címen lehet visszanézni – már a Bodor-sztorik miatt is érdemes belekattintani, de a felolvasott szövegek, Márkos Albert zenéje és a teljes est hangulata miatt is élmény a videó.
Forrás és a teljes cikk, valamint képgaléria itt: https://transtelex.ro/kultura/2026/02/26/bodor-90-pim-kepriport
--Szakmai konferencia Kecskeméten
2026. február 6-án tartották meg a Betűkben (is) összekapcsolva – Határtalan könyvtári megoldások című szakmai konferenciát a kecskeméti Katona József Könyvtárban. A találkozó lényege a Kárpát-medence könyvtárainak együttműködése, közösségépítése, valamint az olvasásnépszerűsítés és a digitális lehetőségek kiaknázása volt. Az előadások és a kerekasztal-beszélgetések, valamint a workshopok rávilágítottak a könyvtárak fejlesztésének és folytonos megújulásainak biztató és ígéretes szerepére. Az sem volt kérdés, hogy mennyire meghatározó jelentőséggel bírnak a folytonos változások időszakában ezek az átalakulási folyamatok. Természetesen mindezek mellett hangsúlyt fektettek a határon átívelő szakmai kapcsolatok fontosságára is.
Az értékes szakmai bemutatókon, beszélgetéseken túlmenően helyet kapott a rendezvényen az emberi lélek is. Az ismerkedés varázsa, a szünetekben való beszélgetések, az új barátságok szövődése (nemcsak a szakma jegyében) rávilágított arra, hogy az ilyen jellegű együttléteket valóban érdemes folytatni.
Forrás, fotók és a teljes beszámoló itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2026/02/kecskemeti-szakmai-konferencia.html
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Murádin Jenő művészettörténész
2026. február 11-én, életének 89. évében, Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője – közölte a Szabadság napilap.
Murádin Jenő az Aranyosgyéres melletti Harasztoson született 1937. november 23-án. Felsőfokú tanulmányait Kolozsváron, a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen végezte, történelem–filozófia szakon szerzett diplomát.
„Murádin Jenő művészettörténésznek készült a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, azt követően azonban a szakmájában munkát nem talált, így 1966 és 1988 között, 22 esztendőn keresztül, a kolozsvári Igazság című, a Román Kommunista Párt tartományi, majd megyei bizottsága által kiadott napilap újságírójaként és szerkesztőjeként dolgozott. 1988 és 1990 között a Napsugár című gyermeklap főszerkesztője volt, 1991-től pedig a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola oktatója, egyetemi docensi minőségben. Munkásságának oroszlánrészét azonban nem szerkesztői és oktatói, hanem művészettörténészi tevékenysége jelentette. Műkritikái, tárlatnyitó beszédei, képzőművészeti cikkei, tanulmányai és e tárgykörben írt kötetei az erdélyi képzőművészeti szakirodalom és szakma megkerülhetetlen, rendkívül tájékozott és igen termékeny személyiségévé avatták” – írta róla a Szabadság.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/belfold/Elhunyt-Muradin-Jeno-muveszettortenesz
INTERJÚ
--Róth András Lajos: El kell teljen egy emberöltő, hogy egy korszakról objektíven lehessen beszélni
Megannyi helytörténeti írás és tanulmány, egy barátságos és jó kedélyű tekintet a tudományos könyvtárból és tizenöt év katedra mögött töltött idő a kommunizmus árnyékában – ezzel találkozunk, mikor visszapörgetjük az időt Róth András Lajos történésszel beszélgetve.
Forrás és a beszélgetés itt: https://hargitanepe.ro/hirek/kiemelt/roth-andras-lajos-el-kell-teljen-egy-emberolto-hogy-egy-korszakrol-objektiven-lehessen-beszelni
--Bodor Ádám: Az Erdély-mítosz igazi érzelmektől mentes, olcsó anyaországi termék
Bodor Ádám 2026. február 22-én volt 90 éves. A szamosújvári börtöntől Budapest belvárosáig, Székelyföldtől Berlinig vezet ez a beszélgetés a jeles íróval, aki kilencvenévesen sem lett békülékenyebb. Beszél az erdélyi giccs hamisságáról, a politikai önámításról, az írói szerep gyanússágáról, és arról is, miért nem ír akkor, amikor íróként ezt várnák tőle. A börtönélménytől a Sinistra körzetig sok minden szóba került, de talán a legfontosabb: hogyan engedi el a saját műveit, és miért nem tekinti az írást hivatásnak.
Forrás és az interjú itt: https://transtelex.ro/transtelex/2026/02/21/bodor-adam-interju-90
--Az autonómia a legjobb olvasásmotiváció – Interjú Vass Dorottea olvasáskutatóval
Vass Dorottea egyetemi adjunktus, az Olvasásmotiváció című könyv szerzője és az egyedülálló D012 módszer alapítója, amelyben a gyerekek egy tanév alatt saját könyvük megírásával nemcsak íráskészségüket, hanem önismeretüket is fejlesztik. Szakmai hitvallása szerint az olvasásnak nem szabad kényszernek – amolyan „brokkolinak” – lennie; ehelyett az autonómia, a választás szabadsága és az érzelmi kapcsolódás révén segíti a gyermekeket abban, hogy az olvasás hitelesen váljon a saját identitásuk részévé. Szemléletmódja hidat képez a kortárs és a klasszikus irodalom, valamint az animációs filmek által formált vizuális világ között, miközben a szülőket és pedagógusokat is támogatja a teljesítménykényszer nélküli, élményalapú olvasóvá nevelésben.
Forrás és a beszélgetés itt: https://kultura.hu/az-autonomia-a-legjobb-olvasasmotivacio-interju-vass-dorottea-olvasaskutatoval/
--Vers vs. szerelési útmutató: miért pörög rá az agy az irodalomra?
Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, kommunikációs szakember, valamint a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója is egyben. A Palackposta cikksorozatban arról beszélgettek vele, hogy mi történik az agyunkban olvasás közben, mi a különbség egy vers és egy használati utasítás között, és mit kezdjünk azzal, ha egy jelentős életmű mögött korántsem makulátlan életrajz áll.
Forrás és az interjú itt: https://kultura.hu/vers-vs-szerelesi-utmutato-miert-porog-ra-az-agy-az-irodalomra-interju-nyary-krisztiannal/
--Egyed Daniela: még mindig sok gyermek szeret olvasni...
Mitől lesz egy iskolai könyvtár közösségi tér, ahová nemcsak kölcsönözni, hanem festeni, házi feladatot készíteni, vagy csak egy kicsit megpihenni is szívesen betérnek a diákok és tanárok? Egyed Daniela, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola könyvtárosa nemcsak tudja a titkot, hanem gyakorlatba is ültette – ehhez azonban, ahogyan ő mondja, „ki kellett lépnie az ajtón”.
Forrás és a beszélgetés itt: https://hargitanepe.ro/hirek/kiemelt/egyed-daniela-meg-mindig-sok-gyermek-szeret-olvasni
KÖNYVAJÁNLÓ
--Tóth László: Időbe zárt történetek
Nemrég került ki a csíkszeredai Alutus Nyomdából a kézdivásárhelyi Tóth László legújabb, hatodik könyve, az Időbe zárt történetek című kötet a szerző magánkiadásában. Kézdiszék első világháborús eseményeivel foglalkozó két kötete, két meséskönyve és Bakk Miklós politológussal készített interjúkötete után Tóth László novella- és karcolatíróként mutatkozik be. A kötetet Bakk Miklós lektorálta.
A nemrég megjelent könyv nemcsak olvasmány, hanem emlékezésgyakorlat is. Minden történet ablakot nyit egy belső világra, s ugyanúgy, az olvasóban folytatódik, mint ahogyan az alkotóban született. A tizenhét írás lassú barangolás emlékek, sorsok és lehetőségek között.
A könyv első bemutatójára 2026. március 3-án a Vigadó Művelődési Központ emeleti dísztermében kerül sor.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/178933/toth-laszlo:-idobe-zart-tortenetek-megjelent
--Mohács-könyv a tragédia 500. évfordulójára
Tavaly jelent meg, de az idei, 2026-os Mohács-emlékév alkalmával kerül igazán szélesebb körben reflektorfénybe Gubcsi Lajos legújabb kötete, a Tánc a pokol tornácán, 1514–1526 című monumentális történelmi dokumentumregény. A mű a Dózsa-felkelés máglyáitól a mohácsi csatatér pokoli pusztulásáig követi nyomon azt a drámai tizenhárom évet, amely véglegesen megváltoztatta a magyar nemzet sorsát.
Gubcsi Lajos nem csupán krónikát ír, hanem olyan történelmi regényt alkot, amelyben a tények, a kortárs források és a szerző saját értelmezése egybefonódik, hogy az olvasó átélhesse a kor tragikus hangulatát.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/179255/mohacs-konyv-a-tragedia-500-evfordulojara
HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK
--Hajléktalanok és a könyvtár - lehetséges-e a humánusabb, egyben olcsóbb megoldás?
Magyarországi könyvtárak vegyes gyakorlatot követnek a hajléktalan emberekkel kapcsolatban. Van, ahol gyakorlatilag ellehetetlenítik könyvtárba jutásukat (Kecskeméten belépés csak regisztrációval, a 'kulturált és biztonságos könyvtárhasználat' érdekében – http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=kecskemeten_belepes_csak_regisztracioval_-_a_kulturalt_es_biztonsagos_konyvtarhasznalat_erdekeben), más könyvtár pedig eljárásokat dolgozott ki arra, hogyan kínálhatja szolgáltatásait befogadható módon számukra (vö.: Azok a büdös olvasók - a szégyenkezéstől a hajléktalanszálló-könyvtárig és feliratig http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=azok_a_budos_olvasok_--_a_szegyenkezestol_a_hajlektalanszallo-konyvtarig).
Az Egyesült Államokból származó példák is az utóbbi szemléletet tükrözik, amikor a könyvtárak szociális szakembereket alkalmaznak, akár épületükön belül kínálnak pl. tisztálkodási lehetőséget az arra rászorulóknak, vagy szociális szakemberekkel, szervezetekkel működnek együtt, hasonló céllal (vö.: Munkatársak javaslataira épített szociális fejlesztés Los Angelesben – http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=munkatarsak_javaslataira_epitett_szocialis_fejlesztes_los_angelesben).
Olyan eset is ismert, hogy könyvtárhasználókat faragnak a kényszer hatására betérőkből (vö.: Használókat teremt a brit könyvtárak 93 százaléka a melegedni betérőkből – http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=hasznalokat_teremt_a_brit_konyvtarak_93_szazaleka_a_melegedni_beterokbol)
Magyarországon - alacsonyabbnak mért szolidaritási szint mellett - leginkább a nem hajléktalan emberek ellenérzései miatt ódzkodnak a könyvtárak és felettes döntéshozók a hasonló megoldásoktól. (MG)
Az Utcáról Lakásba! Egyesületnél dolgozva látom - mondja Kovács Vera alapító-társelnök, hogy a szegénységgel, hajléktalansággal kapcsolatos ingerküszöb brutálisan magas. Nincsen hírértéke annak, hogy hányan élnek szállón, hány évet töltenek ott, hányan fagynak meg telente, vagy éppen hány kilakoltatás történik, és hány gyereket emelnek ki a családjából anyagi okok miatt egy évben. (...)
- Ezért három dologról írok röviden. Mi is a szociális munka? Kik és kik nem a szociális munkások? Mi az önkéntes munka? Kik és kik nem az önkéntesek? Hogyan lehet, és hogyan nem lehet önkéntesként felelősen bekapcsolódni egy segítőszervezet munkájába? És végül: kik a hajléktalan emberek? Mik a leggyakoribb félreértések a hajléktalan élethelyzettel kapcsolatban? (Kifejtés a forráslinken.)
Forrás: KIT Hírlevél – 2026. február 18. (7. – 1113. – szám) – http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=hajlektalan_emberek_es_a_konyvtar_-_lehetseges-e_a_humanusabb_egyben_olcsobb_megoldas
--Olvasási trendek 2025-’26: mire számíthatnak a könyvtárak
Ellenmozgalom: lassú olvasás
Az olvasási szokások folyamatosan alakulnak. Ez befolyásolja a könyvtárakat, a kiadókat és a tágabb kulturális környezetet is. A digitális élet gyors tempója ellenére az olvasók vonzódnak a mélységet, a kényelmet és az igazi kapcsolatot kínáló történetek, formátumok és közösségek felé. A dán Lyngsoe Systems vállalat (automatizált anyagmozgató berendezések és kapcsolódó technológiai termékek szállítója) által alább bemutatott három trend különösen releváns a könyvtárak számára, amelyek az elköteleződés erősítésén, a felfedezés támogatásán és a gyűjteménykezelési stratégiák finomításán dolgoznak.
1. Megújult igény a mélység iránt: A lassú és magával ragadó olvasás térnyerése
Számos országban és korcsoportban az olvasást egyre inkább menedéknek tekintik, nem pedig pusztán időtöltésnek. Az olvasók tudatosan keresik a hosszabb regényeket, a reflektív ismeretterjesztő műveket, sőt a klasszikus irodalmat is, nem tudományos célokból, hanem a jelenlét és a nyugalom érzése miatt, amit ezek a művek teremtenek számukra. A széttöredezett figyelem és a gyors görgetéses fogyasztás által jellemzett évek után a lassú olvasás tudatos ellenmozgalommá válik.
A legfrissebb európai adatok alátámasztják ezt a megújult érdeklődést a hagyományos olvasási szokások iránt. Az Európai és Nemzetközi Könyvkereskedők Szövetségének 2024-es tanulmánya erős és folyamatos elköteleződést mutatott ki a nyomtatott könyvek iránt, ami tükrözi az immerzív, tudatos olvasási élmények iránti vágyat a különböző piacokon.
A könyvtárak számára ez a változás rávilágít a felfedezésre és a mélységre ösztönző gyűjtemények értékére - a hosszú formájú szépirodalomtól az esszéken, életrajzokon és narratív ismeretterjesztő műveken át. Mert az elmélyült olvasás megerősíti a koncentrációt, a kényelmet és a felfedezést ösztönző fizikai és digitális terek létrehozásának fontosságát is. (ref.: MG)
Közösségek, klubok
Egyre többen keresnek olyan tereket, ahol megoszthatják, mit olvasnak, és hallhatják, amit mások felfedeznek.
A könyvtárak által szervezett olvasócsoportok továbbra is vonzzák a résztvevőket, a digitális közösségek pedig megkönnyítik az olvasók számára, hogy témák, műfajok vagy szezonális kihívások köré csoportosuljanak. Sok olvasó nem ajánlómotorokon, hanem beszélgetéseken keresztül talál új címeket - akár a könyvtárban, akár egy online fórumon.
Az Eurostat 2025-ös adatai is alátámasztják a nyomtatott könyvek folyamatos relevanciáját ezekben a társadalmi terekben. A könyvtárak számára ez kiemeli a programok, kiállítások és közösségi kezdeményezések értékét, amelyek közös élménnyé teszik az olvasást. Ez a társadalmi dimenzió erősíti az elköteleződést, ösztönzi a felfedezést, és értelmes okot ad az olvasóknak a visszatérésre.
Remény, vigasz, menekülés
Míg az olvasók ízlése nagyon eltérő, néhány műfaji trend kiemelkedik 2026-ban. Három irány tűnik különösen nagy hatásúnak:
1. Romantikus irodalom: a romantika és a fantasy keverékeként stabilan nagy közönséget érdekel. Az olvasókat vonzza érzelmi intenzitása, eszképizmusa és gazdagon elképzelt világa.
2. Kényelmes szépirodalom: a gyengéd krimiktől a meleg, kortárs történetekig a kényelmes szépirodalom megnyugvást és vigaszt nyújt. Ezek olyan könyvek, amelyek a kapcsolatra, a kedvességre és az alacsony tétű feszültségre összpontosítanak - vonzó kontrasztot alkotva egy kiszámíthatatlan világgal.
3. Solarpunk és reményteli klímafikció: a disztópikus narratívák helyett sok olvasó ma olyan történeteket keres, amelyek konstruktív vagy optimista jövőképet képzelnek el. A solarpunk különösen a fiatalabb közönség körében rezonál, akik olyan fikciót keresnek, amely inspirál, nem pedig figyelmeztet.
Ezek a mozgalmak az érzelmi biztonság, az optimizmus vagy a képzeletbeli felszabadulás iránti szélesebb körű vágyat tükrözik. Jól láthatók az olvasmánylistákban, a könyvtári kölcsönzési mintákban és a könyvklubok kínálatában, ami a személyesen jelentőségteljes és érzelmileg lebilincselő történetek iránti vonzalmat jelzi. Az Egyesült Királyság National Literacy Trustjának kutatása alátámasztja ezt, kimutatva, hogy a fiatal olvasók továbbra is erősen kötődnek a nyomtatott könyvekhez, és hogy a könyvek birtoklása szorosan összefügg az írás-olvasási készségek fejlődésével és a későbbi sikerekkel az életben.
A 2025-2026-os olvasási tájképet a mélység, a közösség és az érzelmileg rezonáns történetek iránti vágy alakítja. Akár nyugalomra, kapcsolódásra, akár képzeletbeli menekülésre vágynak az olvasók, választásaik a szándékosság felé irányuló szélesebb körű mozgalmat tükrözik. A könyvtárak számára ezek a trendek lehetőséget kínálnak arra, hogy értelmesebb gyűjteményeket hozzanak létre, támogassák a felfedezést, és erősebb kapcsolatot alakítsanak ki az általuk kiszolgált közösségekkel.
Forrás: KIT Hírlevél – 2026. február 18. (7. –1113. – szám) – http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=olvasasi_trendek_2025-26_mire_szamithatnak_a_konyvtarak_3._remeny_vigasz_menekules
--Úgy válhatunk olvasókká, mint ahogyan a futók készülnek a maratonra
Az olvasóvá válás alatt többnyire a gyermekek olvasóvá nevelését értjük: azt a folyamatot, amely ideális esetben a közös meseolvasás, a történetmesélés vagy a puszta szülői példamutatás által már a gyermek életének legkorábbi szakaszában kezdetét veszi. Hasonlóan, ahogy az élet többi területén, itt is ez az időszak a legmeghatározóbb, az, amelyben a gyermek „megtanul” élvezettel, élvezetből olvasni. De mi történik, ha ez kimarad?
Vekerdy Tamás pszichológus, író szerint „annak a gyereknek van szerencséje, aki már elolvasta A Pál utcai fiúkat, mire az iskolában eljut odáig, hogy meg kell számolnia, hányszor sír Nemecsek a regényben, vagy el kell mondania, mikor milyen ruhában volt az áruló Geréb”. Az idézet arra utal, hogy az iskolában, az addig ismert mintákkal ellentétben, már nem az élményen, hanem a teljesítményen van a hangsúly. Azon, hogy ki tud minél több – többségében fölösleges – tárgyi tudást magába szívni és átadni az adott művel kapcsolatban. Itt már nem élvezni és átélni, hanem érteni és átadni kell.
Ha megfigyeljük, általában azoktól halljuk, hogy „nem szeretek olvasni”, akik az olvasást pontosan ekképpen, a kötelező olvasmányok mondvacsinált értelmezésein keresztül ismerték meg. Így aztán nem is hibáztathatunk senkit, aki erre a bizonytalan talajra építve felnőttkorára nem vagy csak nagyon nehezen vált olvasóvá.
Ebben a cikkben összegyűjtöttünk néhány hasznos tippet, amelyek segítségünkre lehetnek ebben a folyamatban.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/ugy-valhatunk-olvasokka-mint-ahogyan-a-futok-keszulnek-a-maratonra/
MOZAIK
--Sikkes könyvtáros: ez a stílus lesz 2026 tavaszának divattrendje
A library chic visszahozza a könyvtárosok bájos, geek megjelenését, de egy csavarral: a retró részleteket a modern, magabiztos nő stílusával ötvözi, az összhatás pedig ettől lesz igazán jó. Ceruzaszoknya, kardigán, galléros póló és elegáns kiegészítők adják az alapot, míg az áttetsző anyagok és a merész kivágások játékosságot csempésznek a megjelenésbe.
Mi történik, ha a tervezők ötvözik az ötvenes évek könyvtárosát a modern, magabiztos nővel?
A library chic a Prada, a Tory Burch és a Chanel 2026-os tavaszi–nyári kifutóján is megjelent.
A sikkes könyvtáros stílus anélkül szexi, hogy akár egy cseppet is közönséges lenne.
Forrás és a teljes cikk itt: https://marieclaire.hu/divat/2026/02/15/2026-tavasz-trend-library-chic-sikkes-konyvtaros/
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Székely Mikó Kollégium, Domokos Géza Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető és lemondható a remekehirlevel@gmail.com címen.