ReMeK-e-hírlevél

XXI. évf., 2026/1. szám                        ISSN: 1842-7448

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele

Megjelenik havonta

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

 

Hírlevelünk szerkesztősége boldog, békés, egészségben és elégtételekben teljes új évet kíván olvasóinak és munkatársainak!

 

 

TARTALOM

 

PÁLYÁZATOK

--Erdélyi Irodalmi Tehetséggondozó Pályázat

--GROTESQ – párbeszédben Örkénnyel

HAZAI

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei

--Gyerekkönyv-adományokat gyűjt a Szatmár Megyei Könyvtár

--Közel 1000 mesekönyvet ajándékozott szatmári óvodásoknak a Rákóczi Szövetség

--Értékes könyvadományt kapott a Sapientia Csíkszeredai Kara

--Kiállítás Nobel-díjasokról a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban

--Adventi meglepetés a könyvtárban Székelyudvarhelyen

--Téli képek – Baka István-kiállítás az iskolakönyvtárban

RENDEZVÉNYEK

--Piroska Katalin és István színháztörténeti kötetének bemutatója

--Bemutatták Kézdiszentkereszt falumonográfiáját

--A Tóth Árpád Irodalmi Kör adventi-karácsonyi rendezvénye

--Tisztítótűz – Józsa Attila regényének bemutatója

--Péterfi Ágnes jegyzetei elmúlt évtizedéről

--Könyv jelent meg Csuriról, a beszélő varjúról

--Könyvbemutató Csomakőrösön és Kovásznán - Advent nem pluszfeladat, hanem esély

--Román nyelvű szakácskönyv bemutatója: terítéken Háromszék ízei

--Bemutatták Kisgyörgy Zoltán Erdővidék-könyvét

DÍJAK

--Prima Primissima díjat kapott Visky András

--Okosító és felidegesítő versek – Kustos Júlia kapta a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat

--Petri György költőnek avattak emléktáblát a Petry húsüzletben

INTERJÚ

--Szerzők és kiadók viszonyáról a marosvásárhelyi könyvünnepen

--Interjú Király Farkas íróval, költővel

--Beszélgetés Varga László Edgár költővel, íróval

KÖNYVAJÁNLÓ

--A provokáció grammatikája – Borsodi L. László kritikakötetét mutatták be

--A népi időjósló mondókák világában Gyergyószentmiklóson

--Tanulmánykötet a szovjet fogságba hurcolt erdélyiekről

--„Mennyit ér egy orvos?” – Könyvbemutató Dr. Székely Géza életéről és örökségéről

--Megjelent - Gazda József: Háromszék képzőművészete

HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK

--Collectio Rozsondaiana – az évszázad legnagyobb könyvadománya az MTA Könyvtárában

--Forradalmi fejlesztéssel segíti a családfakutatókat az MNL

--e-Acad néven nyílt meg a Román Tudományos Akadémia Könyvtárának digitális platformja

--Irodalmi művekben szereplő helyszínek várostérképe

--Török Sophie közel ezer kézirata vált elérhetővé

--Online hozzáférhetők Liszt Ferenc, Weiner Leó és Farkas Ferenc kottakéziratai

MOZAIK

--Krasznahorkai László és Visky András is ott van az osztrák köztévé könyves listájának top 3-jában

--Luxus lett az olvasás? Az áfaemelés hatása a romániai könyvpiacra

--Az olvasást nem, de a kötelező olvasmányokat elutasítják a diákok

--A romániai felnőttek jelentős többsége soha nem vett részt kulturális nevelési programban

 

 

PÁLYÁZATOK

 

--Erdélyi Irodalmi Tehetséggondozó Pályázat

A Méhes György – Nagy Elek Alapítvány és az Erdélyi Magyar Írók Ligája meghirdeti közös programját, az Erdélyi Irodalmi Tehetséggondozó Pályázatot próza és vers kategóriában az állandó romániai lakcímmel rendelkező, a pályázat kiírásakor kötettel még nem rendelkező alkotók számára, junior és senior kategóriában. A pályázat célja támogatni és felkarolni a fiatal írói tehetségeket, lehetőséget biztosítani műveik bemutatására és irodalmi fejlődésükre. A sikeresen pályázók számára az Erdélyi Magyar Írók Ligája mentorprogramot indít az eredményhirdetés lejárta után.

Beküldési határidő: 2026. február 28.

Pályázati kategóriák: 14–18 évesek (junior kategória); 19–25 évesek (senior kategória).

Junior kategóriába az jelentkezhet, aki a pályázat kiírásakor (2025. december 8-án) már betöltötte a 14. életévét, de még nincs 19 éves. Seniornak számítanak a december 8-án 19 életévüket már betöltött pályázók, de akik ezen a napon még nem töltötték be a 26. életévüket.

A kiírók mindkét kategóriában (próza és vers) és korcsoportban első, második és harmadik díjat osztanak, 1500, 1000 és 500 lej összegben.

Műfaji kategóriák:

Próza: novella, kisregény, elbeszélés

Vers: lírai alkotások, szabadvers, kötött formák

Minden pályázó mindkét műfaji kategóriában indulhat saját korosztályán belül.

A pályázati anyagot az irodalmi.tehetseggondozo2025@gmail.com címre várják a kiírók.

A zsűri tagjai: Márton Evelin író (elnök), Borsodi L. László költő és Sánta Miriám költő.

Az eredményhirdetésre 2026 májusában, a díjátadóra 2026 júniusában (25–28. között) a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten kerül sor.

Forrás: https://helikon.ro/bejegyzesek/erdelyi-irodalmi-tehetseggondozo-palyazat

 

 

--GROTESQ – párbeszédben Örkénnyel

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház kollázspályázatot hirdetett Örkény István Tóték című előadásához kapcsolódva (bemutató: 2026. január 10.). A felhívás a színház új művészetközvetítő és közösségépítő programsorozata, a Kontextus keretében valósul meg. A Kontextus célja, hogy a készülő előadásokat tágabb művészeti és gondolati térbe helyezze, és új típusú reflexiókat hívjon elő a közönségből – jelen esetben groteszk és abszurd hangvételű vizuális kollázsok formájában. A művekhez inspirációként Örkény István egyperceseit ajánlották. Szabad asszociációkat, groteszk, abszurd hangvételű kollázsokat várnak.

Forrás és a kiírás részletei itt: https://www.nyugatijelen.com/kultura/grotesq-parbeszedben-orkennyel

 

 

HAZAI

 

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei

Ferencz Csaba versalbumának bemutatója

2025. december 9-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében volt Ferencz Csaba a fény néha eltéved című versalbumának bemutatója.

A szerző beszélgetőtársa Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt. Közreműködött a Mácsafej zenekar.

Ferencz Csaba a Háromszék napilap szerkesztőbizottságának tagja és ügyvezetője. Énekes-gitárosként már a ’80-as évek elején számos zenekarban játszott, az énekelt vers műfajában előadóként és zeneszerzőként több mint egy évtizede a Mácsafej zenekar tagja, amellyel klasszikus és kortárs költők megzenésített verseit adják elő.

A kötet 60 fotót és 120 haikut tartalmaz.

Forrás és a rendezvényfotók itt: https://www.kmkt.ro/hu/ferencz-csaba-versalbumanak-bemutatoja.html

Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/177937/vers-foto-zene-ferencz-csaba-konyvbemutatoja

Felhők, fák, szél – Győrffy Ákos, Jász Attila és Murányi Sándor Olivér közös könyvbemutatója

Győrffy Ákos és Jász Attila költők, valamint Murányi Sándor Olivér író könyvbemutatójára került sor 2025. december 10-én a könyvtárban. A rendezvény házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.

A rendezvény csatlakozott a #ReadForReal nemzetközi olvasásnépszerűsítő kampányhoz, amelynek magyarországi szervezője a Magyar Olvasástársaság volt, az Európai Szerzők Napja elnevezésű program (2025. november 11. – december 12.) keretében.

Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/hu/felhok-fak-szel-%E2%80%93-gyorffy-akos-jasz-attila-es-muranyi-sandor-oliver-erdelyi-konyvbemutatoi.html

Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/177955/harom-csend

Luca-napi népszokások a Gyermekkönyvtárban

„Luca napján nincsen munka,/ dolgoztatok eleget!/ Ne mossatok, ne fonjatok,/ ne süssetek kenyeret!” (Szabó T. Anna)

2025. december 12-én 17 és 19 óra között a könyvtár Gyermekrészlegén a Luca-napi népszokások mélyebb megismerésére volt lehetőség. Előbb meseolvasásra, ezek után pedig gyakorlati próbákra hívták a bátor jelentkezőket: felnőtteket és gyermekeket egyaránt.

Forrás: https://www.kmkt.ro/hu/luca-napi-nepszokasok.html

Videó itt: https://www.facebook.com/reel/1157924943186749

Kustán Magyari Attila: Odaát – könyvbemutató

2025. december 17-én a könyvtár Olvasótermében volt Kustán Magyari Attila Odaát című könyvének a bemutatója. A szerzővel Szőcs Imre műfordító, könyvtáros beszélgetett.

Kustán Magyari Attila szociológus Sepsiszentgyörgyön született 1985-ben. 2006-tól helyi tudósítóként dolgozott szülővárosában a Székely Hírmondó napilapnál, 2011-től Kolozsváron előbb az Erdélyi Riport nagyváradi hetilap munkatársa, majd a Maszol.ro hírportál tudósítója, később külpolitikai és tudomány/technológia rovatának vezetője.

2007-ben végezte el a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumot, 2017-ben a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociálismunkás-képző Karán, kulturális antropológia szakon diplomázott. Mesteri diplomáját 2021-ben a finnországi Tampere Egyetem Globális és Transznacionális Szociológia mesterszakán szerezte, ugyanott megkezdte a doktori tanulmányait. ugyanabban az évben.

Az összeesküvés-elméletek kérdésével már alapképzése alatt foglalkozni kezdett, mesteri dolgozatában sem távolodott el a témától, amely doktori tanulmányainak témáját is képezi. Ébredők. Bevezető az összeesküvés-elméletek világába című ismeretterjesztő könyve 2020-ban a kolozsvári Polis Könyvkiadónál jelent meg. Az elmúlt években konferenciákon, tanulmányokban az összeesküvés-elméletekkel kapcsolatos tudományos kutatásait ismertette.

Az elmúlt évek történései (világjárvány, háború, migráció, politikai helyzetek) az összeesküvés-elméletek sokaságát hozták magukkal a társadalomba. Kustán Magyari Attila Odaát című könyve az összeesküvés-elméletet mint jelenséget boncolgatja: milyen elemekből áll össze, hogyan lehet értelmezni, vizsgálni? Könyvének célja, hogy az olvasót újragondolásra késztesse: az egyes fejezetek végén kérdéseket talál, amelyeket megválaszolhat önmagának, de akár a szerzőnek is írhat, a könyvben szereplő e-mail címre.

Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/hu/kustan-magyari-attila:-odaat-%E2%80%93-konyvbemutato.html

Rendezvényelőzetes interjú a szerzővel itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/178003/szembesuleskiserlet-az-osszeeskuves-elmeletek-vilagaban-beszelgetes-kustan-magyari-attilaval-az-odaat-szerzojevel

Lélekmelengető pillanatok az Olvasóteremben

Karácsonyra hangoló, különleges beszélgetőparti helyszíne volt a könyvtár Olvasóterme 2025. december 18-án.

Az estet játékkal indították az intézmény munkatársai: karácsonyi és téli témájú szövegeket olvastak fel, a résztvevőknek pedig ki kellett találniuk ezek szerzőit. Ezt követően kipróbálták a közös, csendes olvasás élményét. Ki-ki az otthonról hozott vagy egy itt választott könyvbe merült el, mégis érezhető volt a közösség ereje.

A programot beszélgetéssel zárták, az olvasmányélmények hatására gyerekkori emlékekről, a ’80-as évek karácsonyairól és persze irodalomról is szó esett.

Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/pfbid02mw7qi7S3CJHWw9RGPovJ4TunCpDUeoK9dbsvxwrWubFxCpEMZevFgkquEpaerrznl

 

 

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei

Könyvtár a digitális térben – online alkalmazások a közösség szolgálatában.

2025. december 17-én a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban Online könyvtári alkalmazások címmel zajlott műhelymunka a Hargita megyei könyvtárosok számára.

Az esemény középpontjában a digitális könyvtári alkalmazások álltak, különösen azok gyakorlati és közösségi felhasználása. A résztvevők megismerhették a könyvtár digitális alkalmazásait, valamint azt, hogy hogyan építhetők be ezek az eszközök a mindennapi könyvtári munkába, gyermekfoglalkozásokba és helyismereti programokba.

A digitális alkalmazások napjainkban egyre fontosabb szerepet töltenek be a könyvtárak életében: élményszerű tanulást, interaktív tartalmakat és új megszólítási lehetőségeket kínálnak, különösen a fiatalabb generációk számára.

A helyismereti tevékenységekben alkalmazva segítenek abban, hogy a települések öröksége modern, élő és könnyen hozzáférhető formában maradjon jelen a közösség mindennapjaiban.

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1434/konyvtar-a-digitalis-terben--online-alkalmazasok-a-kozosseg-szolgalataban

BrideHood – Tüll mögött a lélek

A Kájoni János Megyei Könyvtárban mutatták be 2025 decemberének közepén Szőcs Ramóna frissen megjelent könyvét, a BrideHood – Tüll mögött a lélek című kötetet. Meghitt hangulat, őszinte gondolatok és mély beszélgetések tették felejthetetlenné ezt az alkalmat.

Ramóna érzékenyen és hitelesen mesélt arról az útról, amelyen a menyasszonyi lét során végigmegyünk – a külső elvárások zajáról, a belső hang kereséséről, a hagyományok súlyáról és arról a bátorságról, ami ahhoz kell, hogy önmagunk maradjunk. A beszélgetés sokunkban indított el felismeréseket, mosolyokat, sőt megható pillanatokat is.

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1433/bridehood--tull-mogott-a-lelek

Dőljünk hátra a fotelben – és gondolkodjunk együtt Albert Ildikóval

2025. december 16-án Albert Ildikó És hátradőlünk a fotelben című kötetének bemutatójára került sor a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A nagyváradi Holnap Könyvek Kiadó gondozásában megjelent esszékötetről Sarány István szerkesztő beszélgetett a szerzővel.

A bensőséges hangulatú est során szó esett ünnepekről és hétköznapokról, léthelyzetekről, belső kérdésekről és azokról a gondolatokról, amelyek megállásra, elcsendesedésre és önreflexióra késztetik az olvasót. A beszélgetés jól tükrözte a kötet szellemiségét: megfontolt, higgadt, elmélyülésre hívó gondolatfüzéreket nyújt, amelyek nem válaszokat adnak, hanem kérdéseket vetnek fel.

Forrás és teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1432/doljunk-hatra-a-fotelben--es-gondolkodjunk-egyutt-albert-ildikoval

Helyesírás könnyedén – újabb sikeres könyvbemutató

2025. december 15-én a Kájoni János Megyei Könyvtár adott otthont a Helyesírás könnyedén című könyv bemutatójának, ahol a Szövegkovács nyelvőrző műhely egyik alapítója, Ferencz Melánia mutatta be legújabb kiadványait. Az esemény hároméves szünet után tért vissza Csíkszeredába, és ismét nagy érdeklődés övezte.

A bemutatón a szerző három rendhagyó, játékos formában megalkotott könyvét – Anyanyelvi villámtanácsok, Szóbuborékok és Rendőr-e a fekvőrendőr? – mutatta be a közönségnek, amely 2025-ben egy újabb kiadvánnyal, az Olvasóból korrektor cíművel is megismerkedhetett.

Ferencz Melánia Csíkszentdomokoson született, majd Marosvásárhelyen és Temesváron élt. 2024 szeptembere és 2025 júniusa között a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasaként Zürichben dolgozott, jelenleg pedig Budapestről irányítja a Szövegkovács tevékenységét.

A Szövegkovács műhelyt 2012 nyarán alapította első unokatestvérével, Kósa Erikával, azóta több kiadványuk jelent meg, amelyek játékos, humoros megközelítéssel segítik a helyesírási tudatosság elmélyítését. Munkájukat a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete 2015-ben MÚRE-díjjal ismerte el.

Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1431/helyesiras-konnyeden--ujabb-sikeres-konyvbemutato-csikszeredaban

Digitális eszközök a helyi értékek szolgálatában – módszertani nap Kászonaltízen

2025. december 12-13-án Kászonaltízen tartotta kihelyezett módszertani napját a Kájoni János Megyei Könyvtár. Az esemény központi témája a digitális könyvtári alkalmazások használata volt, különös hangsúlyt fektetve azok gyakorlati és közösségi hasznosítására. Az esemény a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány támogatásával valósult meg.

A jó hangulatú találkozót András Tamás, Kászonaltíz község polgármestere, Becze István megyei tanácsos, valamint Gyulai Arthur, a Kájoni János Megyei Könyvtár menedzsere nyitotta meg. A program során bemutatták a könyvtár digitális alkalmazását, amelynek középpontjában egy kiválasztott helyi érték állt, szemléltetve, miként építhetők be ezek az eszközök a könyvtári tevékenységekbe, gyermekfoglalkozásokba és helyismereti programokba.

A módszertani napon részt vevő könyvtárosok egy tematikus körút során ismerkedtek meg Kászonaltíz kulturális, természeti és épített örökségével, majd játékos helyismereti feladatokat – puzzle, kvíz és szókereső – oldottak meg.

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1430/digitalis-eszkozok-a-helyi-ertekek-szolgalataban--modszertani-nap-kaszonaltizen

„A mulandóság derűje” – hangulatos könyvbemutató Dósa Zoltánnal

2025. december 2-án mutatták be Dósa Zoltán Rögcédulák (Katasztrófaköltészet) című új kötetét a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A szerzővel dr. Tapodi Zsuzsanna-Mónika egyetemi oktató beszélgetett, a résztvevők pedig abba a sajátos, fekete humorral átszőtt világba csöppenhettek bele, amely Dósa Zoltán művének védjegye.

A rövid, tömör szövegek apró „rögök” az élet nagy kérdéseiből – humorral, csipetnyi melankóliával és egy jó adag öniróniával megfűszerezve. A versekben felvillannak a mulandóság mindennapi pillanatai, a megállíthatatlan idő ironikus megfigyelései.

A beszélgetés során szó esett életről és halálról, nevetésről és lemondásról, a létezés ízéről és súlyáról – pontosan arról a „katasztrófaköltészetről”, amely egyszerre könnyed és kijózanító, játékos és mély.

A közönség tartalmas, humoros és elgondolkodtató est élményével távozott, Dósa Zoltán pedig ismét bizonyította, hogy a „nemlétből fakadó elviselhető könnyűség” is lehet ihletet adó erő, amelyből sok-sok lüktető csoda születik. A kötet különlegessége, hogy a „katasztrófaköltészet” fogalmát nem a tragikum súlyán keresztül közelíti meg, hanem a hétköznapok abszurditásain, emberi gyengeségein és szelíd bölcsességein át.

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1426/a-mulandosag-deruje--jo-hangulatu-konyvbemutato-dosa-zoltan-uj-kotete-menten

 

 

--Gyerekkönyv-adományokat gyűjt a Szatmár Megyei Könyvtár

A Szatmár Megyei Könyvtár 2025. december 10. és 2026. január 20. között gyerekkönyv-adományokat gyűjt a Bookurier pályázat keretében. A kezdeményezés célja, hogy olyan hátrányos helyzetű szatmári gyerekeket támogassanak, akiknek ma már nincs lehetőségük könyvet kölcsönözni, mivel a településen, ahol élnek, megszűnt a könyvtár. Jelenleg 28 ilyen falu található a megyében. A beérkező adományokból könyvcsomagokat állítanak össze, és ezeket a könyvtár furgonjával szállítják ki a az érintett településekre. A helyszíneken a gyermekek számára foglalkozásokat is szerveznek, szoros együttműködésben az iskolákkal. Az adományokat minden hétköznap 9 és 16 óra között várják a Szatmár Megyei Könyvtárban (Szatmárnémeti, Iuliu Maniu utca 2. szám) A helyszínen az adományozókkal érkező gyerekeknek lehetőségük nyílik beiratkozni a könyvtárba, és rögtön ki is kölcsönözhetik kedvenc meséiket.

Forrás: https://friss.ro/gyerekkonyv-adomanyokat-gyujt-a-konyvtar

 

 

--Közel 1000 mesekönyvet ajándékozott szatmári óvodásoknak a Rákóczi Szövetség

2025 decemberében közel 1000 mesekönyvet ajándékozott a Rákóczi Szövetség Szatmár megye azon nagycsoportos óvodásainak, akik magyar tagozaton tanultak az óvodai évek alatt, és magyar iskolában tervezik folytatni tanulmányaikat a következő tanévtől.

A mesekönyv-program a szövetség karácsonyi ünnepkörhöz kötődő akciója, amely 2025-ben negyedik alkalommal került megvalósításra Szatmár megyében. Az akció keretében Forgács Ildikó és Dózsa Tamás Egy kis csízió című mesekönyvét, valamint egy tábla csokoládét kaptak a gyerekek.

Forrás: https://friss.ro/kozel-1000-mesekonyvet-ajandekoz-a-nagycsoportos-ovisoknak-a-rakoczi-szovetseg

 

 

--Értékes könyvadományt kapott a Sapientia Csíkszeredai Kara

2025. december 15-én A Hagyományok Háza jelentős könyvadománnyal gyarapította a Sapientia Egyetem Csíkszeredai Campusának egyetemi könyvtárát. A magánadományból és gyűjtésből álló könyvcsomagot ünnepélyes keretek között adták át az intézmény székházában.

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Ertekes-konyvadomanyt-kapott-a-Sapientia-Csikszeredai-Kara

 

 

--Kiállítás Nobel-díjasokról a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban

Nobel-díjasokról szóló kiállítás nyílt a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban.

1901-től minden esztendőben (kivéve az I. és a II. világháborús éveket) december 10-én, Alfred Nobel svéd kémikus, a Nobel-díj alapító halálának évfordulóján adják át a fizika, kémia, orvostudomány, irodalom, béke, valamint 1968-tól a közgazdaság terén elért kiemelkedő teljesítményeket elismerő nemzetközi díjat Svédországban.

A könyvtár ezzel az alkalommal kiállítással tisztelgett a Nobel-díj átadásának napján. Ez részben könyvkiállítás, amely a két magyar irodalmi Nobel-díjas közti időszakot vonultatja fel Kertész Imrétől (2002) Krasznahorkai Lászlóig (2025). Másrészt pedig a magyar vagy magyar származású Nobel-díjasokat mutatja be a kezdetektől napjainkig.

Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar

 

 

--Adventi meglepetés a könyvtárban Székelyudvarhelyen

2025 decemberében a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárosa, Dunkler Réka Kinga különleges kalendáriummal lepte meg a suli diákjait: a kalendárium szövegeit tekercsekbe rejtette. Ahogy bejegyzésében írja: ’Minden nap egy új kis tekercs, és benne gyönyörű versek, mesébe illő történetek rejtőznek - csak rátok várnak, hogy felfedezzétek őket!’ A tekercsekbe 24 nap 24 irodalmi kincse volt „belecsempészve”.

Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2025/12/adventi-meglepetes-konyvtarban.html

 

 

--Téli képek – Baka István-kiállítás az iskolakönyvtárban

A 2025-2026-os tanév őszén a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban elkezdődött egy Baka István költőhöz kötődő rendezvénysorozat. Mindez decemberben, az Iskola másként héten folytatódott. Ezúttal Baka István költő és műfordító téli verseiből válogatva készült kiállítás. A kiválasztott költeményekhez székelyföldi képzőművészek téli témájú alkotásaik társultak, a diákok pedig a Téli reggel című verséről szóló benyomásaikat írhatták le, vagy néhány gondolat erejéig rajz formájában szemléltethették idevágó érzéseiket, véleményüket.

Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2025/12/baka-istvan-teli-kepek.html

 

 

RENDEZVÉNYEK

 

--Piroska Katalin és István színháztörténeti kötetének bemutatója

2025. december 4-én az aradi Jelen Házban tartották meg az Aradi színlapok (1806–1948) című kötet bemutatóját. A könyv szerzőivel, Piroska Katalinnal és Piroska Istvánnal Fekete Károly beszélgetett. A színlap elsősorban a színháztörténet számára nélkülözhetetlen forrás, de ezen túlmenően olyan tények is „kiolvashatóak” belőle, amelyek a hozzáértő szemlélő helytörténeti, kortörténeti, művelődéstörténeti ismereteit gyarapítják, ehhez is ad a könyv néhány alapvető tájékoztatást. A kiadvány legfőbb célja azonban a nagyon gazdag aradi színlapgyűjtemény bemutatása, népszerűsítése. Elsőként dolgozza fel egységes szerkezetben az aradi színlapok történetét és tipológiáját. Célja, hogy ezt az eddig csak szűk körben ismert, de rendkívül gazdag forrásanyagot hozzáférhetővé tegye a kutatók, a színháztörténet iránt érdeklődők, valamint a város múltját megismerni vágyó nagyközönség számára, többek között néhány színlap elemző bemutatásával, több mint száz színlap és más kultúrtörténeti érdekesség fotójának közlésével, illetve azzal az adatbázissal, amelynek egy része a kötet végén található. A teljes, megközelítőleg nyolcezer adatból álló cím- és adatgyűjtemény a könyv megjelenése után elektronikus úton érhető majd el. Az aradi gyűjtemény egyik nagy értéke, hogy három nyelven (magyarul, románul, németül) találhatóak benne színházi hirdetmények.

Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/piroska-katalin-es-istvan-legujabb-kotetenek-bemutatoja

 

 

--Bemutatták Kézdiszentkereszt falumonográfiáját

Tizenöt év után kinézetében megújulva, tartalmilag gazdagodva és címben is kiegészülve jelent meg Kézdiszentkereszt falumonográfiája. A keménykötésű kiadványt 2025. december 14-én mutatták be a Kovászna megyei községben.

A könyvbemutató elején az egyik szerző, Gábor Judit, a Trefán Leonárd Általános Iskola tanítónője ismertette az előző és a mostani kiadvány születésének mozzanatait. Mint mondotta, a munkába 15 évvel ezelőtt vágtak bele, akkor meglehetősen nagy példányszámban sikerült kiadni a falumonográfiát, amely jó fogadtatásban részesült. Ez bátorította őket, hogy ismét nyomdába adják, kibővítve az elmúlt másfél évtizedben történtekkel, új információkkal gazdagítva a kötetet. Kifejtette: a könyv szerkesztésére Fekete Vince kézdiszentkereszti születésű, József Attila-díjas költőt kérték fel, ő szívesen eleget is tett a munka elvégzésének, hiszen ezer szállal kötődik a településhez.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/178046/bemutattak-kezdiszentkereszt-falumonografiajat

 

 

--A Tóth Árpád Irodalmi Kör adventi-karácsonyi rendezvénye

2025. december 8-án az aradi RMDSZ székházában zajlott le a Tóth Árpád Irodalmi Kör adventi-karácsonyi rendezvénye. A közösség alkotói mutatkoztak be verssel, prózával, műfordítással, képzőművészeti alkotással. Énekkel közreműködött az Erdőhegy-kisjenői Általános Iskola Fáy Szeréna gyermekkórusa, Sime Judit igazgató és Pusztai Matild tanárnő vezetésével.

Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/a-toth-arpad-irodalmi-kor-adventi-karacsonyi-rendezvenye

 

 

--Tisztítótűz – Józsa Attila regényének bemutatója

Maga az élet ez a regény, amely a lélek hangján szólít meg, amelyben az olvasó a gondolat és az érzelmek közös gyökerével találkozik – foglalható össze Rabocskai László méltatása Józsa Attila Tisztítótűz című regényéről, amely a könyv 2025. december 12-i bemutatóján hangzott el a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében.

A budapesti Romanika Könyvkiadó kiadványának bemutatóját Farkas Tamás Zoltán gitárral kísért énekes előadása vezette fel, amelyben megzenésített József Attila-verseket adott elő annak apropóján, hogy a brassói származású, Sepsiszentgyörgyön élő Józsa Attilát József Attila költészete indította el a versírás útján, amely később a próza felé kanyarodott.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/178028/tisztitotuz-jozsa-attila-uj-regenye

 

 

--Péterfi Ágnes jegyzetei elmúlt évtizedéről

Csodálom ezt a világot, az embert, a tehetséget – mondotta Péterfi Ágnes sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész Dekád – ahogy az idő átmos című könyvének 2025. december 16-i bemutatóján. A szerzővel Nagy Norbert kolozsvári egyetemi lelkész beszélgetett, aki 2024 szeptemberétől 2025. augusztus végéig unitárius segédlelkészként szolgált a megyeszékhelyi egyházközségben.

Az érdeklődők számára szűknek bizonyult a tanácsterem, így a rendezvényt a sepsiszentgyörgyi unitárius templomba költöztették. Felbecsülhetetlen értékű, különleges alkalom – e szavakkal vezette fel a könyvbemutatót Nagy Norbert, hozzátéve, a kötet meglepetést is jelent, hiszen kevesen tudták, hogy Péterfi Ágnes ír is. A jelenlévők az egyórás, mélységeket és magasságokat egyaránt fürkésző, az elmúlt évtizedet (a dekád szó egyik jelentése a tízéves időszak – szerk. megj.) is áttekintő beszélgetés során bepillanthattak írói világába, amely kiegészíti, sokszínűbbé teszi unitárius lelkészi hivatását. Vallomásának, az elmúlt évtizedet áttekintő, rövid, egyszerre jegyzetszerű és esszéjellegű írásainak – miként prédikációinak is – egy­aránt alapvető, visszatérő fogalma a hála érzése, amely gondolatvilágát, életét egyaránt végigkíséri: „mi minden van körülöttünk, amiért hálát adhatunk”.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/178128/peterfi-agnes-jegyzetei-az-elmult-evtizederol

 

 

--Könyv jelent meg Csuriról, a beszélő varjúról

Telt ház előtt mutatták be 2025. december 20-án a kézdivásárhelyi Erzsébet Teremben a Felsőlemhényben lakó, Szörcsén református lelkipásztorként tevékenykedő Bíró Erika Csuri, a beszélő varjú és kis társainak kalandjai című kötetét, amely nemrég jelent meg a baróti Tortoma Kiadó gondozásában. Az elsőkötetes szerző könyvbemutatóján Csuri is jelen volt. A rendezvény végén több tucat közös fénykép is készült a nap sztárjával, Csurikával és az érdeklődőkkel.

A könyvbemutatón Bíró Erika – Iochom István újságíró és Sántha Attila költő, lapszerkesztő kérdéseire válaszolva – elmondta: Csuri története öt esztendővel ezelőtt, a koronavírus idején kezdődött. A kézdivásárhelyi kórház udvarán lévő egyik fészekből esett ki, szárnya és egyik lába megsérült, repülni azóta sem tud, az évek során azonban megtanult érthetően kimondani pár szót. Azért nevezték el Csurinak, mert amikor fiókaként Felsőlemhénybe került, olyan volt, mint egy veréb.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/178162/konyv-jelent-meg-csurirol-a-beszelo-varjurol

Forrás, videóval: https://maszol.ro/eletmod/Bemutattak-a-Csurikarol-a-beszelo-varjurol-szolo-kiadvanyt-VIDEO

 

 

--Könyvbemutató Csomakőrösön és Kovásznán - Advent nem pluszfeladat, hanem esély

Az egyházi év ott fejeződik be, ahol kezdődik az advent. A négyhetes időszak – a felkészülés, a várakozás, a csend – arra ad lehetőséget, hogy az ember lelassítson, számot vessen, és előkészítse magában az új csodák jászolát. Ezt a belső utat járja végig Újvárosi Katalin székelyderzsi unitárius lelkésznő könyve, a Menjünk el Betlehembe, amelyet Csomakőrösön és Kovásznán mutattak be 2025. december 2-án. A szerzővel Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola elnöke beszélgetett.

A könyvbemutató nemcsak egy kiadványról szólt, hanem arról is, hogyan lehet visszatalálni a természet és a hit ritmusához, a rendhez, amely egykor a családokat és a közösségeket megtartotta, s miért olyan fontos újra megtanulni csendben lenni. Erre ad választ Újvárosi Katalin könyve, amely felekezettől függetlenül minden hívőhöz és olvasóhoz szól.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/177795/advent-nem-pluszfeladat-hanem-esely-konyvbemutato-csomakoroson-es-kovasznan

 

 

--Román nyelvű szakácskönyv bemutatója: terítéken Háromszék ízei

Telt ház előtt mutatták be nemrég a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban azt a román nyelvű szakácskönyvet (Secrete culinare din județul Covasna între tradiție si inspirație – szerk. megj.), amelyben háromszéki háziasszonyok és főzni kedvelő férfiak nyújtanak ízelítőt a régió jelenkori gasztronómiájából. A baróti Vox Cordis Kiadó által megjelentetett igényes kiadvány több, mint egyszerű receptgyűjtemény, értékét az adja, hogy a gasztronómia révén nemzetiségtől függetlenül összehozza a térségben élőket, a különböző kultúrákat.

A Gábor Áron-teremben 2025. december 8-án bemutatott kiadvány megjelenésének előzményeiről Csiza Réka felelős szerkesztő lapunknak elmondta, tulajdonképpen a baróti Tortoma Kiadónál megjelent 100 recept, 100 háziasszony sorozat adta könyvükhöz az ötletet. Többen felvetették, miért nem fordítják le román nyelvre ezeket a népszerű kiadványokat, ám úgy gondolták, inkább egy új, román nyelvű könyvet jelentetnek meg – vázolta. „Arra voltunk kíváncsiak, hogyan főznek mostanában Kovászna megyében, nem feltétlenül hagyományos recepteket gyűjtöttünk” – magyarázta Csiza Réka, aki Kovásznán és környékén élő házasszonyok és férfiak által készített ételeket dokumentált, fényképezett. Nehéz, időigényes folyamat volt – ismerte el, ám a visszajelzések és az érdeklődés alapján úgy érzi, érdemes volt ezzel foglalkozni. Megjegyezte azt is, a helyi román sajtó által a megyehatáron túlra is eljutott a kiadvány híre, országszerte ismertté vált.

A színes, gazdagon illusztrált szakácskönyv több mint 80 receptet – előételeket, leveseket, főételeket és desszerteket – közöl mintegy 180 oldalon. A szerkesztők külön megjelölték a hagyományos ételeket, amelyek közt a szász konyhában meghonosodott süteményt vagy a pásztorok által juhhúsból készített, juhtúrós puliszkagombóccal tálalt fogást is találunk.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/178104/teriteken-haromszek-izei-roman-nyelvu-szakacskonyvet-mutattak-be

 

 

--Bemutatták Kisgyörgy Zoltán Erdővidék-könyvét

Népes közönség előtt mutatták be Kisgyörgy Zoltán Mesélő falvaink – Erdővidék című kötetét 2025. december 17-én Nagyajtán, a Kriza János Kultúrotthon Bihari József dísztermében. A könyv szerkesztője Farkas Réka, a Háromszék napilap főszerkesztő-helyettese, kiadója a Kovászna Megye Tanácsa (KMT) által fenntartott Kovászna Megyei Művelődési Központ (KMMK) Háromszék Vármegye Kiadója és a Háromszék napilapot támogató Hármas Alapítvány.

Az est műsorvezetője Imreh István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója volt. Az egybegyűlteket házigazdaként Bihari Edömér, Nagyajta polgármestere köszöntötte, kiemelten a szerzőt, akinek tanítványa volt.

Levetítették Vargyasi Levente riportfilmjét Kisgyörgy Zoltán egyik anyaggyűjtő útjáról, majd Farkas Réka ismertette a könyv megszületésének körülményeit. A koronavírus-járvány idején, amikor nem lehetett közlekedni, és veszélybe került a Faluvilág rovat, támadt az ötlete, hogy ne maradjon ki a vidék a lapból: Zoli bácsi, aki rengeteg tudás és anekdota birtokosa, minden szegletét ismeri ennek a tájéknak, az utolsó völgyről vagy domboldalról is van története, adomája, meséltesse a falvakat.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/178111/bemutattak-kisgyorgy-zoltan-konyvet

 

 

DÍJAK

 

--Prima Primissima díjat kapott Visky András

Visky András Kossuth-díjas író, a Kolozsvári Állami Magyar Színház vezető dramaturgja kapta 2025-ben magyar irodalom kategóriában a Prima Primissima díjat. A művészet, tudomány, sport terén kiemelkedő teljesítményt elismerő díjátadó gálán tíz kategóriában díjazták az alkotókat.

Visky az olvasóinak ajánlotta a díjat. „Egy könyv nem akkor születik meg, amikor az író kitette a pontot az utolsó mondat végére. És még akkor sem, amikor a kiadó nagy figyelemmel gondozza a szöveget, hogy azután a nyilvánosság elé vigye. A könyv az olvasó lelkében-szívében kel életre. Köszönöm mindenkinek” – írta közösségi oldalán.

Forrás és a teljes cikk itt: https://hargitanepe.ro/hirek/kiemelt/kossuth-dija-melle-prima-primissima-dijat-kapott-visky-andras-2025-12-08

 

 

--Okosító és felidegesítő versek – Kustos Júlia kapta a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat

Kustos Júlia költő lett a tizenharmadik alkalommal átadott Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj 2025. évi győztese – közölte a Péter Horváth Stiftung. A 35 évesnél nem idősebb szerzők támogatására létrehozott, nettó 7000 euróval járó díjra a Parti Nagy Lajos, Keresztury Tibor és Szilasi László alkotta kuratórium először tíz könyvet jelölt, majd három kötetre szűkítette a listát, így Kustos Júlia második verseskötete, a Tehetetlen bálványok (Jelenkor), Keömley-Horváth Boglárka bemutatkozó regénye, a Naspolya, elipszilonnal (Magvető) és Ráday Zsófia debütkötete, A Csendkirály győzelmi beszéde (Okapi Press) maradt versenyben. Végül az Írók Boltjában tartott díjátadó ünnepségen Kustos Júlia könyvét hirdették ki győztesnek.

„Ezek a költemények okosítanak és nagyon-nagyon felidegesítenek, felettébb ritka ez az együttállás, általában az önismeret és a világ feltárása világában robbannak ezek a szövegek” – méltatta a Tehetetlen bálványokat Szilasi László író, irodalomtörténész.

A legjobb háromba jutott két másik szerző nettó 2000-2000 euró jutalomban részesült.

Forrás és a teljes cikk itt: https://telex.hu/karakter/konyvespolc/2025/12/05/kustos-julia-tehetetlen-balvanyok-horvath-peter-irodalmi-osztondij

 

 

--Petri György költőnek avattak emléktáblát a Petry húsüzletben

Petri György (1943–2000) Kossuth-díjas költő és műfordító, a 20. századi magyar irodalom egyik legkarakteresebb hangja, aki a „nyelv húsából” főzött lírát, halálának 25. évfordulóján különleges módon kapott emlékjelet Kolozsváron. A hétköznapok banalitását és a lét végső kérdéseit szokatlan eleganciával összekapcsoló alkotó – aki magát ironikusan „emberszakácsnak” nevezte – élete során a főzés és a gasztronómia szenvedélyes művelőjévé vált. Kulináris kísérletei, saját receptjei és költészete közös konyhán osztoztak: ebből született meg az a különleges lírai világ, amely egyszerre újító és hagyományőrző.

A költő születésnapján, 2025. december 22-én két – egy magyar és egy román nyelvű – emléktáblát avattak a Petry cégcsoport egyik kolozsvári üzletében. A helyszínválasztás egyszerre játékos és mélyen szimbolikus: ahogyan a Petry brand a húsiparban képvisel minőséget, egyediséget és folyamatos megújulást, úgy hozott Petri György is karakteres hangot a magyar költészetbe.

A táblaavatás a Petry-család, valamint két fiatal költő, Szalma Réka és Korpa Tamás közös vállalása, Petri György örököseinek engedélyével és Szilágyi Lenke ikonikus portréival kísérve.

Forrás: https://helikon.ro/bejegyzesek/petri-gyorgy-emlektablajanak-avatasa-a-kolozsvari-petry-hentesuzletben

https://foter.ro/nagyitas/petri-a-petryben-igy-lesz-a-novendekmarhalabszar-sonkabol-emlektabla-ketto

 

 

INTERJÚ

 

--Szerzők és kiadók viszonyáról a marosvásárhelyi könyvünnepen

Hogyan bánnak szerzőikkel a kisebb könyvkiadók és az úgynevezett „mamutméretűek”, kinek, illetve minek a feladata a kis példányszámban megjelenő magasirodalom népszerűsítése, van-e napjainkban színvonalas irodalomkritika, mennyire kultúraellenes a magyar kultúrpolitika, és mire vevő leginkább a mai olvasó? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre adtak sokszínű választ a 2025-ös Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár novemberi irodalmi matinéjának meghívottjai.

A Nemzeti Színház nagytermi színpadterében Gálfalvi Ágnes, a Lector Kiadó vezetője író vendégeivel – Bán Mórral, Kemény Istvánnal, Kemény Zsófival, M. Nagy Miklóssal, Závada Pállal és Závada Péterrel – járta körbe az erdélyi és anyaországi irodalom jelenlegi helyzetét.

– Ma egyre kevesebb a nyilvános térben az olyan beszélgetés, ahol szerzők és kiadók között kiadói kérdésekről esik szó – vetette fel első körben az eszmecsere házigazdája, majd azt tudakolta a jelenlevőktől, hogy van-e erre egyáltalán szükség.

Libri Kiadói Csoport szépirodalmi részét képező Jelenkornál publikáló Závada Péter költő, drámaíró, zenész szerint nagyon fontos a kiadó és a szerző közötti aktív párbeszéd, a könyvpiac átalakulását azonban mindkét fél igencsak megsínyli.

– Van egy pozitív hozadéka annak, ha harmonikus a viszony a szerző és a kiadó között, és ezt az olvasók felé is lehet úgy közvetíteni, hogy kedvező következménnyel járjon – fogalmazta meg Závada Pál, Kossuth- és József Attila-díjas író, szociográfus, szociológus. Kemény István lánya, Kemény Zsófi író, költő, forgatókönyvíró szerző és kiadó közti gyakori konfliktusforrásként azt az írói mentalitást említette, miszerint egy könyvből azért nem kel el a várt példányszám, mert a kiadó nem végezte megfelelő módon a promóciós munkát. M. Nagy Miklós szerint ez a mai magyar irodalomból hiányzó színvonalas irodalomkritika feladata lenne. Ezzel az állítással Závada Péter vitába szállt, meglátása szerint ugyanis az irodalomkritika magas színvonalon követi az új művek megjelenését, az emberek azonban nem igazán olvasnak kritikát. Závada és M. Nagy egyetértettek abban, hogy a magyar államnak kellene támogatni a figyelemre méltó irodalmi alkotások terjesztését, könyvtárakban való megjelenését.

Bán János, írói nevén Bán Mór, a Hunyadi-regényciklus szerzője szerint ahány kiadó, annyiféle műhelymunka létezik, a szerző és kiadó közötti viszony pedig nem tartozik a nyilvánosságra, az azonban fontos, hogy a belső kommunikációból az olvasó felé az az üzenet jusson el, hogy közös szekeret tolnak.

Forrás és a teljes cikk itt: https://nepujsag.ro/articles/kulisszatitkok-a-szepirodalom-szueloszobajabol

 

 

--Interjú Király Farkas íróval, költővel

Király Farkas íróval, költővel Márton Evelin beszélgetett – nemcsak a szerző #győznifogunk. Nyugalmat megzavarni képes versek című új kötetéről, hanem a MI használhatóságáról is kulturális környezetben.

„– Egyvalamit bátran le merek írni: a mesterséges intelligencia elnevezés legalább annyira zseniális fogalom marketingszempontból, mint az okostelefon. Utóbbi nyilván nem okos, előbbi pedig nem intelligencia. Viszont remekül hangzik, és nyelvbarát. Hasznosságáról és/vagy veszélyességéről megoszlanak a vélemények. (…)

Amit tapasztaltam: nincs becsvágya, nem kezdeményez, és nincsenek érzelmei. Másrészt pedig: inkább hallucinál, mint hogy azt mondja: nem tudom. Verset írni tud, de jó verset nem – kilóg a szövegből a gépláb. A prózával ugyanez a helyzet. Képzőművész barátaimtól ugyanezt hallom: illusztrációnak jók a ’termékei’, de nem lehet művészetnek nevezni. A reál dolgokban viszont verhetetlen. (…)

Azt gondolom, hogy a kultúrában is jól lehet használni, elsősorban minden olyan területen, ahol nagy adathalmazokkal kell dolgozni, kiváló a szövegek digitalizálásában is, de kértem már tőle állásfoglalást szerzői jogi kérdésekben is, meg adott esetben videókból is eltünteti kérésre a nem kívánt hátteret. És az infókat több mint ötven nyelven kezeli. Szóval jó segítőtárs – amíg alkotni nem kell.”

Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://helikon.ro/bejegyzesek/a-trauma-sokszor-atirja-az-elme-mukodeset---interju-kiraly-farkas-koltovel-iroval

 

 

--Beszélgetés Varga László Edgár költővel, íróval

Hosszú szünet után új könyvvel jelentkezett Varga László Edgár, aki ezúttal – az eddigi gyakorlattól eltérően – versek helyett egy novelláskötettel gondolkodtatja el az olvasót. Gondolkodtat, ugyanis a szerző által ábrázolt világ minden ízében furcsa tér- és időkonstrukció, amelynél, ha lehet így fogalmazni, már csak ezt a világot benépesítő karakterek furcsábbak. A szerzővel a 2025. december végén bemutatott, Venus és Nichita című kötet kapcsán beszélgetett a Maszol portál munkatársa. Szóba került több dolog is a versírástól a mágikus realizmusig, és az is kiderül, hogy legutóbbi verseskötetét követően hogyan születtek a most megjelent novellák.

„– Megtorpantam a versekkel, és nem akartam erőltetni. Megmondom őszintén, nem is nagyon akartam írni akkoriban. Nem mondom, hogy verseket nem írtam azóta, mert írtam néhányat, megkockáztatom, hogy ezek értékelhető versek is, de ezt én még mindig pihentetem, várom, hogy hitelesen tudjak megszólalni. Szép lassan a novellák vagy a rövidpróza felé kezdtem el tapogatózni. Amikor egy délután beugrott nekem ez a két név: Venus és Nichita Ulrache, akkor éreztem először évek óta, hogy ezzel most már tudok kezdeni valamit, de azt is tudtam, hogy nem versben. Hozott magával ez a két név egy olyan atmoszférát, egy olyan furcsa hangulatot, amire, úgy éreztem, építeni lehet. Az elején nem is nagyon tudtam, hogy mit akarok kezdeni vele, de aztán elkezdtek a szövegek szép lassan megszületni.”

Forrás és a teljes interjú itt: https://maszol.ro/kultura/A-kecskeve-valtozott-szulok-es-a-csontnyelu-borotva-esete-a-fulkagyloval-tortenetek-egy-felettebb-nyomaszto-univerzumbol

 

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 

--A provokáció grammatikája – Borsodi L. László kritikakötetét mutatták be

Figyelemreméltó, provokatív című kritikakötet látott napvilágot, amely már terjedelmével is meglepetést okozhat az olvasóknak: ezzel nyitotta meg Biró Annamária Borsodi L. László Irodalomgrammatikák című könyvének bemutatóját a 11. Adventi Könyvvásáron, 2025 decemberében, Kolozsváron. A könyv az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában jelent meg, ötven írást foglal magába, amelyek közel negyven kortárs költő munkáit elemzik és értelmezik, alapos, elmélyült figyelemmel, a kritikai gondolkodás szigorával. A szerzővel Biró Annamária, a kiadó vezetője, valamint Józsa Anna-Barbara egyetemi hallgató beszélgetett.

Borsodi L. László már könyve bevezetőjében hangsúlyozza, hogy a cím tudatosan kockázatos és vitatható választás, kissé talán riasztó is, hosszas keresgélés után mégis emellett döntött. Egyrészt, mert gondolatébresztőként is működik, másrészt szerette volna érzékeltetni, mi zajlik le benne kritikaírás közben. A konceptuális indíttatást Borsodi elmondása szerint Markó Béla Istentelen grammatika című verse adta.

Forrás és a teljes cikk itt: https://helikon.ro/bejegyzesek/a-provokacio-grammatikaja---beszamolo-borsodi-l-laszlo-konyvbemutatojarol

 

 

--A népi időjósló mondókák világában Gyergyószentmiklóson

Kisné Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutató legújabb, „Veres az ég alja, szél lesz” című könyvét mutatták be Gyergyószentmiklóson. Az F&F International kiadó gondozásában megjelent kötetben közel kétezer időjósló mondóka szerepel a Kárpát-medence különböző tájairól.

„Szeretek olyan témákkal foglalkozni, amelyek a kutatás, az érdeklődés mostohagyerekei. Az időjósló mondókák is ilyenek. A két nagyanyám bűvkörében nőttem fel, és ők szinte minden nap figyelték a légköri jelenségeket, az állatok viselkedését és minden egyebet, hogy előre meg tudják jövendölni az időjárást. Évről évre hallva ezeket, már középiskolás koromban, amikor még azt sem tudtam, mi a néprajz, úgy éreztem, ezeket le kell jegyezni” – világított rá a mű megszületésének körülményeire a szerző.

Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/gyergyoszek/bveres-az-eg-alja-szel-leszr-n-idojoslo-mondokak-nyomaban-kisne-portik-irennel

 

 

--Tanulmánykötet a szovjet fogságba hurcolt erdélyiekről

A kényszermunkára hurcolt erdélyiek sorsának néhány nem vagy kevésbé ismert aspektusa is olvasható a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága kiadásában Budapesten nemrég megjelent kötetben, amely 80 éve történt – magyarok és németek szovjet fogságba hurcolása a Kárpát-medence régióban, 1944/45 címmel látott napvilágot.

Romániából (és Észak-Erdélyből) a deportálásokat a román kormány szervei hajtották végre, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, vagyis a szovjetek követelésére. A Szovjetunióba elhurcoltak több mint egynegyede soha nem tért vissza.

Az Erdélyből, Kárpátaljáról, a Felvidékről és a Dunántúlról történt elhurcolásokat taglaló kiadvány Erdélyről szóló részének szerzői: Murádin János Kristóf (Erdélyi magyarok szovjet fogságban. Történet, források, kutatás, eredmények), Ungvári Barna András (A hídvégi református egyházközség és a hídvégiek helytállása a 2-es számú barcaföldvári fogolytábor fennállásának és működésének idején), Papp Annamária (Adalékok Kolozsvár 1944-es történetéhez – kiemelten a város június 2-i és őszi „ostromához”), valamint Boros Ernő (Szatmári svábok kényszermunkán. Néhány nem vagy kevésbé ismert aspektusról).

Forrás: https://friss.ro/tanulmanykotet-szovjet-fogsagba-hurcoltakrol

 

 

--„Mennyit ér egy orvos?” – Könyvbemutató Dr. Székely Géza életéről és örökségéről

Visszaemlékezések, történelem és emberség találkozik Dr. Székely Géza Mennyit ér egy orvos? című könyvében, amelyet 2025 decemberében Kolozsváron és Szilágysomlyón is bemutattak.

Az Exit Kiadó gondozásában jelent meg a Mennyit ér egy orvos? – Dr. Székely Géza visszaemlékezései az 1925–2000-es évekből című kötet, amely nem egyszerű memoár: életút, történelem és irodalmi igényű történetmesélés fonódik össze benne. Székely doktor tizenhárom darab, vonalas iskolásfüzetbe jegyezte fel hosszú életének eseményeit: az ifjúkorát, orvossá válását, valamint a háborús éveket, a szerelmeket és a tanulságos orvosi eseteket – mindezt olykor megdöbbentő társadalmi látleletekkel fűszerezve.

A kéziratokat menye, Dr. Székely Aranka rendezte kronológiai sorrendbe és írta le, több mint húsz évvel az orvos halála után, nyugdíjazását követően.

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/belfold/Mennyit-er-egy-orvos-Konyvbemutato-Dr-Szekely-Geza-eleterol-es-oroksegerol

 

 

--Megjelent - Gazda József: Háromszék képzőművészete

Gazda József nem kisebb terhet vett a vállára, 140 életművet helyezett górcső alá. A lényegre törő műelemzések, a dokumentumok feldolgozása, a szakmai életrajzok korrekt megrajzolása dicséretre méltó. 

A szellemi fonal a gelencei Szent Imre templom freskóitól Erőss Sándor és Péter Árpád Loránd bútortervéig tart, a középkortól napjainkig, de főleg a XIX. század első felétől a XXI. század első feléig.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/177796/gazda-jozsef:-haromszek-kepzomuveszete-megjelent

 

 

HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK

 

--Collectio Rozsondaiana – az évszázad legnagyobb könyvadománya az MTA Könyvtárában

Az évszázad legnagyobb könyvadományával gazdagodott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA): Rozsondai Marianne és Rozsondai Béla 64 kötetből álló, 15. századi ősnyomtatványokat és 16. század eleji nyomtatott könyveket tartalmazó egyedülálló magángyűjteményüket ajándékozták az Akadémia könyvtárának, köztük 18 olyan példányt, amely egyetlenként ismert egész Magyarországon - hangzott el Budapesten, a felajánlás alkalmából rendezett ünnepségen.

Collectio Rozsondaiana létrejötte két kiemelkedő tudós akaratának és elhivatottságának köszönhető. Rozsondai Marianne a magyar és európai könyvtörténet nemzetközileg elismert kutatója. Tudományos és szakmai életpályája az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattárához és Régi Könyvek Gyűjteményéhez kötődik, amelynek évtizedeken át könyvtárosa volt.

Freund Tamás, az MTA elnöke felidézte, hogy Rozsondai Marianne férjével, Rozsondai Bélával évtizedeken átívelő munkával együtt készítették el az MTA Könyvtára ősnyomtatványainak katalógusát, amely egy szerte a világon használt kézikönyv. Ez az a katalógus, amelyet most páratlan értékű kötetekkel gyarapítanak.

A kollekció 64 önálló kiadású művet foglal magába, amelyek között Itáliában, Franciaországban, Németországban és Svájcban készült kötetek is vannak, olyan városok nyomdáiból, mint Velence, Róma, Lyon, Strasbourg, Bázel, Nürnberg vagy Köln.

A szerzők között megtalálhatók ókori klasszikusok (Arisztotelész, Seneca, Suetonius, Plautus, Ovidius, Josephus Flavius); egyházatyák és középkori mesterek (Szent Ágoston, Aquinói Tamás, Kempis Tamás), valamint reneszánsz humanisták (Petrarca). Freund Tamás kiemelte, hogy Temesvári Pelbárt ferences prédikátor négy kötettel is képviselteti magát a gyűjteményben.

Forrás: https://mti.hu/hirek/2025/12/08/az-evszazad-legnagyobb-konyvadomanyaval-gazdagodott-magyar-tudomanyos-akademia

 

 

--Forradalmi fejlesztéssel segíti a családfakutatókat az MNL

A Magyar Nemzeti Levéltárhoz (MNL) tartozó Adatbázisok Online (AOL) csapata úttörő fejlesztést dolgozott ki és vezetett be, amely jelentős segítséget nyújt a családtörténeti kutatásokat végzők számára. Az AOL munkatársai digitális bölcsészekkel együttműködve, a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásával olyan eljárást és technológiát hoztak létre, amely lehetővé tette az állami anyakönyvek kézírásos tartalmának kiolvasását.

Az Adatbázisok Online oldalon elérhető kézírásfelismerő és -megjelenítő segítségével a kutatók támogatást kapnak a teljes anyakönyvi oldalak értelmezéséhez: nemcsak az alapadatok, hanem az egyéb, korábban nehezen olvasható bejegyzések is hozzáférhetővé válnak. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az MI nem kínál olyan teljeskörűen megbízható megoldást, mint egy tapasztalt levéltáros – ennek ellenére könnyen használható és hatékony mankót jelent a nehezen olvasható szövegek megértésében.

A technológiát egyelőre Pest vármegye egyes településeinek anyakönyvein alkalmazták, a tervek szerint azonban a jövőben további állami anyakönyvekre is kiterjesztik.

Forrás és a teljes cikk itt: https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/forradalmi_fejlesztessel_segiti_a_csaladfakutatokat_az_mnl

 

 

--e-Acad néven nyílt meg a Román Tudományos Akadémia Könyvtárának digitális platformja

A Román Tudományos Akadémia Könyvtára, amely nemzeti gyűjtőkönyvtári funkciót is ellát a romániai könyvtári hálózatban, 2025. december 1-én nyitotta meg e-Acad elnevezésű saját digitális platformját, amelyre első lépésként az intézmény állományából digitalizált, 1837 és 1950 közötti időszaki kiadványok kerültek fel.

Az Akadémiai Könyvtár állományában magyar vonatkozású sajtóanyag is található, azonban – előzetes keresések alapján – egyelőre egyetlen cím, a két világháború közti Nemzeti Liberális Párt Udvarhelyen megjelentetett kétnyelvű sajtóorgánuma került digitalizálásra (a Gazeta Odorheiului = Udvarhelyi Hirlap/Posta 1926-28-os évfolyamai).

Forrás: https://e-acad.biblacad.ro/opac/searchnew?_gl=1*u8btil*_ga*NzgzNjIzNjgyLjE3NjQ2OTAzNzE.*_ga_96WZSQ23H9*czE3NjQ2OTAzNzEkbzEkZzAkdDE3NjQ2OTAzNzEkajYwJGwwJGgw

 

 

--Irodalmi művekben szereplő helyszínek várostérképe

Nagyon jó fogadtatásnak örvendett Románia első interaktív irodalmi térképe, amely a könyves helyszíneket és irodalmi értékkel bíró látnivalókat összegezte, ezért Bukarest után 2026-ban a projektet Brassó és Jászvásár városokra is kiterjesztik.

Bukarest irodalmi térképe 300 helyszínt és több mint 600 kapcsolódási pontot rögzít, amelyek a klasszikus és kortárs román irodalom műveiben jelennek meg.

A projekt nemcsak térképet és sétaútvonalakat kínál (amelyeket olvasói javaslatra akár bővíteni is lehet), hanem olyan platformot kíván létrehozni, ahol az olvasók is kapcsolódhatnak egymáshoz, ezért a közösségi együttlét helyszínei is kikereshetőek, illetve rendezvényeket is ajánl.

Az eddigi visszajelzések alapján a legnépszerűbb tematikus útvonalak: két világháború közti irodalom ikonikus helyszíneit bejáró séta, a női szerzők munkásságát kiemelő séta, illetve a kötelező iskolai klasszikusok helyszíneinek „bejárása”.

Forrás: https://www.rfi.fr/ro/rom%C3%A2nia/20251216-prima-hart%C4%83-interactiv%C4%83-a-locurilor-din-bucure%C5%9Fti-care-apar-%C3%AEn-c%C4%83r%C5%A3i-proiectul-extins-la-ia%C5%9Fi-%C5%9Fi-bra%C5%9Fov

Honlap: https://www.hartaliterara.ro/

 

 

--Török Sophie közel ezer kézirata vált elérhetővé

A Török Sophie-kéziratok gazdag anyaga 2025. december 10-én, a költőnő születésének 130. évfordulóján vált elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár Copia felületén. A nemzeti könyvtár ezzel a jelentős digitális gyarapítással tiszteleg Tanner Ilona, azaz Török Sophie emléke előtt, aki lírájával, naplójegyzeteivel és irodalmi munkásságával a 20. század első felének meghatározó alkotói közé tartozott.

Copián most publikált gyűjtemény 943 kéziratot foglal magába, amelyek túlnyomó részét versek és versvariánsok alkotják (907 tétel), emellett pedig több naplójegyzet és négy festmény is helyet kapott benne. A digitális hozzáférés lehetővé teszi, hogy az érdeklődők első kézből ismerhessék meg a költőnő életművének teljesebb rétegeit, beleértve azokat a műveket is, amelyek életében nem jelentek meg, vagy csupán töredék formájában maradtak fenn.

Forrás és a teljes cikk itt: https://oszk.hu/hirek/130-eve-szuletett-torok-sophie-kozel-ezer-kezirata-valt-digitalisan-hozzaferhetove_251210

 

 

--Online hozzáférhetők Liszt Ferenc, Weiner Leó és Farkas Ferenc kottakéziratai

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Zeneakadémia között formálódó együttműködés nyitányaként három nemzetközi jelentőségű magyar zeneszerző életművének javával gyarapodott az ingyenesen, jó minőségben hozzáférhető kottakéziratok köre a Copia elnevezésű tartalomszolgáltatásban.

A Zeneakadémia megalapításában oroszlánrészt vállaló Liszt Ferenc relikviái világszerte prominens intézmények féltett kincsei, Magyarországon pedig az egyetemhez tartozó Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, valamint a nemzeti könyvtár zenei gyűjteménye őriz jelentős korpuszt, összesen 53 Liszt-autográfot. A három alkotó most hozzáférhetővé vált művei, csaknem tízezer oldal, a copia.oszk.hu/kottak weboldalon találhatók.

Forrás és a teljes cikk itt: https://lfze.hu/hirek/online-hozzaferhetok-liszt-ferenc-weiner-leo-es-farkas-ferenc-kottakeziratai-127537

 

 

MOZAIK

 

--Krasznahorkai László és Visky András is ott van az osztrák köztévé könyves listájának top 3-jában

Két magyar szerző is bekerült az osztrák közszolgálati tévé által összeállított éves könyves lista dobogósai közé. Az ORF listáján Visky András Kitelepítés című regénye került az első helyre, a harmadikra pedig Krasznahorkai Lászlótól a Zsömle odavan.

Visky András Kitelepítés című debütregényének német kiadása már 2025. decemberben felkerült az osztrák állami közszolgálati műsorszolgáltató, az ORF decemberi bestsellerlistájának élére. A magyarul 2022-ben megjelent regényt Die Aussiedlung címmel, Tankó Tímea fordításában a Suhrkamp Verlag adta ki októberben, a bemutatóját november 18-án tartották a berlini CHB – Collegium Hungaricum Berlin épületében. A Nobel-díjas Herta Müller így méltatta a könyvet: „Még soha ehhez hasonló könyvet nem olvastam. Ez egy szenzáció.”

Krasznahorkai László Zsömle odavan című regénye 2024-ben jelent meg, és a Báró Wenckheim hazatér után ismét csak a magyar rögvalóságba kalauzolja olvasóit, miközben számtalan párhuzamot kínál fel a korábbi alkotásokkal, ám jó néhány ponton el is tér azoktól, meglepő új utakat hozva létre ezzel az életműben.

Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/karakter/konyvespolc/2026/01/02/krasznahorkai-es-visky-andras-is-felkerult-az-osztrak-kozteve-konyves-listajanak-top-3-jaba

 

 

--Luxus lett az olvasás? Az áfaemelés hatása a romániai könyvpiacra

A romániai könyves szakma képviselői már 2025 augusztusában felhívták a figyelmet, hogy a kormány adóemelési intézkedéseinek katasztrofális következményei lesznek az ágazat számára, miközben az államkassza bevételeit elhanyagolható mértékben növelik.

„Romániában zsugorodott a könyvpiac, s az elemzések azt mutatják, hogy a 2008 és 2023 közti időszakban a fejlődése elmaradt a gazdaság átlagától. Vagyis, miközben a romániai cégek árbevétele 206 százalékkal nőtt, a könyvkiadással foglakozóké csak 76 százalékkal. A könyvkiadás területén dolgozók száma harmadával csökkent 2008-hoz viszonyítva, vagyis kevesebb a kiadó. (…) Az áfa emelése csak mélyíti a már meglévő válságot” – nyilatkozta Mihai Mitrică, a Romániai Kiadók Egyesületének (AER) elnöke.

Amint az várható volt, az adóemelés káros hatásai az erdélyi magyar könyvpiacon is éreztetik a hatásukat.

„Teljes biztonsággal nem állíthatom, hogy kizárólag az áfaemelés hatása mutatkozott-e meg, de egyértelmű, hogy visszaesett a forgalom. A vásárlók óvatosabbak. Van az a réteg, amely továbbra is megengedheti magának, hogy kiadjon 150-200 lejt könyvre, azonban a középosztály nagyon megnézi, hogy mire költ” – nyilatkozta a Maszolnak Weghofer-Vad Erna Aletta, a kolozsvári Gaudeamus könyvesboltot működtető cég vezetője.

Hozzátette, hogy az erdélyi magyar könyvesboltok forgalmának mintegy 80 százalékát a magyarországi könyvek teszik ki, s tavaly, a romániai adóemeléstől függetlenül, azok is drágultak. A drágulásokkal párhuzamosan változtak a vásárlási szokások is.

„Az előző években a forgalom szeptember 20-án kezdett emelkedni, az ünnepi meredek emelkedés pedig november elején-közepén indult. Idén (2025-ben – szerk. megj.) ez november végére, decemberre tolódott. Ebben az évben nagyon sok volt a konkrét rendelés, ellenben jóval kevesebb vásárló esett be csak úgy az utcáról” – mondja Weghofer-Vad Erna Aletta.

Králik Lóránd, a nagyváradi Illyés Gyula Könyvesbolt tulajdonosa úgy látja, hogy a gondok korábban kezdődtek, az áfaemelés csak rátett erre. „Tavaly (2024 – szerk. megj.) novemberig jól ment az üzlet, de az első választási fordulóval ez a folyamat megtört, 15-20 százalékkal esett vissza a forgalom. Idén (2025-ben – szerk. megj.), ha kisebb mértékben is, de ugyanaz a tendencia érvényesült, bár mi nem terheltük rá a vásárlókra az áfa teljes 6 százalékpontos emelkedését” – nyilatkozta az üzletember.

Az sem tett jót az üzletmenetnek, hogy erősödött a forint, ami növelte a magyarországi könyvek árát, az online könyvkereskedések pedig egyre inkább ellehetetlenítik a hagyományos könyvesboltokat. „Vannak, akik bejönnek, megnézik a könyvet, belelapoznak, de nem tőlünk veszik meg, hanem a webshopból rendelik meg. Nehéz megmagyarázni az olvasóknak, hogy nálunk azért drágább a könyv, mert Romániában 11 százalék az áfa, míg Magyarországon csak 6 százalék” – mondja Králik Lóránd.

A könyvek 11 százalékos áfája nem számít kirívóan magasnak az Európai Unió viszonylatában. A legnagyobb, 23 százalékos áfakulcsot Dánia alkalmazza, amit azonban nagyrészt ellensúlyoz a nagyvonalú állami felvásárlási program, a példányszámok jelentős része közkönyvtárakba kerül. A másik végletet Csehország jelenti, ahol a könyveket nem terheli áfa, 0 százalékos áfakulcsot alkalmaznak.

Forrás: https://maszol.ro/gazdasag/Betett-az-afaemeles-a-konyvpiacnak-kevesebbet-olvasunk

 

 

--Az olvasást nem, de a kötelező olvasmányokat elutasítják a diákok

Mit olvas, mit néz a váradi diák? – erre a kérdésre próbált választ adni az a nagyváradi magyar diákok bevonásával készült kutatás, amelynek eredményeiről 2025. november végén számolt be a nyilvánosság előtt Plainer Zsuzsa, a felmérés vezetője.

A nagyváradi középiskolások és egyetemisták olvasási szokásairól tartott beszélgetés-formájú előadást a Pece-parti Műhely sorozat rendezvényén Plainer Zsuzsa antropológus. A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatójával Szűcs László, az Újvárad folyóirat főszerkesztője beszélgetett. A kutatást az Ady Endre és a Mihai Eminescu középiskolák X–XI. osztályos tanulói, egy XII.-es osztályközösség, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem akkor első- és másodéves hallgatói körében végezte el Plainer Zsuzsa 2024-ben. Az interjús-fókuszcsoportos vizsgálat azt próbálta feltárni, milyen könyveket és filmeket olvas, néz ez a korosztály, illetve a fiatalok internethasználati szokásairól is képet alkotott ez az egyébként nem reprezentatív mintás kutatás.

Plainer Zsuzsa többek között kiemelte: a felmérés eredménye cáfolta azt a közvélekedést, miszerint a mai fiatalok nem olvasnak. A valódi és akut probléma nem ebben rejlik, hanem abban, hogy „a mostani tizenéves generációnak teljesen másak a szövegértési és szövegértelmezési készségei, mint amilyen azoknak az embereknek volt, akik ezelőtt negyven évvel jártak középiskolába. Ezen kívül, főleg az internet révén, teljesen újfajta tartalmak és fogyasztási szokások jelentek meg. És éppen emiatt hátrébb szorult a klasszikus szépirodalom, a képzőművészetek, a komolyzene fogyasztása is.”

A beszélgetésen elhangzott, hogy a fiatalok igenis olvasnak, de jellemzően nem fikciót, hanem pszichológiai tárgyú kiadványokat, illetve a fiúk főként motivációs könyveket. A fiatalok nagyon kedvelik továbbá a populáris kultúra körébe tartozó műveket, a sci-fit, a vámpíros és az olyan romantikus könyveket, amelyek az irodalmi kánon szerint nem is illenek a szépirodalomba. És csak harmadik körben lelhető fel az olvasmányaik között olyan szerző – például Szabó Magda –, akinek az írásai a szépirodalom populárisabb regiszterével érintkeznek. A kutató hozzátette: minden osztályban és minden egyetemi évfolyamon voltak, akik olvastak szépirodalmat, de a kortárs magyar szépirodalom csak esetenként bukkant fel a válaszok között.

A kutatás legmarkánsabban kimutatható eredménye az volt, hogy a tanulók gyakorlatilag egyöntetűen elutasítják a háziolvasmányokat.

Forrás: https://biharinaplo.ro/cikk/kozelet/elutasitjak-a-kotelezo-olvasmanyokat-a-diakok-115820

Vonatkozó sajtóanyag: https://maszol.ro/belfold/Olvasnak-a-fiatalok-csak-nem-haziolvasmanyt-A-TikTok-koraban-sem-veszett-el-az-elmeny

 

 

--A romániai felnőttek jelentős többsége soha nem vett részt kulturális nevelési programban

Romániában a felnőttek 67 százaléka – gyermekeikkel együtt – soha nem vett részt kulturális nevelési programokban – derült ki a 2024-es kulturális fogyasztást mérő kutatásból, amelynek eredményeit 2025. november végén tették közzé. A szemlézett kutatás országos reprezentatív mintán alapul, 1 064 embert kérdeztek telefonon a jelzett témáról.

Habár legtöbb válaszadó elismerte, hogy a kultúrával való találkozás és annak fogyasztása nagyon fontos, mégsem működik ez tudatos, rendszeres gyakorlatként a mindennapjaikban.

Azok, akik részt vettek kulturális programokon, kifejezetten pozitívan számoltak be róla. 78 százalékuknak a legfontosabb hozadéka az volt, hogy közvetlenül tanulhattak, új ismereteket és fogalmakat sajátíthattak el. A válaszadók 70 százaléka azt mondta, hogy a kíváncsiság, a „még többet akarok tudni” érzése vonta be őket még jobban: aktívabban kezdtek részt venni különböző kulturális kezdeményezésekben. A szülők 42 százaléka pedig arról számolt be, hogy a kulturális oktatás érezhetően javította a gyermekeik iskolai teljesítményét.

A 2024-es felmérés nemcsak a jelenlegi helyzetet írja le, hanem kritikai megállapításokat is tartalmaz. A jelentés kiemeli, hogy hiányoznak az igazán koherens, hosszú távra tervezett közpolitikák, és a kulturális terület finanszírozása sem elégséges ahhoz, hogy a kultúra valóban tartós és mérhető hatást gyakoroljon a társadalomra. A szerzők ezért integrált közpolitikai megközelítést javasolnak, vagyis olyan stratégiákat, amelyek egyszerre támogatják a kulturális nevelési kezdeményezéseket, erősítik az intézmények közötti együttműködést, és tartós partnerségeket építenek a kultúra, az oktatás és a helyi közösségek között.

A kutatás szerzői átalakuló kulturális mintázatot azonosítottak: a baráti kapcsolatok, a közösen eltöltött szabadidő, a közösségi élmények egyre fontosabb szerepet kapnak, és sokszor felülírják a hagyományosan értelmezett kulturális fogyasztás formáit.

Forrás: https://transtelex.ro/kultura/2025/11/26/kulturalis-fogyasztasi-szokasok-romania-szinhaz-mozi-zene-oktatas

 

 

Szerkesztők:

 

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

 

Tóth-Wagner Anikó (Székely Mikó Kollégium, Domokos Géza Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com

 

Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com

 

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

 

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.

 

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.