Egyesületünk gazdasági-pénzügyi tevékenysége 1995-ben fordulópontjához érkezett, amennyiben befejeződtek azok a beruházás jellegű munkálatok, amelyeknek a pénzügyi vonatkozásai elsőbbséget élveztek, s pénzügyi forrásaink tetemes részét kötötték le. Létrejöttek azok az intézmények, alapépítmények, amelyek hivatottak biztosítani az alapszabályzatban lefektetett cél, a tudományművelés feltételeit.
Az 1995. évi költségvetés végrehajtását elemezve szembetűnő, hogy amíg a bevételi előirányzatokat 21%-kal túlteljesítettük, a kiadásoknál csak az előirányzott összeg 91%-át használtuk fel.
Bevételeink összetétele a teljesítés szempontjából viszont nem egyenletes, mert éppen a legfontosabb fejezetnél, a tagdíjbefizetéseknél maradtunk el az előirányzottól, bár az 1994. évi tagdíjbefizetéseknél 61%-kal több folyt be. A 2657 tagból (186 nyugdíjas, 859 diák) 189 beiratkozása óta egyáltalán nem fizetett tagdíjat, 221 tagunk pedig 1992 óta nem tett eleget tagdíjfizetési kötelezettségének.
Igaz az is, hogy tagjaink tekintélyes része az év első felében igyekszik eleget tenni kötelezettségének s még az évi közgyűlés új tagdíj-megállapítása előtt a régi tagdíjat fizetni. A költségvetés összeállításánál ezt nem vettük figyelembe kellőképpen. (Kiadványaink értékesítéséből ugyancsak nem teljesítettük az előirányzatot.)
Bevételeink jelentős részét az adományok, külföldi pártoló tagjaink befizetései, valamint az alapítványoktól kapott támogatások tették ki, s ezeknél a fejezeteknél nagyobb volt a bevételünk a tervezettnél.
Kiadásaink előirányzott tételeiből többet költöttünk a tervezettnél az ügyvitelre, elsősorban az inflációs árnövekedéseknek tulajdoníthatóan. A legfontosabb fejezeteknél viszont, a kutatásokra és kiadványok költségeire szánt összegeknek csupán 15, illetve 55%-át költöttük el. Ennek egyrészt az is oka volt, hogy a kuratóriumok a megpályázott támogatásokat csak a múlt év szeptember havától kezdték folyósítani.
A kiadások egyes fejezeteinek aránya az összköltségekhez viszonyítva a fent vázoltak következtében is nem alakult olyan kedvezően, mint a múlt évben. Ügyviteli költségekre 11%-ot, személyi kiadásokra 12%-ot költöttünk a tavalyi 6,95, illetve 9,63%-kal szemben. Való igaz, hogy a személyi kiadások, kutatók, könyvtárosok, számítógép-bevivő illetménye a tudományos tevékenységet egészíti ki. A kiadások csaknem 60%-át kitevő beruházás jellegű költségei az előző években megkezdett és 1995-ben befejezett munkálatoknak utolsó elemeit képezték. Ezzel a folyamat most már befejezést nyert.
Az EME vagyoni helyzete – részben a fent említett munkálatok befejezésével, részben az adományokba kapott vagyontárgyakkal – tovább szilárdult. Alapeszközeink a múlt évhez viszonyítva 31%-kal nőttek, sajnos, ebből jelentős értéket tesz ki a kiadványainkból képződött eladatlan készlet, s ez jelentős pénzeszközöket tart lekötve. Elengedhetetlen az, hogy az EME-nek legyen egy, a kiadványok terjesztésével foglalkozó (javadalmazott) munkatársa, mert az elfekvő kiadványok anyagi és erkölcsi-tudományos vonatkozásban értékükben csökkennek. Ezzel összefüggésben döntöttünk úgy, hogy a vidéki csoportok terjesztőinek az eladott kiadványok értékéből 10% jutalékot adunk. Tájékoztatjuk a T. Közgyűlést, hogy a fentebb említett megtakarítás, ami a bevételnél kisebb kiadásból keletkezett, az év végi pénzkészletben, valamint az áru- és anyagkészletben található meg.
Az 1996. évi költségvetés volumene az 1995-ösnek csaknem kétszerese. Összetétele viszont már tükrözi az EME alaptevékenységének folytatásához szükséges ráfordításokat. Ügyviteli kiadásainkra az összköltségek 11%-át fogjuk elkölteni, a bútorzatra (kiegészítésképpen), könyv és kéziratok vásárlására, nyomdai anyagok, papír beszerzésére 20%-ot, intézeti kutatásokra, kiadványok és tudományos rendezvények, megemlékezések költségeire 46%-ot, kutatók, könyvtárosok stb. illetményeire 22%-ot fordítunk.
Bevételi tervünkben jelentős, 60%-ot kitevő összeg az alapítványokhoz benyújtott pályázati támogatások értéke, amit a még szükséges tárgyi beruházások kiegészítésére, nyomdai anyagok beszerzésére, a könyvtár gyarapítására fordított kiadások fedezésére, folyóirataink nyomdai költségére óhajtunk elkölteni. A tagdíjakból befolyó összegek az összbevétel 25%-át képezik, az előző évi 10%-kal szemben. Azt az óhajtott célkitűzésünket, hogy az ügyviteli kiadásokat a tagdíjakból fedezhessük, lassan talán sikerül elérnünk.
Végezetül engedtessék meg, hogy az országos inflációs folyamat következményeként az EME bevételi tervében ugyan nem meghatározó súlyú tagdíjaknak az újraértékelését javasoljam. Ennek értelmében a választmány nevében javasolom, hogy a T. Közgyűlés a tagdíjakat a következőképpen állapítsa meg: a tagdíj összege évi 10 000 lej, az alapító tagdíj 100 000 lej legyen. A nyugdíjasok a tagdíj 50%-át, a diákok 25%-át fizessék.
Kérem a T. Közgyűlést, hogy az EME 1995. évi gazdasági-pénzügyi tevékenységéről beterjesztett jelentésünket elfogadni és tudomásul venni szíveskedjék.