Alig egy évtizede Horvátországot még mély válság sújtotta. A Nyugat-Balkán új csillaga ma már az EU-csatlakozás kikövezett útján halad. A napokban átadott A1-es autópálya, mely gyönyörű tengeri kilátással szántja végig az ország déli részének hegyvidékét, a horvátok új büszkesége. A hat év alatt, 3 milliárd euróból épült 416 kilométeres út még több is annál: ahogy a helyiek mondják, szimbólum: „út Európába”.

Pedig az ország alig tíz éve még 13 000 háborúban elesett honfitársát gyászolta, gazdasági recessziótól és az infrastruktúra teljes elmaradottságától szenvedett. 2008-hoz érkezvén mindezt alig hinnénk: Horvátország hamarosan a NATO és az Európai Unió legújabb tagja lehet. Gazdasága évi 4,8%-kal nő, és Zágráb sikerrel hajtott végre gazdaságélénkítő, politikai és védelmi reformokat is. Amikor november végén parlamenti választásokra került sor, nem hallhattunk már a térségre oly sokáig jellemző demokratikus kockázatokról, politikai veszélyekről: a három meghatározó párt mindegyike osztja az ország jövőjével kapcsolatos alapvető víziókat, a szabadpiaci és a jogállami kereteket. Ahogyan Robert Bradtke, az Egyesült Államok Zágrábba akkreditált nagykövete fogalmaz, a politikai stabilitás Horvátországot „modellé tette a régió számára”.

A horvátokat nemrég az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjává választották, az ország 2008 áprilisában minden bizonnyal csatlakozik a NATO-hoz, és 2010–2011 körül az Európai Unióhoz is. Zágráb sikerei elsősorban a régió más államaival való összehasonlításban szembetűnőek. Macedónia 2012 előtt biztosan nem léphet be az EU-ba, Boszniára és Szerbiára ennél is sokkal később várhat az európai nyitás. A környező országok többsége még érezhetően szenved a ’90-es évek feszültségekkel teli örökségétől, a gyenge infrastruktúrától, a túltengő bürokráciától, az agyelszívástól. A horvátok közben autópálya-építés terén még a már EU-tag mintaállam Szlovéniánál is sikeresebbek. A Horvátországba áramló külföldi működő tőke 2006-hoz képest, egyetlen év alatt 1,3 milliárd dollárral nőtt, és mára meghaladja az évi 4 milliárdot. A Transparency International legutóbbi jelentése szerint az országban érezhető ütemben csökken a korrupció és a hatósági visszaélések száma.