A természettudományokban a német diákok igen jók, míg a matematikában és az olvasás terén nyújtott képességeik nem kimagaslóak, áll a legutóbb megjelent Pisa-tanulmányban. A kutatók mégis pozitív fejlődést látnak a tanulmányban. A tanulmányt egyébként a 30 OECD-tagállam diákjai között végzett kutatásokra alapozták, és matekból, valamint olvasásából a német tanulók a 14. helyen állnak. A Pisa a világ legnagyobb iskolai teljesítményeket összehasonlító tanulmánya, mely 15 éves tanulók körében készít felméréseket.

A teljes Pisa-tanulmány német vonatkozású feldolgozása még folyamatban van, de az eredmények már napvilágot láttak, így kiderült az is, hogy olvasás terén Korea (565 pont), Finnország (547 pont) és Kanada (527 pont) vezeti a listát. Matematikában szintén Finnország (548 pont) és Korea (547 pont) áll az élen, őket pedig Hollandia követi (531 pont). Fenti országok mind OECD-tagállamok, valójában azonban a tanulmány összesen 57 országban végzett kutatások alapján született. A hivatalos összefoglalóban csak és kizárólag az OECD-országok szerepelhetnek. A német Pisa-konzorcium vezetője, Manfred Prenzel szerint a németországi eredmények kimagaslóan pozitívnak nevezhetők. A 15 éves korosztály természettudományokban felmutatott kimagasló eredménye mellett Prenzel megemlítette az osztályon belüli szolidaritás növekedését is. Ami viszont árnyékot vet a sikerre, hogy Németországban még mindig szoros a kapcsolat az iskolai teljesítmény és a családi háttér között, de a kapcsolat intenzitása csökken.

Esélyegyenlőségről azonban még korántsem lehet beszélni. Bár a szakadék a felsőbb évfolyamokon csökkent, mégis a felmérés szerint az akadémikusok gyermekei 2,7-szer jobb esélyekkel indulnak egy gimnáziumi hely és az érettségi felé, mint a szakmunkáscsemeték. 2000-ben az akkori felmérés szerint ez az arány még 4,2:1 volt. A bevándorlók gyermekei szintén hátránnyal folytatják tanulmányaikat német társaikhoz képest, áll a tanulmányban. A természettudományokat tekintetbe véve a hátrány nem kevesebb, mint 73 pont. A mostani tanulmány érdekessége, hogy különbségek figyelhetők meg a különböző bevándorló csoportok között is. A második generációs bevándorlók gyermekei 95 pont hátránnyal bírtak, míg az első generációsok csupán 79 ponttal általánosságban. Ha csak az egyik szülő származott más országból, a különbség a német tanulókhoz képest átlagosan csak 25 pont volt.

Összességében a német Pisa-konzorcium vezetője, Manfred Prenzel a német iskolák helyzetét pozitívan értékeli, és bízik a további fejlődésben. Ha figyelembe vesszük, hogy a legutóbbi, 2000-es Pisa-felmérés óta milyen változások mentek végbe a többi OECD-államban, Németország egyértelműen a fejlődés élvonalába tartozik. Sőt, sok állam helyzete nem csak hogy nem javult, hanem egyenesen romlott, mondta Prenzel.