Az Európai Unió harmadik negyedéves növekedési adatai kedvező képet festenek, ami jó hír a sokáig borús képet mutató időszak után. A helyzet most sem rózsás: az infláció hat éve most a legmagasabb, az erős euró sérti az exportőrök érdekeit, a fogyasztási hajlandóság folyamatosan csökken.

A november 30-i bejelentés szerint 2007 harmadik negyedévében az Európa Unió GDP-je éves szintre vetítve 2,9, az eurózónáé 2,7 százalékkal növekedett. Ilyen ütemes fejlődére azonban a közeljövőben már nem számíthatunk. A másodlagos hitelpiaci válság hatására a jegybankoknak a likviditás biztosítása érdekében több pénzintézetet kellett megsegíteniük. A tőkepiacok turbulenciája és az amerikai gazdasági növekedés lassulásának hatására az Európai Bizottság már korábban a 2,5 százalékról 2,2-ra minősítette vissza a közösség 2008-as növekedési kilátásait.

„Az Európai Központi Bank (EKB) most szembesül azzal, hogy a hitelpiaci válság mégsem okozott oly nagy károkat a harmadik negyedévi eredményben, mint azt korábban gondolták” – mondja Matthew Cairns, a Moody’s Economy.com vezető közgazdásza. „Az igazi kérdés számukra most már inkább az, hogy mik lesznek a válság utóhatásai, és az, hogy a hitelpiaci válság milyen mértékben fogja érinteni a reálgazdaságot.”

Az EKB számára még tovább nehezíti a helyzetet, hogy az európai gazdaság egyes szegmensei a túlfűtöttség jeleit mutatják. Az infláció novemberben elérte a 3 százalékot. Az olaj világpiaci ára 90 és 100 dollár között ingadozik, miközben az élelmiszerek ára is folyamatosan növekszik. Mindez sajátos „22-es csapdája” helyzet felé kormányozza a frankfurti központi bankot: Hogyan lépjen fel az infláció növekedésével szemben anélkül, hogy ne veszélyeztetné a gazdasági növekedési kilátásokat. Ugyanis Howard Archer, a Global Insight közgazdásza szerint „a kellemetlenül erős euró és az eurózóna folyamatos gazdasági lassulásának körülményei között a monetáris politika bárminemű szigorítása is a gazdasági lassulás komoly kockázatát hordozza magában”.