A „Global Competitiveness Report 2007/2008” felmérése alapján az Egyesült Államok áll versenyképesség tekintetében a Föld országainak élén. Svájc a tavalyi eredményéhez képest két helyet előreugrott, így ő a második. A harmadik és negyedik helyet Dánia és Svédország szerezte meg, míg a németek a 2006-os hetedik helyről feljöttek az ötödikre. A ranglista felállítása érdekében a közgazdászok számos statisztikai táblázatot kiértékeltek, és a világgazdaság mintegy 11 ezer vezető szereplőjét kérdezték meg.

Xavier Sala-I-Martin, a Columbia Egyetem professzora szerint ugyan az Egyesült Államok áll továbbra is az első helyen, megfigyelhetők gyengeségek. Genfben tartott előadása során a professzor azt is kifejtette, hogy a jó besorolás fő okai a hatékony piacok, a jól működő gazdasági közösség, a kutatási és fejlesztési potenciál, valamint az első osztályú elit egyetemek nagy száma. A gyengeségek között Sala-I-Martin professzor mindenekelőtt a makroökonómiai egyenlőtlenségeket említette, mely nagy veszélyt jelenthet a versenyképességre, de az egész világgazdaság fejlődésére is. A legfontosabb veszélyforrást a jelzáloghitelek fedezetlenségében látta.

Németország erősített a versenyképesség területén. Ez mindenekelőtt az első osztályú német infrastruktúrának köszönhető. A nemzetgazdasági környezetet és a német vállalatvezetők tevékenységét szintén pozitívan ítélte meg a jelentés. A versenyképesség ellen hat azonban a túlszabályozott munkaerőpiac. Ebben a kérdésben Németország 131 ország közül a 115. helyen áll. Nagy-Britannia, Európa második legnagyobb nemzetgazdasága a jelentés szerint kilencedik helyen áll, vagyis valamit javult 2006-hoz képest. A javulás a pénzügyi szolgáltatások magas színvonalának és a rugalmas munkaerőpiacnak köszönhető a jelentésben közreműködő közgazdászok szerint.

Franciaország, melynek gazdasága Európában a harmadik, a versenyképesség tekintetében csak a 18. helyet szerezte meg, ez a némethez hasonlóan szintén túlszabályozott munkaerőpiac, valamint az államháztartás magas hiánya és a jelentős államadóság számlájára írható. Ezzel szemben a svájci gazdaság a jelentés szerint kitűnő innovációs képességekkel rendelkezik, és az amerikaihoz hasonlóan a kutatási potenciál és az intézményi háttér is kedvező feltételeket kínál a vállalkozások számára. Az északi államok, mint Svédország, Dánia és Finnország szintén erős oktatási rendszerrel büszkélkedhet és az intézményi környezet is ideális. A gazdaságilag jelentősebb fejlődő országok közül Kína a 34. helyen, a középmezőnyben foglal helyet, míg India a 48. A latin-amerikai országok közül a listát Chile vezeti a 26. helyen.

Egy bizonytalan globális pénzügyi helyzetben egy ország számára a legfontosabb a stabil gazdasági fejlődés alapjainak megteremtése, mondta Klaus Schwab, a „Weltwirtschaftsforum” (Világgazdasági Fórum) alapítvány elnöke. A „Global Competitiveness Report” nagy segítséget nyújthat az országoknak abban, milyen erőfeszítéseket érdemes tenni az intézményi reformok terén a siker érdekében. A kutatási módszert egyébként a korábbi évekhez képest jelentősen megváltoztatták, más szempontokat helyezve előtérbe. A régi metodika szerint Svájc foglalná el az első helyet és az Egyesült Államok csak a 6. lenne.