Katonákat, diplomatákat és politikusokat egyaránt aggaszt annak a lehetősége, hogy új globális kihívás kapcsán jelentősen nőhet a világban a terrorveszély, s ennek következtében az amerikai hadsereg beavatkozásának esélye az afrikai, ázsiai és latin-amerikai regionális konfliktusokban. Ez az új kihívás pedig nem máshoz, mint az éghajlatváltozáshoz kapcsolódik, aminek nemzetbiztonságra gyakorolt hatásait az amerikai Kongresszus, a hadsereg, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa is vizsgálta az utóbbi időben. „Az éghajlatváltozás megsokszorozhatja a bizonytalansághoz kapcsolódó fenyegetéseket a világnak olyan részein, melyek már eleve a leginstabilabbak közé tartoznak. Ezzel a problémával már most foglalkozni kell, mert ha várunk, a dolgok csak romlanak” – áll egy jelentésben. A globális felmelegedés következtében fokozódó szárazság, rossz termés és trópusi járványok destabilizálhatják az amúgy is sérülékeny pozíciójú kormányokat Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában, s ez elősegítheti a terrorista csoportok megerősödését a térségben. A tengerszint emelkedése pedig olyan alacsonyan fekvő országokban, mint Banglades vagy Vietnam, hatalmas menekültáradatot indíthat el. A szárazság következtében a világ legszegényebb országainak otthont adó Afrikában 2020-ig a felére csökkenhet a termőföldek területe, aminek beláthatatlan következményei lesznek. A Himalája jégtakarójának olvadása pedig vízellátási gondokat okozhat a világ egyik legnépesebb és legdinamikusabban növekvő régiójában.

A kérdést az ENSZ Biztonsági Tanácsa is tárgyalta, ahol kiemelték, hogy az éghajlatváltozás veszélyt hordoz a nemzetközi békére és biztonságra nézve, ugyanakkor általános jelentőséggel bír, mert elválaszthatatlan a fenntartható fejlődés kérdésétől. Természetesen az ehhez kötődő nemzetbiztonsági kihívások nem hasonlítanak egy fegyveres beavatkozás vagy egy nukleáris csapás pusztító hatásához, mégsem hagyhatók figyelmen kívül. A globális felmelegedés legalább négy területen vet fel kérdéseket, melyek szorosan összefüggnek egymással. Először az energia terén, hiszen az éghajlatváltozás nagymértékben a fosszilis energiahordozók elégetése során keletkező üvegházhatású gázok légkörbe kerülésének következménye; másrészt a gazdaság terén, hiszen az energia a modern gazdaság támpillére; ez pedig társadalmi kérdéseket vet fel, hiszen a gazdaságban bekövetkező változások az életmód módosulását is maguk után vonják; végül a diplomácia terén, hiszen az éghajlatváltozás globális kihívás, így az ellen csak nemzetközi összefogással lehet fellépni. De hozzátehetnénk: erkölcsi értelemben sem maradhatunk semlegesek, hiszen ami ma a világgal történik, az gyermekeink jövőjét is meghatározza majd.