Az elmúlt hónapok eseményei számos példát szolgáltattak annak megalapozására, hogy a globális kapcsolatháló bomladozóban van. Vessünk néhány pillantást a Közel-Keletre, gondoljunk az Irán és a nyugati világ közötti nukleáris huzavonára, az egeket ostromló olajárakra, vagy a dohai világkereskedelmi forduló kurdarcára. Mindezekből joggal következtethetünk a globalizáció szerelvényeinek kisiklására. E bizonytalan, és gyorsan változó környezetben vonzónak tűnik az elszigetelődés politikája. Miért kellene tehát az államoknak egyre szorosabb kapcsolatokat kiépíteniük egymással, hogy tagok legyenek egy ily magas fokú instabilitást mutató gazdasági és politikai rendben? Miért egyeznének bele külföldi gyártóktól és politikusoktól való függőségük növekedésébe? Röviden, miért vegyék ki részüket a globalizáció folyamatából?

A válasz részben az, hogy a problémákról és válságokról beszámoló híradások legtöbbször elmulasztják felismerni a globális integráció háttérben meghúzódó trendjeit. Legyen a világ bármennyire is fragmentált, a globalizáció továbbra is számos lehetőséget rejt magában. Az A.T. Kearney / Foreign Policy globalizációs index épp e háttérben rejlő trendeket veszi szemügyre, megvizsgálva, hogy a világ vezető államai közül melyek integrálódtak jobban és melyek kevésbé a globális gazdasági, társadalmi és politikai folyamatokba. A felmérése 62 országra terjed ki, melyek a világ össztermékének 96 százalékáért felelősek, és a Föld lakosságának 85 százalékát adják. A globális index 12 – négy dimenzióba rendezett – változó alapján méri és rangsorolja ezen országokat. A négy dimenzió a politikai beágyazottság, a technológiai kapcsolatok sűrűsége, a személyes kapcsolatok és a gazdasági integráció. A politikai beágyazottság mutatói közé tartozik elsősorban a nemzetközi szerződések szövedékének osztályozása, a nemzetközi szervezetekben való tagság, vagy a békefenntartó akciókban való szerepvállalás. A technológiai kapcsolatok elsősorban az internet-felhasználók és szerverek számát, míg a személyes kapcsolatok dimenziója a telefonhasználat, a külföldi utazások és a nemzetközi átutalások gyakoriságát veszi alapul. A gazdasági dimenzió elsősorban a nemzetközi kereskedelemre és a külföldi tőkebefektetésekre koncentrál. E változók értékeinek súlyozott átlaga adja a végső rangsort.

A 62-es listából mi az első húszat, illetve régiónk országainak adatait közöljük.