« Vissza: Polgári Szemle tartalomjegyzék 
A kínai MBA-k nívógondjai
China MBAs: Most Likely to Fall Short
By Dexter Robert
Business Week, December 4, 2006


A Master of Business Administration diploma kétségtelenül az egyik legfelkapottabb „árucikk” Kínában. Teng Hsziao-ping tizenöt évvel ezelőtt rendelkezett az ország első kilenc MBA programjának beindításáról. Ma évente 20,000 diák szerez ilyen képesítést 230 műhelyben országszerte. A mennyiség és a minőség azonban sajnálatos módon nem jár kéz a kézben. A BusinessWeek 173 kínai és Kínában érdekeltségekkel bíró nemzetközi vállalat körében elvégzett felmérése szerint a munkaadók közepes vagy gyenge minősítést adnak a frissen végzett business-diplomásoknak. Az Universum Communications személyzeti tanácsadó által végzett felmérés szerint a megkérdezetteknek kevesebb mint 20 százaléka adott a kínai MBA diplomával rendelkezőknek „jó” vagy „kiemelkedően jó” minősítést, és csak 34 százalékuk vélte úgy, hogy az elmúlt három évben növekedett a programokat elhagyók fiatalok képzettségének minősége. Gyakori kritika éri a diákok magabiztosságának hiányát, kommunikációs készségeit vagy kockázatvállalási hajlandóságát.

Miért elégedetlenek a potenciális munkaadók? Részben azért, mert az üzleti posztgraduális képzésből befolyó magas egyetemi bevételek hatására – egy 20 hónapos képzési program ára elérheti a 27,500 dollárt – az oktatás felhígult, és egyre több, kevésbé nívós képzés került akkreditálásra. Emellett számos vállalat véli úgy, hogy az az oktatási rendszer, mely a tananyag memorizálásának és az autoritásnak való megfelelés alapelvein nyugszik, semmiképp sem a menedzseri kockázatvállaló és döntéshozó mentalitás erősítésének irányában hat. „Az órákon a diákok képesek elemezni és felismerni egy problémát, azonban nagyon nehéz őket rábírni a döntéshozatalra” – mondja a China European Business School egyik oktatója, mely program mindennek tetejében az elsők között végzett felmérésünk során. Így számos vállalat kétszer is meggondolja, mielőtt Kínában végzett friss MBA-diplomásokat alkalmazna. Inkább a tengerentúli képesítésekkel rendelkezőket részesítik előnyben. A problémára a megoldást az adhatja, ha a cégek egyre nagyobb szerepet vállalnak magában az oktatásban, így már a képzés ideje alatt komoly hatással lehetnek a diákok képességeinek fejlesztésében, mely folyamat már számos kampuszon megindult.






© 2005-2011, Polgári Szemle Alapítvány