1998-ig kell visszamennünk, hogy megtaláljuk a legutolsó jelentősebb áremelkedést Japánban. 2006-ban azonban újból nőttek a fogyasztói árak, hivatalosan 0,1%-kal. Ez a növekedés a megemelt olajáraknak volt köszönhető. Ha nem számoljuk bele az energiaárakat, a világ második számú gazdaságának fogyasztói árai tavaly még csökkentek is 0,4%-kal, miután 2005-ben már 0,4%-kal, 2004-ben pedig 0,6%-kal csökkent. 2006-ban az üzemanyagok és az elektromos áram 24,6%-kal drágultak, ezzel kompenzálva a 18,6%-kal lezuhant „állandó szabadidőfelszerelések” árait, amelyek közé tartoznak azok a nagyközönség részére szánt elektronikus termékek, amelyek a gyártók irgalmatlan konkurenciájának alárendeltjei. Decemberben, ha a romlandó termékeket nem számoljuk bele, 0,1%-os éves fogyasztói árnövekedést lehetett mérni, míg a közgazdászok átlagosan 0,2%-os növekedésre számítottak a Nikkei napilap felmérése szerint.

Az elemzők úgy vélik, hogy az infláció decemberi tartós gyengülése miatt a Japán Bank (BoJ) nem emeli majd nagyon alacsony (július óta 0,25%-on stagnáló) kamatlábait. A Japán Bank monetáris politikai bizottsága legutóbbi gyűlésén, január 17-18-án szavazással döntött úgy, hogy a vezető kamatot érintetlenül, 0,25%-on hagyja. A tagok többsége az infláció és a fogyasztás gyengesége miatt nem tartotta indokoltnak az emelést. Sokan a kormányra gyakorolt erős nyomás eredményét látták ebben a döntésben. Az infláció decemberi gyengülését látva „a Japán Banknak még nehezebb lesz meggyőzni a politikusokat és a piacot a kamatok növelésének szükségességéről”, állítja Taro Saito, az NLI közgazdásza.