Az évek óta tervezett, de eleddig pénzhiány miatt mindannyiszor meghiúsult második Duna-híd Románia és Bulgária között most a két állam európai uniós csatlakozásával közösségi támogatásokból végre megvalósulhat.

A bulgáriai Vidin és a román Calafat közötti távolságot a jelenleg üzemelő komp 20 perc alatt teszi meg. A kompot naponta sok száz ingázó használja, hogy Bulgáriából az egy fokkal jobb lehetőségekkel kecsegtető Romániában dolgozzon mindennapi betevőjéért. Új munkahelyek és egyszerűbb határátlépés, ezt jelentheti a 2. számú Dunahíd. A 234 milliós projekt több mint felét az ISPA-program, az Európai Unió és az Európai Fejlesztési Bank állja. A híd az egységesülő Európa szimbóluma lett volna és az EU-csatlakozás idejére tervezték felavatását, de a finanszírozási gondok, a bürokrácia ellenállása következtében maga az építkezés megkezdése is csak 2007 közepére várható, és előreláthatólag 2010-ben gördül át az első jármű a hídon. A híd a IV. számú transzeurópai folyosó részét fogja képezni, mely Berlinből kiindulva számos európai országon áthaladva Thesszalonikibe, majd Isztambulba ér.

A beruházástól a helybeliek gazdasági fellendülést remélnek. Vidin Bulgária északnyugati, elmaradott régiójának központja, melynek rendszerváltás utáni fejlődését a délszláv válság és az ebből következő kereskedelmi embargó hátráltatta, tekintve, hogy a szerb–román–bolgár hármas határon fekszik. Az utóbbi tizenhat esztendőben megnövekedett az elvándorlás a régióból, főleg a nagyobb városokba és külföldre is. Az elvándorlás egyik kiváltó oka a kirívóan magas munkanélküliség, mely a 8,5%-os bolgár átlag kétszerese a Vidin környéki településeken. Az állami vállalatokat egy részét bezárták, másokat privatizáltak, és az új tulajdonos bocsátotta el az ott dolgozók tömegeit. Jól ismert sorsok a vasfüggönytől keletre eső hatalmas területeken. Példának okáért a Vipom szivattyútelepnek 1989-ben 2500 dolgozója volt, majd a magánosítást követően ez a szám 300-ra csökkent, mondja Ventsislav Pavlov igazgató. Az igazgató most optimista, hasonlóan a települések polgármestereihez. Hisznek benne, hogy a híd felépülésével Vidin lesz Bulgária nyugatra nyíló kapuja.

A folyó két partján fekvő városok kapcsolata jónak mondható, bár az csatlakozási felkészülés során inkább vetélytársként tekintett egymásra a két szomszédos ország. Bulgária sokáig igazságtalannak érezte, hogy a hozzá képest fejletlenebb Romániával egy fordulóban csatlakozhat majd az Unióhoz, de a csatlakozási tárgyalások végére lemaradt északi szomszédjától.

A szocializmus idején Bulgária a Szovjetunió hűséges szövetségese volt, míg Románia Ceausescu vezetésével függetlenítette magát Moszkvától. Bár az ötvenes években felépült a bulgáriai Ruszét a román Giurgiuval összekötő „Barátság-hídja”, mindmáig az egyetlen maradt a több mint 500 kilométeres közös folyami határon. Ezután egyszerűbb lesz a szomszéd ország meglátogatása. A kultúrák között fontos és elengedhetetlen hidak építése, melyek által azok közelebb kerülnek egymáshoz és jobban megismerik az egymásban közöset, megtanulják tisztelni a különbségeket.